"Ami a bűncselekmény jogi tárgyát illeti, ezt a harmonikus és jó együttélési társadalmi kapcsolatok képezik, amelyeknek létezniük kell egy ország polgárai között, nemzetiségüktől függetlenül, olyan cselekmények nélkül, amelyek aláássák a jó együttélést a nemzetiségi gyűlölet szításával, én más nemzet vagy más etnikai csoport rágalmazásával." (idézet a vádiratból, 5. oldal)
Legelső sorban a társadalmi kapcsolatoknak nem KELL létezniük, parancsra, és kényszerintézkedések hatására, hanem spontán módon alakulnak. Egy ilyen megközelítése a társadalmi kapcsolatoknak, és az etnikai együttélési problémáknak egyértelműen a diktatúra feltételeinek a megteremtése, amikor PARANCSRA kell jóléreznünk magunkat, és nem lehet kritikát, észrevételt megfogalmazni, nem lehet véleményt kifejezni az állami fenyegetéstől való félelemtől.
Más nemzet rágalmazása pontosan az ügyész által valósult meg, aki az igazságot, mint alkotmányos alapértéket, amely mindenki számára érvényes, nemzetiségtől függetlenül, az ügyész az igazságra való törekvést, valamint azt a jogunkat, nekünk, magyaroknak, hogy a saját hazánkban ne legyünk idegenekként kezelve, bűncselekményként kezelte.
A rágalmazás fogalmánál maradva, az ügyész megközelítésében melyik nemzet vagy etnikai csoport volt megrágalmazva, és melyik, a szóban forgó eszme által? Volt ezekben az eszmékben valamely más etnikum vagy nemzet megemlítve a magyaron kívül?
A matematikai logika szerint, ha egy kijelentés a törvény megszegése, akkor a kijelentés fordítottjának törvényesnek kell lennie. Például, az "Igazságot Magyarországnak" kijelentés fordítottja az "Igazságtalanságot Magyarországnak". Valóban ennyire jutott a román igazságszolgáltatás?
Egy másik megközelítés szerint, a vádiratban szereplő eszmékhez hasonlítható eszmékhez nem kell messzire mennünk, elég, ha csak a román állam nemzeti himnuszának hivatalos szövegét tekintjük meg (a teljes szöveg megtalálható az 1994 évi 75 sz. törvény 2. csatolmányában):
11-12 versszak:
Kiáltsátok világgá, hogy ellopták a Dunát,
Csalárdsággal és csaló, ravasz mesterkedésekkel!
Egyetlen hangra várnak, és, mint farkasok, ugranak az esztenákba,
Öregek, férfiak, kamaszok, fiatalok, a hegyekből, és mezőkről!
Összehasonlítva azzal a szöveggel, hogy "Adjátok vissza a hegyeimet", és amely a magyar etnikumúak azon kérésére vonatkozott, hogy visszakívánják kisajátított tulajdonukat, de ez nem tartalmazott semmiféle hivatkozást harcra vagy erőszakra, az első idézett szövegnek is nagyon agresszív a hangneme, a második szöveg pedig egyértelműen népirtásra uszít azáltal, hogy farkasokként esztenákba (juhok helységeibe) való ugrásra hív fel, amely párhuzam a románok történelmének párhuzama, amely ilyen ugrásokkal terhes, elég, ha csak az Avram Iancu által vezetett román etnikumúak magyarellenes népirtásaira gondolunk Abrudbányán, Zalatnán, Nagyenyeden és még több, mint 150 erdélyi helységben, ahonnan a magyar nemzetiségűek ki lettek irtva a '48-as magyar szabadságharc alatt, vagy a Horea , Klosca és Krisán köztörvényes bűnözők által vezetett magyarellenes mészárlásokra a 18. századból, vagy a köröstárkányi, kisnyégerfalvi és más helyiségekben elkövetett mészárlásokra az I. világháború után, és a székely falvakban a II. világháború után.
15.16 versszakok:
"Felfegyverzett karokkal, ereitekben a tűzzel,
Élet szabadon vagy halál!, kiáltja mind."
Azzal a szöveggel összehasonlítva, hogy "Nem adjuk fel soha", magyar nemzetiségűekre vonatkoztatva. és amely szöveg a magyar etnikumúak kitartására vonatkozik, erőszakra vagy harcra semmilyen hivatkozást nem tartalmaz, a himnusz szövege fegyveres harcra és emberölésre uszít.
Utolsó két versszak:
"Inkább harcban halunk, teljes dicsőségben,
Minthogy rabszolgák legyünk újra a régi földünkön!"
Azzal a magyarokra vonatkozó szöveggel, hogy "Nem térhetünk vissza idegenekként oda, ahol egyszer otthon voltunk", és amely szöveg a magyarok [si földjére vonatkozik, és amely szöveg semmiféle erőszakra vagy gyűlöletre nem tartalmaz hivatkozást, a himnusz szövege, amely a románok [si földjeire vonatkozik, egyértelműen erőszakra és fegyveres harcra buzdít, hogy a szóban forgó etnikumúak ne legyenek újra rabszolgák. És valljuk be, nem tudhatjuk, hogy ezek a versszakok a himnuszból nem vonatkoznak-e Magyarország vagy valamely szomszéd állam területére, ebben az értelemben ezek a verssorok expanzionisták, revizionisták és bosszúállóak is lehetnek.
Akkor ki a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő?"
Egy másik megközelítés szerint, a vádiratban szereplő eszmékhez hasonlítható eszmékhez nem kell messzire mennünk, elég, ha csak a román állam nemzeti himnuszának hivatalos szövegét tekintjük meg (a teljes szöveg megtalálható az 1994 évi 75 sz. törvény 2. csatolmányában):
11-12 versszak:
Kiáltsátok világgá, hogy ellopták a Dunát,
Csalárdsággal és csaló, ravasz mesterkedésekkel!
Egyetlen hangra várnak, és, mint farkasok, ugranak az esztenákba,
Öregek, férfiak, kamaszok, fiatalok, a hegyekből, és mezőkről!
Összehasonlítva azzal a szöveggel, hogy "Adjátok vissza a hegyeimet", és amely a magyar etnikumúak azon kérésére vonatkozott, hogy visszakívánják kisajátított tulajdonukat, de ez nem tartalmazott semmiféle hivatkozást harcra vagy erőszakra, az első idézett szövegnek is nagyon agresszív a hangneme, a második szöveg pedig egyértelműen népirtásra uszít azáltal, hogy farkasokként esztenákba (juhok helységeibe) való ugrásra hív fel, amely párhuzam a románok történelmének párhuzama, amely ilyen ugrásokkal terhes, elég, ha csak az Avram Iancu által vezetett román etnikumúak magyarellenes népirtásaira gondolunk Abrudbányán, Zalatnán, Nagyenyeden és még több, mint 150 erdélyi helységben, ahonnan a magyar nemzetiségűek ki lettek irtva a '48-as magyar szabadságharc alatt, vagy a Horea , Klosca és Krisán köztörvényes bűnözők által vezetett magyarellenes mészárlásokra a 18. századból, vagy a köröstárkányi, kisnyégerfalvi és más helyiségekben elkövetett mészárlásokra az I. világháború után, és a székely falvakban a II. világháború után.
15.16 versszakok:
"Felfegyverzett karokkal, ereitekben a tűzzel,
Élet szabadon vagy halál!, kiáltja mind."
Azzal a szöveggel összehasonlítva, hogy "Nem adjuk fel soha", magyar nemzetiségűekre vonatkoztatva. és amely szöveg a magyar etnikumúak kitartására vonatkozik, erőszakra vagy harcra semmilyen hivatkozást nem tartalmaz, a himnusz szövege fegyveres harcra és emberölésre uszít.
Utolsó két versszak:
"Inkább harcban halunk, teljes dicsőségben,
Minthogy rabszolgák legyünk újra a régi földünkön!"
Azzal a magyarokra vonatkozó szöveggel, hogy "Nem térhetünk vissza idegenekként oda, ahol egyszer otthon voltunk", és amely szöveg a magyarok [si földjére vonatkozik, és amely szöveg semmiféle erőszakra vagy gyűlöletre nem tartalmaz hivatkozást, a himnusz szövege, amely a románok [si földjeire vonatkozik, egyértelműen erőszakra és fegyveres harcra buzdít, hogy a szóban forgó etnikumúak ne legyenek újra rabszolgák. És valljuk be, nem tudhatjuk, hogy ezek a versszakok a himnuszból nem vonatkoznak-e Magyarország vagy valamely szomszéd állam területére, ebben az értelemben ezek a verssorok expanzionisták, revizionisták és bosszúállóak is lehetnek.
Akkor ki a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő?"
În ceea ce privește obiectul juridic a infracțiunii, aceea constă în “relațiile sociale de armonie și de bună conviețuire care trebuie să existe între cetățenii unei tări, indiferent de naționalitatea acestora, fără acțiuni de subminare a bunei conviețuiri prin ațâțarea urii naționale și prin acțiuni de ponegrire a unei alte națiuni sau a unui alt grup etnic”, citat din rechizitoriu, pag. 5.
În primul rând relațiile sociale nu TREBUIE să existe, la poruncă, și la forță de constângere, ci se formează spontan. O astfel de abordare a relațiilor sociale, și a problemei conviețuirii interetnice deja întrunește condițiile dictaturii, când să te simți bine este o PORUNCĂ, și nu poți formula critici, observații, nu îți poți exprima opinia din frica amenințării statale.Ponegrire a altei națiuni s-a efectuat chiar de procuror care a considerat dreptatea, o valoare constituțională, accesibilă tuturor, indiferent de naționalitate, dânsul a considerat aspirația spre această dreptate, respectiv aspirația, dreptul nostru constituțional, a maghiarilor, de a nu fi tratați ca și străini în propriul nostru patrie, drept câte un fapt penal.
Rămânând la noțiunea de ponegrire, în abordarea procurorului, care națiune sau grup etnic a fost ponegrit, și prin care afirmație dintre ideile în cauză? A fost menționat, pe lângă cea maghiară, oricare altă etnie sau națiune în aceste idei, în vreun fel?
Conform logicii matematice, dacă o afirmație este o încălcare a legii, atunci inversul propoziției trebuie să fie legal. Or inversul afirmației “Dreptate pentru Ungaria”, de exemplu, este următoarea: “Nedreptate pentru Ungaria.” Chiar aici a ajuns justiția română?
Nagy Magyarország-e? Megy a levesbe - megjött a vádirat a pólós ügyben is (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
În altă ordine de idei, pentru a găsi afirmații comparabile celor în cauză, trebuie doar să ne amintim de textul oficial al imnului național al statului român, cu titlul “Deșteaptă-te române” (textul integral se regăsește in anexa nr 2 al legii nr. 75/1994):
versurile 11-12:
“Strigaţi în lumea largă că Dunărea-i furată
Prin intrigă şi silă, viclene uneltiri!”
“Un glas ei mai aşteaptă şi sar ca lupi în stâne,
Bătrâni, bărbaţi, juni, tineri, din munţi şi din câmpii!
În comparație cu textul “Dați-ne munții înapoi” referitor la etnici unguri, text care arată că etnicii maghiari își vor proprietatea furată înapoi, fără vreo referire însă la violență și luptă, primul text citat din imn are un ton mult mai agresiv, iar al doilea text din imn citat instigă pur și simplu la genocid prin instigarea la sărirea că “lupii” în „stânele” (localitățile) mieilor, ceea ce este o paralelă a istoriei românilor plină de astfel de “săriri în stâne”, dacă ne gândim numai la genocidurile comise de etnicii români sib conducerea lui Avram Iancu împotriva etnicilor maghiari la Aiud, Abrud, Zlatna și încă vreo 150 de localități ardelene din care etnicii maghiari au fost exterminate în timpul revoluției maghiare pașoptiste, sau la măcelurile antimaghiare conduse de criminalii Horea, Cloșca și Crișan din sec. 18.lea, sau la măcelurile de la Tărcaia, Negreni și alte localități după I. război mondial, și în satele secuiești după cel de al II. Lea război mondial.
În comparație cu textul “Nu vom renunța niciodată” referitor la etnici unguri, text care se referă la perseverența etnicilor maghiari, însă nu face nici un fel de referire la violență și luptă, textul din imn citat instigă la violență armată și omucidere.
Atunci cine e rasist, fascist și xenofob?”
Kapcsolódó:
Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 3. rész. A revizionizmus, mint eszmerendszer a román vérbíróság előtt. (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
În comparație cu textul “Dați-ne munții înapoi” referitor la etnici unguri, text care arată că etnicii maghiari își vor proprietatea furată înapoi, fără vreo referire însă la violență și luptă, primul text citat din imn are un ton mult mai agresiv, iar al doilea text din imn citat instigă pur și simplu la genocid prin instigarea la sărirea că “lupii” în „stânele” (localitățile) mieilor, ceea ce este o paralelă a istoriei românilor plină de astfel de “săriri în stâne”, dacă ne gândim numai la genocidurile comise de etnicii români sib conducerea lui Avram Iancu împotriva etnicilor maghiari la Aiud, Abrud, Zlatna și încă vreo 150 de localități ardelene din care etnicii maghiari au fost exterminate în timpul revoluției maghiare pașoptiste, sau la măcelurile antimaghiare conduse de criminalii Horea, Cloșca și Crișan din sec. 18.lea, sau la măcelurile de la Tărcaia, Negreni și alte localități după I. război mondial, și în satele secuiești după cel de al II. Lea război mondial.
versurile 15,16:
“Cu braţele armate, cu focul vostru-n vine,
"Viaţă-n libertate ori moarte!" strigă toţi.”
Ultimele două versuri:
“Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăşi în vechiul nost'pământ! “
În comparație cu textul “Nu e nevoie să ne întoarcem ca străini acolo unde cândva eram acasă.” referitor la etnicii unguri, text care se referă la pământul vechi al acestor etnici, și în care text nu există nici un fel de îndemn la ură sau acte violente, textul din imn citat, care se referă în schimb la vechiul pământ al etnicilor români, instigă la violență și luptă armată ca etnicii în cauză să nu fie sclavi iarăși. Și de fapt nu avem de unde să știm că aceste versuri din imn nu se referă la teritorii actuale din Ungaria sau alte țări vecine, în acest sens aceste versuri pot fi considerate expansioniste, revizioniste și revanșardiste.
Kapcsolódó:
Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 3. rész. A revizionizmus, mint eszmerendszer a román vérbíróság előtt. (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése