Kapcsolódó:
Frontálisan támadjuk az MTA-t - egyelőre az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. június 30., csütörtök
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ócska bürokrata indokkal utasítja el az MTA elleni feljelentésemet
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a Magyar Tudományos Akadémia ellen benyújtott panaszomat, amelyben az intézménynek az 1848-1849-es magyar szabadságharc alatti, a román ellenforradalmi erők által elkövetett népirtás tárgyában megfogalmazott hivatalos álláspontja hiányát sérelmezem, a Hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Indoklásában az áll, hogy nem fogalmaztam meg egyértelműen, hanem csak utalásszerűen, hogy mely tulajdonságom alapján ért a hátrányos megkülönböztetés. Az akadémiai álláspont megfogalmazásának elutasítása egyébként sem a nemzetiségem miatt történt, hanem csak.
Kapcsolódó:
Frontálisan támadjuk az MTA-t - egyelőre az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Kapcsolódó:
Frontálisan támadjuk az MTA-t - egyelőre az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Budaházy György és társai kirakatpere - Budaházy György védőbeszéde
2016 június 26-án került sor Budaházy György és társai büntetőperében a soron következő tárgyalásra, amelyen az elsőrendű vádlott tartotta meg védőbeszédét.
A tárgyalás szabadon látogatható volt, filmfelvételt, hangrögzítést ugyanakkor csak azok készíthettek, akik erre előzetesen bírói engedélyt kaptak.
A perbe egy civil aktivista homoszexuális jogvédő csoport tett le perbeavatkozási kérelmet, amit a bíróság elutasított,
A védőbeszéd 3, 35 órát tartott, ennek keretében az elsőrendű vádlott kitért arra, hogy számos bírósági jegyzőkönyvet a mai napig nem kapott kézhez, és amiket kézhez kapott is, az áttanulmányozása időigényes.
Az általa leginkább sértőnek talált ügyészi megfogalmazás kapcsán, miszerint ő veszélyes a magyar társadalomra, kifejtette, hogy 5 év óta szabadlábon védekezhet, és semmilyen a társadalomra veszélyes tevékenységet nem végzett, kiemelte, hogy a nemzetközi iszlám terrorizmus, na az a veszélyes a társadalomra, amely számára azonban ez az üzenet, hogy a hazájukért aggódó, és érte tevőlegességet is vállaló hazafiakat vegzálják és üldözik, csak olaj a tűzre.
Sőt, tulajdonképpen a nyomozóhatóságok ezen hozzáállása veszélyes a társadalomra, kanyarodott vissza az előző gondolatmenethez,
Politikai ideológiájával kapcsolatosan kifejtette, hogy a rendszerváltás óta a kommunisták nincsenek elszámoltatva, új közjogi berendezkedést javasolt, és össztársadalmi érdekű célok megfogalmazását.
Az őt és társait erőszakos cselekményekkel való vádolása kapcsán emlékeztetett, hogy az ú.n. erőszakos cselekmények, amelyekbe a politikai pélyafutása során belekeveredett, a következők voltak:
2002-ben szavazatok újraszámolását követelték, hídblokád, eljárás indult ellene garázdaság, közrend megzavarása címén, de még az autója parkolásába is belekötöttek.
Felemlegette a szovjet emlékműnél megvalósított performanszot, az EU csatlakozás elleni plakátkampányt, de azt is, hogy bújkálnia kellett, számos rendezvényről simán elhurcolták, néha bilincsben,
"Így élhettem a demokrácia nyújtotta jogaimmal" - fejezte be a felsorolást.
A félelemkeltés tényállási elemnél leszögezte, hogy amikor Madridban az iszlamisták robbantottak, és 145 halott volt, na az volt félelemkeltés. Válogatás nélkül, mindenkiben félelmet keltettek, a cselekmény egyértelmű üzenete az volt, hogy bárki, bárhol áldozat lehet.
Jelen cselekményeknél ez a tényállási elem teljesen hiányzik, mert a társadalom jelentős része sem a homoszexuális kisebbséggel, sem a baloldali liberális politikai ideológiákkal nem azonosul, de nem azonosul a "hazaárulók" bűnözői kategóriával sem, így, függetlenül attól. hogy ki követte el ezen cselekményeket, azok nem a társadalom, hanem maximum annak egy igen vékony szegmensét célozhatták meg.
Olyan cselekményeket, amelyeket a társadalom többsége helyesel, nem lehet terrorcselekményként bélyegezni meg, az már diktatúra - fejtette ki.
Egy szófordulattal, miszerint az ügyészség "fordítva ül a lovon", kifejtette azon nézetét, hogy a 2006-os, 2007-es őszi események kapcsán tulajdonképpen a hatalom volt az, aki megvalósította a terrorizmus egyik tényállási elemét, a válogatás nélküli félelemkeltést, amikor válogatás nélkül támadtak az utcán tartózkodó személyekre, azoknak súlyos testi és lelki sérüléseket okozva, amit utólag számos bírósági végzés is megállapított.
A hatósági szerv kényszerítése tényállási elemre vonatkoztatva megállapítja, hogy egy normális országban az Örszággyűlés (amely intézményt a vádirat szerint cselekményeikkel bizonyos intézkedések meghozatalára kívántak kényszeríteni a vádlottak), tulajdonképpen nem is hatósági, hanem társadalmi szerv.
A védőbeszéd ezen szakasza után Budaházy megkérdezte a bírói testületet, hogy bírják-e még a védőbeszédet, mire általános derültség közepette a bírónő kifejtette, hogy "a bíróság bírja".
A tulajdonképpen vádbeszédnek is beillő védőbeszéd további részében Budaházy kifejtette, hogy véleménye szerint mindenképpen az ő nyakába akarták varrni ezen cselekmények elkövetését a nyomozóhatóságok, ezt számos bizonyítékkal támasztotta alá, legfontosabb az ú.n. egyes számú tanu tanúvallomása, akinek szavahihetőségét szakértők is megállapították, és aki egyértelműen más elkövetőkre vallott a tárgyalás során, szemben a Budaházy szerint rendőrspicli Benkő Györggyel, akinek a beépített provokátor jellege szembetűnő volt, és konkrétan törvényellenes cselekedetekre kívánta őt és társait rávenni, ahogy azt számos hangfelvétel is bizonyítja. A per koncepciós jellegét kiemelendő aláhúzta, hogy számos, a fentieket alátámasztó tárgyi bizonyíték egyszerűen eltűnt, köddé vált a tárgyalás során.
A nyomozóhatóságok ostorozásaként kitért az előzetes letartóztatás középkori kínzást helyettesítő gyakorlatára, de úgy általában is a nyomozóhatóságok lustaságát, képtelenségét emelte ki, akik ahelyett, hogy elvégeznék a munkájukat, nyomásgyakorlással, megfélemlítéssel, és az előzetes letartóztatás intézményével élnek, amely nem valós, hanem inkább csak a statisztikák számára vezet eredményekhez.
A tárgyalás során a vádat képviselő ügyész hol mosolyogva, hol csukott szemmel, alvásállapotban volt jelen.
A tárgyalás szabadon látogatható volt, filmfelvételt, hangrögzítést ugyanakkor csak azok készíthettek, akik erre előzetesen bírói engedélyt kaptak.
A perbe egy civil aktivista homoszexuális jogvédő csoport tett le perbeavatkozási kérelmet, amit a bíróság elutasított,
A védőbeszéd 3, 35 órát tartott, ennek keretében az elsőrendű vádlott kitért arra, hogy számos bírósági jegyzőkönyvet a mai napig nem kapott kézhez, és amiket kézhez kapott is, az áttanulmányozása időigényes.
Az általa leginkább sértőnek talált ügyészi megfogalmazás kapcsán, miszerint ő veszélyes a magyar társadalomra, kifejtette, hogy 5 év óta szabadlábon védekezhet, és semmilyen a társadalomra veszélyes tevékenységet nem végzett, kiemelte, hogy a nemzetközi iszlám terrorizmus, na az a veszélyes a társadalomra, amely számára azonban ez az üzenet, hogy a hazájukért aggódó, és érte tevőlegességet is vállaló hazafiakat vegzálják és üldözik, csak olaj a tűzre.
Sőt, tulajdonképpen a nyomozóhatóságok ezen hozzáállása veszélyes a társadalomra, kanyarodott vissza az előző gondolatmenethez,
Politikai ideológiájával kapcsolatosan kifejtette, hogy a rendszerváltás óta a kommunisták nincsenek elszámoltatva, új közjogi berendezkedést javasolt, és össztársadalmi érdekű célok megfogalmazását.
Az őt és társait erőszakos cselekményekkel való vádolása kapcsán emlékeztetett, hogy az ú.n. erőszakos cselekmények, amelyekbe a politikai pélyafutása során belekeveredett, a következők voltak:
2002-ben szavazatok újraszámolását követelték, hídblokád, eljárás indult ellene garázdaság, közrend megzavarása címén, de még az autója parkolásába is belekötöttek.
Felemlegette a szovjet emlékműnél megvalósított performanszot, az EU csatlakozás elleni plakátkampányt, de azt is, hogy bújkálnia kellett, számos rendezvényről simán elhurcolták, néha bilincsben,
"Így élhettem a demokrácia nyújtotta jogaimmal" - fejezte be a felsorolást.
A félelemkeltés tényállási elemnél leszögezte, hogy amikor Madridban az iszlamisták robbantottak, és 145 halott volt, na az volt félelemkeltés. Válogatás nélkül, mindenkiben félelmet keltettek, a cselekmény egyértelmű üzenete az volt, hogy bárki, bárhol áldozat lehet.
Jelen cselekményeknél ez a tényállási elem teljesen hiányzik, mert a társadalom jelentős része sem a homoszexuális kisebbséggel, sem a baloldali liberális politikai ideológiákkal nem azonosul, de nem azonosul a "hazaárulók" bűnözői kategóriával sem, így, függetlenül attól. hogy ki követte el ezen cselekményeket, azok nem a társadalom, hanem maximum annak egy igen vékony szegmensét célozhatták meg.
Olyan cselekményeket, amelyeket a társadalom többsége helyesel, nem lehet terrorcselekményként bélyegezni meg, az már diktatúra - fejtette ki.
Egy szófordulattal, miszerint az ügyészség "fordítva ül a lovon", kifejtette azon nézetét, hogy a 2006-os, 2007-es őszi események kapcsán tulajdonképpen a hatalom volt az, aki megvalósította a terrorizmus egyik tényállási elemét, a válogatás nélküli félelemkeltést, amikor válogatás nélkül támadtak az utcán tartózkodó személyekre, azoknak súlyos testi és lelki sérüléseket okozva, amit utólag számos bírósági végzés is megállapított.
A hatósági szerv kényszerítése tényállási elemre vonatkoztatva megállapítja, hogy egy normális országban az Örszággyűlés (amely intézményt a vádirat szerint cselekményeikkel bizonyos intézkedések meghozatalára kívántak kényszeríteni a vádlottak), tulajdonképpen nem is hatósági, hanem társadalmi szerv.
A védőbeszéd ezen szakasza után Budaházy megkérdezte a bírói testületet, hogy bírják-e még a védőbeszédet, mire általános derültség közepette a bírónő kifejtette, hogy "a bíróság bírja".
A tulajdonképpen vádbeszédnek is beillő védőbeszéd további részében Budaházy kifejtette, hogy véleménye szerint mindenképpen az ő nyakába akarták varrni ezen cselekmények elkövetését a nyomozóhatóságok, ezt számos bizonyítékkal támasztotta alá, legfontosabb az ú.n. egyes számú tanu tanúvallomása, akinek szavahihetőségét szakértők is megállapították, és aki egyértelműen más elkövetőkre vallott a tárgyalás során, szemben a Budaházy szerint rendőrspicli Benkő Györggyel, akinek a beépített provokátor jellege szembetűnő volt, és konkrétan törvényellenes cselekedetekre kívánta őt és társait rávenni, ahogy azt számos hangfelvétel is bizonyítja. A per koncepciós jellegét kiemelendő aláhúzta, hogy számos, a fentieket alátámasztó tárgyi bizonyíték egyszerűen eltűnt, köddé vált a tárgyalás során.
A nyomozóhatóságok ostorozásaként kitért az előzetes letartóztatás középkori kínzást helyettesítő gyakorlatára, de úgy általában is a nyomozóhatóságok lustaságát, képtelenségét emelte ki, akik ahelyett, hogy elvégeznék a munkájukat, nyomásgyakorlással, megfélemlítéssel, és az előzetes letartóztatás intézményével élnek, amely nem valós, hanem inkább csak a statisztikák számára vezet eredményekhez.
A tárgyalás során a vádat képviselő ügyész hol mosolyogva, hol csukott szemmel, alvásállapotban volt jelen.
2016. június 21., kedd
Ti kértétek - büntető feljelentés a párizsi békediktátum és az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere ügyében
Büntető feljelentést tettem az Országos Rendőrfőkapitányságon, az 1947. évi XVIII. törvény által becikkelyezett, Párizsban 1947 évi február hó 10. napján kelt békeszerződés, valamint az 1946 évi XV. törvény által becikkelyezett, a Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában Budapesten 1946. évi február hó 27. napján kelt magyar-csehszlovák egyezmény cselekményében, emberiesség elleni bűncselekmények valamint apartheid bűncselekmények tárgyában. Mindkét nemzetközi szerződés olyan előírásokat tartalmaz, amelyeket úgy a hatályos Btk. vonatkozó cikkei, mint a nemzetközi jogi előírások súlyos bűncselekményként határoznak meg. Ilyen előírás például a lakosság egy részének jogszerű tartózkodási helyéről etnikai alapon való kitelepítése, valamint olyan törvényhozási intézkedések, amelyek a lakosság faji származás szerinti szétválasztására irányulnak. A bűncselekmény azzal válik folytatólagossá, hogy a szóban forgó nemzetközi szerződések máig hatályban vannak, valamint azzal válik csoportosan elkövetett cselekménnyé, hogy ezeket a szerződéseket számos állam elfogadta és jogrendjébe iktatta.
Kapcsolódó:
1947. évi XVIII. törvény (net.jogtar.hu)
1946. évi XV. törvény (net.jogtar.hu)
Kapcsolódó:
1947. évi XVIII. törvény (net.jogtar.hu)
1946. évi XV. törvény (net.jogtar.hu)
2016. június 15., szerda
Európai polgári kezdeményezés - 100 éves megnemtámadási szerződés az Oroszországi Föderációval
To Dr. Eva Maria Barki Today at 8:13 AM
Jó napot kívánok
Újra zavarom Önt, egy érdekes ügyben keresem ezúttal is.
Azt szeretném megérdeklődni, hogy mit gondol Ön, mennyire megvalósítható egy olyan európai polgári kezdeményezés, amelynek címe a következő:
Általános béketerv az atomháború elkerülése érdekében
Tárgy: Fölkérjük az Európai Uniót, hogy bizottsági rendelettel, tanácsi rendelettel, irányelvvel (bármilyen eszközzel) rendelje el tagállamainak, hogy 100 éves megnemtámadási szerződést kössenek az Oroszországi Föderációval.
Fő célok: Az atomháború elkerülése, az Európai Unió összes polgárai életének megóvása egy esetleges világháborútól, az egyik legalapvetőbb emberi jog, az élethez való jog alapján.
Ahogy nézem, hát különböző tagállamban lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárra van szükség ehhez, én ennyit nem ismerek, ezért fordultam Önhöz.
Én tudok szerezni Erdélyből személyt a polgári bizottság felállításához, de máshonnan nem nagyon.
Üdvözlettel, Csibi Barna
U.I. Az éjjel furcsa álmom volt, nevezetesen azt álmodtam, hogy egyetlen hetem van, hogy megakadályozzam az atomháború kitörését. Azóta ezen kattogok.
Jó napot kívánok
Újra zavarom Önt, egy érdekes ügyben keresem ezúttal is.
Azt szeretném megérdeklődni, hogy mit gondol Ön, mennyire megvalósítható egy olyan európai polgári kezdeményezés, amelynek címe a következő:
Általános béketerv az atomháború elkerülése érdekében
Tárgy: Fölkérjük az Európai Uniót, hogy bizottsági rendelettel, tanácsi rendelettel, irányelvvel (bármilyen eszközzel) rendelje el tagállamainak, hogy 100 éves megnemtámadási szerződést kössenek az Oroszországi Föderációval.
Fő célok: Az atomháború elkerülése, az Európai Unió összes polgárai életének megóvása egy esetleges világháborútól, az egyik legalapvetőbb emberi jog, az élethez való jog alapján.
Ahogy nézem, hát különböző tagállamban lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgárra van szükség ehhez, én ennyit nem ismerek, ezért fordultam Önhöz.
Én tudok szerezni Erdélyből személyt a polgári bizottság felállításához, de máshonnan nem nagyon.
Üdvözlettel, Csibi Barna
U.I. Az éjjel furcsa álmom volt, nevezetesen azt álmodtam, hogy egyetlen hetem van, hogy megakadályozzam az atomháború kitörését. Azóta ezen kattogok.
A székely kormány népszavazási kezdeményezése Ukrajna Európai Uniós csatlakozási szerződésének feltételes elfogadásáról - a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság tudomásulvételi határozata
A Székely Köztársaság Kormánya a következő kérdést kívánja feltenni országos népszavazáson Magyarország állampolgárainak:
"Akarja-e Ön, hogy a magyar országgyűlés csak abban az esetben iktassa a nemzeti jogrendbe Ukrajna teljes jogú Európai Uniós tagságát biztosító csatlakozási szerződésének elfogadását, amennyiben az ukrajnai Kárpátalja terület (Zakarpatszka oblaszty), valamint kiemelten az ukrajnai Beregszászi járás (Berehivszkij rajon) területének lakossága, a népek önrendelkezési joga alapján, egy újabb hivatalos népszavazáson dönt a területi hovatartozását (Magyarországhoz vagy más államhoz való csatlakozás, önálló állam megalakítása, Ukrajnához való tartozás) és közigazgatási berendezkedését illetően."
A népszavazási kezdeményezést a törvényes előírásoknak megfelelően először a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságnál (NAIH) kell benyújtani, amely azt tudomásul veszi, és erről határozatot hoz.
Valamint a támogatói aláírásgyűjtő ív (a Nemzeti Választási Bizottsághoz a kérés benyújtásához szükséges minimum 20, maximum 30 aláírás):
"Akarja-e Ön, hogy a magyar országgyűlés csak abban az esetben iktassa a nemzeti jogrendbe Ukrajna teljes jogú Európai Uniós tagságát biztosító csatlakozási szerződésének elfogadását, amennyiben az ukrajnai Kárpátalja terület (Zakarpatszka oblaszty), valamint kiemelten az ukrajnai Beregszászi járás (Berehivszkij rajon) területének lakossága, a népek önrendelkezési joga alapján, egy újabb hivatalos népszavazáson dönt a területi hovatartozását (Magyarországhoz vagy más államhoz való csatlakozás, önálló állam megalakítása, Ukrajnához való tartozás) és közigazgatási berendezkedését illetően."
A népszavazási kezdeményezést a törvényes előírásoknak megfelelően először a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságnál (NAIH) kell benyújtani, amely azt tudomásul veszi, és erről határozatot hoz.
2016. június 8., szerda
2016. június 7., kedd
Frontálisan támadjuk az MTA-t - egyelőre az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tettem panaszt a Magyar Tudományos Akadémia 1848-1849-es magyar szabadságharc alatti, a román ellenforradalmi erők által elkövetett népirtás tárgyában megfogalmazott hivatalos álláspontja miatt, ugyanis ilyen álláspont nem létezik. Feljelentésemben hivatkozok a Nemzeti Nyomozó Iroda egyik levelére, amelyben közlik, hogy ezen eseményeket minősíteni a történészek dolga, valamint arra a tényre, hogy a holokauszt esetében igenis létezik hivatalos akadémiai álláspont. Ezen cselekmény hátrányosan megkülönböztető a magyar etnikumúakra nézve, a hátrány pedig a népirtásként való elismerés esetén követelhető kártérítések mértékével ki is fejezhető.
Csatolmányként a Nemzeti Nyomozó Iroda levele, amit még 2012-ben fogalmazott meg, az 1848-'49-es magyar szabadságharc során a román martalócok által lemészárolt többezer magyarral kapcsolatos feljelentésemre, amiben kifejtik, hogy miért nem lehet büntetőeljárásban nyomozni ebben az ügyben:
Kapcsolódó:
Az MTA szerint nem közérdekű adat a mócok által elkövetett magyarellenes vérengzések valós vagy valótlan jellege (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Az MTA-nak nincs egységesen elfogadott, akadémiai álláspontja Avram Iancu magyarellenes vérengzéseiről - bezzeg a holokauszt (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Kapcsolódó:
Az MTA szerint nem közérdekű adat a mócok által elkövetett magyarellenes vérengzések valós vagy valótlan jellege (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Az MTA-nak nincs egységesen elfogadott, akadémiai álláspontja Avram Iancu magyarellenes vérengzéseiről - bezzeg a holokauszt (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. június 6., hétfő
Vasláb, Vasláb, miért vagy te Voșlobeni?
Feljelentést eszközöltem a Csíkszeredai Bíróság melletti Ügyészségen Vasláb község polgármestere, Tinca Mihai Dumitru ellen hivatali visszaélés tényállásában, ugyanis a község be és kijáratainál levő helységnévtáblák nem tartalmazzák a kötelezően előírt magyar nyelvű megnevezését a helységnek. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megállapította a hátrányos megkülönböztetés tényét, és határozatban szólította fel a polgármestert a helyzet orvoslására, amely határozatot a tettes figyelmen kívül hagyott. Súlyosbító körülmény, hogy a törvényes előírások betartására 15 éve volt a tettesnek. Hargita Megyei Kormányképviselőjét tettesként említem meg, mert a törvényes előírások szerint neki lett volna kötelessége a cselekményt megállapítani és azt szankcionálni, de ezt nem tette meg, ezzel pedig biztatta a tettest cselekménye folytatólagos elkövetésére.
"A Csíkszeredai Bíróság mellett működő Ügyészség részére
Büntető feljelentés
Alulírott Csibi Barna büntető feljelentést kívánok tenni Tinca Mihai Dumitru, Vasláb polgármestere ellen hivatali visszaélés tényállásában.
Tényállás:
Vasláb helység ki és bejáratainál levő helységnévtáblák csak román nyelven tartalmazzák a helység elnevezését. A 2002-es népszámlálás eredményei szerint a helységben a magyar etnikumúak száma meghaladja a 2001. évi 1206 sz. kormányhatározatban előírt 20%-ot, így a magyar nyelvű felirat hiánya kihágásnak minősül. A feliratozás biztosítása a helység polgármesterének a hatáskörébe tartozik.
Azáltal, hogy a törvényben előírt kötelességét nem teljesítette, a polgármester hátrányosan megkülönböztette a helység és az ország magyar etnikumú lakosait, amely etnikum hivatalosan el van ismerve Romániában.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 377 sz. 2013.06.04-i határozata, amelyben a hivatal figyelmeztetésben részesíti Vasláb polgármesterét, megállapítja a hátrányos megkülönböztetés tényét.
A Hargita megyei Kormányképviselő 7792/SL/2015.07.21-i átiratában arról tájékoztat, hogy kérést intézett a vaslábi polgármesterhez, amelyben kéri a törvényes előírások betartását.
A román btk. 297 cikk (1) bekezdés értelmében hivatali visszaélésnek minősül, ha egy köztisztviselő hivatala gyakorlása közben elmulasztja valamely hivatali kötelezettségét, vagy hibásan valósítja meg azt, és ezzel kárt okoz egy fizikai vagy jogi személynek, annak jogait vagy törvényes érdekeit csorbítva.
Jelen esetben létezik egy egyértelműen előírt hivatali kötelesség, amelynek teljesítése el lett mulasztva, ezáltal sérült egy törvényben leszögezett jog és ennek következménye, ahogy a Diszkriminációellenes Tanács is megállapította, etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés.
Súlyosbító körülmény, hogy a törvényi előírások életbelépése óta 15 év állt a tettes rendelkezésére, hogy teljesítse hivatali kötelességét, de ezt elmulasztotta.
Ugyanakkor a Hargita megyei Kormányképviselő sem teljesítette az előírásoknak megfelelően hivatali kötelességét, mert nem bírságolta meg a tettest, hanem kényszerítő erővel nem bíró hatástalan intézkedést alkalmazott, egy kérést írt, hogy a tettes tartsa be a törvényi előírásokat. Ezáltal csak biztatta a törvénytelenség további fenntartására. Kérem megvizsgálni a kormányképviselő esetében a társtettes jelleget, valamint hivatali visszaélést az ő esetében is."
Kapcsolódó:
Nesze neked kisebbségi jog - Nemhogy Vaslábat kétnyelvűsítették volna, inkább a 132-esen mindent bocskorosítottak (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
"A Csíkszeredai Bíróság mellett működő Ügyészség részére
Büntető feljelentés
Alulírott Csibi Barna büntető feljelentést kívánok tenni Tinca Mihai Dumitru, Vasláb polgármestere ellen hivatali visszaélés tényállásában.
Tényállás:
Vasláb helység ki és bejáratainál levő helységnévtáblák csak román nyelven tartalmazzák a helység elnevezését. A 2002-es népszámlálás eredményei szerint a helységben a magyar etnikumúak száma meghaladja a 2001. évi 1206 sz. kormányhatározatban előírt 20%-ot, így a magyar nyelvű felirat hiánya kihágásnak minősül. A feliratozás biztosítása a helység polgármesterének a hatáskörébe tartozik.
Azáltal, hogy a törvényben előírt kötelességét nem teljesítette, a polgármester hátrányosan megkülönböztette a helység és az ország magyar etnikumú lakosait, amely etnikum hivatalosan el van ismerve Romániában.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 377 sz. 2013.06.04-i határozata, amelyben a hivatal figyelmeztetésben részesíti Vasláb polgármesterét, megállapítja a hátrányos megkülönböztetés tényét.
A Hargita megyei Kormányképviselő 7792/SL/2015.07.21-i átiratában arról tájékoztat, hogy kérést intézett a vaslábi polgármesterhez, amelyben kéri a törvényes előírások betartását.
A román btk. 297 cikk (1) bekezdés értelmében hivatali visszaélésnek minősül, ha egy köztisztviselő hivatala gyakorlása közben elmulasztja valamely hivatali kötelezettségét, vagy hibásan valósítja meg azt, és ezzel kárt okoz egy fizikai vagy jogi személynek, annak jogait vagy törvényes érdekeit csorbítva.
Jelen esetben létezik egy egyértelműen előírt hivatali kötelesség, amelynek teljesítése el lett mulasztva, ezáltal sérült egy törvényben leszögezett jog és ennek következménye, ahogy a Diszkriminációellenes Tanács is megállapította, etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés.
Súlyosbító körülmény, hogy a törvényi előírások életbelépése óta 15 év állt a tettes rendelkezésére, hogy teljesítse hivatali kötelességét, de ezt elmulasztotta.
Ugyanakkor a Hargita megyei Kormányképviselő sem teljesítette az előírásoknak megfelelően hivatali kötelességét, mert nem bírságolta meg a tettest, hanem kényszerítő erővel nem bíró hatástalan intézkedést alkalmazott, egy kérést írt, hogy a tettes tartsa be a törvényi előírásokat. Ezáltal csak biztatta a törvénytelenség további fenntartására. Kérem megvizsgálni a kormányképviselő esetében a társtettes jelleget, valamint hivatali visszaélést az ő esetében is."
Kapcsolódó:
Nesze neked kisebbségi jog - Nemhogy Vaslábat kétnyelvűsítették volna, inkább a 132-esen mindent bocskorosítottak (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2016. június 5., vasárnap
Eljött a te országod - Székely Köztársaság. Trianon megemlékezés, Nyíregyháza, 2016
2016 június 4-én délután 16.00 órátót tartotta megemlékezését a trianoni nemzettragédiáról a nyíregyházi Jobbik. A rendezvény kezdetén, mintegy bemelegítésként elhangzott egy ifjú hazafi tolmácsolásában Pósa Lajos "Magyar vagyok" című költeménye.
A rendezvény házigazdája, Dr. Gyüre Csaba finom szónoki fogásokkal vezette a megemlékezési műsort, az első felszólaló Adorján Béla, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke volt.
A rendezvényen felszólalt László Atilla, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke is, joggal hívva fel a figyelmet, hogy a III. világháború, egy olyan megmérettetés küszöbén állunk, amely minden eddiginél fájóbb és kíméletlenebb lesz. Kiemelte azt a statisztikai adatot is, miszerint a világon valahol minden negyedik percben erőszakos halált hal egy-egy keresztény.
Murányi Levente, a Jobbik Magyarországér Mozgalom alelnöke, a MUK ("Márciusban újra kezdjük") 1957-es szabadságharcos mozgalom és per egyedüli, a megtorlás által életben hagyott vádlottja mindennapi trianonjainkról beszélt (például a Nyíregyházán valamilyen okból pont a nemzeti tragédiánk gyásznapján megszervezett Michelin Bringafesztivál is egy ilyen kis trianon), egy Mátyás király óta folyamatosan leépülő nemzettudatról és nemzeti érdekérvényesítő képességről, valamint a kormányváltás nemzetbiztonsági szükségességéről, álláspontja szerint a magyar szabadságharcos eszmeiség gyakorlatilag egyedüli jogutódja a Jobbik.
Vona Gábor pártelnök beszédében kiemelte, hogy nem elég azt kiabálni rendezvényeken, hogy "Vesszen Trianon", érdemben cselekedni is kell ennek megvalósulásáért. Az autonómia európai példáit felemlítve sajnos megfeledkezett arról, hogy Európában egyértelmű függetlenségi törekvési példák is vannak, amelyek szintén jogszerűek, helyesen állapította meg ugyanakkor, hogy a jelen kor kihívásaival szemben valóban célszerű volna Közép-Kelet Európa népeinek együttes erővel fellépnie.
A rendezvényt a beregszászi járási sárosoroszi fiatalokból álló kórus zenés produkciói színesítették, a kárpátaljai Credo együttes számát, a "Mert a haza" című Horváth Sándor vers-feldolgozást a közönséggel együtt énekelték, lévén a dal a nyíregyházi "Kossuth téri tüntetők", a 2006-2007-es évi közéleti események radikális csoportjának himnusza is egyben.
A rendezvényen a Székely Köztársaság is képviseltette magát, hangos "Székelyföld nem Románia" felkiáltásokkal fejezve ki Székelyfölddel kapcsolatos elvi álláspontját.
Kapcsolódó: Vona: Trianonnal az Isten azt akarta üzenni, össze kell fognotok (24.hu)
A rendezvény házigazdája, Dr. Gyüre Csaba finom szónoki fogásokkal vezette a megemlékezési műsort, az első felszólaló Adorján Béla, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke volt.
A rendezvényen felszólalt László Atilla, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke is, joggal hívva fel a figyelmet, hogy a III. világháború, egy olyan megmérettetés küszöbén állunk, amely minden eddiginél fájóbb és kíméletlenebb lesz. Kiemelte azt a statisztikai adatot is, miszerint a világon valahol minden negyedik percben erőszakos halált hal egy-egy keresztény.
Murányi Levente, a Jobbik Magyarországér Mozgalom alelnöke, a MUK ("Márciusban újra kezdjük") 1957-es szabadságharcos mozgalom és per egyedüli, a megtorlás által életben hagyott vádlottja mindennapi trianonjainkról beszélt (például a Nyíregyházán valamilyen okból pont a nemzeti tragédiánk gyásznapján megszervezett Michelin Bringafesztivál is egy ilyen kis trianon), egy Mátyás király óta folyamatosan leépülő nemzettudatról és nemzeti érdekérvényesítő képességről, valamint a kormányváltás nemzetbiztonsági szükségességéről, álláspontja szerint a magyar szabadságharcos eszmeiség gyakorlatilag egyedüli jogutódja a Jobbik.
Vona Gábor pártelnök beszédében kiemelte, hogy nem elég azt kiabálni rendezvényeken, hogy "Vesszen Trianon", érdemben cselekedni is kell ennek megvalósulásáért. Az autonómia európai példáit felemlítve sajnos megfeledkezett arról, hogy Európában egyértelmű függetlenségi törekvési példák is vannak, amelyek szintén jogszerűek, helyesen állapította meg ugyanakkor, hogy a jelen kor kihívásaival szemben valóban célszerű volna Közép-Kelet Európa népeinek együttes erővel fellépnie.
A rendezvényt a beregszászi járási sárosoroszi fiatalokból álló kórus zenés produkciói színesítették, a kárpátaljai Credo együttes számát, a "Mert a haza" című Horváth Sándor vers-feldolgozást a közönséggel együtt énekelték, lévén a dal a nyíregyházi "Kossuth téri tüntetők", a 2006-2007-es évi közéleti események radikális csoportjának himnusza is egyben.
A rendezvényen a Székely Köztársaság is képviseltette magát, hangos "Székelyföld nem Románia" felkiáltásokkal fejezve ki Székelyfölddel kapcsolatos elvi álláspontját.
2016. június 2., csütörtök
Budaházy György és társai büntetőpere, június 1
2016 június 1-én 11.30-kor vette kezdetét a Budaházy György és társai elleni büntetőper soros tárgyalása a budapesti Markó utcai törvényszéken.
A tárgyaláson szinte valamennyi vádlott jelen volt, és mindenkinek jelen volt a védőügyvédje.
A tárgyalás első részében a nyolcad és a tizenharmadrendő vádlott védőügyvédei mondhatták el védőbeszédüket.
Az ügyvédek felhívták a figyelmet, hogy gyakorlatilag semmilyen tárgyi bizonyíték nincs arra, hogy ezeknek a védenceknek bármi közük lett volna a vádiratban foglalt bármelyik cselekményhez. Lenni vagy nem lenni, tette fel a kérdést a nyolcadrendű vádlott védője a Magyarok Nyilai terrorszervezet létével kapcsolatosan, de rámutatott arra is, hogy olyan tanúvallomást is fel akarnak használni, amely teljesen jogszerűtlenül lett beszerezve, már-már a bűncselekmény határát súrolja az a mód, ahogyan az ügyészek ezt a tanúvallomást beszerezték. A tanúvallomás egyik kulcsmondata, miszerint a terhelt "nézéséből" lett megállapítva annak bűnössége, egyenesen jogtörténeti csoda, az ügyvéd álláspontja szerint.
A vádirat azon részét is támadta az ügyvéd, amely a szóban forgó csoport erőnléti edzéseire vonatkoztatva vonja le a következtetést, hogy terrorszervezettel van dolgunk, az erőnléti edzések, a csoportok vezetőinek "tizedes" címe is a vádiratban a cselekmény körülményeként szerepel. ezzel kapcsolatosan az ügyvéd megállapította, hogy nagy bajban lennének azok a szabadban edző karatékák, akár a Margit szigeten, akár másutt, akik egy-egy "sensei"-re hallgatva képzik önmaguk fizikai állóképességét, mert az ügyészek ezek szerint bármikor rájuk is lecsaphatnak. De akár az internetes levelezőlista használata is, mivel része a vádiratnak, ezek szerint büntetőjogi következményeket von maga után, állapítja meg az ügyvéd, majd megjegyzi, hogy ennek ellenére ő a védőbeszéde szöveges formáját csakazért is levelezőlistán fogja eljuttatni a bírónőnek, azon, amelyen a vádat képviselő ügyész is rajta van, és csak reménykedni tud, hogy nem ébred fel ezért a vádlottak padján.
Külön kitér az ügyvéd az ú.n.Benkő féle tanúvallomásra, akinek röntgenszemet tulajdonít, mivel egyértelműen be tud azonosítani két kapucnis, maszkos figurát egy annyira rossz minőségű kamerafelvételen, amelyről szakértő állapította meg, hogy bizonyítékként nem felhasználható.
Az ügyvéd, mintegy véletlenül, koncepciós eljárásnak nevezte az eljárást, majd önmagát kijavítva, prekoncepciós eljárást említett.
A tizenharmadrendű vádlott ügyvédnője egyértelműen személyes adatokkal való visszaélésnek minősítette a Benkő féle tanúvallomást, kitérve arra a fontos mozzanatra, amely szerint nevezett anyagi ellenszolgáltatás fejében végzett jogtalan adatrögzítési tevékenységet a bűnüldöző szerveknek, amely cselekmény büntetűjogi tényállást valósít meg.
Újabb védőbeszédekkel folytatódott Budaházy és társainak terrorpere (kuruc.info)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)