2015. január 30., péntek

Törvényesnek lehet törvényes, de attól még hátrányosan megkülönböztető



"A Diszkriminációellenes Tanácshoz

2014 december 2-án Marius Popica Kovászna megyei prefektus és Sebastian Cucu alprefektus 5.000 lejes bírságot róttak ki egy 2014.06.04-én, Sepsiszentgyörgyön szervezett rendezvény szervezőire, amely rendezvényen Magyarország himnusza került eléneklésre. A tömegtájékoztatási eszközök tájékoztatása szerint a bírság a 2001 évi 1157. sz. a nemzeti lobogó kitűzésére, a nemzeti himuszok eléneklésére vonatkozó kormányhatározat 24. cikk j) pontjára hivatkozva történt.Pontosítok, hogy a rendezvényen számos magyar állampolgár is jelen volt.
2014.12.01-én Sepsiszentgyörgyön Románia nemzeti ünnepe alkalmából tartottak rendezvényt, amely rendezvényen eléneklésre került a román himnusz, ugyanakkor ezért senkit nem bírságoltak meg.
A 2000. évi 137. sürgősségi kormányrendelet 2. cikk 1, 3. bekezdése kimondja:
Bármely különbségtétel, kirekesztés, megszorítás vagy kedvezményezés faji, nemzetiségi, nyelvi, vallási, nemi kategória, életkor, testi rendellenesség, nem fertőző betegség, HIV fertőzöttség, hátrányos csoporthoz tartozás, vagy bármely más kritérium alapján, amelynek célja vagy hatása  a korlátozása, elismerése, használata, gyakorlatának mellőzése, egyenlő körülmények között, bármely alapvető emberi jog és szabadság, vagy bármely törvény által előírt jognak a politikai, gazdasági, szociális és kulturális vagy bármely más közéleti területen.

 Jelen határozat szerint diszkriminatívak azok a látszólag semleges intézkedések és gyakorlatok is, amelyek hátrányba hoznak, a fenti kritériumok alapján, bizonyos személyeket más személyekkel szemben, kivéve akkor, ha ez a különbségtétel törvényesen igazolva van, és elérésének módszerei szükségesek.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság vonatkozó határozatai szerint akkor lépik fel hátrányos megkülönböztetés, amennyiben hasonló vagy összehasonlítható helyzetek kezelése között különbség van, anélkül, hogy ennek a különbségtételnek ésszerű és tárgyilagos oka lenne.
A különbségtétel más személyek, csoportok vagy közösségekkel való összehasonlításra alapszik.

Jelen helyzetben létezik két azonos vagy összehasonlítható helyzetben levő csoport, a magyar nemzetiségűek a saját, magyar himnuszukat énekelték, a román nemzetiségűek pedig a saját, román himnuszukat. A kormányképviselő és helyettese hátrányosan megkülönbözető bánásmódban részesítette a magyar nemzetiségűeket, megbírságolva őket az előírt bírság maximumával, amely bánásmódra nincs ésszerű és tárgyilagos magyarázat.

Kérem a hátrányos megkülönböztetés megállapítását és a kihágást elkövetők megbírságolását.

Aláírás
Csibi Barna"

2015. január 9., péntek

1000 lejre értékelte a hatóság a nagyenyedi vérengzésre való megemlékezést

A jegyzőkönyv indoklása:
"A Petőfi Sándos utca és a Majláth Gusztáv Károly tér találkozásánál szervezett rendezvényen szóban forgó (Csibi Barna) eltért a rendezvény bejelentett témájától, és egy másik, tiltakozó, be nem jelentett rendezvényt szervezett, Avram Iancut népirtónak és tömeggyilkosnak nevezte."

Kapcsolódó: A nagyenyedi vérengzésre emlékeztek Csíkszeredában (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2015. január 8., csütörtök

A nagyenyedi vérengzésre emlékeztek Csíkszeredában

Az 1849 január 8-i nagyenyedi vérengzésre emlékeztek Csíkszeredában, emléket állítva annak a több mint 800 magyar etnikumú halálos áldozatnak, akiket a magyar szabadságharc ellen forduló, és a városra támadó román móc haramia hadak válogatott kegyetlenséggel pusztítottak el, valamint annak a szinte 2000 áldozatnak, akik a -25 fokos hidegben fagytak halálra menekülés közben.
A rendezvényen korabeli rajzok lettek kifüggesztve, amelyek azokat a bestiális kegyetlenségeket ábrázolták, amellyel a románok a védtelen civil magyar lakosságot mészárolták le, felolvasásra került egy, az erdely.ma internetes portálon megjelent írás is, amelyben szemtanúk és túlélők beszámolói lettek leírva, valamint egy távolról sem teljes lista a mócok által más erdélyi helységekben elkövetett magyarellenes népirtásról.
Felhívtam a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a mészárlások előzményeként tekinthetünk az 1848 május 15-17 közötti balázsfalvi román nagygyűlésre, ahol is az egyik erdélyi román szellemi vezéralak, nevezett Simion Barnutiu politikai programként fogalmazta meg az erdélyi magyarság elpusztítását, elenyésztetését.
Sérelmeztem azt, hogy a mai napig nincs hivatalosan népirtásként kategorizálva az akkori borzalmas magyarirtás, és ennek megfelelően nincs kártérítés vagy semmiféle más jóvátétel a román kormány részéről, mi több, az elkövető személyek igazi történelmi hősökként vannak számontartva, és emlékük ennek megfelelően utcanevekkel, intézménynevekkel, szobrokkal  ápolva.
Külön plakáttal hívtam fel a figyelmet Avram Iancu, vagy hivatalos nevén Jankó Ábrahám román néptribün legfőbb felelősségére, ő volt ugyanis a magyar szabadságharccal szembeforduló erdélyi románság egységesen elfogadott vezetője.



 Kapcsolódó:
Népirtás Nagyenyeden (erdely.ma)