Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordultam panasszal, mert Gyergyócsomafalva Polgármesteri Hivatala, noha határidőben válaszolt a közérdekű bejelentésemre magyarul és románul, azonban elmulasztotta a rovásírással kiállított válasz megküldését.
Csomafalvát azzal a kéréssel kerestem meg, hogy a település ki és bejáratainál levő helységnévtáblákat rovásírással is feliratozzák, arra való tekintettel, hogy a település több, mint 60%-a vallotta magát székelynek a legutóbbi népszámláláson. Külön kiemeltem, hogy a kérésemre a választ rovásírással is állítsák ki.
Mivel Csomafalva egyébként arról híres, hogy a helységnévtáblái rovásírással is feliratozva vannak már régóta (ehhez egyébként ismételten gratulálunk), a kérés lényege abban rejlett, hogy a válasz rovásírással is ki legyen állítva.
Ezt sajnos azonban a polgármester elmulasztotta, így azonnal a diszkriminációellenesekhez fordultam panasszal.
Azt sérelmezem, hogy a csomafalvi polgármester állítása szerint a székelyek valójában magyarok, és a rovásírás csak a magyarság egy nem igazán használt történelmi és kulturális jellegzetessége, azonban a hivatalos magyar írásmód a latin betűs írásmód, ezért ő nem köteles rovásírással is válaszolni a kérelmemre, elég csak latin betűkkel.
A székely kormány álláspontja szerint viszont a székelység és a magyarság ugyan alapvetően ugyanazt a nyelvet beszélik, azonban ez a nyelv kétféle írásmóddal rendelkezik, az egyik a latin, ezt használják a magyarok (a Magyar Tudományos Akadémia határozata alapján), a másik a székely rovás, ezt használják a székelyek. Bizonyítékként arra, hogy a székelyek a rovásírást használják, a saját határidőnaplóm néhány oldalát csatoltam a panaszhoz.
A székely rovás tehát a székelység nyelvének írott formája, és ezt, amennyiben a település lakosságának 20%-át eléri a székelység, a hivatalos kommunikációban is használni kell, a közigazgatási kódex szerint.
A kérdést itt elemzem bővebben:
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése