2016. szeptember 29., csütörtök

2016. szeptember 27., kedd

2016. szeptember 24., szombat

A Dr. Ing. Sebestyén Teleki István által a székely terrorvádban nyújtott új információk margójára – megint, és újra csak a székely önrendelkezés

Merem remélni, hogy kevesen vannak, legalábbis a székelyek és magyarok között, akik tényleg elhiszik, hogy Beke István petárdából kívánt bombát készíteni, és hogy a vármegyések gázvezetéket akartak volna robbantani. Körülbelül ugyanazok hiszik el ezt, akik a szeptember 11-i New Yorki repülőgépes támadást is elhiszik.

Ugyanakkor én személyesen arról sem vagyok meggyőződve, hogy a román hatóságok motivációja egy ilyen koncepciós ügy létrehozásához csak annyi lett volna, hogy a HVIM megerősödött úgy általában, és egyre erőteljesebben hallatta a hangját az erdélyi magyar, de főleg a székely közéletben.

Valaminek kell még itt lennie. És ez a valami szerintem a Dr. Ing. Sebestyén Teleki István által közölt információkból körvonalazódhat.

Mert ezekből kiderül, hogy nevezett valóban találkozott a fiúkkal, egy elvileg titkos, lehallgatásbiztos helyen, ahol bizonyos eszmecsere zajlott.

Az is kiderül, hogy svájci protokoll szerint, a megbeszélés pontokba szedett gondolatok körül zajlott. Ezek egyik sarkalatos, ha nem a legfontosabb pontja volt a tavalyi Székely Önrendelkezési Tanács által tervezett belső népszavazás megvalósítása.

A képlet egyszerű. A székely és erdélyi magyar önrendelkezési mozgalom aktivista bázisát, csekély kivétellel, a HVIM aktivista rétege adja. Ők azok, akiknek van energiájuk cselekedni. Nyilván ezért lettek megkeresve a Székely Önrendelkezési Tanács elképzelésével, a székely belső népszámlálás tervével is.

Kombináltam, hogy a Székely Hadosztály megemlékezés vagy a Wass Albert utcanév lehetett-e, de az újabb információk fényében véleményem, hogy ez fájhatott annyira a román államnak, hogy pont akkor és pont ott csapott le rájuk. És csapott jó nagy botrányt, hogy még véletlenül se gyanakodjon a jónép, hogy mi a hátsó szándéka, mit kíván leplezni.

Mert ha belegondolok, amikor a Székely Gárda teljesen jóhiszeműen, az önazonossághoz, az identitáshoz való jogunk tudatában plakátokon akartuk népszerűsíteni Csíkszeredában annak eszméjét, hogy a székelyek vallják is magukat székelynek, hivatalosan, a népszámláláson, milyen elemi erővel csaptak le ránk a román “rend” őrei (pár plakátról volt szó csupán), akkor egy ilyen szintű reakció a román hatalom részéről nem is tűnik olyan nagynak, ha egy, egész Székelyföldet felölelő és számos aktivista által végrehajtott székely belső népszámlálás propaganda értékéhez viszonyítjuk.

A tét pedig óriási. Mert Montenegró 650.000 lakossal rendelkezik, Ciprus 760.000-el, Izland 300.000-el, Luxemburg, Málta, mi van, ha teszem azt egyszer csak előbukkan a semmiből 700.000 állam nélküli székely, akiknek a Gazdasági, Politikai és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikk 1. pont értelmében jár az önrendelkezés, a saját állam?

Csibi Barna

Székely Köztársaság Külügyminisztériuma

Kapcsolódó:
Exkluzív - A székely terrorvádban kulcsszereplő Dr. Ing. Sebestyén-Teleki István adott interjút oldalunknak (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2016. szeptember 22., csütörtök

Exkluzív - A székely terrorvádban kulcsszereplő Dr. Ing. Sebestyén-Teleki István adott interjút oldalunknak

Kicsoda Dr. Ing. Sebestyén Teleki István? Milyen összefüggésben van az ő személye a székely terrorvádként elhíresült, kézdivásárhelyi nemzeti radikális fiatalokat, HVIM tagokat érintő büntetőeljárással? Volt-e találkozás közöttük, hogy zajlott a találkozás, miről szólt a találkozás, ha volt egyáltalán? Milyen messzire ér el a román titkosszolgálat keze? Ezekre és számos egyéb kérdésre is fény derül az alábbi skype-interjú keretében. 







Kapcsolódó: Elkezdődött Beke István és Szőcs Zoltán ügyének alapfokú tárgyalása (itthon.ma)

2016. szeptember 17., szombat

Székelyföld szíve Csíkszeredában dobbant - Székely Hadosztály szoboravatás Csíksomlyón

Kétnapos rendezvénysorozattal kerültek felelevenítésre az első világháború csíki és erdélyi történései a Román Királyság hadba lépésének, valamint a román hadsereg Csíkszeredán való átvonulásának 100. évfordulóján.

A rendezvénysorozat pénteken beszélgetéssel és filmvetítéssel kezdődött, a Csíki Moziban 19 órától mutatták be a Koszta István hadtörténelemíró, újságíró forgatókönyve alapján készült Székely kálvária című 52 perces dokumentumfilmet. Az esemény házigazdája Füleki Zoltán, Csíkszereda megbízott alpolgármestere volt.

Szombaton délelőtt 10 órától a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület szervezésében koszorút helyeztek el Márton Áron püspök szobránál a Szabadság téren, majd 11 órától került sor a csíksomlyói Fodor-ház udvarán a Székely Hadosztály tiszteletére Miholcsa József tervezte és Zavacki Walter által kifaragott állított emlékmű felavatására.






A Márton Áron téren a huszárokkal együtt a térre lovagló Csapai Árpád egyetemi lelkész tartott ragyogó beszédet a Székely Hadosztály és Márton Áron kapcsolatáról.



A rendezvényen nagy számban képviseltette magát a Rebel Wolves Szeklerland és a Flagellum Dei Székelyföld Motoros Klubok, valamint egy kászoni motoros klub tagjai is.





A szoboravatás keretében a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület tagjai ünnepélyesen felvonták a székely zászlót.



A Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület és a Zöld Fák csíkszentimrei fúvószenekar eljátszotta a Székely Hadosztály indulóját.

 

Petres Kálmán, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület elnöke és a Székely Hadosztály szoboregyüttes ötletgazdája beszámolt az egész elképzelés megvalósulásáról,  valamint köszönetét fejezte ki minden civil szervezetnek, állami intézménynek és magánszemélynek a támogatásért.

 



Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében kiemelte, hogy a Székely Hadosztály szoboregyüttes kiemelt jelentőségét elsősorban az adja, hogy azt teljes egészében civil szervezet képzelte el, küzdött érte és vitelezte ki, akár a hatóságok esetenkénti akadékoskodása ellenére is, példát mutatva ezáltal civil ellenállásból és civil közéleti szerepvállalásból.



Ambrus Ágnes, a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki székkapitánya beszédében felhívta a figyelmet az I. világháború során a román hadsereg és a román etnikumúak által elkövetett brutális magyar és székelyellenes népirtásokra, Kőröstárkányban, Kisnyégerfalván, Etéden és számos más településen, valamint a kézdivásárhelyi terrorvád alá helyezett hatvannégy vármegyés fiatalok, Szőcs Zoltán és Beke István sorsára is emlékeztetett.



A Székely Nemzeti Tanács nevében az erdővidéki Benkő Emőke szólalt fel. Kiemelte, hogy a Székely Hadosztály magját képező első zászlóalj pontosan Erdővidékről érkezett.

 

Gergely István Tiszti Márton Áron hadnagynak tett képzeletbeli jelentést, amelyben kérlelhetetlenül beszámolt az erdélyi magyar és székely közállapotok siralmas voltáról, a nemzet állapotáról.

 












A szoboregyüttest leleplezése után Göthér Gergely csíksomlyói plébános áldotta meg.
A rendezvény egész időtartama alatt az Igazi Csíki Sör felállított sörsátrában ingyen csapolt igazi csíki sört fogyaszthattak a résztvevők, ebédre térítésmentesen bográcsgulyást, vagyis csíki pityókatokányt tálaltak a szervezők.
A száz évvel ezelőtti történteket idézte fel a Csíki Székely Múzeum kiállítása, amelynek megnyitóját szombat délután 6 órától tartották. A rendezvényen Darvas Kozma József kiemelkedő módon hívta fel a figyelmet a cionista háttérhatalmak mesterkedéseire, mint az I. világháború alapokára, Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, helytörténész a Székely menekültek Hajdúnánáson című kötete alapján tartott előadást, melynek témája az 1916. évi román katonai támadás miatt bekövetkezett csíki és gyergyói székelyek menekülésének és befogadásának története Székelyföld és Hajdúnánás vonatkozásában.

Kapcsolódó:
Ahol méltóképpen lehet emlékezni a Székely Hadosztályra (szekelyhon.ro)

2016. szeptember 13., kedd

A Székely Köztársaság Kormányának második állásfoglalása a Magyarországon október 2-án tartandó népszavazás kapcsán

A Székely Köztársaság, mint állam, a székely, a magyar és az emberi társadalom közösségi igényeinek kiszolgálására jött létre, annak reményében, hogy ezen társadalmak jólétét, biztonságát és gyarapodását segíti elő.

A Székely Köztársaság Kormányának az október 2-i, Magyarországon tartandó népszavazás kapcsán kialakított első hivatalos állásfoglalását közéleti színtéren, Varga Bíró Tamás dalnok, jobboldali értékrendű közszereplő közösségi oldalán ütköztette a közvéleménnyel.

Meglepetésre az oldal tulajdonosa teljesen elzárkózott az érdemi vitától, és azonnal letiltotta képviselőnket, Csibi Barnát, az oldal további látogatásától.

A kérdésben más közéleti szereplők véleménye is ki lett kérve, és maga Budaházy György is azon a véleményen volt, hogy jelen pillanatban nem vezethet sikerre az október 2-i népszavazás bojkottja a Székely Köztársaság első állásfoglalásában foglalt sérelmek orvoslására, az inkább csak a jobboldali közösség közötti törésvonalak erősítését szolgálná, ammellett, Budaházy véleménye szerint, egyértelműen elvtelen megoldás is lenne.

Mivel a Székely Köztársaság Kormányának nem feladata a jobboldali közösség, de sem az egész székely és magyar társadalom közötti törésvonalak erősítése, inkább annak kohéziója, meghajlik a székely és magyar társadalom azon elemi erejű, akár észérveket is felülíró törekvése előtt, hogy a migrációs válság kapcsán egyértelmű üzenetet küldjön Európa és a világ számára, éppen október 2-án és éppen Magyarország köztársasági elnökének kérdésére népszavazás formájában.

Ugyanakkor reményét fejezi ki, hogy az első állásfoglalásában foglalt sérelmeket is ugyanilyen elemi erővel és lendülettel kívánja orvosolni a székely és magyar társadalom.

Mindezek tudatában a Székely Köztársaság Kormánya megváltoztatja az október 2-án, Magyarországon tartandó népszavazás kapcsán megfogalmazott elvi álláspontját, új álláspontja szerint támogatja a népszavazáson való részvételt, és azon a „nem” opció választását, a székely és magyar társadalom közösségi igényeinek megfelelően.

Tisztelettel
Székely Köztársaság Kormánya
Csibi Barna
külügyminiszter



2016. szeptember 12., hétfő

A Székely Köztársaság Kormányának hivatalos állásfoglalása az október 2-án Magyarországon tartandó népszavazás kapcsán

Állásfoglalás az október 2-án Magyarországon a "kényszerbetelepítés ellen" tartott népszavazás kapcsán 

Tudatában annak, hogy a népszavazás a népek önrendelkezési joga kifejezésének egyik alapvető intézménye, a Székely Köztársaság Kormánya mégsem tudja komolyan venni ezt a népszavazást, legelső sorban azért, mert a Nemzeti Választási Iroda, mint magyar közintézmény több, az EU-ből való kilépésről szóló civil népszavazási kezdeményezést is elutasított a közelmúltban a magyar alaptörvénnyel való összeegyeztethetetlenségre hivatkozva.

Álláspontunk szerint a migránsprobléma gyökere pontosan Magyarország EU tagsága. Ez az EU tagság egy népszavazásnak köszönhető, amely népszavazást megelőzően Budaházy György civil közéleti szereplő és köre kampányolt a belépés ellen, a jelenlegi hatalom pedig mellette.

Azt a helyzetet, amelybe belépni lehet, de kilépni nem, csapdának nevezzük. Véleményünk, hogy a jelenlegi hatalom csapdába csalta a magyar népet, és jelenleg látványos és költséges ál-népszavazással altatja annak önvédelmi reflexeit.

Ennek alátámasztására az is érv, hogy a jelenlegi hatalom közreműködésével lett megszüntetve a határőrség, amely intézmény létfontosságú a migrációs kérdés kezelésében, ugyanakkor a jelenlegi hatalom lesöpörte az asztalról az ellenzéknek a határőrség visszaállításával kapcsolatos kezdeményezéseit.

Súlyosbítja a helyzetet a Budaházy György és társai ellen (akik pontosan a fent említett csapdára figyelmeztettek), egy magyar igazságszolgáltató intézmény által kirótt drákói, összesen 125 évnyi fegyházbüntetés olyan cselekményekért, amelyek egyrészt egyáltalán nem meggyőzően bizonyítottak, másfelől a büntetőjogi besorolásuk is ordítóan jogtalan (a felrótt cselekmények az alacsony kárt okozó rongálás tényállását merítik ki, egyáltalán nem a vád terrorizmus besorolását). 

Budaházy Györgyöt és társait a fegyházbüntetés mellett a közügyektől is eltiltották, eszerint a népszavazáson sem vehetnek részt. Amennyiben az ő politikai véleményük nem érdekli a jelenlegi hatalmat, úgy a miénk se érdekelje.

Véleményünk kialakításában a népszavazásra bocsátott kérdés nem egyértelmű jellege is szerepet játszik. Magyarország Alaptörvénye, 8. cikk (2) pont kimondja, hogy országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A jelen népszavazáson szereplő kérdés ugyanakkor, ebben a megfogalmazásban az Európai Unióra vonatkozik, így ezen kérdésben a Magyar Országgyűlésnek véleményünk szerint nincs hatásköre.

Mindenezekre való tiltakozásul hivatalos véleményünk, hogy a most esedékes népszavazáson a tudatos politikai önmegtartóztatást kell gyakorolni, és nem elmenni szavazni.

Tisztelettel
Székely Köztársaság Kormánya
Csibi Barna
külügyminiszter

2016. szeptember 4., vasárnap

Budaházyt köztársasági elnöknek - tüntetés a koncepciós bírósági ítélet ellen

Tegnap, szeptember 2-án délelőtt 11.30-tól tiltakozó megmozdulást szerveztek a Budaházy és társai elleni büntetőperben hozott drákói ítélet ellen a budapesti Markó utcában, a Fővárosi Ítélőtábla épülete előtti közterületen. A rendezvényt a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelentette be, a moderátora Budaházy Edda volt, Budaházy György húga, felszólaltak sorrendben Hegedűs Lóránt református tiszteletes, Dr. Gaudi Nagy Tamás ügyvéd és jogász, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Sziva Balázs, a Romantikus Erőszak nemzeti rockzenekar frontembere, Budaházy György hazafi, politikai elítélt (telefonos kapcsolaton keresztül),  valamint Toroczkai László, a Jobbik alelnöke, a HVIM tiszteletbeli elnöke, Ásotthalom polgármestere.

A rendezvényszervező a bejelentett köztéri rendezvényre vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására szólította fel a résztvevőket, Budaházy Edda emlékeztetett, hogy tüntetéssorozat indul, minden hétfőn délután a Kossuth téren, Budapesten.

Az első felszólaló, Hegedűs Lóránt beszédében elképesztő, arcátlan, pökhendi, mérhetetlenül igazságtalan és aljas ítéletnek nevezte a Kenéz Andrea bírónő által hozott elsőfokú ítéletet. Reflektált a jelen ítélet és a Gergényi-Bene és társai perében hozott rendkívül enyhe ítélet közötti elentmondásosságra. A továbbiakban az összegyűlt tömeg helyeslése közepette átkot mondott Kenéz Andrea bírónőre.



A következő felszólaló, Dr. Gaudi Nagy Tamás Budaházy-justizmordnak (az igazság halálának) nevezte az ítéletet, és kifejezte, hogy egész nemzeti létünk kétségbeejtő helyzete, nyomorúsága és tarthatatlansága benne van ebben az ítéletben. Hivatkozott arra, hogy Polt Péter legfőbb ügyészhez interpellált a 2006-os rendőrterror ügyében, hogy terrorizmus miatt indítsanak nyomozást, válasz nem jött az interpellációra. A Budaházy ügyet leszámolási jellegű büntetőeljárásnak nevezte. Jogelemzéséből kiderült, hogy az ítéletben kiszabott 125 év fejenként átlagban hét év fegyházat jelent, amit a bírói gyakorlat szerint gyilkosságokért szokás kiszabni. Amnesztia törvényjavaslatnak a Jobbik által való beterjesztését jelentette be a 2002-2010 közötti politikai kirakatperek összes áldozatára vonatkozóan.



Patrubány Miklós a tömegnek az "Isten hozott!" köszönésére a góbés "Magam is igyekeztem!" válasszal felelt, majd közölte, hogy Budaházy György a Magyarok Világszövetségének választott köldötte, akit szervezeti kötelessége is megvédeni. Felhívta a figyelmet, hogy a tüntetés tétje nemcsak az elítélt hazafiak, családjaik élete, hanem a magyar jogállam, Magyarország és a magyar nemzet sorsa. "Ma kiállni Budaházyért annyit jelent, mint kiállni Magyarországért" - fogalmazott. Az 1956-os, 1000 személy halálát okozó Kossuth téri mészárlás, mint egy valódi terrorcselekmény kivizsgálását követelte. Majd egy kevéssé ismert információt is közölt, a Gyurcsány rezsim deregulációs törvényét említve, amely eltörölte az 1000 éves magyar állam összes addigi törvényét. Hivatkozott az Aranybulla, a szárazföldi Európa legrégebbi alkotmányának 31. cikkére, amely kimondja a jus rezistendi et contradicendi elvet, az  ellenállási jogot és kötelességet.



Sziva Balázs zenei előadó kifejtette, hogy a Markó utcai épületek, amelyek elvileg a jogot és az igazságot kéne szolgálják, 1945 óta nem láttak sem jogot, sem igazságot. majd az "Elég volt" című dalt adta elő gitárkísérettel, barátja, Budaházy György tiszteletére.

Budaházy György a háziőrizetből tolmácsolta szavait a tüntetők felé, az elítéltek hivatalos álláspontja szerint nem érzik bizonyítottnak a vádiratban megfogalmazott cselekmények elkövetését, nem érzik helyesnek a jogi minősítést, és alapjaiban igazságtalannak tartják az egész ítéletet.



Toroczkai László kihangsúlyozta, hogy félre kell tenni a személyes sértődéseket és látszat-konfliktusokat, mert teljesen méltatlanok a jelen eset súlyosságához mérten. Kitért a nyomozás egyik vezetőjére, nevezett Hopka Lajosra, aki a Vizovicki ügy egyik elítéltje, a központi nyomozó ügyészség vezetőjének élettársát 400 milliós csalásért állítják bíróság elé, említette.



A rendezvényen résztvevő Székely Köztársaság küldöttein keresztül feliratos plakáton egyértelműsítette, hogy milyen módot lát a Budaházy Györgyöt és társait ért sérelmek kompenzálására a magyar társadalom részéről.




Kapcsolódó: Itt nézhető meg a Budaházy-tüntetés felvétele (kuruc.info)

2016. szeptember 2., péntek

Panaszt nyújtott be a Székely Köztársaság a Koránt isteni kinyilatkoztatásnak értékelő ügyészségi végzés ellen

Panaszt nyújtott be a Székely Köztársaság a Fővárosi Főügyészség NF. 9317/2016/1.sz., Dr. Iberhart Mária ügyész által hozott határozata ellen. A panaszban kiemelem, hogy a magyar jogrend nem ismer sem "isten", sem "Gábriel angyal", sem "Mohamed próféta" entitásokat, mint jogalkotó szerveket, sem a muszlim vallásúakat nem határozza meg, mint törvények megalkotóit Magyarországon, az erre való hivatkozás egy ügyészségi határozatban egyértelműen nevetséges. Leszögezem, hogy katolikus vallásomra való tekintettel sértett vagyok ebben a bűncselekményben, ezért jogom van panasszal élni a határozat ellen, noha ezt a határozat kifejezetten ellenzi. Álláspontom szerint, amíg definíció szerint a Korán a muszlimok szent könyve, és egyetlen muszlim vallási vezető vagy hívő sem fejezte ki hivatalos formában, hogy a Koránnak a vallási alapú gyűlöletre, erőszakra és népirtásra buzdító részei nem tartoznak a muszlim vallási eszmerendszerhez, addig azok igenis odatartoznak, és minden alkalommal hirdetve is vannak a muszlim vallási szertartásokon.



Kapcsolódó: Hogy oda ne rohanjak - a "magyar" sharia-rendőrség szerint a Korán "lényegében Istentől sugalmazott kijelentések gyűjteménye" (ruszinkarpatalja.blogspot.com)