Tüntetés a csíkszeredai bazi nagy valah zászló ellen

Tüntetés lesz Nyíregyházán, a Kossuth téren, péntek délután 17.00 órától, a megmozdulás a román karhatalmi szerveknek az utóbbi időben egyre inkább, Székelyföld szerte elhatalmasodó megfélemlítő akciói ellen szerveződik, kiemelten a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos köztisztviselők elleni ügyészségi akciók, valamint a csíkszeredai óriás román zászló ellen.

Székelyföldi fotótárlat-megnyitóval összekötött könyvbemutató Nyíregyházán

"Székelyföld, ahogy a sólymok látják" címmel nyílt fotókiállítás Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Városi és Megyei Könyvtár kamaratermében. A fotóművész a csíkszeredai Dr. Fodor István, főállású orrfülgégész főorvos. Az ünnepélyes tárlatmegnyitót egybekötötték Csiby Károly, kolozsvári származású nagyváradi írónak "Az idegen és a csillagösvény" című önéletrajzi ihletettségű regény könyvbemutatójával.

A rendevényt a Magyarok Szövetsége nyíregyházi tagszervezete, kiemelten Kovács Zoltán szervezte, az eseményt tárogatóval előadott hazafias dallamok tették még színesebbé, Martinovszky István tárogatóművész előadásában.



A remek hangulatú könyvbemutató és tárlatmegnyitó hivatalos meghívottjai és az esemény megnyitói Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat alelnöke és Petrusák János, a Nyíri Amatőr Filmklub elnöke voltak, személyes székelyföldi élményeiket osztva meg a nagyszámú közönséggel. Dr. Fodor István a fotók elkészítésének körülményeit mesélte el.

Csiby Károly regényének méltatását Kovács Zoltán az író pályafutásának rövid felvázolásával kezdte, megemlítve az írónak a nemzeti radikális vagy csak egyáltalán nemzeti gondolkodása miatti hányatott sorsát, amelyet elsősorban a román állami szervek keserítettek meg, majd felolvasott egy rövid részt a könyvből, mintegy kedvcsinálóként.


Csiby Károly könyve bemutatását, a könyvet átható, a 20. század 70-80'as éveinek erdélyi magyar, székely életérzését remekül példázta a fotótárlatnak a csíkdelnei templomról készült egyik darabjával, Kovács Zoltán a regény cselekményének ívét a tárlat két végén elhelyezett székelyföldi magányos kereszteket és szivárványt ábrázoló fotókkal tette még érzékletesebbé.


A rendezvény végén felcsendült a székely himnusz.

Mi az, hogy Romániában magyar himnusz, avagy a gyarmatosító oláhok bicskanyitogató arroganciája

"A Diszkriminációellenes Tanácshoz

Kovászna megye kormányképviselői hivatala, képviseli Goicea Gabriela Elena jogi szaktanácsadó, a következő megjegyzéseket fűzzük Csibi Barna feljelentésére:
1. Csibi Barna sérelmezi, hogy a kormányképviselő  megbírságolta a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei szervezetét, mert Magyarország himnuszát játszották egy trianoni békediktátumra való megemlékezés során, ugyanakkor december 1-én, Románia nemzeti ünnepe alkalmából, a román himnusz játszásáért semmilyen bírságot nem rótt ki a kormányképviselő.
A kérést benyújtó személynek nem sikerült bebizonyítania, hogy milyen minőségben lett ő hátrányosan megkülönböztetve a Magyar Polgári Pártnak adott bírság által. A kérésben megfogalmazza, hogy az esetről a sajtóból értesült. Így a feljelentő nem a megbírságolt személy jogi képviselője, és nem pontosít, hogy milyen minőségben is tette meg a feljelentést.
2. Kérjük az ugyanebben a témában a Magyar Polgári Párt által tett feljelentést jelenlegivel összecsatolni, mivel ugyanabban a témában történt feljelentések.
3. Ami a kérés tárgyát képezi, kérjük a kérés elutasítását.
Ahogy azt említettük, Csibi Barna sérelmezi, hogy a kormányképviselő  megbírságolta a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei szervezetét, mert Magyarország himnuszát játszották egy trianoni békediktátumra való megemlékezés során, ugyanakkor december 1-én, Románia nemzeti ünnepe alkalmából, a román himnusz játszásáért semmilyen bírságot nem rótt ki a kormányképviselő,
A kérés elutasításának indokai a következők:
A feljelentő súlyosan összekeveri a két tényállast:
1. Románia nemzeti himnuszának eljátszása Románia nemzeti ünnepén, Románia területén.
2. Egy idegen állam himnuszának eljátszása, Románia területén, köztéri rendezvény keretében.
E két tényállas közötti párhuzam, összehasonlíthatóság, a hátrányos megkülönböztetésre vontakozó jogi normák tükrében teljesen megengedhetetlen.
Ennek alátámasztására felhozzuk a következőket:
Románia alkotmánya szentesíti a román himnusz szimbólum jellegét. Ilyen szimbólumok a zászló, címer, himnusz és a nemzeti ünnepnap,
Eszerint Románia himnusza az Ébredj román, a nemzeti ünnep december 1-e.
Különleges törvények szabályozzák Románia nemzeti himnuszának lejátszásának körülményeit, csakúgy, mint az idegen államok himnusza lejátszása körülményeit.
Az 1994 évi 75. sz. zászlótörvény 10, 11, 14 cikk értelmében Románia himnuszát hivatalos nemzeti ünnepeken, szertartásokon, valamint nemzetközi ünnepeken, szertartásokon játsszák, katonai parádékon stb.
Más államok nemzeti himnuszát hivatalos, nemzetközi látogatások, unnepségek, és szertartások alkalmával játsszák, Románia nemzeti himnuszával együtt, és az előtt.
A 2001 évi 1157 sz. kormányhatározat a zászlótörvény gyakorlatba ültetéséről, 16. cikk, 24 cikk kimondja, hogy más államok nemzeti himnuszát hivatalos, nemzetközi látogatások, unnepségek, és szertartások alkalmával játsszák, Románia nemzeti himnuszával együtt, és az előtt. Ennek az előírásnak a be nem tartása 2500 és 5000 lej közötti bírsággal sújtható.
Ezenkívül a 2014 évi 136 sz. törvény, amely Románia Nemzeti Ünnepének körülményeit szabályozza, egy sor kötelező előírást tartalmaz az ünnep lebonyolítása érdekében.
Következésképpen: Románia himnusza Románia nemzeti ünnepe alkalmából, törvény által előírt kötelezettségnek eleget tévelett lejátszva.
Magyarország nemzeti himnusza egy trianoni békediktátumra való megelékezéskor lett lejátszva, és nem tettek eleget annak a kötelezettségnek, hogy egy magyarországi hivatalos küldöttség jelen legyen a rendezvényen. Ez a tényállás kihágásnak minősül, ennek megfelelően a Magyar Polgári Párt bírságot kapott.
A fenti tényállások valamint az idézett jogi normák bizonyítják, hogy a két helyzet nem ugyanaz illetve nem összehasonlítható. A kérelmező eltekint a két helyzetet szabályzó jogi előírásoktól.
Másfelől a 2000 évi 137 sz. rendelet 1. cikk 2 pont az állampolgárok egyenlőségének elvére  alapuló, összehasonlítható helyzetekre hivatkozik. De ahhoz, hogy a hátrányos megkülönböztetés megvalósuljon, a személy megkülönböztető vagy előnyben részesítő elbánásban kell részesüljön, sérüljön valamilyen törvényben előírt joga. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés ne legyen valami igazolt okkal alátámasztva.
Jelen esetben a két helyzet nem lehet analóg illetve összehasonlítható, mert az őket szabályzó jogi normák különböznek.
Ugyanakkor a kihágásokat szabályzó kormányhatározat előírja a bírság megfellebbezésének lehetőségét, amely lehetőséggel a Magyar Polgári Párt élt is
A 2000 évi 137 sz. rendelet 2. cikk. 1 pont szerint a hátrányos megkülönböztetés faji, nemzetiségi, etnikai, nyelvi, vallási, társadalmi helyzeti, meggyőződés, nem, szexuális orientáltság, kor, fogyaták, nem fertőző krónikus betegség, HIV fertőzöttség vagy bármely más alapú. Csibi Barna nem pontosította a kérvényében, hogy milyen alapon lett a feltételezett hátrányos megkülönböztetés elkövetve.
Mindezeket alapul véve kérjük a kérés elutasítását."

Kapcsolódó:
Törvényesnek lehet törvényes, de attól még hátrányosan megkülönböztető (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Köröstárkányi fekete húsvét - 1919 április 19-én volt a köröstárkányi vérengzés

1919 április 19-én a Köröstárkányba és a szomszédos Kisnyégerfalvára bevonuló román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt civilek vérfürdőt rendezve kirabolták a két falut. Köröstárkányban összesen 91 ember végeztek ki, Kisnyégerfalván 17 személyt. Az áldozatok között találni lehetett nőt, férfit, öreget, fiatalt, de még vakot és süketet is. Válogatás nélkül öldököltek. Volt, ahol egész családok tűntek el, de olyan is előfordult, hogy megcsonkították áldozataikat, vagy, hogy élve temettek el embereket.

A vérengzésre figyelmeztetni hivatott köröstárkányi emlékmű:

Gábor Ferenc, a kőröstárkányi vérengzés emlékművének megálmodója, több szépirodalmi, de dokumentumértékű műben dolgozta fel a vérengzések emlékét.

Kapcsolódó: Magyarirtás Köröstárkányban 1919 tavaszán

Revíziót! - Nyíregyházán emlékezett a Jobbik a gyalázatos trianoni békediktátum aláírására

Lipusz Zsolt publicista és történész kora délutáni temetését követően csütörtökön, június negyedikén fél héttől Nyíregyházán emlékezett a helyi Jobbik  a gyalázatos trianoni békediktátum aláírására. A nagyszámú megemlékező egyre türelmetlenebb hangot ütött meg, a rendezvény zárómozzanataként elhangzó  ismételt "Revíziót!" skandálás végül az erőszakos békediktátum elleni tüntetéssé változtatta a megemlékezést.