2025. január 17., péntek

Ha a magyarnak el fog gurulni a gyógyszer, nem lesz pofa be! - dühös nemzetiek tüntettek a nyíregyházi gyermeksebészet bezárása ellen


A kényszer-maszkviseltetés sem tetszett nekik, de a plakátokon még a kötelező gyermekoltásoknak is beszóltak - dühös Mi Hazánk aktivisták és szimpatizánsok lepték el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház bejáratát ma délelőtt, a gyermeksebészet felszámolása ellen tiltakozva.


Mint ismeretes, a 115000-es lakosú Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban év elejétől visszavonásig szüneteltetik a gyermeksebészetet személyzeti okokra hivatkozva, ezalatt az idő alatt a vonatkozó Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozata Debrecenbe irányítja a vármegye gyereksebészetre szoruló kiskorú betegeit.

A Mi Hazánk tüntetését Pakusza Zoltán, a párt egyik alelnöke nyitotta meg, aki sajtótájékoztató keretében számolt be a tüntetés céljáról. 

 

Jómagam, Váradi Barna vármegyei közgyűlési tag közöltem, hogy valahogy furának tartom, hogy egy szocialista MSZMP-s káder és rendőr vezeti a magyar egészségügyet, meg hogy nem embernek, hanem humán erőforrásnak nevezi a magyarokat ez az egészségügy, számos további ponton ostoroztam a romokban heverő magyar egészségügyet, és azt is közöltem, hogy az Új Magyar Orvosi Kamara körül csoportosult, a kovidfasizmus alatt kikristályosodott csapatban látom az egészségügyi megújulás lehetőségét. 

 

Orbán Borbála, a Mi hazánk nyíregyházi aktivistája, a rendezvény egyik társszervezője már jóval keményebben fogalmazott, álláspontja szerint a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy milyen kifogással jön  már megint a kormánypárt, hogy ezzel az újabb undorító húzásával is a magánegészségügy fele tereljen minket, nekünk kell a gyermeksebészet és pont. 

 

 A kényszermaszkhordatást mindkét felszólaló mélyen elítélte. A helyszínen a gyermeksebészet újraindításáért és a digitális állampolgárság kötelezővé tétele ellen petíciót, maga a digitális állampolgárságról szóló törvény ellen pedig népszavazási kezdeményezést lehetett aláírni. 

Bakó József vármegyei képviselő, a rendezvény másik társszervezője is jelen volt. 

Képgaléria:










Kapcsolódó:

Most akkor menjünk Vietnámba? A gyereksebészet visszaállítását követeli a Mi Hazánk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórháztól (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

2025. január 15., szerda

Azért kell a DÁP, mert akkor nem használunk annyi papírt - ez a DÁP melletti legfőbb hivatalos érv

Válaszolt Rogán Antal arra a közérdekű adatigénylésemre, amelyben a DÁP bevezetésének hasznáról és motivációjáról érdeklődtem a Miniszterelnöki Kabinetirodánál. 


A DÁP bevezetése mellett szerintük az az érv szól, hogy környezet és papírkímélő, valamint amúgy is a lakosság 89%-a, és a 18-30 év közötti lakosság 100%-a használ mobiltelefont, ezért kézenfekvő, hogy a mobilon keresztül történjen az ügyintézés, kényelmi szempontból. Az is fontos érv Rogánék szerint, hogy az állam a DÁP-on keresztül az ügyintézésünket elvégezze helyettünk, ezzel is megkímélve minket az ügyintézés nehézségeitől. 

Az Ügyfélkapu kivezetéséről azt nyilatkozták, hogy az EU 2024/1183 számú eIDAS 2.0 rendelete  a korábbiaknál sokkal szigorúbb biztonsági előírásokat követel meg, és ezeknek a régi Ügyfélkapu már nem felel meg. 

Noha máris tudomásunk van arról, hogy több szakterületen kötelezik a DÁP-hoz csatlakozást, Rogán Antalék félrevezető módon azt állítják, hogy ez önkéntes, és mindenki eldöntheti, hogy akar-e élni a DÁP nyújtotta előnyökkel avagy nem. Rogánék szerint az asztali számítógépekről történő ügyintézés lehetősége, valamint a személyes ügyintézés lehetősége is fennmarad továbbra is. 

Arról, hogy a DÁP a sátán bélyege-e, valamint arról, hogy tervez-e az állam a jövőben az emberekbe ültethető technológiát alkalmazni a DÁP vonatkozásában, nem nyilatkozott Rogán Antal. 







Kapcsolódó:

2025. január 14., kedd

Kézdivásárhelynek nem kell a rovástábla

Elutasította a kérésemet Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala, amelyben azt kértem, hogy rovásírással is feliratozzák a hivatalos helységnévtáblákat. 



A javaslatot arra hivatkozással utasította el a polgármesteri hivatal, hogy a kézdivásárhelyi székelység lélekszáma, noha közelít a 20% felé (pontosan 19,50%), nem éri el azt, azért törvény szerint még nem kell kiírni rovásírással a helységnevet a hivatalos helységnévtáblára, önkormányzati döntéssel pedig nem akarják. 

Kapcsolódó:

2025. január 11., szombat

Most akkor menjünk Vietnámba? A gyereksebészet visszaállítását követeli a Mi Hazánk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórháztól


Közérdekű bejelentésben fordultam a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházhoz, miután egyre nagyobb felháborodást keltett úgy a vármegyében, mint országszerte, hogy személyzeti hiányra hivatkozva a kórház megszüntette a gyereksebészeti fekvőbeteg ellátást, a vármegyéből így hálistennek csak Debrecenbe kell ingázni betegség esetén, és egyelőre nem Vietnamba, ahol a magyar kormány kórházat építtetett magyar adófizetői pénzből.



Bejelentésemben nyomatékosan kérem a gyereksebészeti ellátás visszavonásig tartó szüneteltetésének visszavonását, arra hivatkozva, hogy a vármegye lakossága is ugyanúgy fizeti az egészségügyi járulékot, amit egyébként kötelező adóvá alakított a kormány, mint a többi vármegye lakossága, éppen ezért nekünk is ugyanaz a szolgáltatás jár, vármegyénként legalább egy gyereksebészeti ellátó osztály. 

Kapcsolódó:

Leállt a gyermeksebészet Nyíregyházán (szabolcsihir.hu)

Vietnamba látogatott az államtitkár, kórházat épít ott Magyarország (hvg.hu)

Most pedig megnézzük, hogy mennyire támogatja a rovásírást a székelyek bálványa, azaz Orbán Viktor


Közérdekű bejelentésben fordultam a "magyar" miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz, amelyben azt kérem, hogy az Országház bejárataihoz olyan táblákat helyezzenek, amelyek az "Országház" feliratot tartalmazzák rovásírással. 



Az Országház rovásírással történő feliratozására a "Szolidaritás Csomafalvával" elnevezésű mozgalom keretében kerülne sor, tekintettel arra, hogy román nacionalisták panaszai nyomán a csomafalvi RMDSZ-es polgármester eltávolíttatta az addig a falu bejáratainál elhelyezett csomafalvi, rovásírással is feliratozott táblákat. 

Kapcsolódó:

Kemecsét is megkerestem a Csomafalvával való szolidaritás jegyében, hogy ők is helyezzenek ki rovásírásos helynévtáblát (ruszinkarpatalja.blogspot.com) 

2025. január 9., csütörtök

Legyen népirtásként elismerve a nagyenyedi vérengzés!


1849 január 8-áról 9-re virradó éjszaka Axente Severnek, Avram Iancu jobbkezének móc útonállói, martalócai, gyilkos vérebei több, mint 800 magyart gyilkoltak le Nagyenyeden, és kb. ugyanennyien fagytak halálra a környező hegyekben, miután a móc fejszéktől, lándzsáktól, tőröktől sikerült megmenekülniük. 

Axente Severnek ma a városban utca viseli a nevét, az utcában iskola található Axente Sever névvel, és az iskola udvarán egy mellszobor is van, ami a főbűnöst ábrázolja. 

A nagyenyedi vérengzésnek népirtásként való elismertetéséért emelte fel a szavát a Mi Hazánk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlésben, a közgyűlés fideszes többsége egyelőre nem tartja ezt annyira fontosnak. 

Szerinted legyen-e népirtásként elismerve a nagyenyedi vérengzés? A kérdésről szavazhatsz a Szent Korona Igazsága Facebook csoportban

A szavazás kedvező kimenetele esetén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elé lesz terjesztve, hogy a közgyűlés ismerje el népirtásként a nagyenyedi mészárlást, tegyen feljelentést magyar bűnüldöző szervnél a népirtás kivizsgálására, valamit kérje átiratban Nagyenyed Polgármesteri Hivatalát, hogy nevezzék át az Axente Sever utcát, az iskolát, és távolítsák el a város területéről Axente Sever szobrát is, mert a mártírváros többet érdemel. 

Mint arról már tájékoztattam olvasóimat, a vásárosnaményi Mi Hazánk tagjaként már egy ízben megkerestem Nagyenyed polgármesterét, és egy ízben a magyar nevű alpolgármester asszonyt is, de mindkét esetben elutasították a kérésemet, hogy az Axente Sever nevet száműzzék a városból. 

Kapcsolódó:

És igen, Nagyenyeden, az utca és iskola mellett, amik Axente Sever nevét viselik, természetesen szobra is van a magyargyilkosnak (ruszinkarpatalja.blogspot.com) 


2025. január 8., szerda

506 legális migráns érkezett 2024-ben csak Szabolcsba

A 2024 december 12-i vármegyei közgyűlésen a „Tájékoztató a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei munkaerő-piaci helyzetről” című napirendi pont keretében a Mi Hazánk vármegyei képviselője, Bakó József arra volt kíváncsi, hogy hány fő, legálisan az országban tartózkodó harmadik országbeli munkavállaló van ma Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. 


A közgyűlésen feltett kérdésére megérkezett a válasz is az új esztendőben, eszerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal a 2024-es év során 506 alkalommal hozott kedvező döntést összevont hatósági engedélyezési eljárás keretében harmadik országbeli munkavállalók esetében, valamint 10 fő esetében engedélyezték a munkavállalást munkavállalás iránti kérelem alapján.  

A vendégmunkás engedélyek pontos számáról nem tudtak információt nyújtani, azt csak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tudja megmondani. 

Kapcsolódó:

Benne van a lónyai híd a jövő évi üléstervben - december 12-én ülésezett a vármegyei közgyűlés (ruszinkarpatalja.blogspot.com)