"Akarja-e, hogy Magyarország elismerje a Katalán Köztársaságot?"

Népszavazási kezdeményezés benyújtásához szükséges támogatói aláírásgyűjtést jelentett be a Székelyek Világszövetsége a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságnál. Az országos népszavazásra javasolt kérdés a következő: "Akarja-e Ön, hogy Magyarország elismerje a Katalán Köztársaságot?"

Mivel az aláírásgyűjtési akciót a NAIH tudomásul vette, 30 támogatói aláírásra van szükség magyar állampolgárok részéről a népszavazási kezdeményezés benyújtásához a Nemzeti Választási Irodához.

The Sekler World Organization declares signature collecting at the National Information Protecting Institute, prior to initiate an official referendum regarding the recognition of the Catalan Republic by Hungary. There is 30 supporting signatures needed in order to legally initiate a referendum at the National Election Committee.

Kapcsolódó:

Székelyföld... Katalónia...(Ruszin Kárpátalja)

Székelyföld... Katalónia...

Kapcsolódó: F*ck territorial integrity, self determination is the LAW - a független Katalóniáért tüntetett a nemzeti oldal igazabb fele (Ruszin Kárpátalja)

A népirtás, függetlenül elkövetési időpontjától, nem évül el - feljelentést tett a Székelyek Világszövetsége a Kossuth téri vérengzés tárgyában

"Országos Rendőrfőkapitányság

Büntető feljelentés

Alulírott ....................................., ................................................................................, személyazonosító igazolványszám ................................., feljelentést kívánok tenni ismeretlen elkövetők ellen a hatályos Btk. 142. § (1) bekezdés a), b), c) pontban meghatározott népirtás bűncselekménye, a  Btk. 143. § (1) bekezdés a), b), c), d) pontban meghatározott emberiesség elleni  bűncselekmények, a Btk. 144. § (1) bekezdés a), b), 144. § (2) bekezdés pontban meghatározott apartheid bűncselekményei tárgyában.

Tényállás:

„Az Országház előtt október 25-én délelőtt, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc harmadik napján több ezer fős (különböző források alapján háromtól harmincezerig) békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. Nagy részük az Astoria előtti tömegtüntetésről érkezett, három szovjet tank kíséretében, amelyekre a tüntetők baráti szándékukat kimutatva másztak fel. A tömeg másik részét peremkerületekből érkezett munkások alkották, akik nem tudtak eljutni munkahelyeikre, mert a tömegközlekedés akadozott.

Miközben a tüntetők az Országház felé vonultak, szembehaladt velük egy szovjet harckocsioszlop, amely a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) két, Magyarországraküldött megbízottját, Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov PB-tagokat, valamint Ivan Szerov KGB-elnököt és Mihail Malinyint, a magyarországi szovjet haderő főparancsnokát szállította. Ők a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) Akadémia utcai székháza felé tartottak, ahol részt vettek a Központi Vezetőség (KV) tíz óra után kezdődő ülésén. A szovjet küldöttek nyomására a KV felmentette Gerő Ernőt pártvezetői tisztsége alól, helyére pedig Kádár Jánost választotta meg.

A forradalom kitörése után megalakult Katonai Bizottság vezetésével Apró Antalt bízták meg, teljhatalmat adva neki „a középületek, hatalmi központok, ha kell fegyveres harc, véráldozatok árán történő megvédéséhez”.

Mindeközben a Kossuth téren tüntető tömeg küldöttséget választott, hogy a Parlamentben adják át követeléseiket, de a kormányőrök és a Honvédelmi Minisztérium karhatalmi ezredének egyik százada, megtámogatva a Parlament előtt felsorakozott hét T–54-es szovjet harckocsival, távol tartották az épülettől a tüntetőket. Megismétlődtek az Astoriánál korábban tapasztalt események, a tüntetők barátkozni igyekeztek a szovjet katonákkal, kétnyelvű röplapokat osztogattak, az őrt álló harckocsik tetejére pedig jó néhányan fel is másztak.

Pár perccel 11 óra után az MDP ülésén tartózkodó Ivan Alekszandrovics Szerov tábornok - aki 1954-1958 között a KGB elnöke volt és akinek vezető pozícióban 1943-tól 44-ig Berijával együtt része volt a kalmükök, csecsenek, ingusok, karacsajok és krími tatárok tömeges deportálásában - úgy döntött, szemlére indul a Kossuth tér irányába.

Fedezetét több szovjet és magyar tiszt, valamint egy harckocsi látta el. Látva a szovjet katonákkal barátkozó tömeget, Szerov riasztólövések leadására adott ki parancsot, amelyek nagy pánikot okoztak a téren. Az átláthatatlanná váló helyzetben a Parlament előtt felsorakozott szovjet páncélosok válaszul a tér szemközti épületeit, a Földművelésügyi Minisztériumot és a Néprajzi Múzeumotvették célba. A tömeg egy része az itteni árkádok mögött próbált fedezékbe jutni, mások II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál igyekeztek menedéket találni. Ekkor jelent meg a Báthory utca irányából egy újabb szovjet harckocsi, amely már célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetők felé. Előbb a mai Vértanúk terénél lőtt ki repeszgránátokat, majd a Nádor utca felé visszavonulva újabb sorozatlövéseket adott le. Ez az akció követelte a legtöbb halálos áldozatot.

„	Nagy Imre elvtárs kérte, növeljük a Budapesten tevékenykedő csapataink létszámát, elsősorban a gyalogságét. Malinyin elvtárs megígérte a magyar elvtársaknak, hogy növelni fogjuk a Budapesten a rend helyreállításában tevékenykedő csapataink létszámát. Este a mi tábornokaink, a magyar tábornokok és a magyar pártvezetés a mi részvételünkkel tanácskozást tartott, amelyen megvitattuk a ma éjszaka és holnap foganatosítandó intézkedéseket. A városban nem csendesedik a lövöldözés. A szovjet csapatok géppuskával, PPS-sel [Sagin-féle dobtáras géppisztollyal], s gyakran a harckocsik ágyújával viszonozzák a házak tetejéről és felső emeleteiről rájuk leadott egyes lövéseket.	”
– Mikojan és Szuszlov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1956. október 25.

A vérengzést követően először a a forradalmi honvédség és ifjúság lapja az Igazság című lap október 27-i számában jelent meg az az állítás, hogy a sortüzért a Földművelésügyi Minisztérium épületének tetejéről tüzelő ÁVH-sok tehetők felelőssé. Később a köztudatban jobbára ez a verzió rögződött, nincsenek azonban egyértelmű bizonyítékok arra, hogy az épületben valóban ott tartózkodtak volna az államvédelem emberei. A téren ellenben jelen voltak: az orosházi határőr alegység (az ún. 'zöld Ávó') egyik biztosításra kirendelt raja, Szalay Zoltán ÁVH-alezredes irányítása alatt részt vett a lövöldözésben, ők a Parlament előtt álló szovjet harckocsikhoz közeli tüntetők felé lőttek. Történészek kutatásai szerint a vérengzés fő okozója vagy a második hullámban érkező szovjet harckocsi volt, a neki kiadott pontos utasítások viszont továbbra is tisztázatlanok vagy a 'zöld Ávó' által a fegyvertelen tömegre leadott sortűz volt. Hasonlóképpen bizonytalan, hogy a téren jelen lévő ÁVH-egység kezdeményezte-e a sortüzet.

A zűrzavart tovább fokozta, hogy az Akadémia-utcai pártközpont megerősítésére érkező egyik határőr alegység a pártházban lévő ÁVH-sokkal és az ott tartózkodó szovjet katonákkal egy véletlen folytán tűzharcba keveredett. Sortűz érte – valószínűleg egy szovjet tank fegyvereiből – azt a termet is, ahol éppen Mikojan és Szuszlov szovjet vezetők tárgyaltak. Ekkor vesztette életét a pártház előtt tüntető küldöttség egyik tagja, I. Tóth Zoltán történész akadémikus, az ELTE Történettudományi Karának dékánja. Társa, az épületbe behúzódó Hanák Péter történész – egyetemi tanár túlélte a sebesülését.

Farkas Tamás, az MTI munkatársa így emlékszik a tér látványára a vérengzés után: "A kettes villamos megállója ugyanott volt, ahol ma, s a Parlament felől eső rész nem virágokkal és bokrokkal volt tele, mint ma, hanem szép fű, rézsű volt. Parkszerűen volt megcsinálva, és ott feküdt egy csomó ember. Fogalmam nincs, hogy 20 volt vagy mennyi…És ott feküdt a Péter. Onnan tudtam, hogy meghalt, hogy szegény valami egészen kifacsart pózban volt, a lába maga alá bicsaklott. Szőkés haja földes volt.…"'

Az áldozatok számáról nincs biztos adat. A sortűz után a belvárosi kórházak megteltek, de a Központi Mentőállomás épületébe is tömegével szállítottak be sérülteket. Számuk csak hozzávetőlegesen állapítható meg, mert a Mentőszolgálat hivatásos szekemberein kívül laikus önkéntesek is részt vettek a sérültek, haldoklók ellátásában és elszállításában így a pontos korabeli betegdokumentáció elmaradt.

Kő András és Nagy J. Lambert kutatásai szerint legalább 75-en vesztették életüket a Parlamentnél és környékén leadott sortüzekben (14-en a kórházban) és 284-en sebesültek meg. Egyes szemtanúk tizenkét olyan megrakott teherautóról számoltak be, amelyek a sortűz áldozatait szállították el a térről. Körömi Teréz kutató 234 áldozat nevét gyűjtötte össze. Kéri Edit 1000 főre becsüli a téren elesettek számát, Mikes Tamás pedig október 24 -én 820 halottat számolt meg egy ismerősével együtt, a Kerepesi temetőben, 50-es gúlákba rakva. Annyi bizonyos hogy a sortűzzel kombinált szovjet T-54 es harckocsik repeszgránátjainak iszonyatos pusztító ereje lehetett…”

A fenti információ forrása a wikipédia ingyenes, bárki számára hozzáférhető internetes adatbázis, és a “Sortűz a parlamentnél 1956-ban” címszó alatt található.

Törvényi alap:

Btk. XIII. Fejezet 142. § (1) bekezdés a), b), c) pontban meghatározott népirtás bűncselekménye:

“(1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítése céljából

a) a csoport tagjait megöli,

b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,

c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,

bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.”

Btk. XIII. Fejezet 143. § (1) bekezdés a), b), c), d) pontban meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények:

“ (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként

a) emberölést követ el,

b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,

c) a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti,

d) emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet,

bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. ”

Btk. XIII. Fejezet 144. § (1) bekezdés a), b)  pontban, 144. § (1)  bekezdésben meghatározott apartheid bűncselekmények:

 “(1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetve a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából

a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli,

b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetve a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik,

bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.”

“(2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

1976. évi 27. számú törvényerejű rendelet az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről, II. Cikk:

 

“Az Egyezmény alkalmazása szempontjából az „apartheid bűncselekmények” kifejezésen, amely magában foglalja a faji elkülönítésnek és megkülönböztetésnek ahhoz hasonló politikáját és gyakorlatát is, amelyet Dél-Afrikában gyakorolnak, az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetőleg a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából elkövetett következő embertelen cselekményeket kell érteni:

 

a) Valamely faji csoport, vagy csoportok tagjától, illetőleg tagjaitól az élethez, vagy személyi szabadsághoz való jog megtagadása;

(i) valamely faji csoport, vagy csoportok tagjainak megölése;

(ii) valamely faji csoport, vagy csoportok tagjainak súlyos testi, vagy lelki bántalom okozása azáltal, hogy szabadságukat, vagy méltóságukat megsértik, kínzásoknak, vagy más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódnak, illetőleg büntetésnek vetik őket alá;

(iii) valamely faji csoport, vagy csoportok tagjainak önkényes letartóztatása, vagy törvénytelen bebörtönzése;

b) valamely faji csoport, vagy csoportok olyan életkörülmények közé kényszerítése, amelyekkel a csoport, illetőleg a csoportok teljes, vagy részbeni fizikai megsemmisítését kívánják elérni;

c) bármely törvényhozási, vagy egyéb intézkedés, amelynek az a célja, hogy szándékosan megakadályozza valamely faji csoportot, vagy csoportokat az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében való részvételben, valamint olyan feltételek szándékos előidézése, amelyek megakadályozzák az ilyen csoportnak, vagy csoportoknak teljes fejlődését különösen azáltal, hogy megtagadnak valamely faji csoport vagy csoportok tagjaitól alapvető emberi jogokat és szabadságokat, ideértve a munkához való jogot, elismert szakszervezet létrehozásához való jogot, a művelődéshez való jogot, azt a jogot, hogy az országot elhagyhassák és oda visszatérhessenek, az állampolgársághoz való jogot, a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, valamint a békés gyülekezés és társulás szabadságához való jogot;

d) bármiféle intézkedés, ideértve a törvényhozási intézkedéseket is, amely valamely faji csoport, vagy csoportok tagjai számára külön lakóhelyek és gettók létrehozásával, a különböző faji csoportok tagjai közötti vegyesházasságok megtiltásával, valamely faji csoporthoz, vagy csoportokhoz, illetőleg ezek tagjaihoz tartozó földtulajdon kisajátításával a lakosság faji származás szerinti szétválasztására irányul;

e) valamely faji csoport, vagy csoportok tagjai munkájának kizsákmányolása, különösen azáltal, hogy kényszermunkának vetik őket alá;”

Btk. 26. § (3) bekezdés a) pontban meghatározott elévülési határidő:

“(3) Nem évül el a büntethetősége

a)      a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek,”

A háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által New Yorkban az 1968 évi november hó 26.napján elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1971. évi 1. törvényerejű rendelet I cikk a, b. pontja:

„Függetlenül elkövetésük időpontjától nem évülhetnek el a következő bűncselekmények:

a) A Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróságnak az 1945. évi augusztus hó 8. napján kelt Alapokmányában meghatározott és az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének az 1946. évi február hó 13. napján kelt 3/I/ számú és az 1946. évi december hó 11. napján kelt 95/I/ számú határozataival megerősített háborús bűntettek, különösen azok, amelyeket a háború áldozatainak védelméről szóló, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt genfi egyezmények „súlyos jogsértések”-ként sorolnak fel;

b) a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróságnak az 1945. évi augusztus hó 8. napján kelt Alapokmányában meghatározott és az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének az 1946. évi február hó 13. napján kelt 3/I/ számú és az 1946. évi december hó 11. napján kelt 95/I/ számú határozataival megerősített - akár háború, akár béke idején elkövetett - emberiség elleni bűntettek, a fegyveres támadás vagy megszállás útján való elűzés, és az apartheid politikából eredő embertelen cselekmények, valamint a népirtás bűntette, ahogyan azt a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. évi egyezmény meghatározza, - még akkor is, ha e cselekmények nem sértik annak az országnak belső jogát, ahol azokat elkövették.”

A tényállási elemek közül az etnikai tömeggyilkosságokra vonatkozó elemek a Btk. XIII. Fejezet 142. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott népirtás bűncselekménye, Btk. XIII. Fejezet 143. § (1) bekezdés a), pontban meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, valamint a Btk. XIII. Fejezet 144. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott apartheid bűncselekmény tényállási elemeit meríthetik ki.

Az emberiesség elleni bűncselekmény tényállása véleményem szerint fennáll, de kéretik megvizsgálni kifejezetten az etnikai, esetleg vallási alapú tömegggyilkosság tényállását is, mivel nem egyértelmű az áldozatok, illetve az elkövetők etnikai illetve vallási hovatartozása sem. Amennyiben bizonyos etnikumhoz való tartozás, illetve vallási hovatartozás dominál az áldozatoknál, és egy másik az elkövetők etnikai és/vagy vallási hovatartozásánál, úgy fennállhat a népirtás és az apartheid bűncselekmény megvalósításának lehetősége is.

Tisztelettel kérem büntetőeljárás foganatosítását a fenti bűncselekmény tárgyában.

2017.10.23                                                                              ..........................................

Link: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sort%C5%B1z_a_Parlamentn%C3%A9l_1956-ban"

Kapcsolódó:

A Magyar Igazság és Élet Pártja, a magyar közélet reménybeli főnixe (Ruszin Kárpátalja)

A Magyar Igazság és Élet Pártja, a magyar közélet reménybeli főnixe

Október 23-i nemzeti ünnepünk alkalmából a Székelyek Világszövetsége megbízásából vettem részt a Magyar Igazság és Élet Pártjának megemlékező ünnepségén, Budapesten, a Hősök tere melletti homokóránál. A rendezvényt,  amelyre a folyamatos eső ellenére szép számmal gyűltek össze a párt szimpatizánsai, az Egység és a Historica zenekarok fellépése színesítette. Nagy Tibor, a párt elnöke beszédében a párt egységes ellenzék kialakítására törő felhívását ismertette, megszólítván a négyszáz bejegyzett pártot és valamennyi civil szervezetet, amelyek a kormányváltásban érdekeltek lehetnek. Deli Károly, a párt alelnöke a szabadkőműves világhatalmat ostorozta, érdekességként jegyezve meg, hogy a francia forradalom neve "Jákob-inus" forradalom.

Jómagam pár szóban ismertettem az évforduló alkalmából az Országos Rendőrkapitánysághoz benyújtandó feljelentésemet a Kossuth téri vérengzés népirtásként, emberiesség elleni bűncselekményként illetve apartheid bűncselekményként való kivizsgálása tárgyában, külön kiemelve, hogy ezen bűncselekmények úgy a magyar, mint a nemzetközi jog szerint függetlenül elkövetésük időpontjától, soha el nem évülő bűncselekmények. A feljelentés a mai nappal került postázásra, illetőleg elektronikus formában való elküldésre.

F*ck territorial integrity, self determination is the LAW - a független Katalóniáért tüntetett a nemzeti oldal igazabb fele

A független Katalóniáért, valamint a Katalóniában ezév október 1-én szervezett függetlenségi referendum erőszakos hatósági eltiprása ellen tüntetett egy nemzeti kemény mag a spanyol nagykövetség előtt, Budapesten, az Eötvös utcában tegnap gyakorlatilag egész nap.

A rendezvény hivatalos megnyitója után, délután 16.00 órától, felszólalt Csíki László, aki a Székelyek Világszövetségének hivatalos álláspontját ismertette a katalán helyzettel kapcsolatosan. Beszédében kiemelte, hogy a jövőben nem hagyhatjuk, hogy újra megakadályozzák a független székely állam létrejöttét, ahogy történt az az I. világháború idején.



Horkovics Kovázs József a Magyar Nemesi Rend tagjaként tolmácsolta gondolatait a katalán válsággal kapcsolatosan, Európa szégyenének nevezve az Európai Unió hozzáállását a katalán kérdéshez.



Deli Károly, a Magyar Igazság és Élet Pártja alelnöke szintén felszólalt. Beszédében idézte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom hivatalos, és a jobboldalon eléggé vitatott álláspontját a katalán kérdésben, ostorozta a liberális világnézetet, a szabadkőműves társaságokat, valamint a migránskérdés és a katalán helyzet összefüggéseit is elemezte.



Csibi Barna, a Székelyek Világszövetsége alapító alelnöke felhívta a figyelmet, hogy az október 1-i katalán népszavazás során tapasztalható hatósági fellépés kimeríti az apartheid bűncselekmény tényállási elemeit.



Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat oszlopos tagja, aktivista szólalt fel, részleteiben ismertette a katalán helyzetet, felhívva a figyelmet, hogy akik ebben a kérdésben a spanyolok oldalára helyezkednek, azok gyakorlatilag szembehelyezkednek akár a székelyek, akár az elszakított területek magyarságának érdekeivel. A katalán harcot a szabadság szuperexpresszének nevezte, majd telefonon kapcsolatot létesített Jordi Baiget katalán képviselővel, aki üdvözölte a tüntetőket, kitartásra szólítva fel őket is, de a katalánokat is.

Végezetül Gyetvai György, a Magyarok Világszövetsége képviseletében szintén kiemelt néhány gondolatot, felháborodását fejezte ki a spanyol agresszió miatt, valamint felszólította Fülöp spanyol királyt, hogy vesse latba befolyását és állítsa le az agressziót.



A rendezvényre a katalán zászlókat Gaál István szerezte, a rendfenntartásért Pilán László felelt. A rendezvényt a Székelyek Világszövetsége jelentette be.

A rendezvény után a Huntv vendégeként szerepeltek az SzVSz tagjai, ahol Horkovics Kovács József meghívására a katalán ügy és a székely ügy összefüggéseit vitatták meg.

 Kapcsolódó: A katalán függetlenség mellett szervezett szolidaritási megmozdulást Budapesten a Spanyol Nagykövetsége előtt az SZVSZ (szabadszekely.blogspot.com)