A rendezvény keretében a székely kormány tagjai kérvényt nyújtottak be az Oroszországi Föderáció részére,amelyet a nagykövetség munkatársai átvettek.
2015. november 30., hétfő
Tüntetés hazánk amerikai megszállása ellen - Kérvény az Oroszországi Föderáció részére
Székelyföld emigráns kormánya 2015 november 30-án délelőtt 11.00 órától szervezett tüntetést hazánk gazdasági, kulturális és végül leplezetlen katonai amerikai megszállása ellen, az Oroszországi Föderáció Budapesti Nagykövetsége előtt.
A rendezvény keretében a székely kormány tagjai kérvényt nyújtottak be az Oroszországi Föderáció részére,amelyet a nagykövetség munkatársai átvettek.
A rendezvény keretében a székely kormány tagjai kérvényt nyújtottak be az Oroszországi Föderáció részére,amelyet a nagykövetség munkatársai átvettek.
2015. november 21., szombat
Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - 4. jegyzőkönyv
A köztársaság fokozatai. Nemzsidó szabadkőművesség. Szabadság és hit. Nemzetközi ipari verseny. A spekuláció szerepe. Az arany kultusza.
Minden köztársaság több fejlődési fokozaton megy át. Az első szakaszt az első napokban a vak tömeg őrjöngése jellemzi, amely ide-oda, jobbra-balra hányódik; a második szakasz a demagógia, amelyből az anarchia születik, ez pedig elkerülhetetlen kényuralomhoz vezet. Az azonban többé nem törvényesen és nyilvánosan elismert, s ezért nem felelősségteljes kényuralom, hanem általuk nem látható és titkosan leplezett, de mindamellett nagyon is érezhető kényuralom valamely titkos szervezet kezében, melynek cselekedetei annál lelkiismeretlenebbek, mert a színfalak mögött működik, mindenfajta ügynökök háta mögött, akiknek váltogatása nemcsak nem hátrányos a titkos hatalomra nézve, hanem még segíti is, amennyiben a folytonos cserék következtében nem kell segélyforrásait hosszú szolgálatok jutalmazására igénybe vennie. Ki és mi képes láthatatlan erőt megdönteni? Mert a mi erőnk pontosan ilyen. A nemzsidó szabadkőművesség vakon szolgál kulisszául számunkra és céljaink számára; hatalmunk cselekvési terve azonban, sőt székhelye is, ismeretlen titok marad az egész nép számára. Mindazonáltal még a szabadság is ártalmatlan lehet és elfoglalhatja a maga helyét az állam gazdasági életében anélkül, hogy ártana a népek jólétének, ha nem az istenhitben, az emberiség testvériségén nyugszik és nincs összekapcsolva az egyenlőség fogalmával, amely ellenkezik a teremtésnek alárendeltségre alapozott törvényeivel. Ilyen hittel rendelkező népet kormányozni lehetne papi felügyelettel, megelégedetten és alázatosan haladna lelkipásztorainak irányítása alatt, alávetve magát Isten földi törvényeinek. Ebből az okból elengedhetetlen számunkra, hogy aláaknázzunk minden hitet, hogy kiszakítsuk a gójok lelkéből az istenség fogalmát és a szellemét, és hogy ezeket matematikai számításokkal és anyagi szükségletekkel helyettesítsük.
Hogy ne legyen a gójoknak idejük a gondolkozásra és megfigyelésre, az iparra és kereskedelemre kell irányítanunk gondolataikat. Így az összes nemzetet a nyerészkedési hajsza fogja lekötni és ebbeli versengésükben nem fogják észrevenni közös ellenségüket. Hogy a szabadság egyszersmind felbomlassza és tönkretegye a gój társadalmat, spekulációs alapra kell helyeznünk az ipart is; ennek eredményeképpen az, amit az ipar az országtól megvon, ki fog csúszni a nemzsidók kezeiből a spekulációba, azaz a mi kezeinkbe fog kerülni.
A hatalomért folytatott harc fokozódása és a gazdasági életre mért csapások csalódott, hideg és szívtelen társadalmat fognak létrehozni, sőt már létre is hozták. Az ilyen társadalom erős idegenkedéssel fog viseltetni a magasabb politikával és a vallással szemben. Egyetlen vezérfonala a nyereség, azaz az arany, valósággal isteníteni fognak azok miatt az anyagi örömök miatt, melyek az arany segítségével megszerezhetők. Ekkor aztán üt majd az óra, amikor a gójok alsóbb osztályai - nem azért, hogy elérjék a jót, még csak nem is azért, hogy gazdagsághoz jussanak, hanem kizárólag a kiváltságosak elleni gyűlöletből - követni fognak minket azok ellen, akik vetélytársaink a hatalom megszerzésében: a gójok intellektueljei ellen.
2015. november 18., szerda
Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - 3. jegyzőkönyv
A Jelképes Kígyó és jelentősége. Az alkotmányos berendezkedés labilissága. Terror a palotákban. Hatalom és törekvés. Parlamenti "fecsegők", röpiratok. Visszaélés a hatalommal. Gazdasági rabszolgaság. "Népszabadságjogok." A monopolista rendszer és a nemesség. A szabadkőműves-zsidóság hadserege. A gójok megfogyatkozása. Éhezés és a tőke jogai. A tömegek és a "világ feletti szuverén uralkodónk" megkoronázása. A jövő szabadkőműves nemzeti iskolák programjának alaptanai. A társadalomszerkezet tudományának titka. Egyetemes gazdasági válság. A "mi" biztonságunk. A szabadkőművesség kényuralma - az ész uralma. A vezetők elvesztése. Cion véréből való zsarnok-király. A szabadkőművesség legyőzhetetlenségének okai. A titkos szabadkőműves ügynökök szerepe. Szabadság.
Közölhetem önökkel, hogy ma már csak néhány lépés választ el célunktól. Már csak kis darabot kell megtennünk ahhoz, hogy a Jelképes Kígyó, amellyel népünket jelképezzük, befejezze az egész hosszú utat, amelyen végigmentünk. Ha bezárul az ő köre, Európa minden állama be lesz zárva gyűrűi közé, mint egy hatalmas satuba. Napjaink alkotmányos berendezéseinek mérlegserpényői hamarosan le fognak szakadni, mert mi úgy rendeztük be azokat, hogy némileg nélkülözzék a pontos egyensúlyt, hogy így szüntelenül kilengjenek, amíg el nem koptatják forgáspontjaikat. A gójok azt hiszik, hogy elég erősen összeforrasztották őket, és minduntalan azt várják, hogy majd csak egyensúlyba kerülnek a mérlegserpenyők. A forgáspontokat azonban - azaz a királyokat a maguk trónjain - akadályozzák képviselőik, akik bolondot űznek belőlük, megzavarodva saját ellenőrizhetetlen és felelőtlen hatalmuktól. Ezt a hatalmat annak a rémületnek köszönhetik, amely behatolt a palotákba. Minthogy a királyoknak a maguk trónján nincs módjuk arra, hogy közvetlenül érintkezzenek népükkel, többé nem tudnak megállapodásra jutni a néppel és így megerősíteni magukat a hatalomra törőkkel szemben. Szakadékot létesítettünk a messzelátó uralkodói hatalom és a nép vak ereje között úgy, hogy mindkettő elvesztette minden jelentőségét, mivel külön-külön mindkettő tehetetlen, akár a vak ember és a botja.
Hogy a hatalomra törőket a hatalommal való visszaélésre ösztökéljük, ellentétbe hoztuk egymással az összes erőket, ily módon elnyomva a függetlenség elérésére irányuló liberális törekvéseiket. Evégett bátorítottunk mindenféle vállalkozást, felfegyvereztünk minden pártot, céltáblául állítottuk oda az uralkodói hatalmat mindenfajta ambíció számára. Az államokból gladiátori arénákat csináltunk, ahol megzavarodottak hadai vetekednek egymással...
Már nem kell sok, és egyetemes lesz a zűrzavar és csőd... Kimeríthetetlen fecsegők szócsatákká változtatták a parlament és a kormánytestületek üléseit. Arcátlan újságírók és gátlástalan röpiratszerzők naponként ütnek rajta a kormánytisztviselőkön. Végül is a hatalommal való visszaélések fogják elvégezni az utolsó simítást abban, hogy minden állami berendezkedés megérlelődjék saját megbuktatására és az őrjöngő tömeg csapásai alatt minden a levegőbe fog repülni. A szegénység hatásosabban kényszeríti az embereket nehéz munkára, mint ahogy a rabszolgaság és szolgaság valaha is tette. Ezektől így vagy úgy megszabadíthatták magukat vagy beletörődhettek, a nyomortól azonban sohasem fognak megszabadulni. Az alkotmányokba olyan jogokat foglaltunk bele, melyeknek a tömegek jelentőséget tulajdonítanak, nem pedig tényleges jogokat. Mindezek az úgynevezett "népszabadságjogok" csak gondolatban lehetnek meg, a gyakorlati életben sohasem valósíthatók meg. Mi haszna van a nehéz munkájától hétrét görnyedő, sorsától letaposott proletár munkásnak abból, ha a fecsegők jogot kapnak arra, hogy locsogjanak, ha az újságírók jogot kapnak arra, hogy helytálló dolgok mellett 21 akármilyen hülyeséget leírjanak? A proletáriátusnak nincs más haszna az alkotmányból, mint azok a szánalmas morzsák, amelyeket odalökünk neki asztalunkról azért, hogy leadják szavazatukat arra, amit diktálunk, azokra az emberekre, akiket mi juttatunk hatalomra, azokra, akik kiszolgálnak minket... Szegény ember részére a köztársasági jogok nem egyebek, mint keserű irónia. Ugyanis jóformán nem is élhet ezekkel a jogokkal, mert szinte egész nap keményen dolgoznia kell s emellett ez a körülmény meg is fosztja a rendszeres és biztos kereset minden biztosítékától, amennyiben függővé teszi társainak sztrájkjaitól vagy attól, hogy munkaadói kiteszik a szűrét. A nép a mi irányításunk alatt megsemmisítette nemességét. Ez volt az egyetlen oltalma és nevelőanyja önmaga előnye kedvéért, amely elválaszthatatlanul összefügg a nép jólétével. Manapság a nemesség megbuktatása után a nép szívtelen, pénzhajhászó gazfickók karmaiba került, akik irgalmatlan és kegyetlen igát akasztottak a munkások nyakába.
A munkásokat elnyomatásuktól állítólagos megmentők képében jelenünk meg a színen, amikor azt javasoljuk nekik, hogy lépjenek be harcos erőink - a szocialisták, anarchisták, kommunisták - soraiba, akiknek mindenkor támogatást nyújtunk szociális szabadkőművességünk állítólagos testvériségének (az egész emberiség szolidaritásának) megfelelően. A nemességnek, amely a törvénynél fogva élvezte a dolgozók munkájának gyümölcsét, érdeke volt gondoskodni arról, hogy a munkások jól tápláltak, egészségesek és erősek legyenek. Nekünk ennek éppen az ellenkezője az érdekünk - a gójok megfogyatkozása, elkorcsosodása. A mi hatalmunk a munkás állandó élelmiszerhiányában és testi gyengeségében rejlik. Csak ezáltal válik akaratunk rabszolgájává. És saját hatóságaiknál sem erőt, sem elszántságot nem fognak találni arra, hogy azok szembehelyezkedjenek a mi szándékainkkal. Az éhség jobban biztosítja a tőke jogát ahhoz, hogy uralkodjék a munkás felett, mint ahogy a királyok törvényes hatalma biztosította a nemességnek ezt a jogot. Az ínség, valamint az ezáltal előidézett irigység és gyűlölet révén fogjuk mozgatni a tömegeket és az ő kezeikkel fogjuk elsöpörni mindazokat, akik akadályoznak utunkon.
Amikor majd üt az egész világ feletti szuverén uralkodónk megkoronáztatásának órája, pontosan ezek a kezek fognak félresöpörni mindent, ami akadályt gördíthetne ennek útjába.
A gójok elszoktak attól, hogy gondolkozzanak, hacsak a mi szakembereink sugalmazásai nem késztetik őket arra. Ezért ők nem veszik észre sürgős szükségességét annak, amit mi, mihelyt eljön a mi: királyságunk, rögtön be is fogunk vezetni, nevezetesen azt, mennyire lényeges, hogy a nemzetek iskoláiban valamelyest egyszerű, igaz tudást tanítsanak, minden tudás alapját - az emberi élet, a társadalmi lét szerkezetének ismeretét, amely társadalmi szerkezet megköveteli a munkamegosztást s ebből kifolyólag az embereknek osztályokba és rangokba való sorolását. Mindenki számára fontos tudni, hogy a különböző rendeltetésű emberi tevékenységek folytán nem lehetséges semmiféle egyenlőség, hogy az, aki bármely cselekedetével egész osztályt kompromittál, nem lehet törvény előtt egyenlő mértékben felelős, mint az, aki senki ellen nem vét, csak saját becsülete ellen. A társadalom felépítésének helyes ismerete, melynek titkaiba nem avatjuk be a gójokat, mindenki előtt nyilvánvalóvá tenné, hogy az emberek bizonyos körére kell korlátozni az egyes állításokat és foglalkozásokat, nehogy azok az emberi szenvedés forrásává váljanak abból kifolyólag, hogy az emberek kiképzése nem felel meg annak a munkának, melynek elvégzését megkövetelik tőlük. Az erre vonatkozó ismeretek alapos tanulmányozása után az emberek önként fogják alávetni magukat az uralkodó hatalomnak és fogják elfoglalni az államban számukra kijelölt helyet. A tudomány mai állása mellett s amellett az irány mellett, amelybe mi annak fejlődését tereltük, a nép, minthogy vakon elhiszi a nyomtatásban megjelenő dolgokat - hála a félrevezető sugalmazásoknak és saját tudatlanságának -, vak gyűlölettel viseltetik mindennel szemben, amit saját maga felett állónak tekint, mert nem fogja fel az osztályok és rangok jelentőségét.
Ezt a gyűlöletet még fokozni fogják a gazdasági válságok kihatásai, mely válságok le fogják állítani a tőzsdei forgalmat és meg fogják bénítani az ipart. A számunkra hozzáférhető összes titkos földalatti eszközökkel és az arany segítségével, amely teljes egészében a mi kezünkben van, egyetemes gazdasági válságot fogunk előidézni, s ennek során egész munkástömegeket fogunk kidobni az utcára egyidejűleg Európa valamennyi országában. Ezek a tömegek égni fognak a vágytól, hogy vérét ontsák azoknak, akikre tudatlanságuk együgyűségében kezdettől fogva irigykedtek s akiknek vagyonát akkor majd magukhoz tudják ragadni.
A mieinkhez nem fognak hozzányúlni, mert mi ismerni fogjuk a támadás időpontját és intézkedéseket teszünk majd védelmünkre. Kimutattuk, hogy a haladás az összes gójt alá fogja vetni az ész uralmának. Pontosan ez lesz majd a mi kényuralmunk, mert érteni fog ahhoz hogy ésszerű szigorúsággal véget vessen minden nyugtalanságnak és száműzze a szabadelvűséget minden állami intézményből.
Amikor a lakosság látta, hogy a szabadság nevében mindenféle engedményt tesznek, szuverén úrnak képzelte magát és rohant, hogy magához ragadja a hatalmat. Eközben természetesen - mint minden vak ember - egy csomó akadályba ütközött. Sietett vezetőket keresni, de eszébe sem jutott visszatérni az előző állapothoz, ehelyett a mi lábaink elé helyezte teljhatalmát. Emlékezzenek a francia forradalomra, amelynek mi adtuk a "nagy" jelzőt. Mi jól ismerjük előkészítésének titkait, hiszen teljes mértékben a mi kezünk műve volt. Azóta is egyik csalódásból a másikba visszük a népeket azért, hogy a végén tőlünk is forduljanak el annak a Cion véréből származó zsarnok-királynak javára, akit a világnak adni fogunk. Ma, mint nemzetközi nagyhatalom, legyőzhetetlenek vagyunk, mert ha egyes államok megtámadnak, mások segítségünkre sietnek. A gój népek határtalan hitványsága - hasukon csúsznak a hatalmas előtt, de irgalmatlanok a gyengével szemben, kíméletlenek vétségekkel szemben és elnézők bűntettek dolgában, a szabad társadalmi rend ellentmondásait nem hajlandók eltűrni, de végtelen türelemmel viselik el egy merész kényuralom erőszakoskodásait -, mindezek a tulajdonságok segítenek bennünket függetlenségünk elérésében. A jelen kor miniszterelnök-diktátorai részéről a gój népek türelmesen elszenvednek és elviselnek olyan visszaéléseket, amelyek legkisebbikéért húsz királyt is lefejeztek volna. Hogyan magyarázható ez a jelenség, a néptömegeknek ez a furcsa következetlensége oly eseményekkel szemben tanúsított magatartásukon, amelyek nyilvánvalóan ugyanabba a kategóriába tartoznak? Megmagyarázza az a tény, hogy ezek a diktátorok ügynökeik útján beadják a népnek, hogy ezekkel a visszaélésekkel szándékosan károsítják meg az államokat, mégpedig a legmagasabb cél kedvéért - azért, hogy biztosítsák a népek jólétét, nemzetközi testvériségét, szolidaritását és jogegyenlőségét. Azt természetesen nem mondják meg a népnek, hogy ezt az egyesülést a mi legfőbb uralmunk alatt kell véghezvinni.
Így aztán a nép kárhoztatja az igazságosokat és felmenti a bűnösöket, mindjobban meggyőződve arról, hogy mindent megtehet, amit csak akar. Hála a dolgok ilyen állásának, a nép elpusztít mindenfajta stabilitást és zűrzavart teremt lépten-nyomon.
A "szabadság" szó arra indítja az embereket, hogy szembeforduljanak mindenfajta hatalommal, mindenfajta tekintéllyel, még Istennel és a természet törvényeivel is. Ezért nekünk, amikor majd elfoglaljuk helyünket a mi királyságunkban, törölnünk kell az élet szótárából ezt a szót, mert ez az állati erő egyik forrását takarja, mely a tömegeket vérszomjas ragadozókká változtatja. Igaz, hogy ezek a vadállatok mindannyiszor újra elalszanak, ha elég vért ittak, ilyenkor könnyen láncra verhetők, de ha nem kapnak vért, akkor nem alszanak el, hanem tovább verekednek.
2015. november 13., péntek
Landman Gábor, valami "magyar" nyelvi jogokat védő egyesület elnöke, válaszként az elkobzott pólóimmal kapcsolatos megkeresésemre
Tisztelt Csibi Ur !
Alapitvanykent a Romaniai jogserteseket dokumentaljuk.
Egyedi ugyekekkel nem szoltunk foglallkozni.
Alapitvanykent es magam emberkent emberkent elszeretnek hatarolodni a korabbi akciojatol.
Tisztelettel,
Landman Gabor
Elnok
European Language Rights
2015. november 11., szerda
"Székelyföld nem Románia" márkanév - Csibi vs. Romania
"16632/12. sz. kérvény
Csibi Barna Románia ellen
Az eset leírása:
A kérvényező az Országos Márkavédelmi Hivatalnál lefoglalásra nyújtott be dokumentációt a következő szlogenre: "Székelyföld nem Románia!", ruhaneműk, sapkák, papír, stb. kereskedelmi forgalmazásához.
2009 márciusában a hivatal visszautasította a márkanév levédését Románia alkotmányának 1. cikkére hivatkozva, mivel Székelyföld Románia részét képezi, így alkotmányossági kifogások merültek fel.
Ezt a döntést a kérvényező megfellebbezte.
A márkavédelmi hivatal ezúttal is elutasította a kérvényt, és leszögezte, hogy a romániai fogyasztók felfogásában Székelyföld Maros, Hargita és Kovászna megyék területét jelenti. Ezt Google-kereső találatokkal támasztotta alá. A kérvényező véleményét, miszerint Székelyföld egy nemlétező, fiktív fogalom, a hivatal elutasította, mert, noha valóban nincs meghatározva törvényben, de azt tartani,hogy Székelyföld, tehát indirekt módon Maros, Hargita és Kovászna megye nem tartoznak Romániához, területi szeparatizmus és így alkotmányba ütközik.
A kérvényező ezt is megfellebbezte a hivatal fellebviteli osztályán.
A fellebbviteli osztály elutasította a fellebbezést. A történelmi és etnográfiai Székelyföld románok és székelyek lakta terület, Barcaság, a jelenlegi Brassó megye szomszédságában. És noha a márkanév magyar nyelven van, azt az összes romániai fogyasztó értheti, és nem lehet nemlétező vagy fiktív.
A kérelmező bíróságon támadta meg ezt a döntést is. Véleménye szerint a kedvezőtlen döntés a szólásszabadságát sérti. Székelyföld fogalma fiktív, nemlétező, és így bárkinek lehetősége van erről véleményt formálni.
Elsőfokon a bíróság elutasította a keresetet. Álláspontja szerint a véleménnyilvánítás szabadsága nem abszolút, és a területi szeparatizmusra való uszítás alkotmányellenes. Székelyföld pedig nem fiktív, hanem a román fogyasztók szerint Maros, Hargita és Kovászna megyék területe. Mégha magyarul is van a márkanév, a fogyasztók többsége, a történelmi háttér miatt, értik és nem tartják fiktívnek és nemlétezőnek.
Másodfokon a kérvényező kifejtette, hogy nyelvtanilag a szóban forgó mondat nem tartalmaz igét, tehát nem lehet uszításként értelmezni. Eszerint tehát a véleménnyilvánítás szabadságát nem lehet korlátozni ez esetben. Politikai-kozigazgatási és törvényességi értelemben Székelyföld pedig nem létezik, ezt a szociáldemokrata párt miniszterelnöke is ugyanilyen értelemben, nyilvánosan kifejtette (Victor Ponta- szerk.). Következésképpen, egy nemlétező területet nem lehet azonosítani Romániával, amely terület úgy közigazgatásilag, mint politikailag és törvény szerint is meg van határozva.
Azzal, hogy történelmi és etnográfiai szempontok szerint ítélt, az elsőfokú bíróság elismerte, hogy valójában nem tud törvényi szempontok szerint állást foglalni.
Amennyiben a szlogen első részét, a Székelyföld fogalmat történelmi és ethográfiai szempont szerint értelmezte, úgy a szlogen második részét, Romániát is aszerint kell értelmezni.
De Székelyföld a történelem során létezett, mint közigazgatási-politikai egység, a Magyar Királyság részeként, tehát történelmileg Székelyföld nem lehetett Románia, egy másik ország. Etnográfiailag Székelyföldet székelyek lakják, Romániát pedig románok, tehát ezerint sem lehet Székelyföld azonos Romániával.
Következésképpen, egy történelmi vagy etnográfiai igazságot nem lehet területi szeparatizmusként értelmezni napjainkban. Ez akár a tudományos kutatás, tudományos eredmény vagy vélemény kifejezése korlátozásának is minősül.
Végleges elutasításában a törvényszék kifejtette, hogy alkotmányossági kifogások merültek fel a szlogennel kapcsolatban, mégha az nem is kifejezetten felszólító vagy uszító. mivel tagadja Románia egyik létfontosságú alkotóelemét.
Egyébként pedig a román fogyasztók felfogásában Székelyföld Maros, Hargita, Kovászna megyéket jelenti.
Egy bíra döntéshozatalában nem korlátozódhat sem történelmi, sem etnográfiai elemzésekre. Azzal a területtel ellentétben, amely csak történelmileg létezett, Románia alkotmányos alapon működő jelenlegi állam. Bejegyezni egy márkanevet, amely egy Románián belüli országra vonatkozik, nyilvánvalóan nem elfogadható, mivel tagadja azoka az elveket, amelyek Románia lényegét képezik, és a közrendnek is ellentmond.
Románia államként való léte nem lett volna elérhető ezek nélkül az elvek nélkül, még kevésbé a Magyar Királyság történelmi szerveződését számba véve. (?!)
A tudományosságra való hivatkozás sem elfogadható, a véleménykülönbség bármilyen témát érinthet, de Románia államszerveződését nem, főleg, hogy a kérvényező is román állampolgár.
Vonatkozó törvénycikkek:
Románia alkotmánya, 1. cikk, amely szerint Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam.
30. cikk 1, 7 pontok a véleménnyilvánítás szabadsága, és a területi szeparatizmusra való uszítás tiltása.
84. sz. 1998 évi törvény 5 (i) pontja, amely kimondja, hogy nem lehet azokat a szlogeneket levédeni, amelyek a közrendet és a közerkölcsöt sértik.
A kérvényező a Karta 9, 10 cikkére hivatkozott, hogy a hatóságok törvénytelenül korlátozták abban a jogában, hogy kifejezhesse azt a véleményét, hogy Székelyföld nem Románia, tekintetbe véve, hogy ez egy fiktív területre vonatkozik, amely csak történelmileg és etnográfiailag, de nem politikailag meghatározott. Ezenfelül a kérvényező kereskedelmi tevékenységben kifejezett véleményét is korlátozták.
Kérdések a felekhez:
1. Alkalmazható a Karta 10. cikke az esetre? A kérvényező kérése, hogy bejegyezze a szlogent, valódi kereskedelmi tevékenységre vonatkozik? Foglalkozik a kérvényező kereskedelemmel? Ha nem, akkor ez a kérése felfogható, mint egy kísérlet kereskedelmi tevékenységre?
2. A hatóságok általi megtagadása a szlogen levédésének összeütközésben van-e a Karta 10. cikkében előírt jogokkal?
Ha igen, ez igazolható-e a 10. cikk 2 pontjával?"
2015. november 8., vasárnap
Harcra fel - Székely Nemzetgyűlés Kétpón
Tegnap, 2015 enyészet hava 7-én Kétpón került összehívásra a Székely Nemzetgyűlés. A rendezvény a kétpói, kun és székely kapukal díszített Nagy Magyarország téren lett megvalósítva, Atilla nagykirály, Árpád fejedelem és a magyar vezérek fából készült szobrainak társaságában.
A Nemzetgyűlés nyitó momentuma a székely himnusz volt, majd Csibi Barna résztvevő felolvasta Székelyföld Fehér Könyvét, a trianoni békediktátum óta a román államhatalom által a székely nép és Erdély többi nemzetisége ellen elkövetett jogtiprásoknak a teljesség igénye nélküli felsorolását.
Ezután Kovács Zoltán résztvevő felolvasta a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatát, majd kifejtette véleményét a székely nép önrendelkezési törekvései megvalósulásának lehetséges módozatairól.
Csibi Barna kifejtette, hogy a Nemzetgyűlés összehívására az ad jogalapot, hogy az tulajdonképpen a legfontosabb intézménye a székely népnek, a székely nép önrendelkezési törekvései megvalósulásának lehetséges módozataival kapcsolatosan bemutatta a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya erre vonatkozó törvénycikkeit, majd kifejtette, hogy az autonómia, mint politikai célkitűzés Európában már nem divatos.
Ezután Incze Gyula véleményezte a székely nép önrendelkezési törekvései megvalósulásának lehetséges módozatait.
Kovács Zoltán az I. világháború után létrejött Székely Hadosztály tevékenységét méltatta, kiemelve, hogy a Hadosztály, a magyar kormány Erdélyt feladó politikája ellenére harcba szállt a betolakodó oláh hadsereggel, bemutatta a korabeli Székely Hadosztály toborzó röpiratát. Csibi Barna a korabeli Székely Nemzeti Tanács tevékenységét, és konkrétan Paál Árpád Székely Köztársaság tervét mutatta be.
A történelmi vonatkozások taglalása után a Nemzetgyűlés résztvevői nyilvános vita keretében ismételten és egyhangúan kiálltak a székely állam megvalósításának szükségessége mellett.
A Nemzetgyűlés következő napirendi pontjaként Székelyföld alkotmánytervezete került megtárgyalásra. Ennek keretében elfogadásra került az állam neve, az államforma, hivatalos nyelv, hivatalos szimbólumok, úgymint zászló és címer, írásmód, főváros, himnusz.
A rendezvény következő napirendi pontjaként Csibi Barna felolvasta Székelyföld Függetlenségi Nyilatkozatát. Megszületett a modern székely állam, amelyet az alapítók hangos "Huj, huj, hajrá!" felkiáltással üdvözöltek. Kovács Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a székely nép statisztikai megjelenése, egy székelyföldi népszámlálás megszervezése is fontos célkitűzés, mert székely nép nélkül nincs állam.
Következő lépésként megalakult az új állam kormánya, Kovács Zoltán elnökkel, Incze Gyula hadügy- és Csibi Barna külügyminiszterrel.
A 2015 évi Kétpói Székely Nemzetgyűlés ünnepélyes zárómozzanataként eléneklésre került a magyar valamint a székely himnusz. A résztvevők hangos "Székelyföld nem Románia!" skandálással zárták a rendezvényt.
Kapcsolódó:
Székely Nemzetgyűlés - Kétpó, 2015 november 7 (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
A Nemzetgyűlés nyitó momentuma a székely himnusz volt, majd Csibi Barna résztvevő felolvasta Székelyföld Fehér Könyvét, a trianoni békediktátum óta a román államhatalom által a székely nép és Erdély többi nemzetisége ellen elkövetett jogtiprásoknak a teljesség igénye nélküli felsorolását.
Ezután Kovács Zoltán résztvevő felolvasta a Ditrói Székely Nemzetgyűlés Határozatát, majd kifejtette véleményét a székely nép önrendelkezési törekvései megvalósulásának lehetséges módozatairól.
Csibi Barna kifejtette, hogy a Nemzetgyűlés összehívására az ad jogalapot, hogy az tulajdonképpen a legfontosabb intézménye a székely népnek, a székely nép önrendelkezési törekvései megvalósulásának lehetséges módozataival kapcsolatosan bemutatta a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya erre vonatkozó törvénycikkeit, majd kifejtette, hogy az autonómia, mint politikai célkitűzés Európában már nem divatos.
Ezután Incze Gyula véleményezte a székely nép önrendelkezési törekvései megvalósulásának lehetséges módozatait.
Kovács Zoltán az I. világháború után létrejött Székely Hadosztály tevékenységét méltatta, kiemelve, hogy a Hadosztály, a magyar kormány Erdélyt feladó politikája ellenére harcba szállt a betolakodó oláh hadsereggel, bemutatta a korabeli Székely Hadosztály toborzó röpiratát. Csibi Barna a korabeli Székely Nemzeti Tanács tevékenységét, és konkrétan Paál Árpád Székely Köztársaság tervét mutatta be.
A történelmi vonatkozások taglalása után a Nemzetgyűlés résztvevői nyilvános vita keretében ismételten és egyhangúan kiálltak a székely állam megvalósításának szükségessége mellett.
A Nemzetgyűlés következő napirendi pontjaként Székelyföld alkotmánytervezete került megtárgyalásra. Ennek keretében elfogadásra került az állam neve, az államforma, hivatalos nyelv, hivatalos szimbólumok, úgymint zászló és címer, írásmód, főváros, himnusz.
A rendezvény következő napirendi pontjaként Csibi Barna felolvasta Székelyföld Függetlenségi Nyilatkozatát. Megszületett a modern székely állam, amelyet az alapítók hangos "Huj, huj, hajrá!" felkiáltással üdvözöltek. Kovács Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a székely nép statisztikai megjelenése, egy székelyföldi népszámlálás megszervezése is fontos célkitűzés, mert székely nép nélkül nincs állam.
Következő lépésként megalakult az új állam kormánya, Kovács Zoltán elnökkel, Incze Gyula hadügy- és Csibi Barna külügyminiszterrel.
A 2015 évi Kétpói Székely Nemzetgyűlés ünnepélyes zárómozzanataként eléneklésre került a magyar valamint a székely himnusz. A résztvevők hangos "Székelyföld nem Románia!" skandálással zárták a rendezvényt.
Kapcsolódó:
Székely Nemzetgyűlés - Kétpó, 2015 november 7 (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - 2. jegyzőkönyv
Gazdasági háborúk - a zsidó fölény alapja. Névleges kormány és "titkos tanácsadók". A bomlasztó tanok sikerei. Alkalmazkodókészség a politikában. A sajtó szerepe. Az arany ára és a zsidó áldozat értéke.
Elengedhetetlen céljaink elérésében, hogy a háborúk lehetőleg ne eredményezzenek területi nyereségeket: ilyen módon a háború ki fogja kezdeni a gazdasági alapokat, amikor is a nemzeteknek érezniük kell majd felsőbbségünket. Ez a helyzet mindkét hadviselő felet kiszolgáltatja az egész földre kiterjedő nemzetközi kapcsolatainknak; ezeknek pedig milliónyi szemük van és mentesek mindenféle korlátozástól. A mi nemzetközi jogaink azután el fogják törölni a nemzeti jogokat és éppúgy uralkodni fognak a nemzetek felett, ahogy az államok magánjoga szabályozza az alattvalók egymás közötti kapcsolatait.
Azok a tisztviselők, akiket - a szolgai engedelmességre való alkalmasságuk szigorú tekintetbevételével - a közösségből ki fogunk választani, nem lesznek a kormányzás művészetében gyakorlott személyek és ezért sakkjátékunkban könnyen válnak majd parasztokká művelt és tehetséges emberek kezében, akik az ő tanácsadóik lesznek, szakértők, akiket kora ifjúságuktól kezdve arra képeztek ki és neveltek fel, hogy irányítsák az egész világ ügyeit. Amint önök jól tudják, ezek a közülünk való szakemberek, hogy alkalmassá váljanak a kormányzásra, a politikai terveink végrehajtásához szükséges ismereteket a történelem tanulságaiból és a jelen eseményeinek megfigyeléséből szűrik le. A gójokat nem az előítélet-mentes történelmi megfigyelések gyakorlati alkalmazása vezérli, hanem elméleti mérlegelések, melyek nincsenek kritikai tekintettel az őket követő eseményekre. Ezért nem is kell ezeket a gójokat számításba vennünk - hadd szórakozzanak, amíg órájuk nem üt, hadd éljenek a szórakoztató időtöltés új változatainak reményében, vagy a visszaemlékezésből mindarra, amit élveztek. Hadd tekintsék a legfontosabb dolognak azt a játékot, amelyre vonatkozólag rávettük őket, hogy azt fogadják el, mint a tudomány követelményét. Ennek a ténynek: szem előtt tartásával keltettünk sajtónk segítségével állandóan vak bizalmat ezek iránt az elméletek iránt. A gójok intellektueljei kérkedni fognak tudásukkal s a tudományból nyert ismereteket azok minden logikai igazolása nélkül - igyekezni fognak a gyakorlatban alkalmazni. Márpedig ezeket az ismereteket a mi ügynökeink ravaszul úgy állították össze, hogy a gójok gondolkozását abba az irányba tereljék, amely számunkra kívánatos.
Egy pillanatra se higgyék, hogy ezek a megállapítások csak üres szavak; gondoljanak azokra a sikerekre, amelyeket Darwin, Marx, Nietzsche tanításainak rendeztünk. Nekünk zsidóknak minden tekintetben világosan fel kell ismernünk, hogy ezek az irányzatok milyen bomlasztást vittek véghez a gójok fejében. Elengedhetetlen számunkra, hogy alkalmazkodjunk a nemzetek gondolkodásmódjához, jelleméhez és törekvéseihez, nehogy hibákat kövessünk el politikai téren és a közigazgatási ügyek irányításában. Rendszerünk gépezetének alkatrészeit úgy kell elrendezni, hogy az megfeleljen ama népek vérmérsékletének, melyekkel utunkon találkozunk. Rendszerünk nem fog diadalmaskodni, ha annak gyakorlati alkalmazását nem alapozzuk a múlt tanulságainak összességére, figyelemmel a jelen követelményeire.
A mai államok kezében van egy hatalmas erő, amely irányítja a nép gondolkozását: ez a sajtó. A sajtónak az a feladata, hogy rámutasson elengedhetetlennek hitt követelményekre, hangot adjon a nép panaszainak, kifejezést adjon az elégedetlenségnek, s előidézzen elégedetlenséget. A sajtóban megtestesül a szólásszabadság diadala. A gójok államai azonban nem tudták, hogyan használják fel ezt az erőt, s így a mi kezünkbe hullott. A sajtó révén szereztük meg a hatalmat arra, hogy befolyásunkat érvényesítsük, miközben mi magunk a háttérben maradtunk. A sajtónak köszönhető, hogy kezünkbe kaparintottuk az aranyat, bár tengernyi vér és könny árán jutottunk hozzá. De kifizetődött számunkra, noha sokakat kellett feláldoznunk népünkből. Isten szemében minden egyes áldozat a mi oldalunkon felér ezer gójjal.
Kapcsolódó:
Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - 1. jegyzőkönyv (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Elengedhetetlen céljaink elérésében, hogy a háborúk lehetőleg ne eredményezzenek területi nyereségeket: ilyen módon a háború ki fogja kezdeni a gazdasági alapokat, amikor is a nemzeteknek érezniük kell majd felsőbbségünket. Ez a helyzet mindkét hadviselő felet kiszolgáltatja az egész földre kiterjedő nemzetközi kapcsolatainknak; ezeknek pedig milliónyi szemük van és mentesek mindenféle korlátozástól. A mi nemzetközi jogaink azután el fogják törölni a nemzeti jogokat és éppúgy uralkodni fognak a nemzetek felett, ahogy az államok magánjoga szabályozza az alattvalók egymás közötti kapcsolatait.
Azok a tisztviselők, akiket - a szolgai engedelmességre való alkalmasságuk szigorú tekintetbevételével - a közösségből ki fogunk választani, nem lesznek a kormányzás művészetében gyakorlott személyek és ezért sakkjátékunkban könnyen válnak majd parasztokká művelt és tehetséges emberek kezében, akik az ő tanácsadóik lesznek, szakértők, akiket kora ifjúságuktól kezdve arra képeztek ki és neveltek fel, hogy irányítsák az egész világ ügyeit. Amint önök jól tudják, ezek a közülünk való szakemberek, hogy alkalmassá váljanak a kormányzásra, a politikai terveink végrehajtásához szükséges ismereteket a történelem tanulságaiból és a jelen eseményeinek megfigyeléséből szűrik le. A gójokat nem az előítélet-mentes történelmi megfigyelések gyakorlati alkalmazása vezérli, hanem elméleti mérlegelések, melyek nincsenek kritikai tekintettel az őket követő eseményekre. Ezért nem is kell ezeket a gójokat számításba vennünk - hadd szórakozzanak, amíg órájuk nem üt, hadd éljenek a szórakoztató időtöltés új változatainak reményében, vagy a visszaemlékezésből mindarra, amit élveztek. Hadd tekintsék a legfontosabb dolognak azt a játékot, amelyre vonatkozólag rávettük őket, hogy azt fogadják el, mint a tudomány követelményét. Ennek a ténynek: szem előtt tartásával keltettünk sajtónk segítségével állandóan vak bizalmat ezek iránt az elméletek iránt. A gójok intellektueljei kérkedni fognak tudásukkal s a tudományból nyert ismereteket azok minden logikai igazolása nélkül - igyekezni fognak a gyakorlatban alkalmazni. Márpedig ezeket az ismereteket a mi ügynökeink ravaszul úgy állították össze, hogy a gójok gondolkozását abba az irányba tereljék, amely számunkra kívánatos.
Egy pillanatra se higgyék, hogy ezek a megállapítások csak üres szavak; gondoljanak azokra a sikerekre, amelyeket Darwin, Marx, Nietzsche tanításainak rendeztünk. Nekünk zsidóknak minden tekintetben világosan fel kell ismernünk, hogy ezek az irányzatok milyen bomlasztást vittek véghez a gójok fejében. Elengedhetetlen számunkra, hogy alkalmazkodjunk a nemzetek gondolkodásmódjához, jelleméhez és törekvéseihez, nehogy hibákat kövessünk el politikai téren és a közigazgatási ügyek irányításában. Rendszerünk gépezetének alkatrészeit úgy kell elrendezni, hogy az megfeleljen ama népek vérmérsékletének, melyekkel utunkon találkozunk. Rendszerünk nem fog diadalmaskodni, ha annak gyakorlati alkalmazását nem alapozzuk a múlt tanulságainak összességére, figyelemmel a jelen követelményeire.
A mai államok kezében van egy hatalmas erő, amely irányítja a nép gondolkozását: ez a sajtó. A sajtónak az a feladata, hogy rámutasson elengedhetetlennek hitt követelményekre, hangot adjon a nép panaszainak, kifejezést adjon az elégedetlenségnek, s előidézzen elégedetlenséget. A sajtóban megtestesül a szólásszabadság diadala. A gójok államai azonban nem tudták, hogyan használják fel ezt az erőt, s így a mi kezünkbe hullott. A sajtó révén szereztük meg a hatalmat arra, hogy befolyásunkat érvényesítsük, miközben mi magunk a háttérben maradtunk. A sajtónak köszönhető, hogy kezünkbe kaparintottuk az aranyat, bár tengernyi vér és könny árán jutottunk hozzá. De kifizetődött számunkra, noha sokakat kellett feláldoznunk népünkből. Isten szemében minden egyes áldozat a mi oldalunkon felér ezer gójjal.
Kapcsolódó:
Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - 1. jegyzőkönyv (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2015. november 1., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)