2016. április 19., kedd

Törvényes a székely kormány eddigi működése

A Fővárosi Főügyészség vizsgálatai alapján nem valósult meg bűncselekmény sem a Székely Nemzetgyűlés összehívása, sem a Székely Köztársaság kikiáltása vagy a székely kormány magalakítása által, de az Oroszországi Föderációhoz, Romániához és Magyarországhoz címzett külügyminiszteri levelek által sem.






Kapcsolódó:
2015 december 1 - Székely Hadosztály megemlékezés Nyíregyházán (ruszinkarpatalja.blogspot.com) Tüntetés hazánk amerikai megszállása ellen - Kérvény az Oroszországi Föderáció részére (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Harcra fel (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2016. április 14., csütörtök

Csibi Románia ellen - Magas labdát adott fel a román külügyminisztérium, az európai bíróság előtt Trianon, Avram Iancu, a székely kormány, Új-oroszország kombinált kérdésköre

A "Székelyföld nem Románia" márkanév ügyében további fejleményként a román kormány válaszolt az Európai Emberi Jogi Bíróság kérdésére, hogy szerintük megvalósult-e az Európai Emberi Jogi Konvenció 10. cikkében előírtak megsértése, a kérvényező véleménynyilvánítási szabadságának aránytalan korlátozása azáltal, hogy elutasításra került a márkanév bejegyzése. A kormány válaszában felrója a kérvényezőnek, hogy Székelyföld függetlenségének híve, a Magyar Gárdát, Avram Iancut, az Igazságot Magyarországnak pólókat, a székely kormányt, a román zászló széttépését, Donyeck és Luganszkkal kapcsolatos véleményét, a zsidós vásárlós plakátot. Megállapítja, hogy a kért márkanév gyűlöletkeltő és erőszakra uszít, valamint hátrányosan megkülönböztető, kereskedelmi üzenetnek álcázva. Egy különösen érdekes eszme, miszerint a pluralizmus és a demokrácia egy olyan kompromisszumra épül, ahol egyének vagy csoportok lemondanak bizonyos szabadságjogokról, hogy az ország egészének stabilitását megőrizzék (vagyis mi, székelyek és magyarok lemondunk jogainkról a román állam stabilitása érdekében, gondolom). Felhívja a Bíróságot, hogy noha már létezik egy hasonló esetben hozott döntés, most másképp döntsön és úgy egyébként is, számos egyéb orbitális dolgot is tartalmaz. 


















"Az Európai Emberi Jogi Bíróság kérésének eleget téve Románia Külügyminisztériuma a következő álláspontot közli a Csibi  Románia ellen, 16632/12 sz. ügyirat tárgyában.

1. pont: a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogi előírások.

Románia Alkotmánya, 1. cikk 1., 3. pont. Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam; Románia területe elidegeníthetetlen... Közigazgatási szempontból falvak, városok és megyék alkotják...

1998. évi 84. sz., a védjegyekre és márkanevekre vonatkozó törvény, 5. cikk. azon védjegyek nem foglalhatóak le, amelyek ellentmondanak a közrendnek vagy az általános morális elveknek.

2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet, 2. cikk, a rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék meghatározása. (következő oldalon logikázik, hogy szerinte elég egyetlen uniós tagállam esetében fennállnia a védjegy visszautasítása okainak).

2. A tényállás.

A kormány nem kérdőjelezi meg a bíróság által felállított tényállást. Kiegészítésként a következőket állapítjuk meg:
Csibi Barna a Hunnia Serv Kft. kizárólagos tulajdonosa. A cég ruhaneműk forgalmazásával foglalkozik.

Nyilvános információk szerint Csibi Barna egy Románián belüli független állam megteremtésének híve, Székelyföld elnevezéssel.

Nyilvános információk szerint Csibi Barna tevékenysége 2007-ben kezdődött, mint az önmagát Székely Nemzeti Tanácsnak nevező szervezet egyik elnöke. Ugyanabban az évben a kérvényező megalapította a Székely Szakaszt, amely a Wass Albert zászlóalj részét képezte, az Új Magyar Gárda Mozgalom keretében, tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, Székelyföld és a magyar haza védelmére esküdtek fel. 2015 november 7-én Kétpón, Magyarországon a kérvényező megszervezte a Székely Nemzetgyűlést, amelyen a Székely Köztársaság Kormánya lett megalakítva. 2015 júl. 3-án a kérvényező széttépte Románia zászlaját, a következő kommenttel, "Románia is úgy szakadjon szét, ahogy ez a zászló".

2011 márc. 14-én egy köztéri rendezvényen elítélte Avram Iancut, az erdélyi forradalom egy fontos személyiségét, akit magyar etnikumúak ellen elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért ítélt halálra, és felakasztotta az őt jelképező bábut. A rendezvényre engedélye volt, amit történelmi események bemutatására kapott,

Egy közelebbi interjúban ugyancsak kifejezte, hogy a független, Székelyföld nevű állam a célja, és ezt konfliktussal és külső segítséggel kívánja elérni, kifejezetten hivatkozva Donyeck és Luganszk helyzetére.

2013 jún. 18-án a Csíkszeredai Bíróság 500 lejre ítélte a kérvényezőt, idegengyűlölő jelképek birtoklásáért és terjesztéséért. A bíróság ugyanakkor elrendelte számos póló, térképek, tollak, matricák elkobzását is, ezek a következő szövegeket tartalmazták: "Székelyföld nem Románia", "Justice for Hungary", "Székelyföld", "Románia, én így szeretlek, (Erdély nélkül)", "Na Jankó...", Avram Iancu akasztott képével. A végzés véglegessé vált a kérvényező fellebbezésének hiányában.

2015 okt. 2-án a kérvényezőt bíróság elé küldte a Legfelsőbb Semmítőszék mellett működő ügyészség idegengyűlölő propaganda vádjában. Többek között közterületen használta a Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál szöveget, amely hasonló a német nemzetiszocialisták által használt szlogenekhez.

3. Törvényi előírások:
A kérvényező nem követte a kérvényét. Információk szerint a kérvényező Ukrajnában él, és erről elmulasztotta tájékoztatbi a Bíróságot. Következik, hogy nem kívánja folytatni az ügyet. Kiemeljük, hogy a kérvényezőnek volt egy másik ügye is a Bíróságon, amit azért utasítottak el, mert nem kívánta folytatni az ügyet.

A kormány tehát kéri az ügy ejtését, ezzel is könnyítve a Bíróság munkáján.

A Konvenció 10. pontjára vonatkozó észrevételek. A 10 pont 2. bekezdés értelmében a kifejezés szabadsága egy demokratikus társadalom alappillére, a társadalom és az egyén szabad fejlődésének alapvető követelménye. Ez a szabadság nemcsak az ártalmatlan, érdektelen információkra vonatkozik, de a sértő, sokkoló, vagy zavaró információkra is. Ez a nyitottság, pluralizmus és tolerancia követelménye, amelyek nélkül nincs demokratikus társadalom. Ez arra is vonatkozik, hogy bármely korlátozásnak, szankcionálásnak arányosnak kell lennie a követett törvényes céllal.

Ennek ellenére egyes demokratikus társadalmakban szükséges büntetni és megelőzni az összes olyan megnyilvánulást, amely intoleranciára alapuló gyűlöletet terjeszt, uszít, igazol vagy hirdet.

A kormány megállapítja, hogy a kérvényező a kereskedelmi kifejezési szabadságát sérelmezi, hogy nem tudta a kért védjegyet bejegyeztetni, de semmiféle igazi kereskedelmi tevékenységet nem fejt ki, a védjegy tartalma pedig egy gyűlöletbeszéd kampány részét képezi. A kormány álláspontja, hogy nem kereskedelmi kifejezésmódról van szó, hanem burkolt gyűlöletbeszédről.

Egy márkanév vagy védjegy célja, hogy az általa jelzett termékek minőségét jelezze.
Csibi Barna nem érdekelt egy kereskedelmileg életképes termék árusításában, hanem annak a gondolatnak a terjesztésében, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyék (amelyeket a kérvényező Székelyföldnek nevez), ne képezzék Románia részét.  A kérvényező pólókat, tollakat, térképeket használ, hogy üzenetét terjessze. Noha bizonyos kereskedelmi értékkel is bírnak, a kormány álláspontja szerint inkább egy gyűlöletbeszéd-kampány részét képezik, amelynek célja, hogy román és magyar etnikumúak között gyűlöletet keltsen és területi szeparatizmusra uszítson. Ez különösen akkor igaz, ha a kérvényező tevékenységét átfogó szemszögből elemezzük.

Továbbá egyértelmű, a Csíkszeredai Bíróság döntése alapján, hogy a "Székelyföld nem Románia" szöveg használata bűncselekmény. Tény, hogy a kérvényező nem is fellebbezett ez ellen az ítélet ellen. A kormány szerint a kérvényező is tudja, hogy a kérdéses védjegy, "Székelyföld nem Románia" használatát tiltja a törvény.

A kérvényező, az ellene folytatott büntetőeljárás során azt vallotta, hogy a kérdéses szövegek területi és politikai vonatkozásúak, tehát ez is bizonyítja, hogy akcióit nem kereskedelmi céllal, hanem az ú.n. Székelyföld Romániától való területi elszakadásáért hajtja végre.

A kormány véleménye tehát az, hogy a kérvényező üzenete nem kereskedelmi kiejezésmód, noha formálisan tulajdonosa egy vállalatnak. Csibi Barna idegengyűlölő üzenete kereskedelmi üzenetnek van álcázva, és így nem védi a Konvenció 10. pontja.

Noha a kérvényező nem kívánt politikai pártot alapítani, de a tevékenysége rendszeres jellege megköveteli, hogy ne csak a Konvenció 10. hanem a 11. pontjával összefüggésben is megvizsgáljuk.
Eszerint a Bíróság joggyakorlata értelmében egy politikai párt abban az esetben kampányolhat törvény vagy az alkotmányos helyzet megváltoztatásáért, ha az ezirányú tevékenysége törvényes és demokratikus, másodsorban, ha a változás összeegyeztethető a demokratikus alapelvekkel. Ebből következik, hogy az erőszakra uszítás, vagy olyan politika folytatása, amely nem egyezik a demokrácia egy vagy több alapelvével, egy demokrácia megsemmisítése a célja, vagy a szabadságjogok korlázotására irányul, nem élvezheti a Konvenció védelmét.

Nem lehet kizárni egy olyan lehetőséget, hogy egy politikai párt, a Konvenció 9, 10, 11. cikkeire hivatkozva megpróbál olyan viselkedésmintákat alkalmazni, amelyek következménye lehet egy demokrácia megsemmisülése. A Konvenció és a demokrácia közti egyértelmű kapcsolat szerint senkit nem szabad hagyni, hogy a Konvencióra támaszkodva gyengítse vagy megsemmisítse egy demokratikus társadalom értékeit és ideáit. A pluralizmus és a demokrácia egy olyan kompromisszumra épül, ahol egyének vagy csoportok lemondanak bizonyos szabadságról, hogy az ország egészének stabilitását megőrizzék.

Jelen esetben úgy a Csíkszeredai Bíróság, mint az Országos Diszkriminációellenes Hivatal megállapította, hogy a kérdéses szlogen idegengyűlölő jellegű. A 419/2010.12,15 sz. határozatában az ODH egy kosármeccsen kihelyezett, a szlogent tartalmazó molinó miatt a kérvényezőt hátrányos megkülönböztetésért megbírságolta.

A Bíróság különbséget kell tegyen azoktól az esetektől is, ahol a területi szeparatizmus nem nyilvánult meg egyértelműen, Ilyen a Szocialista Párt  Törökország ellen eset, amelyben a Bíróság megállapította, hogy nem területi szeparatizmus, hanem a föderális berendezkedés volt a kijelentések tárgya, amelyet a kurdok népszavazások kívántak eldönteni. Jelne esetben azonban egyértelmű, a kérvényező azt kívánja, hogy Románia három megyéből álló területe elszakadjon, a demokratikus értékekkel ellentétes módon.

Az általános körülményeket figyelembe véve, a kormány megállapítja, hogy a nemzeti jogi fórumok ebben az ügyben megfelelő döntést hoztak (ezt későbbi bírósági végzés és ODH határozat is megerősítette), ami a kérvényező idegengyűlölő viselkedésére vonatkozik, aki el kívánja szakítani a Hargita, Kovászna és Maros megyékből álló területet Romániától, erőszakos és hátrányosan megkülönböztető eszközökkel. Noha hasonló eset során (Meyda FM Reha Radyo stb. Törökország ellen) a bíróság úgy döntött, hogy a kifejezés a 10 cikk védelmét élvezi, a kormány azt kéri a bíróságtól, hogy elemezze az ügyet annak körülményei, kiemelten az erős idegengyűlölő üzenet és a kérvényező nemzeti gyűlöletkeltő és antiszemita nyilvános akciói függvényében, és más, a körülményekhez jobban illő joggyakorlatot vegyen figyelembe.

Mindezeket figyelembe véve a kormány álláspontja, hogy a kérvényező szövege nem tartozik a Konvenció 10. cikkének védelme alá, nem kereskedelmi, hanem gyűlöletbeszéd, ezért kérjük a kérvény elutasítását, a joghatóságra vonatkozó elv megsértése miatt.

Amennyiben mégis elfogadja a Bíróság a joghatóságot, a kormány azúton bemutatja ezzel kapcsolatos álláspontját:

Elismerjük, hogy a nemzeti jogi fórumok és a kérvényező véleménynyilvánítási szabadsága keresztezték egymást. Ennek jogi alapja az 1998 évi 84. sz. törvénynek a területi integritásra, közrendre és nemzetbiztonságára vonatkozó előírásai.

A közrendet az állam az idegengyűlölő eszmék szankcionálásával éri el, konkrétan a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelettel, Ebben a rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék nincsenek teljesen egyértelműen meghatározva, a Bíróság joggyakorlata is kimutatta, hogy az egyértelmű meghatározás, noha kívánatos, nem megvalósítható, az értelmezésnek követnie kell a változó körülményeket. Eszerint számos törvény általánosít, értelmezési lehetőségeket nyit, amelyek a gyakorlatban érvényesülnek. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott kormányrendelet megfelel ezeknek az elvárásoknak.

Annak eldöntése, hogy ez a jogszűkítés mennyire volt szükséges és törvényes célokkal igazolható, a Bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor az állami hivatalnokok tevékenysége egy sokkal szélesebb határt szab ezeknek a törvényes céloknak.

Először is, a kormány megállapítja, hogy a kérvényező nem bizonyított semmilyen kapcsolatot az árusított termékei és a bejegyezni kívánt, területi szeparatizmusra uszító védjegy között. A kérvényező csak megemlítette, hogy Székelyföld egy képzeletbeli hely, ezt a kifogást a bukaresti ítélőtábla elutasította, a fogalomnak az általánosan ismert jelentése, valamint történelmi okokra hivatkozva.  Következésképpen helyesen megállapította, hogy a Székelyföld elnevezés alkotmányba ütközik.

A kérvényező, a kérvénye elutasítása után nem perelt anyagi kártérítésért, hanem, noha nem volt védjegye, folytatta az idegengyűlölő eszmék terjesztését. Nehéz a kormánynak azt hinnie, hogy a védjegy bejegyzése bármi változást hozott volna, mert a "Székelyföld nem Románia" szlogent a törvény tiltja.

A kormány megállapítja, hogy a kérvényező akcióit több videómegosztón is közzétette, ezáltal a Székelyföldre vontakozó elképzelései sok ezer látogatót eredményeztek, így mérhető hatásuk volt a nemzetbiztonságra, a közrendre és a területi egységre.

Ez a fajta kifejezésmód nem kereskedelmi, ahogy korábban is kimutattuk, A kérvényező üzenetének körülményeit figyelembe véve (Romániát egy fontos területe nélkül ábrázolta), köztéri akcióit, felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló bábut, az erdélyi forradalom egyik fontos figuráját, pólón ábrázolva az akasztást, antiszemita üzeneteket tett nyilvánossá, a kormány álláspontja az, hogy jelen ügyet úgy kellene kezelni, mint azokat az ügyeket, amelyek tárgya erőszakra való uszítás. Az ilyen akciók a társadalom alapértékeivel és alap-alkotmányossági előírásokkal mennek szembe,  ezért ezek leküzdésében az állam szabad kezet kellene kapjon, hogy területi épségét védhesse különböző etnikai hátterű személyek erőszakos kitöréseivel szemben.

A kormány megállapítja, hogy az állami védjegyhivatal és a nemzeti jogi fórumok megfelelő magyarázatot adtak, hogy miért utasították el a védjegy bejegyzését. Megállapították, hogy a védjegy szövege sérti az ország területi épségére vonatkozó alkotmányossági előírásokat, mert területi elszakadásra uszít, és ezért sérti a közrendet. A kormány megengedi, hogy az állam alkotmányossági alapjait is vita tárgyává lehet tenni, és ezt a nemzeti jogrend is megengedi. Ugyanakkor, egy ilyen vitának a törvényes keretek között kell zajlania, különös tekintettel a nemzeti és európai, a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó normákra.

A kérvényező tudatosan olyan utat választott ezeknek az alkotmányossági vitáknak a megvalósítására, amelyek szembemennek a hátrányos megkülönböztetés alapvető elveivel. A kormány véleménye, hogy a Konvenció 10 cikke nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy megengedjék idegengyűlölő eszmék használatát. akármilyen nemes célból.

A kérvényező nem fogalmazott meg kritikát az idegengyűlöletet tiltó nemzeti rendelkezések ellen, hanem csak a védjegye bejegyzésének visszautasítása ellen.

Még akkor is, amikor ellene vádat emeltek ezen rendelkezések alapján, akkor sem fogalmazott meg alkotmányossági kifogásokat, Egy ilyen kifogás megengedte volna neki, hogy megvizsgálja a törvényi alap alkotmányosságát. Tehát a kérvényezőnek nem volt kétsége az alkotmányosságot illetően.

Ugyanakkor a csíkszeredai helyi közösség számos rendezvényt engedélyezett, többek között Székelyföld autonómiája témájában, hogy a polgárokat a vitában való részvételre buzdítsa. Továbbá a kérvényezőnek is számos rendezvényét engedélyezték, többek között a régió történelmével kapcsolatosan.

A kérvényező azt állítja, hogy ő Románia politikai összetételének vitájához járul hozzá. A kormány véleménye szerint ez ellentmond azzal az állításával, hogy Székelyföld egy képzeletbeli régió.

Azt is megállapítja a kormány, hogy a kérvényező nem vesz részt a román alkotmány újravizsgálatát célzó vitában, de tagadja Románia jelenlegi területi összetételét. a témát erőszakosan és hátrányos megkülönböztetéssel közelítve meg.

A kormány úgy gondolja, hogy a védjegy kérésének helyén tekintettel kell lenni a társadalmi és történelmi körülményekre is, eszerint a védjegy hivatal is, a nemzeti jogi fórumok is helyesen vették figyelembe a Székelyföld nem Románia szöveg történelmi vonatkozásait, amikor a fogyasztókra való hatását elemezték. A kormány álláspontja, hogy a Konvenció nem tiltja a történelmi körülmények figyelembevételét, hanem ellenkezőleg, figyelembe veszik, mikor az intézkedés szükségességét elemzik egy demokratikus társadalomban.

A fentieket figyelembe véve a kormány álláspontja az, hogy nem valósult meg a Konvenció 10. cikkének megsértése, a kérvényező véleménnyilvánítási szabadságának korlátozása arányos volt, és ezért kérjük a kérvény elutasítását, mint megalapozatlant."

Kapcsolódó:
"Székelyföld nem Románia" márkanév - Csibi vs. Romania (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2016. április 11., hétfő

Radu Banciu bogra futott - legalábbis remélem

Radu Banciu, a B1 TV műsorvezetője és moderátora december 1-én, 2-án több ízben is etnikai alapú gyűlöletre való uszítást és idegengyűlölő eszméket fejezett ki több műsor során is, a Nemzeti Audióvizuális Tanács ezért a televíziótársaságot 50.000 lejre bírságolta. A műsorokban elhangzottak miatt az RMDSz és az Active Watch Egyesület is tiltakozását fejezte ki. Erre alapozva tettem feljelentést etnikai alapú gyűlöletkeltés és idegengyűlölő propaganda miatt a műsorvezető ellen.




"A bukaresti táblabíróság melletti ügyészség részére

 Alulírott Csibi Barna feljelentést kívánok tenni nevezett Radu Banciu ellen gyűlöletre és hátrányos megkülönböztetésre való uszítás valamint idegengyűlölő eszmék terjesztésének elkövetéséért.

Tényállás:

A Mediafax hírportál "NAT: B1 TV - 50.000 lejes bírság Radu Banciu idegengyűlölő kijelentései nyomán, Antena 1 - felszólítás" című, Katyn Marinescu által 2016.03.17-én jegyzett cikk szerint:

 "A Nemzeti Audióvizuális Tanács tagjai csütörtöki ülésük során, Radu Herjeu tanácstag javaslatára 50.000 lejre bírságolta a B1 TV-t.

A NAT megfigyelései alapján a "Banciu világa" elnevezésű műsor keretében, 2015 december 1-én és 2-án a műsorvezető Radu Banciu idegengyűlölő kifejezéseket tett a magyar etnikumú állampolgárokra, például "a magyarok megrögzött szélsőségesek, csakúgy, mint a muzulmánok".

A B1 TV-n 2015 november 30- december 4 között több műsorban is elemezték Beke István Atilla ügyét, a kézdivásárhelyi fiatalembert azzal vádolják, hogy bombát akart volna robbantani.

Ebben a szövegkörnyezetben Radu Banciu számos alkalommal használta a "szélsőséges magyarok", "ezek is egyféle ISIS", "A magyar alapból szélsőséges, benne van a génjeikben, a vérükben, ha aktiválódok ez a gén, akkor szélsőségessé válik".

A december 2-i műsorban azt mondta, a magyarok vérében van a bosszúállás, már születésüktől fogva.

A Tanács tagjai megállapították, hogy ezzel meg lett szegve az audiovizuális törvény 40, 47 cikke, amelyek az idegengyűlöletre és a gyűlöletkeltésre vonatkoznak.

A 40. cikk tiltja a bármilyen csoport elleni uszítást és gyűlöletre való felbújtást, a 47. cikk pedig tiltja az antiszemita és idegengyűlölő eszmék sugárzását.

A bírságot a tanács tagjai közül hatan szavazták meg, egy ellenszavazattal. A jelen levő Radu Banciu azt mondta, hogy vállalja a tetteinek következményeit, hozzátéve, hogy az incidens, amiről szó volt, egy Románia elleni terrorcselekmény-kísérlet volt.

Az RMDSz párt is azzal fordult a NAT-hoz, hogy az említett időszakban a B1 TV műsorai olyan elemeket tartalmaztak, amelyek sértőek, hátrányosan megkülönböztetőek és megalázóak voltak a románia magyar közösség számára, gyűlöletre való uszítást és félelemkeltést gyakoroltak ezekkel.

Az Active Watch Egyesület is ugyanezen ügyben közölt reklamációt, a NAT éppen ezért az egész kérdéses időtartam alatt vizsgálta úgy a B1 TV, mint az Antena 3, Romania TV, TVR 1, Digi 24, Realitatea TV műsorait."

A román btk. 369 cikke kimondja: A gyűlöletre vagy hátrányos megkülönböztetésre való uszítás büntetendő. A 2002 évi 31 sz. sürgősségi kormányrendelet 5 cikke kimondja, hogy a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetendő.

Ebben az értelemben, ahogy a Nemzeti Audióvizuális Tanács megállapította, és emmiatt bírságot is szabott ki a B1 TV-re, nevezett Radu Banciu gyűlöletkeltő eszméket valamint idegengyűlölő eszméket terjesztett, amely bűncselekmények a román btk. 369 cikke és a 2002 évi 31 sz. sürgősségi kormányrendelet 5 cikke alapján vannak szabályozva.

Bizonyítékként ki lehet kérni a NAT, az RMDSz párt és az Active Watch Egyesület véleményét.

Mint magyar állampolgár, sértettként, kérem, hogy kezdeményezzenek büntető eljárást nevezett Radu Banciu ellen, gyűlöletkeltés valamint idegengyűlölő eszmék terjesztéséért, amely bűncselekmények a román btk. 369 cikke és a 2002 évi 31 sz. sürgősségi kormányrendelet 5 cikke alapján vannak szabályozva."

Kapcsolódó:
„CNA: B1 TV - 50.000 de lei din cauza afirmaţiilor xenofobe ale lui Radu Banciu, Antena 3 – somaţie” (www.mediafax.ro)
Nagyon megbüntették a B1 TV-t Radu Banciu magyarellenes ámokfutása miatt (www.maszol.ro)

2016. április 6., szerda

Phil Breedlove-nak sincs kocája - őt is feljelentettem, ezúttal Stuttgartban, háborús propagandáért

Philip Bredlove, a NATO katonai vezetője, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának a vezetője az újabb amerikai páncélos dandár Kelet-Európába telepítését azzal magyarázta, hogy ez válasz az Oroszországi Föderáció agressziójára, szomszédai területeinek megszállására. Mivel ezeket a kijelentéseket alátámasztani, a Donyeck Luganszk, Krím volt ukrajnai megyékben megszervezett hivatalos népszavazások, a szíriai békefenntartó orosz misszió körülményei között, nem tudja, egyértelmű, hogy háborús uszítás bűncselekményének tényállása áll fenn. 



"A Baden Wüttenberg Állami Nyomozóhatóság részére

 Alulírott a következő ügyben kívánok feljelentést tenni az önök intézményénél:

2016 március 30-án számos médiaorgánum közölt híreket a NATO és az USA katonai vezetőinek bizonyos nyilatkozatairól (jelen esetben a The Guardian cikkére hivatkozom).

"Phil Breedlove tábornok, a NATO katonai vezetője bejelentette, hogy a megnövekedett amerikai katonai jelenlét fontos lépés az európai partnerek meggyőzésében, ami az USA elkötelezettségét illeti.
Ez a katonai lépés azt hivatott megmutatni, hogy az USA meg kívánja nyugtatni NATO partnereit és szövetségeseit egy Kelet Európában és máshol is agresszív Oroszország által létrehozott helyzetben. Ez azt jelenti, hogy partnereink sokkal nagyobb képességeket fognak érzékelni, sokkal gyakoribb lesz a páncélos hadosztályok előfordulása, sokkal modernebb fegyverzettel, az országaikban."

Ez a bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Joseff Dunford tábornok, a tengerészgyalogság főnöke Oroszországot, mint a legfőbb biztonsági kihívást nevezte meg, valamint Oroszország megnövekedett  hagyományos és digitális katonai képességeire is hivatkozott.

"Oroszország interkontinentális rakétái, repülőgépei, nukleáris tengeralattjárói, tankjai, légvédelme mind Vladimir Putyin szándékait segítik, hogy szomszédai területeit megszállja, ugyanakkor Oroszország megindította egy nemzedéknyi idő óta első, a határain kívüli katonai akcióját Szíriában. Mindez Oroszország katonai erejét a legnagyobb fenyegetésként jeleníti meg az amerikai érdekekre nézve." - jelentette ki Dunford.

Tekintetbe véve, hogy nincsen semmiféle bizonyíték az Oroszországi Föderáció erőszakos jellegére, és az állam elnöke, Vladimir Putyin úr szándékára, hogy szomszédai területeit elfoglalja, ezek a hamis tényállást közvetítő nyilatkozatok kimerítik a háborús propaganda bűncselekményének tényállását, mivel ezeket a hamis nyilatkozatokat halálos fegyverek Európába történő tömeges áthelyezésének igazolására használják.

Mindezekkel ellentétben, az Oroszországi Föderáció, az ENSZ Biztonsági Tanácsban betöltött állandó tagsági feladatkörével összhangban biztosította a népek önrendelkezési jogára alapuló, törvényes népszavazások megvalósítását a Krímen, Donyeck és Luganszk volt ukrajnai régiók status quojának eldöntésére. Az Oroszországi Föderáció polgárháborús körülmények között garantálta, békefenntartói küldetés során, a törvényesen megválasztott szíriai kormány stabilitását.

Mivel Phil Breedlove, jelen bűncselekmény elkövetője az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának is a vezetője, amely intézmény Stuttgartban található, következik, hogy jelen bűncselekmény a A Baden Wüttenberg Állami Nyomozóhatóság hatáskörébe tartozik.

Következésképpen kérem büntetőeljárás megindítását, háborús propaganda bűncselekményének elkövetése tárgyában nevezett Phil Breedlove ellen, foglalkozása Egyesült Államok Európai Parancsnokságának vezetője, NATO főparancsnok, címe Stuttgart. "

Kapcsolódó:
Amerikai páncélos dandár jön Kelet-Európába - de csak azért, hogy megnyugtassanak (kuruc.info) Pentagon to restore Obama's troop cuts in Europe to address Russian aggression (The Guardian)


2016. április 4., hétfő

Ez különösen jó - Băsescut elítéltetném rasszizmusért, a pártját pedig feloszlatnám - mindezt a kölcsönösség elve alapján

Traian Basescu, a Népi Mozgalmi Párt elnöke ellen, valamint a párt ellen tettem feljelentést a Legfelsőbb Ügyészségen, rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék nyilvános, valamint interneten történő terjesztéséért, kérvén a párt feloszlatását. A feljelentést az ellenem folyó két bűntárgyalás vádirataira, valamint a Csíkszeredai Bíróság ellenem hozott jogerős végzésére alapozom. A két vádirat az általam terjesztett "Székelyföld nem Románia", "Igazságot Magyarországnak", "A magyar föld nem eladó" stb. pólófeliratokat revizionista és elégtételt kereső, és így büntetendő eszmékként határozta meg, a jogerős végzés pedig egyértelműen kimondja, a határok radikális megváltoztatásának eszméje a rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék csoportjába tartozik. Ha a revizionista, elégtételt kereső, a határok megváltoztatására irányuló eszmék idegengyűlölőek, akkor Basescu és pártja politikai programjának radikális, Moldva Köztársaságot érintő unionista eszmeisége is idegengyűlölő.








"A Legfelsőbb Semmítőszék mellett működő Ügyészség részére

 Feljelentés

 A www.antena3.ro "Hogyan akarja megvalósítani Basescu Románia és Moldávia egyesülését" című cikke szerint 2016.03.26-án, Bákóban Traian Basescu kijelentette, hogy a pártja a hivatalos programjába vette Románia és Moldávia egyesülésének kérdését.

 A Népi Mozgalmi Párt nevű jogi személy hivatalos honlapján a politikai program 19. oldal 4 pont szerint: "Moldva Köztársaság európai integrációjának határozott és átfogó támogatása, a román-baráti érzelmek támogatása a két ország egyesülésének céljával."

"Nem lehet fontosabb cékitűzés, mint az ország újrakiegészítése... Besszarábia kiszakítása nem Románia akaratával történt."

 "A történelmi érv az, hogy a Prut két oldalán élünk, mi, románok, két bűnöző döntése alapján. Az egyik Sztálin, a másik Hitler, és amikor a külügyminisztereik aláírták a Ribbentropp-Molotov paktumot, kitéptek egy darabot az országból és a Szovjetunióhoz csatolták." - jelentette ki Traian Basescu a cikk szerint.

 A 2013 évi 873. sz, az 5864/25/2012 iratcsomóban, amelynek tárgyát a Romániát Erdély területe nélkül ábrázoló tárgyak forgalmazása és a "Székelyföld nem Románia" szlogen használata képezte, a Csíkszeredai Bíróság által hozott végleges bírósági ítélet, amelyre a vádirat is alapoz, a 4. oldalon a következőket határozza:

"A bíróság szerint a vádlott véleménye, miszerint a szóban forgó eszmék politikai és területi vonatkozásúak, hibás. Mégha a forgalmazott tárgyak némelyike nem is fejez ki egyértelműen szélsőséges nacionalizmust vagy idegengyűlöletet, ezek az eszmék közvetve a politikai és területi kérdések megoldására tett javaslatokból származnak, ilyen a határok radikális módosítása."

 A 2015.10.02-én kelt vádiratban, amelyben a Legfelsőbb Semmítőszék mellett működő Ügyészség ügyésze, Romulus Dan Varga elrendelte nevezett Csibi Barna büntetőbíróság elé állítását rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék terjesztése vádjával, 20. oldal, a következők vannak megállapítva:

"A vádlott 4. pontban leírt tevékenysége erőszakra, gyűlöletre, hátrányos megkülönböztetésre uszít, mivel célja revizionista, elégtételt kereső eszmék terjesztése."

 A 2015.11.11-én kelt vádiratban, amelyben a Csíkszeredai Bíróság mellett működő Ügyészség ügyésze elrendelte nevezett Csibi Barna büntetőbíróság elé állítását rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék terjesztése vádjával, "Igazságot Magyarországnak", "A magyar föld nem eladó", "Nem adjuk fel, soha", "Nem térhetünk vissza idegenekként oda. ahol egyszer otthon voltunk", "Adjátok vissza a hegyeimet", 20. oldal, a következők vannak megállapítva:

"Úgy ítéljük, hogy ezeknek a feliratoknak a célja revizionista, elégtételt kereső eszmék terjesztése. Ami fontos a bűncselekmény objektív oldala megvalósulása tekintetében, az az, hogy a román állam határainak újraáttekintésére szólít fel, amely eszme a mi véleményünk szerint idegengyűlölő."

 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tárgyban hozott döntései értelmében, egy megkülönböztetés akkor válik hátrányos megkülönböztetéssé, amikor létrejön két hasonló vagy azonos helyzet, amelyet különbözőképpen kezelnek, anélkül, hogy ez a megkülönböztetés objektíven és értelmezhetően megalapozott lenne.

Az Emberi Jogi Bíróság állandó jelleggel úgy határozott, hogy ahhoz, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés megvalósuljon, különböző személyek azonos vagy összehasonlítható helyzetben az egyikre nézve hátrányosan vannak kezelve, és ez a mód nincs alátámasztva semmilyen objektív és egyértelmű indokkal.

 Eszerint tehát kérem az Ügyészséget, hogy az Európai Emberi Jogok Bíróságának joggyakorlata valamint a 2000 évi 137 sz., a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó kormányhatározat előírásai értelmében, anélkül, hogy egy súlyos hátrányos megkülönbözetést kövessenek el, állapítsák meg:

 1. A Népi Mozgalmi Párt eszmerendszere legalább egy rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmét tartalmaz, amely eszme számítógépes rendszeren van nyilvánossá téve, ez a tett külön bűncselekményként van meghatározva a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet legújabb módosításaiban, mégpedig Besszarábia és Románia újraegyesítésének eszméje a párt politikai alapelvei között.

2. Traian Basescu, a párt elnöke rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék terjesztésének bűncselekményét követte el, revizionista, elégtételt kereső eszmék formájában.

 Ha a "Székelyföld nem Románia!" eszme alulírott kifejezésében rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszme az Ügyészség ügyészei szerint, és egy végleges bírósági végzés is kimondja, hogy Románia térképe, Erdély területével csökkentve, valamint a "Székelyföld nem Románia" eszme rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszme, mert revizionista, elégtételt kereső eszmék, amelyek a román állam határainak megváltoztatására irányulnak, akkor Románia és Besszarábia egyesülésének üzenete is rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmének kell minősüljön.

 "Mégha a forgalmazott tárgyak némelyike nem is fejez ki egyértelműen szélsőséges nacionalizmust vagy idegengyűlöletet, ezek az eszmék közvetve a politikai és területi kérdések megoldására tett javaslatokból származnak, ilyen a határok radikális módosítása." (idézet a fent említett végleges bírósági végzésből). A végzés nem csak a határok csökkentését írja elő módosításként, mint rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszme, ebben az értelemben azok növekedése is módosítás.

 Ha az "Igazságot Magyarországnak", "A magyar föld nem eladó", "Nem adjuk fel, soha", "Nem térhetünk vissza idegenekként oda. ahol egyszer otthon voltunk", "Adjátok vissza a hegyeimet" szövegek idegengyűlölőek az ügyészség szerint, mert revizionisták és elégtételt keresők, akkor a "Nem lehet fontosabb cékitűzés, mint az ország újrakiegészítése... Besszarábia kiszakítása nem Románia akaratával történt." - szöveg annál inkább idegengyűlőlő kell legyen, mivel egyértelműen revizionista és elégtételt kereső.

 Ez az üzenet nem járul hozzá egy egészséges társadalomfejlődéshez, gyűlöletre és erőszakra uszít nemcsak egy kisebbség, hanem egy egész szuverén állam, Moldva Köztársaság lakossága ellen. Megszegi ugyanakkor a nemzetközi szerződéseket és előírásokat, valamint Románia Alkotmányát, amely a 20. pontban kimondja a nemzetközi szerződések elsőbbségét.

 Kérem az elkövető Traian Basescu büntetőjogi felelősségrevonását rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék számítógépes rendszeren való nyilvánossá tétele vádjával, ez a tett külön bűncselekményként van meghatározva a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet legújabb módosításaiban, az Egyesült Románia Párt hivatalos honlapján keresztül.

 A 2003 évi 14 sz. a politikai pártokról szóló törvény 46. cikk b) pontja értelmében, amely kimondja, hogy egy párt akkor oszlatható fel bírósági úton, ha:
 b) mikor a párt céljai illetve tevékenysége törvényellenes vagy a közrenddel ellentétessé vált.

Kérem az Ügyészséget, hogy kezdeményezze a Népi Mozgalmi Párt elnevezésű jogi személy feloszlatási eljárását az illetékes bíróságon.

Kérem, amennyiben van rá lehetőség, jelen feljelentés megoldását Romulus Varga Dan ügyészre bízni, ő nagy jártasságra tett szert a rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék terjesztése bűncselekményének terén, ismeri jelen feljelentés alapjául szolgáló bírósági végzést is, ugyanakkor egy esetleges hátrányos megkülönböztetés esetén a felelősségrevonás is könnyebben megvalósítható lenne.

 Csibi Barna

 Csatolmányok - A Legfelsőbb Semmítőszék mellett működő Ügyészség a 2015.10.02-én kelt vádirata
-2013 évi 873. sz, az 5864/25/2012 iratcsomóban a Csíkszeredai Bíróság által hozott végleges bírósági ítélet
-www.antena3.ro oldalról származó képek
-a Csíkszeredai Bíróság mellett működő Ügyészség 2015.11.11-én kelt vádirata"

 Kapcsolódó:
Cum vrea să facă Traian Băsescu unirea României cu Republica Moldova (www.antena3.ro) Băsescut nyilvánítsák nemkívánatos személynek Moldovában! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2016. április 3., vasárnap

Büntető feljelentés Angela Merkel ellen

Terrorcselekmény támogatása címén feljelentést  tettem Angela Merkel ellen. Nevezett személy, Németország kancellári minőségében olyan nyilatkozatokat tett, és vezetése alatt Németország olyan, törvénytelen intézkedéseket hozott, amelyek a migránsválságnak nevezett társadalmi jelenség kiszélesedéséhez vezettek, így terrorcselekmények elkövetését könnyítő feltételeket teremtettek. A párizsi merényletek elkövetői közül legalább két személy a migránsválságot kihasználva érkezett törvénytelenül Európába, a brüsszeli terrorcselekmények áldozatai között két sebesült magyar állampolgár is található. Ez utóbbi alapján a cselekmény a magyar bűnüldöző szervek hatáskörébe tartozik. 





Kapcsolódó:
Két elkövető menekültként érkezett Európába (hirado.hu)
A németek befogadhatnak minden, az országba érkező szír menekültet (444.hu)
Újra a magyar határzárat és Orbánt kritizálta Angela Merkel (pestisracok.hu)
Az illegális bevándorlás és a terrorizmus kéz a kézben jár (kormany.hu)

2016. április 1., péntek

EU-csapda - beléptél? Nincs visszaút.

Noha Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz egy népszavazással történt, a kilépésre vonatkozó népszavazási kezdeményezéseket zsinórban utasítja el a Nemzeti Választási Bizottság, amely intézmény hivatott az aláírásgyűjtő ívet hitelesíteni. 
A dolog külön pikantériája, hogy amíg dr. Halász József magánszemély kezdeményezését arra hivatkozva utasította el a bizottság, hogy az Alaptörvény tiltja népszavazás kiírását a nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségekről, addig Magyarország kormánya által benyújtott, az Európai Unió által előírt kötelező betelepítésekről szóló népszavazási kezdeményezést hitelesítette.



Határozatok

 19/2016. NVB határozat - dr. Halász József magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 A Nemzeti Választási Bizottság 19/2016. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság dr. Halász József magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő határozatot:

 A Nemzeti Választási Bizottság az „Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését az Európai Unióból?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu).

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. április 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.

A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. 

Indokolás

 I. A népszavazási kezdeményezés szervezője 2016. március 7-én, 13 óra 33 perc 56 másodperckor személyesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.

A benyújtott támogató aláírásokból 23 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-95643/2016. számú, 2016. március 4-én kelt határozatát, melyben a Hatóság dr. Halász Józsefet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.

 Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következőleg a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik.

 Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésben meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. A Kúria az Országos Választási Bizottságnak a 31/2012. számú határozatával elbírált, az „Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát az Európai Unióból a Lisszaboni Szerződés I. Cikk 50. cikke alapján.” kérdést tartalmazó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott döntésének felülvizsgálata kapcsán foglalkozott az Európai Unióból való kilépés kérdéskörével. A Kúria a Kvk.II.37.185/2012/2. számú végzésében ennek kapcsán kimondta, hogy „…egy szerződés (így a nemzetközi szerződés is) jogok és kötelezettségek összessége.

Ebből eredően egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását.”

 A Kúria leszögezte továbbá az Európai Unióból való kilépés kapcsán, hogy „Egy nemzetközi szerződésbe való belépés és az abból való kilépésre vonatkozó szabályok – a dolog természetéből adódóan – nem azonosak, és ez indokolja a két kérdésben való népszavazás lehetőségének eltérő szabályozását is (…).”

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés egyértelműen arra irányul, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást követően az Országgyűlés kezdeményezze Magyarország Európai Unióból való kilépését. A Kúria Knk.IV.37.446/2014/3. számú végzése szerint már a Csatlakozási Szerződés feltételrendszerének módosítására irányuló kérdés is az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti tilalomba ütközik, mivel „[d]acára annak, hogy a Csatlakozási Szerződés hatályba lépésétől kezdődően szükségképpen módosította az Európai Unió alapító szerződéseit, azaz elsődleges jogforrásait és ezzel uniós jogként a belső jog részévé vált, mégsem lehet eltekinteni annak nemzetközi szerződéses formájától.

A Csatlakozási Szerződést, az abban foglalt kötelezettségvállalást az Országgyűlés törvényben hirdette ki, ezzel tette a magyar jogrend részévé. A Csatlakozási Szerződés az abban vállalt kötelezettségek tekintetében az uniós jogrend részét képezi, miközben nemzetközi szerződésként nem oldódott fel az uniós jogban.”

A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kérdés, mely Magyarország Európai Unióból való kilépését kezdeményezi, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, ugyanis annak tartalma hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint.

III. A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alaptörvényi érintettségének megállapítását követően a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint indokolt Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt, az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata is. Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ebből kifolyólag azt csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható.

Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése értelmében „MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.” Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja az Országgyűlés hatáskörén belül szabályozza, hogy az Országgyűlés megalkotja és módosítja az Alaptörvényt. Az Alaptörvény rendelkezései alapján tehát annak megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az Alaptörvény elfogadásával és módosításával kapcsolatos rendelkezéseket S) cikk tartalmaz. Az Alaptörvény módosítására tehát csak az itt meghatározott követelmények betartásával kerülhet sor. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően történhet.

A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. E döntésében a Kúria rögzítette, hogy az Alaptörvény „[f]enti rendelkezésekből egyértelműen kitűnik, hogy az „alkotmányozó hatalom” az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye.” Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése értelmében „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.”(csatlakozási klauzula).

A csatlakozási klauzula kifejezi az állam hozzájárulását szuverenitásának korlátozásához, illetve felhatalmazza az ezt megvalósító nemzetközi szerződés, azaz a csatlakozási szerződés megkötéséhez. Magyarország Alaptörvénye nyolc különböző szakaszban számos összefüggésben nevezi meg az Európai Uniót: az Alaptörvény E) cikk (2) és (3) bekezdésében, XXIII. cikk (2) és (6) bekezdésében, XXVIII. cikk (4) és (6) bekezdésében, 19. cikkében és a 47. cikkében is.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazásra kerülne sor a jelen eljárás tárgyát képező kérdésben, annak eredményeképpen kezdeményezni kellene Magyarország Európai Uniós tagságának megszüntetését, mely egyben – a fentiekben megjelölt – alaptörvényi cikkek módosításának kötelezettségét is róná az Országgyűlésre. Vagyis mindez olyan jogalkotási kötelezettséget teremtene, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében tiltott tárgykör és országos népszavazás tárgy nem lehet. A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, tekintettel arra, hogy az az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tiltott tárgykört érint, ezért a fentiekben kifejtett indokok alapján a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-a alapján – megtagadta.

A határozat az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén, S) cikkén, az 1. cikk (1) és (2) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 Budapest, 2016. március 31.

 Prof. Dr. Patyi András
 a Nemzeti Választási Bizottság elnöke

 Kapcsolódó:
  19/2016. NVB határozat - dr. Halász József magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

14/2016. NVB határozat - Magyarország Kormánya által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában