"Az Európai Emberi Jogi Bíróság kérésének eleget téve Románia Külügyminisztériuma a következő álláspontot közli a Csibi Románia ellen, 16632/12 sz. ügyirat tárgyában.
1. pont: a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogi előírások.
Románia Alkotmánya, 1. cikk 1., 3. pont. Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam; Románia területe elidegeníthetetlen... Közigazgatási szempontból falvak, városok és megyék alkotják...
1998. évi 84. sz., a védjegyekre és márkanevekre vonatkozó törvény, 5. cikk. azon védjegyek nem foglalhatóak le, amelyek ellentmondanak a közrendnek vagy az általános morális elveknek.
2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelet, 2. cikk, a rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék meghatározása. (következő oldalon logikázik, hogy szerinte elég egyetlen uniós tagállam esetében fennállnia a védjegy visszautasítása okainak).
2. A tényállás.
A kormány nem kérdőjelezi meg a bíróság által felállított tényállást. Kiegészítésként a következőket állapítjuk meg:
Csibi Barna a Hunnia Serv Kft. kizárólagos tulajdonosa. A cég ruhaneműk forgalmazásával foglalkozik.
Nyilvános információk szerint Csibi Barna egy Románián belüli független állam megteremtésének híve, Székelyföld elnevezéssel.
Nyilvános információk szerint Csibi Barna tevékenysége 2007-ben kezdődött, mint az önmagát Székely Nemzeti Tanácsnak nevező szervezet egyik elnöke. Ugyanabban az évben a kérvényező megalapította a Székely Szakaszt, amely a Wass Albert zászlóalj részét képezte, az Új Magyar Gárda Mozgalom keretében, tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, Székelyföld és a magyar haza védelmére esküdtek fel. 2015 november 7-én Kétpón, Magyarországon a kérvényező megszervezte a Székely Nemzetgyűlést, amelyen a Székely Köztársaság Kormánya lett megalakítva. 2015 júl. 3-án a kérvényező széttépte Románia zászlaját, a következő kommenttel, "Románia is úgy szakadjon szét, ahogy ez a zászló".
2011 márc. 14-én egy köztéri rendezvényen elítélte Avram Iancut, az erdélyi forradalom egy fontos személyiségét, akit magyar etnikumúak ellen elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért ítélt halálra, és felakasztotta az őt jelképező bábut. A rendezvényre engedélye volt, amit történelmi események bemutatására kapott,
Egy közelebbi interjúban ugyancsak kifejezte, hogy a független, Székelyföld nevű állam a célja, és ezt konfliktussal és külső segítséggel kívánja elérni, kifejezetten hivatkozva Donyeck és Luganszk helyzetére.
2013 jún. 18-án a Csíkszeredai Bíróság 500 lejre ítélte a kérvényezőt, idegengyűlölő jelképek birtoklásáért és terjesztéséért. A bíróság ugyanakkor elrendelte számos póló, térképek, tollak, matricák elkobzását is, ezek a következő szövegeket tartalmazták: "Székelyföld nem Románia", "Justice for Hungary", "Székelyföld", "Románia, én így szeretlek, (Erdély nélkül)", "Na Jankó...", Avram Iancu akasztott képével. A végzés véglegessé vált a kérvényező fellebbezésének hiányában.
2015 okt. 2-án a kérvényezőt bíróság elé küldte a Legfelsőbb Semmítőszék mellett működő ügyészség idegengyűlölő propaganda vádjában. Többek között közterületen használta a Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál szöveget, amely hasonló a német nemzetiszocialisták által használt szlogenekhez.
3. Törvényi előírások:
A kérvényező nem követte a kérvényét. Információk szerint a kérvényező Ukrajnában él, és erről elmulasztotta tájékoztatbi a Bíróságot. Következik, hogy nem kívánja folytatni az ügyet. Kiemeljük, hogy a kérvényezőnek volt egy másik ügye is a Bíróságon, amit azért utasítottak el, mert nem kívánta folytatni az ügyet.
A kormány tehát kéri az ügy ejtését, ezzel is könnyítve a Bíróság munkáján.
A Konvenció 10. pontjára vonatkozó észrevételek. A 10 pont 2. bekezdés értelmében a kifejezés szabadsága egy demokratikus társadalom alappillére, a társadalom és az egyén szabad fejlődésének alapvető követelménye. Ez a szabadság nemcsak az ártalmatlan, érdektelen információkra vonatkozik, de a sértő, sokkoló, vagy zavaró információkra is. Ez a nyitottság, pluralizmus és tolerancia követelménye, amelyek nélkül nincs demokratikus társadalom. Ez arra is vonatkozik, hogy bármely korlátozásnak, szankcionálásnak arányosnak kell lennie a követett törvényes céllal.
Ennek ellenére egyes demokratikus társadalmakban szükséges büntetni és megelőzni az összes olyan megnyilvánulást, amely intoleranciára alapuló gyűlöletet terjeszt, uszít, igazol vagy hirdet.
A kormány megállapítja, hogy a kérvényező a kereskedelmi kifejezési szabadságát sérelmezi, hogy nem tudta a kért védjegyet bejegyeztetni, de semmiféle igazi kereskedelmi tevékenységet nem fejt ki, a védjegy tartalma pedig egy gyűlöletbeszéd kampány részét képezi. A kormány álláspontja, hogy nem kereskedelmi kifejezésmódról van szó, hanem burkolt gyűlöletbeszédről.
Egy márkanév vagy védjegy célja, hogy az általa jelzett termékek minőségét jelezze.
Csibi Barna nem érdekelt egy kereskedelmileg életképes termék árusításában, hanem annak a gondolatnak a terjesztésében, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyék (amelyeket a kérvényező Székelyföldnek nevez), ne képezzék Románia részét. A kérvényező pólókat, tollakat, térképeket használ, hogy üzenetét terjessze. Noha bizonyos kereskedelmi értékkel is bírnak, a kormány álláspontja szerint inkább egy gyűlöletbeszéd-kampány részét képezik, amelynek célja, hogy román és magyar etnikumúak között gyűlöletet keltsen és területi szeparatizmusra uszítson. Ez különösen akkor igaz, ha a kérvényező tevékenységét átfogó szemszögből elemezzük.
Továbbá egyértelmű, a Csíkszeredai Bíróság döntése alapján, hogy a "Székelyföld nem Románia" szöveg használata bűncselekmény. Tény, hogy a kérvényező nem is fellebbezett ez ellen az ítélet ellen. A kormány szerint a kérvényező is tudja, hogy a kérdéses védjegy, "Székelyföld nem Románia" használatát tiltja a törvény.
A kérvényező, az ellene folytatott büntetőeljárás során azt vallotta, hogy a kérdéses szövegek területi és politikai vonatkozásúak, tehát ez is bizonyítja, hogy akcióit nem kereskedelmi céllal, hanem az ú.n. Székelyföld Romániától való területi elszakadásáért hajtja végre.
A kormány véleménye tehát az, hogy a kérvényező üzenete nem kereskedelmi kiejezésmód, noha formálisan tulajdonosa egy vállalatnak. Csibi Barna idegengyűlölő üzenete kereskedelmi üzenetnek van álcázva, és így nem védi a Konvenció 10. pontja.
Noha a kérvényező nem kívánt politikai pártot alapítani, de a tevékenysége rendszeres jellege megköveteli, hogy ne csak a Konvenció 10. hanem a 11. pontjával összefüggésben is megvizsgáljuk.
Eszerint a Bíróság joggyakorlata értelmében egy politikai párt abban az esetben kampányolhat törvény vagy az alkotmányos helyzet megváltoztatásáért, ha az ezirányú tevékenysége törvényes és demokratikus, másodsorban, ha a változás összeegyeztethető a demokratikus alapelvekkel. Ebből következik, hogy az erőszakra uszítás, vagy olyan politika folytatása, amely nem egyezik a demokrácia egy vagy több alapelvével, egy demokrácia megsemmisítése a célja, vagy a szabadságjogok korlázotására irányul, nem élvezheti a Konvenció védelmét.
Nem lehet kizárni egy olyan lehetőséget, hogy egy politikai párt, a Konvenció 9, 10, 11. cikkeire hivatkozva megpróbál olyan viselkedésmintákat alkalmazni, amelyek következménye lehet egy demokrácia megsemmisülése. A Konvenció és a demokrácia közti egyértelmű kapcsolat szerint senkit nem szabad hagyni, hogy a Konvencióra támaszkodva gyengítse vagy megsemmisítse egy demokratikus társadalom értékeit és ideáit. A pluralizmus és a demokrácia egy olyan kompromisszumra épül, ahol egyének vagy csoportok lemondanak bizonyos szabadságról, hogy az ország egészének stabilitását megőrizzék.
Jelen esetben úgy a Csíkszeredai Bíróság, mint az Országos Diszkriminációellenes Hivatal megállapította, hogy a kérdéses szlogen idegengyűlölő jellegű. A 419/2010.12,15 sz. határozatában az ODH egy kosármeccsen kihelyezett, a szlogent tartalmazó molinó miatt a kérvényezőt hátrányos megkülönböztetésért megbírságolta.
A Bíróság különbséget kell tegyen azoktól az esetektől is, ahol a területi szeparatizmus nem nyilvánult meg egyértelműen, Ilyen a Szocialista Párt Törökország ellen eset, amelyben a Bíróság megállapította, hogy nem területi szeparatizmus, hanem a föderális berendezkedés volt a kijelentések tárgya, amelyet a kurdok népszavazások kívántak eldönteni. Jelne esetben azonban egyértelmű, a kérvényező azt kívánja, hogy Románia három megyéből álló területe elszakadjon, a demokratikus értékekkel ellentétes módon.
Az általános körülményeket figyelembe véve, a kormány megállapítja, hogy a nemzeti jogi fórumok ebben az ügyben megfelelő döntést hoztak (ezt későbbi bírósági végzés és ODH határozat is megerősítette), ami a kérvényező idegengyűlölő viselkedésére vonatkozik, aki el kívánja szakítani a Hargita, Kovászna és Maros megyékből álló területet Romániától, erőszakos és hátrányosan megkülönböztető eszközökkel. Noha hasonló eset során (Meyda FM Reha Radyo stb. Törökország ellen) a bíróság úgy döntött, hogy a kifejezés a 10 cikk védelmét élvezi, a kormány azt kéri a bíróságtól, hogy elemezze az ügyet annak körülményei, kiemelten az erős idegengyűlölő üzenet és a kérvényező nemzeti gyűlöletkeltő és antiszemita nyilvános akciói függvényében, és más, a körülményekhez jobban illő joggyakorlatot vegyen figyelembe.
Mindezeket figyelembe véve a kormány álláspontja, hogy a kérvényező szövege nem tartozik a Konvenció 10. cikkének védelme alá, nem kereskedelmi, hanem gyűlöletbeszéd, ezért kérjük a kérvény elutasítását, a joghatóságra vonatkozó elv megsértése miatt.
Amennyiben mégis elfogadja a Bíróság a joghatóságot, a kormány azúton bemutatja ezzel kapcsolatos álláspontját:
Elismerjük, hogy a nemzeti jogi fórumok és a kérvényező véleménynyilvánítási szabadsága keresztezték egymást. Ennek jogi alapja az 1998 évi 84. sz. törvénynek a területi integritásra, közrendre és nemzetbiztonságára vonatkozó előírásai.
A közrendet az állam az idegengyűlölő eszmék szankcionálásával éri el, konkrétan a 2002 évi 31. sz sürgősségi kormányrendelettel, Ebben a rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék nincsenek teljesen egyértelműen meghatározva, a Bíróság joggyakorlata is kimutatta, hogy az egyértelmű meghatározás, noha kívánatos, nem megvalósítható, az értelmezésnek követnie kell a változó körülményeket. Eszerint számos törvény általánosít, értelmezési lehetőségeket nyit, amelyek a gyakorlatban érvényesülnek. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott kormányrendelet megfelel ezeknek az elvárásoknak.
Annak eldöntése, hogy ez a jogszűkítés mennyire volt szükséges és törvényes célokkal igazolható, a Bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor az állami hivatalnokok tevékenysége egy sokkal szélesebb határt szab ezeknek a törvényes céloknak.
Először is, a kormány megállapítja, hogy a kérvényező nem bizonyított semmilyen kapcsolatot az árusított termékei és a bejegyezni kívánt, területi szeparatizmusra uszító védjegy között. A kérvényező csak megemlítette, hogy Székelyföld egy képzeletbeli hely, ezt a kifogást a bukaresti ítélőtábla elutasította, a fogalomnak az általánosan ismert jelentése, valamint történelmi okokra hivatkozva. Következésképpen helyesen megállapította, hogy a Székelyföld elnevezés alkotmányba ütközik.
A kérvényező, a kérvénye elutasítása után nem perelt anyagi kártérítésért, hanem, noha nem volt védjegye, folytatta az idegengyűlölő eszmék terjesztését. Nehéz a kormánynak azt hinnie, hogy a védjegy bejegyzése bármi változást hozott volna, mert a "Székelyföld nem Románia" szlogent a törvény tiltja.
A kormány megállapítja, hogy a kérvényező akcióit több videómegosztón is közzétette, ezáltal a Székelyföldre vontakozó elképzelései sok ezer látogatót eredményeztek, így mérhető hatásuk volt a nemzetbiztonságra, a közrendre és a területi egységre.
Ez a fajta kifejezésmód nem kereskedelmi, ahogy korábban is kimutattuk, A kérvényező üzenetének körülményeit figyelembe véve (Romániát egy fontos területe nélkül ábrázolta), köztéri akcióit, felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló bábut, az erdélyi forradalom egyik fontos figuráját, pólón ábrázolva az akasztást, antiszemita üzeneteket tett nyilvánossá, a kormány álláspontja az, hogy jelen ügyet úgy kellene kezelni, mint azokat az ügyeket, amelyek tárgya erőszakra való uszítás. Az ilyen akciók a társadalom alapértékeivel és alap-alkotmányossági előírásokkal mennek szembe, ezért ezek leküzdésében az állam szabad kezet kellene kapjon, hogy területi épségét védhesse különböző etnikai hátterű személyek erőszakos kitöréseivel szemben.
A kormány megállapítja, hogy az állami védjegyhivatal és a nemzeti jogi fórumok megfelelő magyarázatot adtak, hogy miért utasították el a védjegy bejegyzését. Megállapították, hogy a védjegy szövege sérti az ország területi épségére vonatkozó alkotmányossági előírásokat, mert területi elszakadásra uszít, és ezért sérti a közrendet. A kormány megengedi, hogy az állam alkotmányossági alapjait is vita tárgyává lehet tenni, és ezt a nemzeti jogrend is megengedi. Ugyanakkor, egy ilyen vitának a törvényes keretek között kell zajlania, különös tekintettel a nemzeti és európai, a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó normákra.
A kérvényező tudatosan olyan utat választott ezeknek az alkotmányossági vitáknak a megvalósítására, amelyek szembemennek a hátrányos megkülönböztetés alapvető elveivel. A kormány véleménye, hogy a Konvenció 10 cikke nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy megengedjék idegengyűlölő eszmék használatát. akármilyen nemes célból.
A kérvényező nem fogalmazott meg kritikát az idegengyűlöletet tiltó nemzeti rendelkezések ellen, hanem csak a védjegye bejegyzésének visszautasítása ellen.
Még akkor is, amikor ellene vádat emeltek ezen rendelkezések alapján, akkor sem fogalmazott meg alkotmányossági kifogásokat, Egy ilyen kifogás megengedte volna neki, hogy megvizsgálja a törvényi alap alkotmányosságát. Tehát a kérvényezőnek nem volt kétsége az alkotmányosságot illetően.
Ugyanakkor a csíkszeredai helyi közösség számos rendezvényt engedélyezett, többek között Székelyföld autonómiája témájában, hogy a polgárokat a vitában való részvételre buzdítsa. Továbbá a kérvényezőnek is számos rendezvényét engedélyezték, többek között a régió történelmével kapcsolatosan.
A kérvényező azt állítja, hogy ő Románia politikai összetételének vitájához járul hozzá. A kormány véleménye szerint ez ellentmond azzal az állításával, hogy Székelyföld egy képzeletbeli régió.
Azt is megállapítja a kormány, hogy a kérvényező nem vesz részt a román alkotmány újravizsgálatát célzó vitában, de tagadja Románia jelenlegi területi összetételét. a témát erőszakosan és hátrányos megkülönböztetéssel közelítve meg.
A kormány úgy gondolja, hogy a védjegy kérésének helyén tekintettel kell lenni a társadalmi és történelmi körülményekre is, eszerint a védjegy hivatal is, a nemzeti jogi fórumok is helyesen vették figyelembe a Székelyföld nem Románia szöveg történelmi vonatkozásait, amikor a fogyasztókra való hatását elemezték. A kormány álláspontja, hogy a Konvenció nem tiltja a történelmi körülmények figyelembevételét, hanem ellenkezőleg, figyelembe veszik, mikor az intézkedés szükségességét elemzik egy demokratikus társadalomban.
A fentieket figyelembe véve a kormány álláspontja az, hogy nem valósult meg a Konvenció 10. cikkének megsértése, a kérvényező véleménnyilvánítási szabadságának korlátozása arányos volt, és ezért kérjük a kérvény elutasítását, mint megalapozatlant."
Kapcsolódó:
"Székelyföld nem Románia" márkanév - Csibi vs. Romania (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése