"Alulírott Csibi Barna, a Székely Köztársaság emmigráns külügyminisztere a következő panasszal fordulok az önök intézményéhez:
A Románia ellen emberiesség elleni bűncselekmények tárgyában és konkrétan apartheid bűncselekmény tárgyában benyújtott, OTP-CR-227/11 számú panaszomra adott válaszában, amelyet M.P. Dillon, a Nyilvántartási Osztály felelőse írt alá, az intézmény közölte, hogy a vizsgálatot felfüggesztik. Ugyanakkor, amennyiben új tettek és információk jelennek meg, az iratcsomó újraindítható.
Kötelességem az önök tudomására hozni a legújabb visszaéléseket, amelyeket a megszálló Románia követett el a Székelyföldön és Erdélyben őslakos székely és magyar etnikumú lakosokkal:
1. Tóth Ferenc magyar etnikumú lakos Szovátáról, Maros megyéből, megrendelte és átvette Wass Albert, nemzeti és nemzetközi szinten ismert magyar nemzetiségű regényíró szobrát.
A szobor saját magánterületén, a háza udvarán került elhelyezésre.
A román hatóságok lefoglalták a szobrot, a személyt háborús bűnösök kultuszának ápolásával vádolták meg.
Románia büntetőjogi előírásai szerint háborús bűncselekménynek minősül a népirtás, háborús propaganda, intézmények elpusztítása, kínzás.
A II. világháború utáni kommunista törvényszék által hozott ítélet szerint Wass Albert, mint a magyar hadsereg tisztje 11 ember kivégzésére való uszítással volt megvádolva. A 11 személy partizántevékenységet folytatott, amelynek következtében a magyar hadsereg katonai személyzetet veszített.
A legfelsőbb Semmítőszék mellett működő Ügyészség 168/P/2004 sz. határozata értelmében a Wass Albert számlájára felrótt cselekmények jelenleg nem tartoznak Románia büntetőjogi előírásai szerint háborús bűncselekménynek minősülő cselekmények közé, ezért Wass Albert nem háborús bűnös a törvény előírásai szerint.
Másfelől a kommunista rendszer 2006-ban nyilvánosan el lett ítélve Traian Basescu akkori államelnök által, a román parlament előtt, a Tismaneanu iratcsomóra hivatkozva az elnök a rendszert bűnös és törvénytelen rendszernek nevezte.
Annak ellenére, hogy legfelsőbb Semmítőszék mellett működő Ügyészség 168/P/2004 sz. határozata értelmében Wass Albert nem háborús bűnös, és a kommunista rendszer hivatalosan egy bűnös és törvénytelen rendszer, ennek a törvényszéki határozatnak az alapján, amely nem egy háborús bűnösre vonatkozott, és amelyet egy bűnös és törvénytelen törvényszék hozott, Tóthot elsőfokon 10.000 lej (egy megközelítőlegesen 1,5 évi átlagfizetés Romániában) bírság megfizetésére és a szobor elkobzására ítélték, a 2774/308/2014 iratcsomóban hozott 190/24.11.2015 sz. bírósági végzés alapján.
Figyelembe kell venni, hogy Wass Albertet egyetlen magyar vagy amerikai bíróság sem ítélte el semmilyen bűncselekményért (élete nagy részét, az önéletrajza szerint, az Amerikai Egyesült Államokban töltötte), és az egyik legnépszerűbb, a magyar és székely etnikumúak között legismertebb regényíró, regényírói stílusának központjában az óriási igazságtalanság áll, amelyet a nemzete és hazája, Magyarország elszenvedett, amely ország elvesztette területeinek szinte 80%-át az ellenségei, úgymint Románia javára, és szinte 2,5 millió magyar nyelvű magyar és székely került ellenséges román hatóságok hatáskörébe, a trianoni háborús diktátum után, egészen napjainkig.
2. Egy jól ismert magyar irodalmi rockegyüttes, az Ismerős Arcok sepsiszentgyörgyi koncertje alkalmával a helyi rendőrség jelentős, 70-es létszámmal vonult ki a helyszínre. Félbeszakították a rendezvényt, elkobozták a zenekar cd-it és pólóit, 15.000 lej értékben, 21 bírságot szabtak ki 10.000 lej értékben a forgalmazónak csakúgy, mint több résztvevőnek különböző kihágásokért.
Az Ismerős Arcok zenekar a magyar és székely etnikumúak között ismert és közkedvelt rockegyüttes, a szövegeik többnyire arról szólnak, hogy a magyar etnikumúak a mai Magyarország és az ellenséges szomszédos országok (Románia, Szerbia, Cseh-szlovákia, Ausztria, Ukrajna) által az I. világháború után megszállt területek etnikailag magyar lakosai még mindig testvérek és ugyanahhoz az etnikai csoporthoz tartoznak.
3. Egy marosvásárhelyi civil aktivistát, Lakó Péterfi Tündét 1.500 lejre bírságolta a helyi rendőrség, mert kétnyelvű árucimkéket osztogatott a helyi piacon, az árucímkék tartalmazták a termékek magyar elnevezését, a hivatalos román mellett és nem helyett.
4. 2014 márciusában, a Siculitas Egyesület, vagyis a Székely Nemzeti Tanács megszervezte volna az évente, a székely vértanúk emlékére szervezett nemzeti megemlékezést, de azt a helyi hatóságok betiltották.
5. Noha a román törvénykezés előírja, hogy minden helységben, ahol a romántól eltérő nyelvű lakosság részaránya a lakosságon belül meghaladja a 20%-os részarányt, a hivatalos kommunikációban az illető nyelv használatát is kell biztosítani, Vasláb polgármestere visszautasítja a helységnévtáblák magyar nyelvű feliratozását, annak ellenére, hogy a helység lakosságának 33%-a magyar etnikumú, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint. Hargita megye kormányképviselője, noha elismeri, hogy törvénytelen a helyzet, visszautasít bármilyen törvényes eljárás indítását.
6. Számos hasonló eset ismert Erdély és Székelyföld szerte, a magyar és székelylakta helységekben.
7. 2015 márciusában, Marosvásárhelyen Barabás Miklós és Benedek Lehel Csaba civil aktivistákat fejenként 5.000 lejes (Románia megközelítőlegesen 0,75 évi átlagfizetése) bírsággal sújtották, mert magánházak oldalára helyeztek ki kétnyelvű (román és magyar) nyelvű utcanévtáblákat, az ingatlanok tulajdonosaival egyeztetve. A román hatóságok törvénytelen reklámnak minősítették a táblákat.
A helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean kijelentette, hogy a kétnyelvű táblák törvénytelenek és a médiának azt nyilatkozta, hogy mindenkit, aki megpróbál ilyen táblákat kihelyezni a város területén, 30.000 lejes bírsággal fogja sújtani.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Marosvásárhely több, mint 150.000-es lakosságának több mint 47%-a magyar etnikumú és anyanyelvű.
8. Egy végleges törvényszéki végzés kimondja, hogy a székely zászló, egy népszerű székely jelkép, reklámzászló, és törvénytelen ennek kihelyezése úgy magán-ingatlanokra, mint középületekre.
9. Csíkszereda önkormányzata határozatban mondta ki, hogy a helységnévtábláit hagyományos székely rovásírással is feliratozni fogja, a kötelező román és magyar feliratozás mellett. Hargita megye kormányképviselője ezt a határozatot bíróságon támadta meg, és az 1284/R/2010.11.25 sz. végleges táblabírósági határozat megtiltja a helységnévtáblák rovásírással való feliratozását.
Egy újabb levél szerint Hargita megye kormányképviselője (ugyanaz, amelyik az 5. pontban bemutatott eset során megtagadja, hogy törvényes eljárást indítson) felszólítja Korond helység önkormányzatát, hogy távolítsa el a kihelyezett rovásírásos helységnévtáblákat, ellenkez esetben bírságot helyez kilátásba. A rovásírásos helységnévtáblák el lettek távolítva.
10. Alulírott Csibi Barna, rasszista, fasiszta, idegengyűlölő jelképek terjesztésével vagyok vádolva. Egy 2014 júniusi rendőrségi akció során pólókat koboztak el, amelyeket a csíksomlyói pünkösdi búcsún árusítottam.
A pólók feliratai a következők voltak:
"Igazságot Magyarországnak";"Nem adjuk fel soha";"Adjátok vissza a hegyeimet";"Jobbik Magyarországért Mozgalom";"Nem, nem soha";"Isten áldd meg a magyart";"Magyar vagyok, magyarnak születtem, magyarul dalolt a dajkám felettem";"Magyar volt és lesz, 100%", "Nem térhetünk vissza idegenekként oda, ahol egyszer otthon voltunk";
Figyelembe kell venni, hogy az "Isten áldd meg a magyart" szöveg a magyar himnusz első sora, az igazság a román alkotmány szerint a román állam alapvető eleme, "Jobbik Magyarországért Mozgalom" pedig egy törvényesen bejegyzett párt neve.
Utólag a tudomásomra hozták, hogy vád alá helyeznek és bíróság elé küldenek minden vádpontban.
11. 2015.11.29-én egy szociáldemokrata párti kormányképviselő, Ninel Peia a Romania Tv nevű televíziónak azt nyilatkozza, hogy a Club Colectivben történt tragédia (több, mint 50 ember halt meg egy koncert során keletkezett tűzben) egy magyar etnikumúak által szervezett összeesküvés volt, hogy Románia kormányát megingassák tisztségében. Tette ezt bármilyen törvényes következmény nélkül a román hatóságok részéről.
12. 2015.01.12-én Beke István kézdivásárhelyi lakost őrizetbe vették a Román Szervezett Bűnözés és Terrorelhárítási Igazgatóság (DIICOT) ügynökei, terrorista tevékenység előkészítésének vádjával a román nemzeti ünnep alkalmával.
Az első médiamegnyilvánulások alapján a házkutatások során petárdákat és csillagszórókat találtak a személy ingatlanaiban. A hatóság nyilatkozatai alapján ezek legalább 10 ember halálát okozhatták.
A romániai, a pirotehnikai eszközöket szabályozó törvénykezés szerint a petárdák is, és a csillagszórók is törvényesen, mennyiségi korlátok nélkül birtokolhatóak, mivel alacsony rizikójú pirotehnikai eszközök (126/1996 sz. törvény, 1102/2014 sz. kormányhatározat)". Az összes pirotehnikai eszközre tudott számlát felmutatni, törvényesen szerezve be azokat.
Beke István letartóztatása nagyméretű utcai megmozdulásokhoz vezetett Kézdivásárhelyen, a szervezők bejelentették, hogy addig nem hagyják abba a tüntetéseket, amíg ki nem engedik Beke Istvánt.
Médiaértesülések szerint jogászok szakvéleménye alapján Beke Istvánt is megilleti az ártatlanság vélelme, és bizonyítékok nélkül a hatóságok nem nyilatkozhattak volna a sajtónak és a médiának olyan információkat, amelyek etnikai gyűlölethez vezetnek.
2015.12.03-án a Bukaresti Dinamo - CSM Jászvásár I. osztályú labdarúgó mérkőzést meg kellett szakítani, mert mindkét csapat szurkolói idegengyűlölő, magyarellenes jelszavakat skandált, úgymint "Kifele a magyarokkal az országból!".
Sajtóhírek szerint Lázár János magyar miniszterelnök kijelentette, hogy a Beke István ügy egy koncepciós eljárás.
13. 2014 június 6-án a Kárpátia, egy másik népszerű magyar népzenei rockot játszó együttes koncertezett Csíkszeredában. Később a médiát a Csíkszeredai Bíróság mellett működő Ügyészség tájékoztatta, hogy az együttes frontembere ellen büntetőeljárást indítottak rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék terjesztéséért. A vádak szerint Petrás János László nyilvánosan fejezte ki, hogy Romániát megszálló államnak tartja, a román népet pedig bocskorosnak. Ez nem vicc, valóban egyértelműen ez szerepel a vádiratban.
Ugyanakkor azt is kijelentette nyilvánosan,hogy a székely és magyar etnikumúak, csakúgy, mint a Krím félsziget lakossága, ki kell álljanak a területeikért. Itt figyelembe kell venni, hogy a Krím félsziget lakói a népek önrendelkezési jogára alapuló törvényes népszavazáson fejezték ki, több, mint 80%-ban, abbéli óhajukat, hogy elszakadjanak Ukrajnától és az Oroszországi Föderációhoz csatlakozzanak.
Azt is figyelembe kell venni, hogy Románia semmilyen olyan, a népek önrendelkezési jogára alapuló jogi aktust, úgymint népszavazást vagy nemzetgyűlést nem tud bemutatni, amely szerint a magyar és székely etnikumúak kifejezték volna azon óhajukat, hogy Romániához tartozzanak. Ellenkezőleg, 1918 november 17-én Székely Nemzetgyűlés, december 22-én Kolozsváron Erdélyi Magyar Nemzetgyűlés mondta ki, hogy nem kívánnak Romániához tartozni, hanem a Magyar Királysághoz. Ebben az értelemben Románia nem más, csak egy megszálló a székely és magyar etnikumúak hazájában.
A fenti információkat figyelembe véve, tisztelettel kérném Önt, hogy nyissák meg újra az OTP-CR-227/11 sz. ügyiratot és folytassák a nyomozást.
Azt is szeretném kérni, hogy módosítsák a panasz jogi alapját. Az apartheid bűncselekmények mellett a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 7. cikk 1 bekezdés, h) pont, amely kimondja:
Üldözés valamely beazonosítható csoport ellen, úgymint politikai, faji, nemzetiségi, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy bármely más, egyetemesen nemzetközi jogilag elismert csoport, ezen bekezdés bármely tettével vagy a Bíróság hatáskörébe tartozó bármely bűncselekménnyel kapcsolatosan.
Eszerint a fent leírt tettek egyértelműen a Bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezek a tettek etnikai alapú üldözés elemeit hordozzák, visszaélve a román állam erőszakmonopóliumával. Mi, székely és magyar etnikumú lakosai Székelyföldnek és Erdélynek, ezen üldöztetések áldozatai, nem tudunk törvényesen máshová fordulni, hogy bemutassuk a világnak ezen jogsértéseket, mint az önök intézményéhez.
A fenti lista nem teljes. Amennyiben a Bíróság úgy dönt, hogy újranyitja az ügyet, még több dokumentumot nyújtunk be bizonyítékként.
Tisztelettel
Csibi Barna, Székely Köztársaság emigráns külügyminisztere"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése