2022. szeptember 9., péntek

Verekedős balhé Szentegyházán - a fürdővendégeket azért diszkriminálták a székely városban, mert magyarok

 


Egy magyarországi, de hab a tortán, Erdélyből elszármazott anyuka küldött be elég felháborító levelet, változtatás nélkül közlöm:

"Hogyan vált pokollá egy erdélyi magyar nagycsalád strandolása Szentegyházán 

Nagyon nehéz erről írnom, de arra jutottam, hogy el kell mesélnem: a magyar családoknak tudniuk kell erről. Tanulságos, mégis megrázó történet. 

Előzmény: Nyár van, a gyerekek szerettek volna fürdeni. Elmentünk hát a Nosztalgia strandra egy másik helyi családdal együtt. Magyar rendszámú autónk van, de mindketten erdélyiek vagyunk. A szentegyházi Nosztalgia strandot választottuk 

20 óra 17 perc van, a gyerekek visongatnak, jól érzik magukat. Abban a percben egy nő ordibálni kezd, és alpári módon adja tudtunkra, hogy az ő műszakja lejárt, mit keressünk mi itt még,” így a magyarországiak, úgy a magyarországiak, „jönnek ide Magyarországról, maguk miatt itt kell még üljek”, mint kiderült, ő a tulaj volt. Mondtuk: „elnézést, igaza van, szedelőzködünk, bocsánat, nem tudtuk”. Közben ugyanolyan hangvétellel oda fordul a másik család 3 éves gyermekéhez, aki épp vacogva ment a ruháihoz, hogy „Faggyál meg, faggyál meg!”. A másik család anyukája erre érthető módon, megvédi a gyermekét „nem beszélhet így egy gyerekkel, ha fáradt, váltson munkahelyet”. 

Erre a tulaj még idegesebb és szidja a magyarországiakat. Nem értjük, hogy lehet így bánni a kliensekkel és egy 3 éves gyermeknek ilyet mondani. A tulajdonos agresszív megnyilvánulásától nekem görcsbe rándult a gyomrom és éreztem, hogy jobb innen mihamarabb elmenni. Tisztelettudóan elköszönünk mindenkitől, a medencepucolónak és a jegyszedőknek jó éjszakát, jó pihenést kívánunk. 

A tulajdonos azzal fenyegetőzik, hogy ránk zárja a kaput, közben neki is jó éjszakát kívánunk. Ő továbbra is mormog valamiket…Elkönyveljük, hogy rossz napja volt, nagyon rossz… 

A történet folytatódik Két nappal később ismét fürödni megyünk, most már tudjuk, hogy 20 órakor zár a strand. Két másik családdal terveztünk közösen fürödni. Egyik család már bent van, mire megérkezünk, és akkor kapjuk a hidegzuhanyt: „ maguk nem jöhetnek be , ezzel a magyarországi rendszámmal, csúnyán beszéltek a főnökasszonnyal a múltkor! 

Forduljanak meg és menjenek másik strandra”. Amikor kérdezzük, hogy mi alapján és hol van a tulajdonos, szeretnénk vele beszélni, ugyanolyan agresszív tónusban küld el a jegyszedő. Mi jogon zárhatnak ki bennünket? A válasz: „magánterület vagyunk, mi döntjük el.” (későbbiekben ennek utána jártunk és nem így van jogilag).

Rendben elfogadtuk, jó egészséget kívánunk és megfordulunk, miközben a gyerekek hátul kérdik, hogy miért nem mehetünk fürdeni. Én elkezdem böngészni a fogyasztóvédelmet, ilyen stílusban sehol sem beszéltek velünk, mint klienssel, sose tapasztaltuk, hogy a magyar rendszám miatt diszkrimináltak volna, és próbáljuk elérni a bent lévő családot, de nem lehet, hisz fürdenek. 

Megérkezik a másik család is, elmondjuk, mi történt, és, hogy így már nem szeretnénk bemenni, pedig ők biztatnak, hogy beszéljünk a tulajdonossal. Erősítjük, hogy nem szeretnénk, így nincs értelme bemenni, ráadásul, nem mi beszéltünk vele úgy két nappal azelőtt, hanem az az anyuka, aki megvédte a saját gyermekét jogosan. (amúgy, ha mi lettünk volna azok, sem ez a reakció az elvárt) A másik család erősködik, hogy beszéljünk velük és a férjem azért megy bele, mert békésen szeretné tisztázni, hogy nem mi beszéltünk úgy, és remélte, hogy normális hangnemben legalább tisztázni lehetne az ügyet.

Mindannyian békés módon szoktunk bármiféle konfliktust tisztázni, bárhol is vagyunk. Ekkor a férjem bemegy a másik anyukával , én utánuk, a gyerekek a hátunknál. A férjem próbál szépen beszélni, látom, hogy nincs kivel, a tulaj fújja, hogy magyarországiak úgy beszéltek vele (kész vicc, itt senki sem magyarországi, amúgy), amikor én előveszem a mobiltelefonom, felemelem, mintha képet készítenék.

Ekkor a hátamhoz rohan egy kigyúrt agresszív fickó, kicsavarja a telefont a kezemből, felsikoltok, hogy „adja vissza”, ő tovább megy és kezdi nyomkodni, mire én „ezt nem teheti”, a férjem ebben a másodpercben hátrapillant, azt látja, hogy én megijedve kiabálok, mert egy fickó „rám támadt” és ekkor odament a kigyúrt pasihoz és hátulról megfogta a nyakát. Oké nem egy pacifikus reakció. Lévén, hogy sosem volt ilyen helyzetben, akkor hirtelen ösztönösen védeni akart. Valahonnan rögtön megjelenik egy másik fickó is, elkezdi rugdosni a férjemet hátulról, felvesz két követ és neki akarja dobni vagy azzal akarja ütni, vagy ki tudja mit akar. Ezt látván, nagyon megijedtem és felmértem a helyzetet, hogy ez a két férfi úgy elveri a férjem, hogy kórházba kerül, vagy netán megölik ezért közéjük álltam és rájuk ordítottam, hogy „hagyják abba” , „ne a gyerekek előtt”, merthogy ez a gyerekeink és a másik család gyerekei előtt játszódik. 

Közben eltalálta a kigyúrt fickó a férjem arcát, és a másik a nemi szerveit…mintha dzsungelbe csöppentünk volna, ahol a nagy vadállatok egy családra törnek! Közben két anyuka is próbálja csitítani a helyzetet, de folyamatosan jönnek felénk kövekkel! Próbálunk hátrálni, én végig üvöltök, hogy „hagyják abba” és az rebeg a szemem előtt, hogy a gyerekeim ezt mind látják! És még mindig nem hiszem el, hogy ilyen helyzetbe csöppentünk. Valahogy sikerül kihátrálni, miközben kövekkel fenyegetőznek, sikerül megkapjam a jegyszedőtől a telefonom és elhagyni a strand területét. 

Azóta is azt látom magam előtt, hogy egy békés strandolásból barbár ütlegelés lett és, hogy köveket akarnak a családunk fele dobálni. A gyerekeink rettegve ültek be az autóba és nem értették a helyzetet. „ijesztő volt látni, hogy a felnőttek is birkóznak”, „ijesztő volt anya a hangod”, ezeket mondták el nekünk. Az, hogy mi volt a lelkükben csak sejteni tudom… Két hete történt, de én, felnőttként is érzem a hatásait…két hete történt, de a szemem előtt látom az agresszív fickók tekintetét, ahogy támadnak ránk, kövekkel fenyegetőznek. Poszttraumás stresszindrómám lett egy békés strandolásból…

Kérdéseim: Hogy lehet, hogy a tulajdonosnő engedi, hogy az alkalmazottai kövekkel bánjanak a kliensekkel, nem avatkozik bele, amikor egy családapa és anya felé köveket akarnak dobni? Mindezt gyerekek és családanyák előtt? Még akkor is, ha magyarországiak. Hogy történhet ilyen a 21.században? Bár azt értem, hogy az erdélyi turizmus miért nem tud virágozni, amikor ilyen kliensekkel való bánásmód előfordulhat. Hogy tehetik, hogy gyerekek előtt ilyen agresszíven támadnak rá az anyjukra, apjukra? Miért nem engedték békés hangnemben tisztázni a helyzetet? Miért nem szólnak fél 8-8 között hivatalosan, többszörös ismétléssel, ahogy civilizált strandokon szokás, hogy lassan hagyják el a kliensek az épületet 20 órára? Hogy beszélhet így egy 3 éves gyerekkel? („Faggyál meg!) 

Utólag megtudtuk: nincs jogukban bárkit is kizárni, vagyis megválogatni a vendégeiket (ebben az esetben arra hivatkoztak, hogy a velünk levő anyuka milyen hangnemben beszélt a tulajdonossal, nyilván ő is reagált arra, ahogy velünk és a gyerekkel bánt). Én, mint kliens, bárhol elővehetem a mobilom (jelzem nem készítettem sem képet, sem videót). Az eset kapcsán megkerestük a fogyasztóvédelmet is, de bizonyíték hiányában nincs mit tenniük. Miért nem jelentettük a rendőrségen?

A családunk békéje ennél fontosabb. Nem szeretnénk hónapokat ezen az ügyön stresszelődni, ebben bevonni a gyerekeket és a tanúcsaládokat, és valójában az igazságszolgáltatásban sem bízunk. Az, hogy a gyerekeinkben milyen traumát okozott, hogy látták, a szüleikre támadtak, az idővel fog kiderülni, AZT PEDIG SEMMILYEN BÜNTETÉS NEM KÁRPÓTOLJA. 

Miért névtelenül? Mert utána még azzal fenyegettek, hogy „felgyújtják az autónk”, és hát lehet mondani, hogy „csak mondják, ne vegyük komolyan”…ha fele annyira komolyan gondolják, mint ahogy össze akartak verni egy többgyerekes családot, már az is elég. 

Ezek vadállatok voltak (utólag a már bent lévő családot is el akarták küldeni és 10 perc kellett amíg lecsillapították a kigyúrt fickót, aki elé én álltam)És itt egy hétköznapi strandolásról beszélünk…. 

Egy sokgyerekes anyuka, aki féltette a családját"

Szerkesztői komment:

Értem én, hogy székely öntudat, meg mutassuk meg a világnak, hogy milyenek is vagyunk valójában, de ezt biztosan nem merték volna megtenni egy román családdal a szentegyházi bunyóspityuk. 
Mert mára mindannyian előbb az összes bukaresti újság címlapján virítanának, majd a böriben kuksolnának etnikai indíttatású erőszakos bűncselekményért. 
A pénzüket a festői Székelyföldön elkölteni vágyó magyarokon azonban büntetlenül kiélhetik primitív területvédő ösztönüket az ilyen férgek, mert valljuk be, a román rendőrség nem nagyon kapkodja el a segítségnyújtást magyaroknak. 
Annyi maradt, hogy maga a székelység büntesse meg példásan ezeket a mindenkinek csak ártó férgeket, akár a strand teljes bojkottjával. 
 

Kapcsolódó:


3 megjegyzés:

  1. Döbbenet olvasni, szinte hihetetlen, hogy ez megtörtént, Ezt a viselkedést nem is lehet sehogysem kimagyarázni.
    Egy dolog ennek kapcsán azért eszembe jut: létezik az a gőg és felsőbbrendüségi érzés amivel "magyarból" érkeznek az echte magyarok. Főleg a pásti népség ilyen, bár ez a saját országában is tud majom lenni, mereven lenézi a "vidékit", ahogyan itt mondják.
    El tudom képzelni, hogy valami ilyesmiért gyűlt fel a tulajban ellenérzés a magyar rendszámú autók tulajdonosaival szemben, és ezt zúdította a családra.
    Mégegyszer: elfogadhatatlan viselkedés a vendégekkel szemben, senkinek sem jó ez, Sajnálom a családot, hogy vétlenül, éppen náluk szakadt el a cérna.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyilván nem pásti családról van szó, a pástik alapból azonnal ugranak bunyózni, és hívják az egész csáládot.

      Törlés
  2. Igazán csak akkor lehetne állást foglalni az ügyben, ha mindkét felet meghallgatnánk és az ott jelenlevő tanukat is! De enélkül is, hogy ez megtörténhetett, bármilyen forgatókönyvvel, az nagyon szomorú, de felkavaró eset! Nem szabadott volna megtörténjen, mivel azon kívül, hogy mindkét fél kellemetlen emlékekkel maradt, rossz fényt vet a székelyföldi vendégszeretetre és turizmusunkra! Ezért bárhogy is történt és bárhogy is oldódik meg az ügy szolgáljon számunkra tanulságul az elkövetkezendőkben! Mivel a székely nép maga is kiszolgáltatott állapotban van, már évszázad óta, mivel érezzük milyen a kiszolgáltatottság, ezért tükrözzük a világ fele ennek az ellenkezőét! Tiszteletem.

    VálaszTörlés