Szimpátiatüntetést szerveztek nyíregyházán hazafiak a székely lobogó levételéről született végleges román bírósági döntés elleni, Kézdivásárhelyen szervezett tiltakozással egyidőben, a Kossuth téren, csütörtök délután 18.00 órától. A tüntetést a Székely Hadosztály indulója, majd az Új Oroszország által vívott szabadságharc során elesett személyek emlékéért tartott egy perces néma csend vezette be.
A rendezvény házigazdája Kovács Zoltán volt, aki a székelység 7500 éves, a tatárlakai koronggal bizonyított őstörténetére hívta fel a figyelmet, Csibi Barna, aki Székelyföld elszakadását szorgalmazta Romániától, és Dr. Csiby Károly, aki felhívta a figyelmet, hogy amennyiben anno a Székely Hadosztály nem áll ki fegyveresen harcolni az Erdélybe beözönlő román hódítókkal, úgy ma ezt a tüntetést nem tudnánk megszervezni Nyíregyházán, ezzel is példázva, hogy erő felmutatása nélkül a mai világban nem juttatható érvényre semmiféle önrendelkezési jog.
Dalmai Árpád Kárpátaljáról kitért arra, hogy érdekes módon a (nem EU tagállam - szerk.) Ukrajnában, Kárpátalján minden egyes magyarlakta település közigazgatási épületeire és iskoláira ki van tűzve a magyar zászló, és Székelyföldön ez mégis ekkora probléma, Gyüre Csaba szabolcsi jobbikos parlamenti képviselő hangsúlyozta, a tüntetés célja, hogy a kézdivásárhelyi székelység érezze, Magyarországon törődnek az ő sorsával, felhívta a figyelmet, hogy az euro-atlantista nézőpont szerint vannak, akik egyenlőek, és vannak, akik egyenlőbbek, az önrendelkezésre vonatkozó nemzetközi előírások a gyakorlatban csak bizonyos népekre vonatkoznak, így románok, szlovákok, horvátok, szerbek, koszovói albánok, de nem vonatkoznak például a magyarokra, székelyekre.
Teljes videó:
Kapcsolódó:
Félezren tüntettek Kézdivásárhelyen a székely zászlók védelmében (erdely.ma)