Tüntetést jelentett be a Székely Köztársaság a november 7-i Gergény-Bene tárgyalásra

Kapcsolódó:
Novemberben állhatnak újra bíróság elé Gergényi Péterék (pestisracok.hu)

A Székely Köztársaság üzenete az '56-os szabadságharc kitörésének 60-ik évfordulóján

Védőbeszédem - a párizsi békediktátum a bíróság előtt

Kapcsolódó: Vádirat a Jankó ügyben - hiteles magyar fordítás. VIGYÁZAT, 17 OLDAL! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

A román hegyivadászok Csíkszereda központjában parádéztak Magyarország megtámadásának 100. évfordulóján

A csíkszeredai, erdőaljai hegyivadász dandár október 14-én egész napos programmal emlékezett arra, hogy 100 évvel ezelőtt ezen a napon lépte át agresszorként a román hadsereg a magyar határt.

Kapcsolódó: Így parádézott a katonaság Csíkszereda főterén (szekelyhon.ro)

A Székely Köztársaság feljelentést tett a szárazajtai, 1945 szeptember 26-i székelyellenes népirtás ügyében

Feljelentést tett a Székely Köztársaság Kormánya a Sepsiszentgyörgyi Bíróság melletti Ügyészségen az 1945 szeptember 26-án Szárazajtán elkövetett székelyellenes népirtás ügyében, amely népirtás 13 halálos áldozatot követelt, ugyanakkor számos szárazajtai lakost hurcoltak el a román etnikumú elkövetők illegális munka és begyűjtőtáborokba, ahonnan senkinek nem sikerült visszatérnie. A feljelentés alapja a népirtásra és más, emberiesség elleni bűncselekményekre vonatkozó el nem évülési elv. 

"Alulírott Csibi Barna feljelentést teszek népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények tárgyában a következő tényállás alapján: 

 1945 szeptemben 26-án Szárazajtán (a román hatóságok által bevezetett hivatalos nyelven Aita Seaca), Kovászna megye, ismeretlen tettesek agyonlőtték nevezett Gecse Béla, Málnási József személyeket, Nagy András, Nagy Sándor fejszével lett lemészárolva, Elekes Lajos, Málnási Regina, Szép Albert, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Béniám, Szép Béla, Tamás László agyon lettek lőve. Nevezett Nagy B. József túlélte a sortüzet, de később belehalt sérüléseibe. 

Mindenezek után a helységből 80-90 személyt, akik a magyar vagy székely etnikumhoz tartoztak, a barcaföldvári internálótáborba vittek, ahonnan senki nem tért soha vissza. 

 A rendelkezésre álló adatok szerint a kivégzések oka az áldozatok magyar vagy székely etnikumhoz tartozása volt. 

A büntetőtörvénykönyv 438. cikk (1) pont a)b) értelmében ez a cselekmény népirtás, 439. cikk (1) pont a)b)d)e)g) értelmében emberiesség elleni bűncselekmény, 44ö. cikk (1) pont a)b)c)e) értelmében pedig háborús bűncselekmény. 

 A 153. cikk (2) pont a) értelmében a fenti bűncselekmények elévülése nem menti fel az elkövetőket. 

A háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által New Yorkban az 1968 évi november hó 26.napján elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 1. törvényerejű rendelet I cikk a, b. pontja értelmében a fent említett bűncselekmények egyike sem évül el, függetlenül elkövetésük időpontjától. (a népirtásra vonatkozó előírásokat a nürnbergi perben alkalmazták először, visszamenőleges hatállyal.) 

 Következésképpen kérem büntetőeljárás megindítását népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények tárgyában, ismeretlen elkövetők ellen."

Kapcsolódó: Szárazajta tizenhárom mártírjára emlékeztek (erdely.ma)

Emlékeztek még a jó Radu Sandu Moldovanra, a szeredai vészseriffre? - Mihály András beszámolója

Kapcsolódó: Şeful Poliţiei din Harghita, torţionar de adolescenţi (evz.ro)

Elvileg a Székely Köztársaságnak sikerült belépnie a Tőke Ervin féle székelyzászló - perbe

Kapcsolódó: Csíkszeredai székelyzászló-ügy - a Székely Köztársaság Kormányának perbelépési kérelme a panaszos oldalán (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Tüntetés a korondi "Községháza" felirat eltávolítása ellen

Tüntetést jelentett be a Székely Köztársaság a korondi "Községháza" feliratnak a korondi önkormányzat épületének homlokzatáról való eltávolítása ellen. Az eltávolítás egy Dán Tenásze vezette román civil érdekvédő szervezet feljelentése nyomán született közigazgatási per végleges döntése nyomán történt. A tüntetés egyúttal a korondi rovásírásos helységnévtábla kormányképviselői nyomásra történt eltávolítása ellen is szól.

(kép forrása: szekelyhon.ro)

Környezettudatos székely - papírtégla tüzelő előállítása háztartási hulladékból

Erdőszentgyörgyi zászlóügy - pert nyert a polgármester, a város és a székelység

Jogerős végzésben semmisítette meg a Segesvári Bíróság elsőfokú ítéletét a Maros Megyei Törvényszék és eltörölte Csibi Atilla Zoltán 5.000 lejes pénzbírságát, amelyet Erdőszentgyörgy polgármestere azért kapott a Maros megyei prefektustól, mert nem távolította el a magyar és székely zászlót a helyi RMDSz székházáról a prefektusi felszólításra.

Alább Menyhárt Gabriella, Csibi Atilla polgármester védőügyvédjének sajtóközleménye az ügyben:

"SAJTÓKÖZLEMÉNY

Tárgy. Erdőszentgyörgy Zászló per – a Maros Megyei Törvényszék megsemmisítette a jegyzőkönyvet és eltörölte az 5.000 lejes pénzbírságot

2015 január 21.én a Maros Megyei Prefektusi Hivatal megbüntette Csibi Attila Zoltánt - 5.000 lejes pénzbírságot rótt ki - mert megtagadta a magyar és a székely zászló eltávolítását a város főterén álló, egyházi tulajdonban lévő épületről. Itt működnek a helyi RMDSZ-irodák, a helyi szervezetet éppen a polgármester vezeti.

Csibi Attila Zoltán megtámadta a jegyzőkönyvet, első fokon az ügyet a Segesvári Bíróság tárgyalta.

Véleményünk szerint egyáltalán nem volt pártatlan és tárgyilagos a tárgyalás és a bírói érvelés, úgy ahogyan azt az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikke megkövetelné. A Segesvári Bíróság elutasította Csibi Attila Zoltán panaszát, és törvényesnek ítélte meg a Prefektusi Hivatal jegyzőkönyvét.

A Segesvári Bíróság határozatát megfellebbezte Csibi Attila Zoltán és a Maros Megyei Törvényszék helyt adott a fellebbezésének, megsemmisítette a Prefektusi Hivatal jegyzőkönyvét, eltörölte az 5.000 lejes pénzbírságot.

Az indoklást még nem ismerjük, a határozat végleges. Az ügyben másodfokon alulírott ügyvéd képviseltem Csibi Attila Zoltánt, alkotmányellenes kifogást is emeltünk az alkalmazandó törvény ellen, valamint semmisségi kifogást a jegyzőkönyv ellen.

Az indoklást mint említettem még nem ismerjük.

A románok által lakott magyarországi településeken, mint pld. Bedő, Körösszegapáti, és még sorolhatnám, a magyar és a román zászló egymás mellett lobog anélkül, hogy sértené az ott élő magyarokat és anélkül, hogy mindenféle etnikai zaklatásnak volnának kitéve az ott élő románok.

Úgy gondolom, hogy ez a példa a követendő példa Románia számára is, erkölcsi, emberi és törvényes szempontból is. A harcot addig kell folytatni itt Erdélyben amíg az etnikai hadjárat befejeződik az erdélyi magyarok ellen és amíg tiszteletben nem fogják tartani nemzeti szimbólumainkat.

Nagyvárad, 2016. október 5.

Üdvözlettel,
Menyhárt Gabriella Éva ügyvéd"  

Kapcsolódó:
Folytatódik a zászlóháború Erdőszentgyörgyön (www.e-nepujsag.ro)