Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 2. rész

"Honnan jelenik meg az "alkotmányellenesség" fogalma? Ezzel kapcsolatosan a következőket pontosítom:

A szóban forgó, nemzeti gyűlölet és megkülönböztetésnek tartott üzenetek között szerepel az  „Igazságot Magyarországnak.”  szöveg is. 

A román alkotmány 1. cikk (3) pontja értelmében az állam alapelve az IGAZSÁG. és az alkotmány szövegében nem szerepel Románia igazsága vagy valamilyen más állam igazsága, hanem az EGYETEMES igazság, ebbe pedig Magyarország igazsága is beletartozik, mivel Magyarország egy létező állam, a nemzetközi jog alanya. Így az „Igazságot Magyarországnak.” eszme, az igazságra való törekvés nemcsak hogy nem alkotmányellenes, hanem ez az eszme kifejezettem védve van az alkotmány 1. cikk (3) pontja által. 

A szóban forgó üzenetek között van az is, hogy „A magyar föld nem eladó.”. A TULAJDONHOZ VALÓ JOG a román alkotmány 44 cikke által van leszögezve. Abban a pillanatban, hogy magyar állampolgár is vagyok, nevezhetem az ingatlanomat, magánterületemet magyar földnek. És szabadon vásárolhatok vagy eladhatok magánterületet. Ha ez a jogom megvan, akkor ezt egy pólóra feliratozva is kifejezhetem.

A szövegek között szerepel az is, hogy „Adjátok vissza a hegyeimet.”. A MAGÁNTULAJDONHOZ VALÓ JOG, AZ ÁLLAMMAL SZEMBENI KÖVETELÉSEKHEZ VALÓ JOG, a magántulajdon biztonságához való jog, a magántulajdontól való megfosztás törvénytelensége, valamint a KÁRTÉRÍTÉSHEZ VALÓ JOG egy elszenvedett kár után, mind le van szögezve a román alkotmány 44 cikkében. Mivel én úgy gondolom, hogy megfosztottak a magántulajdonomtól, jogom van kifejezni a magántulajdonom iránti igényemet vagy a kártérítés iránti igényemet.

A szóban forgó üzenetek között van az is, hogy „Nem szabad idegenként visszamennünk oda, ahol egyszer otthon voltunk.” 

A matamatikai logika alapjai szerint, ha ez a kijelentés törvénysértő (hamis), akkor a kijelentés tagadásának (fordítottjának) törvényesnek (igaznak) kell lennie. Ennek a kijelentésnek a fordítottja a következő: "Idegenek kell legyünk a saját hazánkban". Eszerint súlyosan sérül az állampolgárok egyenlőségének elve, amely elvet Románia alkotmánya 4 cikk. (2) pontban fogalmaz meg: 

(2) Románia az összes állampolgárának közös és oszthatatlan hazája, fajtól, nemzetiségtől, etnikai eredettől, nyelvtől, vallástól, nemtől, véleménytől, politikai hovatartozástól, vagyontól vagy társadalmi származástól függetlenül.

  A szóban forgó szüvegek között található az is, hogy „Nem adjuk fel soha.”. Ez a mondat, a román értelmező szótár szerint egy emberi minőség, tulajdonság, a kitartás értelmezése.

Kitartás: elszántság, következetesség a munkában, meggyőződésekben, hozzáállásokban.

Akkor most a kitartás, a következetesség, elszántság emberi tulajdonság rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszme?

Itt az új polgárjogi törvénykönyv 58. cikkében előírt szabad személyiségfejlesztéshez való jogom sérült.

A szóban forgó eszmék között található a „Jobbik Magyarországért Mozgalom” üzenet is. Ez a szöveg tulajdonképpen egy Magyarországon bejegyzett párt neve, amely pártnak az Európai Parlamentben is vannak küldöttei. Magyar állampolgárként lehetek ennek a pártnak a híve, sőt hivatalos tagja is.

A párt nevének felirását egy pólóra bűncselekménynek tekinteni a politikai jogaimat sérti, amely jogok a 2000 évi 137 sz. kormányhatározat a hátrányos megkülönböztetés megelőzésére és büntetésére, 1 cikk (2) pont c) alpontban vannak leszögezve:

Az állampolgárok egyenlőségének, a kedvezményezettség és hátrányos megkülönböztetés kizárásának elvei különösen a következő jogok terén vannak szavatolva:

c) a politikai jogok, éspedig a választási jogok, a közéletben való részvétel joga és a köztisztségekhoz és közméltóságokhoz való hozzáférés joga.

Ebben az értelmeben pont az összes szóban forgó eszmének van egy alkotmányos vagy egy érvényben lévő törvényi előírásos alapja. Az ügyész, másfelől, csak kijelenti, bizonyítékok nélkül, hogy ezek a kijelentések alkotmányellenesek.
A 9. oldalon az ügyész megjegyzi:... ezeken az árucikkeken levő üzenet egy felszólítás, egy uszítás a román állam határainak felülvizsgálatára, Románia szuverenitásának tagadása, amely véleményünk szerint gyűlöletkeltés, és idegengyűlölő eszmék és szélsőséges nacionalizmus terjesztése a román és a magyar etnikumúak között."

"De unde apare noțiunea de “cale neconstituțională”? Referitor la acest aspect, precizăm următoarele:

Între mesajele incriminate, considerate mesaje de incitare la ură națională și discriminare, există și mesajul: „Igazságot Magyarországnak.” în traducere română “Dreptate pentru Ungaria”.

Conform Constituției României, art. 1, alin.(3) principiul de bază al statului este DREPTATEA, în textul Constituției nu e precizat dreptatea României sau vreunei alte state, numai dreptatea UNIVERSALĂ, în care noțiune intră și dreptatea Ungariei, Ungaria fiind un stat existent, subiect al dreptului internațional. Astfel, ideea de “Dreptate pentru Ungaria” , aspirația de dreptate, nu numai că nu este anticonstituțională, ideea e chiar protejat de art. 1 alin. (3) din Constituție.

Între mesajele incriminate există și mesajul: „A magyar föld nem eladó.”  în traducere română “Pământul unguresc nu este de vânzare”.

DREPTUL LA PROPRIETATE e un drept consacrat prin însăși constituția României, art. 44. Din moment ce sunt cetățean maghiar, îmi pot numi proprietatea privată imobil teren “pământ unguresc”. Or am și dreptul să vând și să cumpăr liber imobil teren. Dacă am acest drept, pot să și exprim acest drept, dacă vreau, și scris pe un tricou.

Între mesajele incriminate există și mesajul: „Adjátok vissza a hegyeimet.” în traducere română “Dați-ne munții înapoi”.

DREPTUL LA PROPRIETATE, DREPTUL LA CREANȚE ASUPRA STATULUI, dreptul la siguranța proprietății, dreptul de a nu fi desproprierit, respectiv DREPTUL DE A FI DESPĂGUBIT după o pagubă suferită, sunt drepturi consacrate prin însăși constituția României, art. 44. Din moment ce consider că am fost desproprierit, am dreptul să exprim dorința de a avea proprietatea înapoi ori de a fi despăgubit.

Între mesajele incriminate există și mesajul: „Nem szabad idegenként visszamennünk oda, ahol egyszer otthon voltunk.” , în traducere română „Nu e nevoie să ne întoarcem ca străini acolo unde cândva eram acasă.”.

Conform bazelor logicii matematice, dacă această propoziție (afirmație) este o încălcare a legii (e falsă), atunci inversul propoziției trebuie să fie legal (adevărată). Or inversul acestei afirmații este următoarea: “Trebuie să fim străini acasă în patria noastră.” Astfel mi s-a atins dreptul la egalitate între cetățeni, un drept consacrat prin însăși constituția României, art. 4 alin. (2) care prevede: (2) România este patria comună şi indivizibilă a tuturor cetăţenilor săi, fără deosebire de rasă, de naţionalitate, de origine etnică, de limbă, de religie, de sex, de opinie, de apartenenţă politică, de avere sau de origine socială.

Între mesajele incriminate, considerate mesaje de incitare la ură națională și discriminare, există și mesajul: „Nem adjuk fel soha.” în traducere română “Nu vom renunța niciodată.”

Această propoziție este o exprimare a unei calități omenești, și anume perseverența, calitatea de a nu renunța, conform DEX.

Perseverență: Acțiunea de a persevera; însușirea de a fi perseverent; stăruință, statornicie în muncă, în convingeri, în atitudini etc.; tenacitate.

Or calitatea de personalitate, și anume perseverența este o idee fascistă, rasistă ori xenofobă?

Astfel mi s-a atins dreptul la dezvoltarea liberă a personalității, un drept consacrat prin art. 58 din Noul Cod civil.

Între mesajele incriminate există și mesajul: „Jobbik Magyarországért Mozgalom”, în traducere română “Jobbik Mișcare pentru Ungaria.”

Or acest text e de fapt denumirea unei partide înregistrate în Ungaria, care are delegați și în Parlamentul Europei. Or fiind cetățean maghiar, pot să fiu un adept sau chiar membru oficial al partidului în cauză.

Prin tratarea simplei afirmări a denumirii unei partide ca și un fapt penal, mi s-a atins dreptul politic, un drept consacrat prin art. 1 alin. (2) lit. c) din O.G. nr. 137/2000 republicată privind prevenirea și sancționarea tuturor formelor de discriminare care prevede:

Principiul egalitatii intre cetateni, al excluderii privilegiilor si discriminarii sunt garantate in special in exercitarea urmatoarelor drepturi: 

c) drepturile politice, si anume drepturile electorale, dreptul de a participa la viata publica si de a avea acces la functii si demnitati publice; 

În acest sens chiar fiecare idee în parte are la bază o prevedere din Constituție sau dintr-un act normativ în vigoare. În schimb, procurorul doar afirmă, fără probă, cum că aceste afirmații ar fi neconstituționale.
La pagina 9 procurorul precizează: “...mesajul transmis de aceste articole, respectiv un îndemn, o incitare la revizuirea granițelor statului român, de negare a suveranității României, care ÎN OPINIA NOASTRĂ este de natură a instiga la xenofobie și de a promova idei xenofobe și naționalismul extremist în rândul etnicilor maghiari și români.”

Kapcsolódó:

Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 1. rész (ruszinkarpatalja.blogspot.com) Nagy Magyarország-e? Megy a levesbe - megjött a vádirat a pólós ügyben is(ruszinkarpatalja.blogspot.com)