A szabadságharc nemzetközi jogi alapjai

Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartásáért, a magyarság jogainak alkotmányos elismeréséért tüntetett a Magyar Polgári Párt szombaton Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényen résztvevők felhívták a figyelmet a szabadságharc, mint fogalom nemzetközi jogi alapjaira is.

   Kapcsolódó: Az 1918-as román ígéretek betartását követelték Sepsiszentgyörgyön (erdely.ma)

A székelyek önrendelkezéséről a bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem nemzetközi jogi karán

Sárdi Csaba, a bukaresti Nicolae Titulescu egyetem jogi karának hallgatója nemzetközi jogi előadáson tart elemzést a székelyek önrendelkezési jogáról és a kisebbség és nép fogalmáról a nemzetközi jogban.

 Az elemzés teljes szövege románul:


 Distinctia dintre popor si minoritate,titularii dreptului la autodeterminare si conditiile de exercitare la dreptului de secesiune in D.I.P. ; De ce secuii sunt un popor. de Sárdi Csaba grupa 12-D.E.I. Va invit,pentru inceput, sa privim pe domnul Valentin Stan, profesor doctor la Facultatea de Istorie a Universității din București ,catedra de Istorie Universală ,ce are specializarea in Istoria Relațiilor Internaționale, la Universitatea din București, cu o teză referitoare la” Conceptul de subsidiaritate și problematica minorităților în noua arhitectură de securitate europeană”,care va descrie in aceasta preluare a emisiunii sale,unele concept pe care urmeaza sa le dezbatem. Video’ul se numeste:Valentin Stan,despre secuii”care nu exista”. Link YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=wFhwMYlbuwo (12min.)


 Conform Dex-ului, POPÓR ~oáre n. 1) Comunitate de oameni care locuiesc pe același teritoriu, vorbesc aceeași limbă și au aceleași tradiții culturale. 2) Ansamblu de persoane care locuiesc pe un anumit teritoriu; populație. 3) Totalitate de oameni de o anumită naționalitate; neam; seminție. Precum si : Formă istorică de comunitate umană, superioară tribului și anterioară națiunii, ai cărei membri locuiesc pe același teritoriu, vorbesc aceeași limbă și au aceeași tradiție culturală.

Potrivit afirmatiilor recente a conceptelor de natiune si popor ,conform limbii franceze si engleze,cuvantul natiune tinde sa redea un inteles mai mult politic decat cultural,pe cand cuvantul popor tinde sa redea un semnificat mai mult cultural decat politic.Poporul reprezinta o multitudine de indivizi pe cand termenul de natiune reda intelesul mai restransa al acestuia,reuneste aceasta multitudine intr-un singur subiect. Se presupune ca indivizii unui popor impartasesc valori,credinte si o identitate de grup.Poporul,se identifica cu intreg corpul de cetateni a unei jurisdictii investite cu putere politica sau intrunita din motive politice.

Al 2-lea amendament al Constitutiei Statelor Unite a fost interpretat in maniere diferite de-a lungul timpului,unde cuvantul”popor”joaca un rol important.Textul descrie ca(poporul) oamenii au dreptul de a purta arme.Textul:“O miliţie (civili înarmaţi) bine pusă la punct este necesară pentru securitatea unui stat liber, dreptul oamenilor(poporului) de a purta şi deţine arme nu poate fi încălcat.” Initial textul a fost interpretat in sens restrans pentru a insemna o pluralitate de persoane ce au dreptul de a purta si detine arme,adica doar o militie,civili inarmati.Pe cand in prezent acest drept este interpretat in maniera de a fi aplicabil tuturor persoanelor.Deci,in functie de contextual folosit si maniera de interpretare ,termenul”popor”poate avea diferite intelesuri.

 Pe sit’ul University of Ottawa , am gasit o propunere legislativa creata in cadrul” Conferinței Organizației Națiunilor Europene a Apatrizilor" (CONSEU) indreptata tuturor organizatiilor competente,propunere creata pe parcursul anilor 1990-1998 cu denumirea de” Declarația universală a drepturilor colective a popoarelor”in care in prima sectiune este definit,din punct de vedere juridic,conceptul de popor.
„Secțiunea I. popoare și națiuni
Art. 1.- Orice grup de persoane care au o legatura comuna la o cultură și propria lor tradiție istorică, elaborate într-un teritoriu geografic determinat sau alte medii, constituie un popor.
Art. 2.- Orice popor are dreptul să se identifice ca atare. Nici un alt exemplu nu se poate substitui pentru definirea acestuia.
Art. 3.- Orice popor are dreptul să se înființeze ca națiune. Existența unei națiuni este consecință a voinței împărtășite de către membrii unui popor de a se organiza politic și instituțional.
Art. 4.- Orice popor are avantajul drepturilor și prerogativelor colective imprescriptibile si inalienabile menționate în această Declarație.”(aceasta propunere de lege are 5 Sectiuni si 24 Articole).

 Subiectele dreptului la autodeterminare,asa cum reiese din Carta Natiunilor Unite art.1 alin.(2) sunt popoarele;articolul suna in felul urmator:”Sa dezvolte relatii prietenesti intre natiuni,intemeiate pe respectarea principiul egalitatii in drepturi a popoarelor si dreptului de a dispune de ele insele,si sa ia oricare alte masuri potrivite pentru consolidarea pacii mondiale.” Iar in Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice,adoptata de Adunarea Generala a Natiunilor Unite la 16 decembrie 1966,la Partea Intai,Articolul 1 se precizeaza astfel:
1.Toate popoarele au dreptul de a dispune de ele insele.In virtutea acestui drept,ele isi pot determina liber statutul politic si isi asigura liber dezvoltarea economica,sociala si culturala.
2.Pentru a-si infaptui scopurile,toate popoarele pot dispune liber de bogatiile si de resursele lor naturale,fara a aduce atingere obligatiilor care decurg din cooperarea economica internationala,intemeiata pe principiul interesului reciproc,si din dreptul international.In nici un caz un popor nu va putea fi lipsit de propriile mijloace de trai.
3.Statele parti la prezenta conventie,inclusiv cele care au raspunderea administrarii de teritorii neautonome si de teritorii sub tutela,trebuie sa inlesneasca realizarea dreptului popoarelor de a dispune de ele insele si sa respecte acest drept,in conformitate cu dispozitiile Cartei Natiunilor Unite. 

Cat despre minoritati,acest concept este lafel de interpretabil precum cel de popor intrucat cu privire la acestea doar Articolul 27 din Pactul internațional cu privire la drepturile civile și politice și declarația privind minoritățile sunt singurele instrumente ale Organizației Națiunilor Unite care se ocupă în mod direct cu "drepturile persoanelor care aparțin minorităților" în general .
Cu toate acestea, nici una dintre ele nu conține o definiție a "minorității".
 Potrivit unei definiții oferite în 1977 de către Francesco Capotorti , raportor special al Sub-Comisiei Națiunilor Unite pentru Prevenirea Discriminării și Protecția Minorităților, o minoritate este: un grup numeric inferior fata de restul populației unui stat, într-o pozitie non -dominanta, ai cărei membri - fiind cetățeni ai statului - posedă caracteristici etnice, religioase sau lingvistice diferite de cele ale restului populației și prezinta, chiar dacă numai implicit(secuii prezinta explicit), un sentiment de solidaritate, îndreptate spre conservarea culturii, tradițiilor, religiei sau limbii.Aceasta definitie nu este convenita la nivel international dar sa convenit ca in definirea acesteia trebuie sa se tina cont de factori obiectivi si subiectivi.
 Conditiile de exercitare a dreptului la secesiune:garantarea drepturilor minoritatilor in interiorul statului nou creat ,iar in rest,exista intregi teorii si filozofii create pentru a incera sa stabileasca in ce maniera si in ce conditii unele popoare ar avea dreptul la secesiune prin autodeterminare,niciuna din ele fiind acceptate in D.I.P. iar cele mai importante sunt cele create de un anumit Allen Buchanan care prevede mai multe teorii normative a secesiunii dintre care una este:
Teoria justei remedieri,care prevede ca un grup are dreptul general de a secede daca a suferit anumite injustitii,motiv pentru care secesiunea este in ultima instanta, remediul cel mai adecvat. Motiv(rasism,xenofobie,disciminare institutionalizata prin intermediul lectiilor de istorie si a transmisiunilor TV) .
Toate teoriile acestea ale secesiunii nu vor decat sa sublinieze faptul ca popoarele,daca reusesc sa se numeasca astfel,trebuie sa fie intransigente in a-si insusi dreptul la autodeterminare chiar cu riscul de a intra in conflict cu statul din care se doreste secesiunea.
 Si pentru ca eu in aceasta tema ma refer la o posibila secesiune a Tinutului Secuiesc,lucrurile imi sunt usurate de faptul ca Romania nu isi respecta obligatiile asumate fata de Puterile Aliate si Asociate prin Tratatul de la Trianon care prin art.47 face trimitere la art. 11 din Tratatul minoritatilor de la 9 dec.1919,dupa cum am putut observa.
 Istoric,secuii se declara urmasii lui Attila,in special al fiului mai mic al acestuia pe cand maghiarii se declara urmasii lui Árpád cu 400 de ani dupa Attila,ceea ce nu contravine documentului medieval Gesta Hungarorum care mentioneaza ca la sosirea maghiarilor in bazinul carpatic au fost intampinati de un popor ce aveau limba(grai) similara cu a lor. Exista controverse cu privire la originea secuilor precum si cu referire la data la care acestia au ajuns in europa,mai ales in perioada aceasta ,intrucat acestia inca mai folosesc o antica forma de scriere runica ce este similara cu alte scrieri antice gasite in zona europei de astazi,cea mai recenta fiind cea din Bosnia unde in 2005 au fost gasite Piramidele de la Visoko ce au o datare foarte veche.Dar aceste lucruri trebuie lasate sa fie deslusite de istorici,posibil cat mai putin implicati politic…
 De altfel, atat politic cat si juridic, secuii si maghiarii au existat diferit timp de secole,iar pentru sustinerea acestor mentiuni exista un documentul din 1438 intitulat Unio Trium Nationum,incheiat intre cele trei natiuni locuitoare a Transilvaniei si anume,cum sunt mentionati in documentul respectiv:maghiari,saxoni si secui.
Deci , pana in 1867 (cand a avut loc instaurarea dualismului austro-ungar si scaunele secuiesti au fost dizolvate, nu mai exista unitati administrativ teritoriale separate pentru secui si pentru maghiari), maghiarii si secuii erau considerati ca fiind natiuni diferite .
 Astfel,din cele mentionate mai sus reiese ca,daca intr-un viitor ar exista doleante a unor popoare la secesiune din interiorul statului roman ,acesta nu doar ca nu are dreptul sa se impotriveasca ci,conform art.1,alin(3) din Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice,acesta:” trebuie sa inlesneasca realizarea dreptului popoarelor de a dispune de ele insele si sa respecte acest drept,in conformitate cu dispozitiile Cartei Natiunilor Unite”.
Aceasta este o situatie strict teoretica,in realitate neexistand asemenea cerinte,din partea niciunui popor intrucat alte popoare nu exista in interiorul Statului Roman asa cum foarte clar reiese din statisticile ultimului recensamant.

 Va multumesc.

 Bibliografie: 1)Dex: http://dexonline.ro/ 2)Sit’ul Universitatii din Ottawa, Official Languages and Bilingualism Institute; http://olbi.uottawa.ca/; http://www.slmc.uottawa.ca/?q=int_rights_cesn 3) Al doilea amendament al Constituţiei SUA; 4) Carta Natiunilor Unite; 5) Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice; 6) Declaratia privind drepturile persoanelor care fac parte din minoritati nationale sau etnice, lingvistice si religiose(1992); 7) Tratatul privind minorităţile (Paris, 9 decembrie 1919); 8)Self determination,international society and world order de Martin Griffits; 9)Secession and self-determination-Remedial right only theory scrutinised de Charlotte Mueller; 10)Allen Buchan-Theories of Secession.

 Az elemzés kivonatos magyar fordítása:


A hallgató Valentin Stan történész A székelyek, akik nem léteznek című videóját vetítette le, majd az értelmező szótárnak a nép és nemzet, valamint kisebbség fogalmak meghatározásait mutatta be. Hivatkozott az amerikai alkotmányra is, amely a nép fogalmat a fegyverviselő nép fogalomkörben határozta meg. Egy törvényjavaslat, a népek kollektív jogainak meghatározása a nép és nemzet fogalmát a javaslat első cikkeiben tárgyalja. Az ENSZ alapokmány a népet mint az önrendelkezés alanyát határozza meg, a Gazdasági, Kulturális és Politikai Jogok Nemzetközi Egyzeségokmánya pedig tételesen kimondja a népek önrendelkezési jogát. Ugyanezen nemzetközi jogi alapnorma kimondja a természeti erőforrások elidegeníthetetlenségének jogát is, és azt, hogy az aláíró államok kötelesek ennek a jognak érvényt szerezni. A továbbiakban a kisebbség fogalmával foglalkozik, láthatjuk, hogy ez a fogalom sincs meghatározva. Elemzésre kerül az elszakadáshoz való jog is, új állam alapításának feltételei, egy bizonyos Allen Buchlan filozófiai és politikai műveiben egész sor elszakadási elméletet dolgoz ki, amelyek közös pontja, hogy egy adott államból kiszakadni kívánó közösség saját magát népként kell meghatározza, és bizonyítania kell, hogy az az állam, ahol addig kisebbségben élt, igazságtalanságokat követett el. Ezt konkrétan Székelyföldre levetítve nincs nehéz dolga az esetleges elszakadást támogatóknak, ugyanis Románia egyértelműen nem tartotta be az 1920-as trianoni békediktátum során aláírt kisebbségi jogi feltételeket. Ezután történelmi fejtegetésben megállapítja, hogy a székelyek Atilla utódai, míg a magyarok Árpád utódai, és a Gesta Hungarorum is megemlíti, hogy a magyarok bejövetelekor itt az ő nyelvüket beszélő lakosságot találtak. A székelyek eredete az írásuk miatt is kérdéses, ugyanis egy nem olyan régi hivatalos felfedezés, a Boszniában található Visokói piramisok olyan írásjeleket tartalmaznak, amelyeket a székelyek a mai napig használnak. A székelyek és magyarok egészen az újkorig különálló politikai nemzetként léteztek, ahogy ezt az Unio Trium Natiorum elnevezésű dokumentum is mutatja, amely a székely, magyar és szász nemzetről beszél, mint Erdély lakóiról. Egészen az 1867-es közigazgatási újraszerveződésig, amikor felszámolták a székely székeket és helyettük a vármegyéket vezették be Székelyföld területén is, a székelyek különálló közigazgatási egységekben éltek. Következtetésként a hallgató megállapítja, hogy amennyiben a székelyek a Romániától való elszakadás mellett döntenek, úgy a nemzetközi előírások értelmében ezt Románia nemhogy meg nem akadályozhatja, hanem kötelessége elősegíteni. A felvázolt helyzet elméleti jellegű, ugyanis a legutóbbi népszámlálási adatok egyértelműen mutatják, hogy Romániában valójában egyetlen más nép sincs, a románon kívül, és így elszakadási törekvést sem lehet megállapítani. Kapcsolódó: Az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat nem mond ellent egyetlen nemzetközi jogi normának sem - egy bukaresti egyetemi oktató szerint (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat nem mond ellent egyetlen nemzetközi jogi normának sem - egy bukaresti egyetemi oktató szerint

Beatrice Onicea Jarka, a bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem jogi karának egyetemi előadója tart előadást a népek önrendelkezési jogáról. Az előadás érdekessége, hogy a tanárnő szerint, Koszovó esetével példázva, az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat igazából nem mond ellent egyetlen nemzetközi jogi normának sem. Az egyik hallgató kérdésére, miszerint akkor a Romániában élő székelyek is tulajdonképpen kikiálthatnák a függetlenséget, igen parázs hangulatú vita kerekedik az előadáson. A tanárnő az önrendelkezési jog meghatározására hivatkozva leszögezi, hogy az önrendelkezés alapkövetelménye a nép létezése. A vita egyik kulcskérdése tehát a székelyek önazonossága. A tanárnő szerint ők magyarok, tehát kisebbségiek, és így a nemzetközi jog szerint semmiféle önrendelkezési joggal nem rendelkeznek. A hallgató erősíti, hogy a székelyek igenis önálló nép. Végül azt adja ki feladatul a tanárnő, hogy egyrészt bizonyítsa be a hallgató, hogy a székelyek önálló nép és nem a magyar nép része, valamint határozza meg a nép és a kisebbség közötti különbségeket. Másik érdekesség, mikor a tanárnő szerint, mivel Románia demokratikus jogállam, elképzelhetetlen, hogy valakit azért megbüntessenek, mert felírja egy molinóra, hogy "Székelyföld nem Románia", ezért kéri, hogy az erre vonatkozó jegyzőkönyvet, amennyiben van ilyen, a hallgató mutassa be neki. Kapcsolódó: Államalapítási kiskáté - A bukaresti Nicolae Titulescu egyetem nemzetközi jogi előadása (ruszinkarpatalja.blogspot.com)