Fellebbezünk - a Székely Köztársaság szerint törvénytelen a párizsi békediktátum felülvizsgálatát kérvényező népszavazási kezdeményezés elutasítása

Fellebbezést nyújtott be a Székely Köztársaság a Kúriához a Nemzeti Választási Bizottságnak a párizsi békediktátum felülvizsgálatát kérő népszavazási kezdeményezést elutasító határozata ellen. Érvelésében a Székely Köztársaság arra hivatkozott, hogy az alaptörvény által népszavazási kezdeményezéseket tiltó ú.n. tiltott tárgykörökben nem szerepel a nemzetközi szeződésből fakadó jogot érintő kérdés, hanem csak az ilyen jellegű szerződésekből fakadó kötelezettségeket érintő kérdések szerepelnek ebben. A hadiállapotra vonatkoztatva a Székely Köztársaság megállapítja, hogy ennek célja a Nemzeti Választási Bizottság részéről nem más, mint alaptalan félelemkeltés. A három részkérdésre bontható kérdés állítólagos értelmezhetetlensége ellen pedig a magyar nyelvtanra hivatkozott a fellebbezés, miszerint a kérdés teljesen egyértelműen vagy igennel, vagy nemmel megválaszolható. 

A fellebbezés teljese szövege:

"A Kúria részére

Felülvizsgálat iránti kérelem

Alulírott ............................................................................................, kérném az Nemzeti Választási Bizottságnak az 91/2017 számú, Prof. dr. Patyi András elnök által aláírt határozatának a felülvizsgálatát.

Indoklás:

A Nemzeti Választási Bizottság 91/2017 sz. határozata értelmében, a Váradi Barna magánszemély civil kezdeményezése országos népszavazás kiírásáról a következő kérdésben: “Akarja-e Ön, hogy Magyarország a Hágai Nemzetközi Bíróságon kérje az 1947. évi XVIII törvény által becikkelyezett párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin népnek az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel becikkezett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. rész 1. cikk. 1. pontjában leszögezett önrendelkezési jogát?” kérdés esetében megtagadta a a kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Határozatának indoklásában a Nemzeti Választási Bizottság a következőket rögzíti:

A Kúria Kvk.II.37.185/2012/2, valamint a Knk.IV.37.335/2017/5 sz. végzéseinek indoklásában rögzítette, hogy a nemzetközi szerződés a benne foglalt jogok és kötelezettségek összessége, következésképpen azt egységnek kell tekinteni, valamint, hogy ebből az következik, hogy a szerződés szerinti jogok gyakorlása csak a kötelezettségekkel egységben való rendelkezés útján hozható összhangba az alaptörvényi követelménnyel, valamint, hogy azon túl, hogy a nemzetközi szerződést, mint egységet kell kezelni, nem hagyható figyelmen kívül az az alapvető tény sem, hogy a nemzetközi szerződés minden esetben egy állam más állam vagy államok felé való kötelességvállalása, a vállalt kötelezettségek betartása vagy az azok alól való mentesülés pedig csak a nemzetközi jog által szabályozott módon történhet.

Ezzel az állásponttal kapcsolatosan a következőket fogalmazom meg:

A Kúriának nincsen törvényhozó hatásköre, ezt az erre illetékes törvényhozó mechanizmusok végzik. Ezek a mechanizmusok a következő szöveget állapították meg, mint a Magyar Alaptörvény 8.cikk (3) bekezdés d) pont pontos szövege:

“(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;”

Amennyiben a törvényalkotó azt kívánta volna, hogy ne lehessen országos népszavazást tartani bármely nemzetközi szerződésről, mint egységes egészről, akkor ezt a megfogalmazást használta volna. Nem ezt tette, hanem kifejezetten csak a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket, azaz egy nemzetközi szerződés alkotóelemeinek csak egy részét pontosította, mint tiltott tárgykört országos népszavazás esetére.

Következtetés, hogy a Kúria az említett határozataiban túllépte a hatáskörét, és egyértelműen leszögezett jogi normát próbált értelmezéssel az eredeti értelmétől eltéríteni. A hivatkozott törvényi előírás kizárólag a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget tartalmazza, nem a nemzetközi szerződést, mint egészet, így a nemzetközi szerződésből fakadó jogok, mint a hivatkozott előírásban nem pontosított elemei egy nemzetközi szerződésnek, igenis képezhetik országos népszavazás tárgyát.

Az 1956.évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról a magyar jogrend részévé tette az Egyesült Nemzetek Alapokmányát, mint nemzetközi szerződést.

Az Alapokmány 1945 június 26-án lépett hatályba, ahogy ez kiderül az 1956.évi I. törvény 1. cikkéből. Következik, hogy 1947 február 10-én, a párizsi békeszerződés (továbbiakban diktátum) hatályba lépésekor már érvényben volt és így nemzetközi jogforrásként a diktátum esetében is hatályos.

Az Alapokmánynak a Nemzetközi Bíróságot szabályozó, és a magyar jogrendbe a fenti jogi norma, valamint az 1974 évi 18. sz törvényerejű rendelet 2. pontja által is beiktatott rendelkezései értelmében:

36. cikk 2. pont:  

“Az Alapszabályokban részes Államok bármikor kijelenthetik, hogy ipso facto (önmagában) és külön megegyezés nélkül, minden olyan Állammal szemben, amely ugyanazt a kötelezettséget vállalja, kötelezőnek ismerik el a Bíróság joghatóságát minden olyan jogvitára nézve, amelynek tárgya:

a) nemzetközi szerződés értelmezése,

b) a nemzetközi jog bármely kérdése,

c) olyan tény létezésének megállapítása, amely ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelenti,

d) nemzetközi kötelezettség megszegése esetében teljesítendő jóvátétel természete vagy terjedelme.”

Levonható a következtetés, hogy a diktátumra vonatkozó bármely jogvita rendezése a Nemzetközi Bíróság hatásköre, ezek közül kiemelném a c) pontot, olyan tény létezésének megállapítása, amely, ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelenti. Egy ilyen tény pontosan az ENSZ alapokmány által is pontosított önrendelkezési jog esetleges csorbulása a magyar, székely és ruszin nép esetében.

“1.Fejezet Célok és elvek 1.cikk 2. pont

Az Egyesült Nemzetek célja, hogy

2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson;”

            Valamint, hogy bármely állam joga, hogy kötelezőnek ismerje el a Nemzetközi Bíróság hatáskörét, azaz a jogvitát a Nemzetközi Bíróságra vigye. Magyarországnak joga van a Nemzetközi Bírósághoz fordulni jogorvoslatért az 1947. évi párizsi békeszerződés, azaz a diktátum ügyében, ennek a jognak az érvényesítése pedig az Országgyűlés hatásköre.

Következik, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítésre benyújtott országos népszavazási kezdeményezés a fent pontosított kérdésben nem nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségre vonatkozik, hanem a nemzetközi jogrend alapját képező, ma is, és az 1947. évi párizsi békeszerződés (diktátum) aláírásának pillanatában is hatályos ENSz Alapokmányban leszögezett, nemzetközi szerződésből fakadó jogra vonatkozik, és mint ilyen, nincs a Magyarország Alaptörvényében leszögezett, országos népszavazás tárgyát nem képezhető témakörök között.

            A hadiállapotra vonatkozó fejtegetések szintén erőltetett kifogások és feltételezések, ugyanis sehol nincs egyetlen szó sem a kérdésben hadiállapot bevezetéséről, hanem az önrendelkezési jog, valamint a jogsérelemnek nemzetközi bíróságon való orvoslásához való jog érvényesítéséről.  A Nemzetközi Bíróság, mint az ENSz alapintézménye egyértelműen nem hozhat hadiállapothoz vezető döntést, hanem csakis olyant, amelyik jogszerű megoldásokkal feloldja a jogsértő állapotot.

            Sajnálatos, hogy a Nemzeti Választási bizottság olyan szubjektív elemzést is megenged magának, mint a magyar állampolgároknak a nemzetközi jog területén való ismereteinek hiányára való hivatkozás. Ellenvéleményem szerint ez nem lehet mérvadó szempont, ahogy nem mérvadó szempont egyetlen más jogi területen sem. Ignorantia juris non nocet.

            A Bizottság véleménye szerint a kérdés több olyan kérdést vont össze, amelyek külön-külön is megválaszolhatóak lennének, valamint, hogy az állampolgárnak így nincs lehetősége részkérdésenként véleményt nyilvánítani. Megállapítja, hogy a kérdés három részkérdésből áll, amelyek önállóan is megválaszolhatóak, illetve adott esetben azokra eltérő válasz is adható, következésképpen jelen formájában a kérdésre egyértelmű válasz nem adható.

            A magyar nyelvtan szabályai szerint azonban a kérdésre egyértelmű “igen” válasz adható, amennyiben a kérdezett a három részelem együttes megvalósulását óhajtja. Bármely, ezzel ellenkező esetben pedig „nem” válasz adható. A kérdés igen-nem válaszokkal teljes egészében megválaszolható.

            Ugyanakkor a határozat a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is sérti. A Nemzeti Választási Bizottság a 14/2016 sz. határozatában a Magyarország Kormánya által benyújtott népszavazási kezdeményezés kérdését hitelesíti.

Az illető kérdés így hangzott:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

            Megállapítható, hogy a kérdés sérti Magyarország Alaptörvénye 8. cikk (2). pontban előírtakat, miszerint:

“(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”

A 14/2016 sz. határozatban szereplő kérdés az Európai Unióra vonatkozott, tehát nyilvánvalóan nem a magyar Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés volt, a legelemibb magyar nyelvtani szabályok szerint. Ugyanakkor egyértelműen nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget is sértett, amint az kiderült abból, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió, folyó év júniusában, pontosan a kérdésben szereplő témakör miatt.

Mindezek ellenére a Nemzeti Választási Bizottság alig 3 ellenszavazattal hitelesítette a kérdést.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma értelmében, az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlata szerint azonos vagy összehasonlítható esetekben tilos bármilyen csoporthoz tartozás, így munkahelyi viszony szerint is a hátrányos megkülönböztetés. Amennyiben a kormány által kezdeményezett, egyértelműen és bizonyíthatóan jogszerűtlen népszavazási kezdeményezést hitelesítette a Bizottság, úgy nekem is jogom van, mint magánszemélynek, hogy az egyébként is törvényes népszavazási kezdeményezésemet hitelesítse.

2017 július 31                                                                                      .................................

Csatolmányok:

-Nemzeti Választási Bizottságnak a 91/2017 számú, Prof. dr. Patyi András elnök által aláírt határozata

-http://24.hu/kozelet/2017/06/13/kotelezettsegszegesi-eljaras-indul-magyarorszag-ellen-2/"

Valamint a szkennelt, elküldött anyag:

Kapcsolódó: A párizsi békediktátum semmissé nyilvánítása akár a hadiállapot visszaállításához is vezethet - elutasította a népszavazási kezdeményezésemet a Nemzeti Választási Bizottság (Ruszin Kárpátalja)