Nagy a titkolózás a fellebbezést illetően a székelyek nemzetiségként való elismerésének ügyében

És az interneten, a Kúria hivatalos címére küldött kérdés, amire a fenti válasz érkezett:

"Jó napot kívánok

 Az előbb kaptam egy telefonhívást a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy az ő 94/2017 sz. határozatukat a magyarországi székelyek honos nemzetiségként való elismeréséről szóló választópolgári kezdeményezés tárgyában megfellebbezték.

A tájékoztatást végző hölgy szerint minden ezzel kapcsolatos információt a Kúriától kell kérnem, a Nemzeti Választási Bizottság nem nyújthat tájékoztatást a fellebbezést benyújtó személy illetve a maga a fellebbezés tárgyában. Ezúton szeretném kérni, hogy ha ez így van, akkor legalább a Kúria tájékoztasson a fenti információk tekintetében, mivel én volnék a szóban forgó választópolgári kezdeményezés benyújtója.

Üdvözlettel..."

Kapcsolódó:
Nemzetiség lehet a székely - megteremtve ezzel az önrendelkezéshez szükséges jogi alapot (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Tudjátok-e, hogy ki volt Csaba királyfi?

A replika jogán - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak

Megütközéssel vettem tudomásul az ön szavait, ami a székelység Magyarországon honos nemzetiségként való hivatalos bejegyzése irányában, a Székelyek Világszövetsége civil csoportosulás égisze alatt tett kezdeményezésünket illeti.

Az ön szavai szerint, erről tanúskodnak a különböző médiaorgánumok, a kezdeményezés ellentétes a történelmi valósággal, valamint a magyar nemzeti érdekkel egyaránt.

Amennyiben ön valóban érdeklődik hazánk történelme iránt, úgy tudnia kell, hogy a székelyek az 1867-es vármegyésítésig önálló, a magyartól eltérő közigazgatási rendszerbe (székekbe) szerveződtek évszázadokon keresztül, önálló igazságszolgáltatási rendszerrel bírtak, valamint, hogy az 1848-’49-es magyar forradalom és szabadságharc után következő első népszámlálás még több százezer székelyt vett nyilvántartásba Székelyföldön, ahol a magyar nemzetiséghez tartozó személyek elenyésző etnikai kisebbséget alkottak.

Tudnia kell azt is, hogy Erdély közigazgatását hosszú évszázadokon keresztül az Unio Trium Nationum elnevezésű, 1438-ban a tordai országgyűlés által jóváírt szerződés szellemisége jellemezte, azaz a különálló magyar, székely és szász nemzetiség között kötött korabeli szerződés, amely teljes politikai egyenjogúságot biztosít ezen nemzetiségeknek.

Ezen történelmi ismeretek birtokában történelmietlennek nevezni az önálló székely nemzetiség létezésének jogát, mi tagadás, helytelen.

            Másfelől mi, a kezdeményezők magyarázhatnánk, hogy székely népünk önrendelkezésének, a nemzetközi jog értelmében, amely kimondja, hogy minden népnek joga van az önrendelkezéshez, elengedhetetlen feltétele az önálló népként, nemzetiségként való hivatalos megjelenés, és hogy teljesen abszurd a székelyek önrendelkezését a magyar nemzeti érdekkel ellentétesnek nevezni, de minek.

Beszéljen helyettünk Magyarország Alaptörvénye:

XXIX. Cikk. (1) pont:

(1)        A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.

Eszerint tehát mi, székely etnikumúak szabadon vállalhatjuk székely önazonosságunkat, és jogunk van közösségi névhasználathoz is, ez a mi közösségünk, a székely. Bármennyire is fájhat  ez önnek, ezek a jogok az alaptörvényből, és nem köztisztviselők magánvéleményéből fakadó jogok.

             Arra a kombinációjára reagálva, miszerint román politikai indíttatású lenne ez az akció, érdeklődnék, hogy nem könnyebb volna-e a román politikának Romániában érvényre juttatni egy ilyen akciót, mi motiválhatná őket, hogy a szomszédos országot válasszák ezen "sötét" céljaik megvalósítására? Elmesélném, hogy a 2011-es népszavazáskor a román rendőrség előállított és írásbeli, tehát dokumentált figyelmeztetésben részesített, mivel több helyen "Valld magad székelynek" feliratú plakátot helyeztem el Csíkszereda közterületein, valamint az összes ilyen szövegű plakátomat elkobozta, illetve megsemmisítette.

Üdvözlettel, és a jövő évi parlamenti választásokon való megmérettetésen sok sikert kívánva

Váradi Barna, a székelyek Magyarországon honos nemzetiségként való elismerésért indított kezdeményezés hivatalos benyújtója

Kapcsolódó:
Semjén: a székelyek magyarok (erdely.ma)

A magyar kormány válasza a párizsi békediktátumra vonatkozó kérdésre

Rövid választ küldött a magyar kormány arra a kérvényre, amelyben a párizsi békediktátumnak a Hágai Nemzetközi Bíróságon való megtámadási időpontjáról érdeklődött a Székelyek Világszövetsége. A válasz időpontot nem, viszont a válasz megfellebbezési lehetőségeit foglalja magába.

Kapcsolódó: A Székelyek Világszövetsége is hozzátesz egy csipetnyit az idei Trianon-megemlékezéssorozathoz (Ruszin Kárpátalja)

Fellebbezünk - a Székely Köztársaság szerint törvénytelen a párizsi békediktátum felülvizsgálatát kérvényező népszavazási kezdeményezés elutasítása

Fellebbezést nyújtott be a Székely Köztársaság a Kúriához a Nemzeti Választási Bizottságnak a párizsi békediktátum felülvizsgálatát kérő népszavazási kezdeményezést elutasító határozata ellen. Érvelésében a Székely Köztársaság arra hivatkozott, hogy az alaptörvény által népszavazási kezdeményezéseket tiltó ú.n. tiltott tárgykörökben nem szerepel a nemzetközi szeződésből fakadó jogot érintő kérdés, hanem csak az ilyen jellegű szerződésekből fakadó kötelezettségeket érintő kérdések szerepelnek ebben. A hadiállapotra vonatkoztatva a Székely Köztársaság megállapítja, hogy ennek célja a Nemzeti Választási Bizottság részéről nem más, mint alaptalan félelemkeltés. A három részkérdésre bontható kérdés állítólagos értelmezhetetlensége ellen pedig a magyar nyelvtanra hivatkozott a fellebbezés, miszerint a kérdés teljesen egyértelműen vagy igennel, vagy nemmel megválaszolható. 

A fellebbezés teljese szövege:

"A Kúria részére

Felülvizsgálat iránti kérelem

Alulírott ............................................................................................, kérném az Nemzeti Választási Bizottságnak az 91/2017 számú, Prof. dr. Patyi András elnök által aláírt határozatának a felülvizsgálatát.

Indoklás:

A Nemzeti Választási Bizottság 91/2017 sz. határozata értelmében, a Váradi Barna magánszemély civil kezdeményezése országos népszavazás kiírásáról a következő kérdésben: “Akarja-e Ön, hogy Magyarország a Hágai Nemzetközi Bíróságon kérje az 1947. évi XVIII törvény által becikkelyezett párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin népnek az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel becikkezett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. rész 1. cikk. 1. pontjában leszögezett önrendelkezési jogát?” kérdés esetében megtagadta a a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Határozatának indoklásában a Nemzeti Választási Bizottság a következőket rögzíti:

A Kúria Kvk.II.37.185/2012/2, valamint a Knk.IV.37.335/2017/5 sz. végzéseinek indoklásában rögzítette, hogy a nemzetközi szerződés a benne foglalt jogok és kötelezettségek összessége, következésképpen azt egységnek kell tekinteni, valamint, hogy ebből az következik, hogy a szerződés szerinti jogok gyakorlása csak a kötelezettségekkel egységben való rendelkezés útján hozható összhangba az alaptörvényi követelménnyel, valamint, hogy azon túl, hogy a nemzetközi szerződést, mint egységet kell kezelni, nem hagyható figyelmen kívül az az alapvető tény sem, hogy a nemzetközi szerződés minden esetben egy állam más állam vagy államok felé való kötelességvállalása, a vállalt kötelezettségek betartása vagy az azok alól való mentesülés pedig csak a nemzetközi jog által szabályozott módon történhet.

Ezzel az állásponttal kapcsolatosan a következőket fogalmazom meg:

A Kúriának nincsen törvényhozó hatásköre, ezt az erre illetékes törvényhozó mechanizmusok végzik. Ezek a mechanizmusok a következő szöveget állapították meg, mint a Magyar Alaptörvény 8.cikk (3) bekezdés d) pont pontos szövege:

“(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;”

Amennyiben a törvényalkotó azt kívánta volna, hogy ne lehessen országos népszavazást tartani bármely nemzetközi szerződésről, mint egységes egészről, akkor ezt a megfogalmazást használta volna. Nem ezt tette, hanem kifejezetten csak a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket, azaz egy nemzetközi szerződés alkotóelemeinek csak egy részét pontosította, mint tiltott tárgykört országos népszavazás esetére.

Következtetés, hogy a Kúria az említett határozataiban túllépte a hatáskörét, és egyértelműen leszögezett jogi normát próbált értelmezéssel az eredeti értelmétől eltéríteni. A hivatkozott törvényi előírás kizárólag a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget tartalmazza, nem a nemzetközi szerződést, mint egészet, így a nemzetközi szerződésből fakadó jogok, mint a hivatkozott előírásban nem pontosított elemei egy nemzetközi szerződésnek, igenis képezhetik országos népszavazás tárgyát.

Az 1956.évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról a magyar jogrend részévé tette az Egyesült Nemzetek Alapokmányát, mint nemzetközi szerződést.

Az Alapokmány 1945 június 26-án lépett hatályba, ahogy ez kiderül az 1956.évi I. törvény 1. cikkéből. Következik, hogy 1947 február 10-én, a párizsi békeszerződés (továbbiakban diktátum) hatályba lépésekor már érvényben volt és így nemzetközi jogforrásként a diktátum esetében is hatályos.

Az Alapokmánynak a Nemzetközi Bíróságot szabályozó, és a magyar jogrendbe a fenti jogi norma, valamint az 1974 évi 18. sz törvényerejű rendelet 2. pontja által is beiktatott rendelkezései értelmében:

36. cikk 2. pont:  

“Az Alapszabályokban részes Államok bármikor kijelenthetik, hogy ipso facto (önmagában) és külön megegyezés nélkül, minden olyan Állammal szemben, amely ugyanazt a kötelezettséget vállalja, kötelezőnek ismerik el a Bíróság joghatóságát minden olyan jogvitára nézve, amelynek tárgya:

a) nemzetközi szerződés értelmezése,

b) a nemzetközi jog bármely kérdése,

c) olyan tény létezésének megállapítása, amely ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelenti,

d) nemzetközi kötelezettség megszegése esetében teljesítendő jóvátétel természete vagy terjedelme.”

Levonható a következtetés, hogy a diktátumra vonatkozó bármely jogvita rendezése a Nemzetközi Bíróság hatásköre, ezek közül kiemelném a c) pontot, olyan tény létezésének megállapítása, amely, ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelenti. Egy ilyen tény pontosan az ENSZ alapokmány által is pontosított önrendelkezési jog esetleges csorbulása a magyar, székely és ruszin nép esetében.

“1.Fejezet Célok és elvek 1.cikk 2. pont

Az Egyesült Nemzetek célja, hogy

2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson;”

            Valamint, hogy bármely állam joga, hogy kötelezőnek ismerje el a Nemzetközi Bíróság hatáskörét, azaz a jogvitát a Nemzetközi Bíróságra vigye. Magyarországnak joga van a Nemzetközi Bírósághoz fordulni jogorvoslatért az 1947. évi párizsi békeszerződés, azaz a diktátum ügyében, ennek a jognak az érvényesítése pedig az Országgyűlés hatásköre.

Következik, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítésre benyújtott országos népszavazási kezdeményezés a fent pontosított kérdésben nem nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségre vonatkozik, hanem a nemzetközi jogrend alapját képező, ma is, és az 1947. évi párizsi békeszerződés (diktátum) aláírásának pillanatában is hatályos ENSz Alapokmányban leszögezett, nemzetközi szerződésből fakadó jogra vonatkozik, és mint ilyen, nincs a Magyarország Alaptörvényében leszögezett, országos népszavazás tárgyát nem képezhető témakörök között.

            A hadiállapotra vonatkozó fejtegetések szintén erőltetett kifogások és feltételezések, ugyanis sehol nincs egyetlen szó sem a kérdésben hadiállapot bevezetéséről, hanem az önrendelkezési jog, valamint a jogsérelemnek nemzetközi bíróságon való orvoslásához való jog érvényesítéséről.  A Nemzetközi Bíróság, mint az ENSz alapintézménye egyértelműen nem hozhat hadiállapothoz vezető döntést, hanem csakis olyant, amelyik jogszerű megoldásokkal feloldja a jogsértő állapotot.

            Sajnálatos, hogy a Nemzeti Választási bizottság olyan szubjektív elemzést is megenged magának, mint a magyar állampolgároknak a nemzetközi jog területén való ismereteinek hiányára való hivatkozás. Ellenvéleményem szerint ez nem lehet mérvadó szempont, ahogy nem mérvadó szempont egyetlen más jogi területen sem. Ignorantia juris non nocet.

            A Bizottság véleménye szerint a kérdés több olyan kérdést vont össze, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak lennének, valamint, hogy az állampolgárnak így nincs lehetősége részkérdésenként véleményt nyilvánítani. Megállapítja, hogy a kérdés három részkérdésből áll, amelyek önállóan is megválaszolhatóak, illetve adott esetben azokra eltérő válasz is adható, következésképpen jelen formájában a kérdésre egyértelmű válasz nem adható.

            A magyar nyelvtan szabályai szerint azonban a kérdésre egyértelmű “igen” válasz adható, amennyiben a kérdezett a három részelem együttes megvalósulását óhajtja. Bármely, ezzel ellenkező esetben pedig „nem” válasz adható. A kérdés igen-nem válaszokkal teljes egészében megválaszolható.

            Ugyanakkor a határozat a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is sérti. A Nemzeti Választási Bizottság a 14/2016 sz. határozatában a Magyarország Kormánya által benyújtott népszavazási kezdeményezés kérdését hitelesíti.

Az illető kérdés így hangzott:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

            Megállapítható, hogy a kérdés sérti Magyarország Alaptörvénye 8. cikk (2). pontban előírtakat, miszerint:

“(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”

A 14/2016 sz. határozatban szereplő kérdés az Európai Unióra vonatkozott, tehát nyilvánvalóan nem a magyar Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés volt, a legelemibb magyar nyelvtani szabályok szerint. Ugyanakkor egyértelműen nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget is sértett, amint az kiderült abból, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió, folyó év júniusában, pontosan a kérdésben szereplő témakör miatt.

Mindezek ellenére a Nemzeti Választási Bizottság alig 3 ellenszavazattal hitelesítette a kérdést.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma értelmében, az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlata szerint azonos vagy összehasonlítható esetekben tilos bármilyen csoporthoz tartozás, így munkahelyi viszony szerint is a hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben a kormány által kezdeményezett, egyértelműen és bizonyíthatóan jogszerűtlen népszavazási kezdeményezést hitelesítette a Bizottság, úgy nekem is jogom van, mint magánszemélynek, hogy az egyébként is törvényes népszavazási kezdeményezésemet hitelesítse.

2017 július 31                                                                                      .................................

Csatolmányok:

-Nemzeti Választási Bizottságnak a 91/2017 számú, Prof. dr. Patyi András elnök által aláírt határozata

-http://24.hu/kozelet/2017/06/13/kotelezettsegszegesi-eljaras-indul-magyarorszag-ellen-2/"

Valamint a szkennelt, elküldött anyag:

Kapcsolódó: A párizsi békediktátum semmissé nyilvánítása akár a hadiállapot visszaállításához is vezethet - elutasította a népszavazási kezdeményezésemet a Nemzeti Választási Bizottság (Ruszin Kárpátalja)

Nem az a baj, hogy felakasztottam Avram Iancut, hanem az, hogy ezt közzétettem a neten - elsőfokú ítélet, néhol jogszerű, máshol kabaréba hajló indokok