Kérelmet tettem le az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz, miután megtudtam, hogy a magyar országgyűlés leszavazta a szkíták hivatalos nemzetiségként való elismerését.
Kérelmemben felhívom a figyelmet arra, hogy a nemzetközi jog, így pontosan a nemzetiségi törvény preambulumában felsorolt nemzetközi jogi normák mind etnikai kisebbségeket tartanak számon, azokra vonatkoznak. Mivel pedig Magyarország nem etnikai kisebbségeket tart számon, hanem hivatalosan elismert nemzetiségeket, a két fogalom tartalmában és jogi értelmezésében is különböző kell legyen.
A különbséget én abban látom, hogy amíg a nemzetközi jog szerint az etnikai kisebbséghez tartozás pusztán megvallás kérdése, addig Magyarországon a hivatalos nemzetiséghez tartozáshoz nem csak a megvallás szükséges, hanem az is, hogy az illető kisebbség bizonyos kritériumokat teljesítsen. Ebből pedig az következik, hogy a magyarországi hivatalos nemzetiségek valójában pozitívan diszkriminált etnikai kisebbségek.
A diszkriminációt, legyen az pozitív vagy negatív, bizony tiltja az alaptörvény. Nem létezhetnek preferált etnikai kisebbségek, akiket megilletnek bizonyos jogok, ilyen a hivatalosan elismert 13 nemzetiség, és nem preferált kisebbségek, mint a hun, a székely, az orosz vagy most éppen a szkíta. Vagy minden etnikai kisebbséget illessenek meg ugyanazok a jogok (nemzetiségi önkormányzat, kulturális jegyek képviselete a hivatalos feliratozásokban és a hivatalos kommunikációban, nemzetiségi iskola és nemzetiségi parlamenti képviselő), vagy akkor senkit se.
Külön kitérek a 13 elismert nemzetiség kakukktojására, az ukránokra, akik nyilván nem teljesítik a nemzetiségi törvény azon kritériumát, hogy 100 éve Magyarország területén legyenek, mivel maga az etnikum nincs 100 éves, az államuk meg mindössze 23 éves. Ők azért elismert nemzetiség, mert csak.
Kiemelem, hogy sehol a világon, még a legelmaradottabb országokban sincsen ilyen, hogy egy hatóság, jelen esetben a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményt adjon ki egy adott etnikum létezéséről. A világon bármely etnikai csoporthoz tartozó személy pusztán a saját meggyőződése alapján, rendszerint népszámláláson megvallja az etnikai csoporthoz tartozást, és így jön létre az etnikum, egy statisztikai adatként, nem pedig "szakhatóságok" "szakvéleménye" alapján.
Említem azt is, hogy a jellemzően baloldali sajtóorgánumok konkrétan gúny tárgyává teszik az etnikai önazonosságát az el nem ismert kisebbségeknek, legyen az székely, hun, orosz, vagy éppen szkíta.
Mindezt figyelembe véve kérem a Főigazgatóságot, hogy forduljon az Alapvető Jogok Biztosához és kérjen alkotmánybírósági normakontrollt a nemzetiségi törvény azon előírásaira, amelyek pozitívan diszkriminálnak bizonyos etnikai kisebbségeket a többivel szemben, azáltal, hogy úgymond elismerik azokat hivatalos nemzetiségként, míg emezeket meg nem.
Kérem továbbá, hogy folytasson le eljárást, amelyben azt vizsgálja, hogy hátrányosan megkülönböztető-e a szkítákkal szemben a magyar állam azon álláspontja, hogy nem ismeri el őket, szemben mondjuk az ukránokkal, akiket meg valamilyen érthetetlen okból elismer a magyar állam.
Kérvényemben pontosítom, hogy a meggyőződés szabadsága és a meggyőződés megváltoztatásának szabadsága értelmében magamat jelenleg szkíta etnikumúnak vallom.
Kapcsolódó:
Csak egyetlenegy képviselő akadt, aki támogatta a szkíta feltámadást a parlamentben (444.hu)
Kaptál-e már választ rá ??
VálaszTörlés