Aláírásgyűjtést kezdeményez a Mi Hazánk a lónyai hídért

Újabb nyomásgyakorlási eszközt vet be a Mi Hazánk a lónyai híd megvalósítása ügyében, ezúttal aláírásgyűjtésbe fogunk, amely aláírásokat egy közérdekű bejelentéshez fogjuk csatolni az Építési és Közlekedési Minisztérium részére, így legalább valamilyen választ remélhetünk majd.

Két mihazánkos parlamenti képviselő is megígérte, hogy felszólalnak a híd ügyében a magyar parlamentben, ez még nem történt meg, reméljük, hogy előbb-utóbb azt is meglépik a hazafias párt képviselői, de akár e-mailekben is lehet hozzájuk fordulni ezt a kérést tolmácsolva feléjük. 

Kapcsolódó:

Ki is adta, meg nem is a kormány végül a lónyai híd látványtervét (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Nincs sem pénz, sem fideszes politikai akarat a lónyai hídra, derül ki Ágh Péter államtitkár úr válaszleveléből (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Székelyzsombori magyar felirat a helységnévtáblán - a kormányképviselőhöz fordultam, mert a Homoród-székelyzsombori polgi nem válaszolt

A Váradi Barna Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei képviselő által működtetett Helységnévtábla Kommandó vagy Helységnévtábla Akciócsoport keretében ezúttal a székelyzsombori helységnévtáblákat magyarítjuk. 

Székelyzsombor Brassó megyében található, közigazgatásilag Homoród nagyközséghez tartozik, azaz nem önálló közigazgatási egység. Székelyzsombor több, mint 90%-ban magyarajkú lakossággal rendelkezik, ám Homoród nagyközségben a magyar lakosság nem éri el a 20%-ot (egészen pontosan 19,70%-nyi a magyar anyanyelvűek aránya a nagyközségben).

Székelyzsomboron csak román nyelvű felirat jelzi a hivatalos helységnévtáblákon a település határait. A hasonló cipőben járó Szilágyballa esete megmutatta, hogy a településeknek akkor is jár a magyar nyelvű helységnévtábla, ha történetesen nem önálló községként működnek, hanem összevonva több településsel együtt alkotnak nagyközséget. 

A Brassó Megyei Kormányképviselőhöz írott panaszomban kérem, hogy szólítsa fel Homoród polgármesterét a törvények betartására és a közérdekű bejelentések határidőben történő megválaszolására, valamint kérem, hogy fegyelmi eljárást is kezdeményezzen a polgármester ellen, aki elfelejtett válaszolni az állampolgárnak. 

Kapcsolódó:

Helységnévtábla kommandó - Székelyzsombor helységnévtábláinak magyar nyelvű (és rovásírásos) feliratozását kéri a székely kormány (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Pálfala nem válaszolt, hogy mi történt a rovástáblájával, de kiszedjük belőle

Panaszt tettem a Csíkpálfalvi Polgármesteri Hivatalnál, mert nem válaszoltak határidőben arra a közérdekű adatigénylésemre, amelyben a csíkpálfalvi rovástábla sorsa felől érdeklődtem. Panaszomban fegyelmi eljárást követelek az ellen, aki a felelős azért, hogy még jelenleg sem kaptam meg a hivatalos választ. 

Mint ismert, Csíkpálfalva kihelyezte volt a Rovás Alapítvány szabvány rovásírásos reklámpannóját a település bejáratához, azonban, állítólag, a tábla már nincs ott.

A polgármester arról is tájékoztattam, hogy a panaszomat tekintse a közigazgatási eljárásokról szóló törvény szerinti első kérelemnek, ami feltétele a közigazgatási bírósághoz fordulásnak. 

Kapcsolódó:

Bajna azt próbálta elhitetni, hogy én vetettem le a csíkpálfalvi rovás reklámpannót, lássuk, igaz-e (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

A Rovás Alapítvány egységes kárpátmedencei rovástáblája Csíkpálfalván (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Válaszolt a MOHU: lesznek RE pontok!

Ma reggel érkezett válaszlevelében a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. közölte, hogy a hat kérvényezett településből kettőben biztosan lesz RE pont kialakítva, úgymint Tiszaszalkán a Pék ABC-ben és  Tiszaadonyban a Tiszaadonyi boltban lesz visszaváltó pont.

Mátyusban az Ervin és Beatrix Bt., Lónyán a Meggyeskert élelmiszerbolt kézi visszaváltást fog működtetni. 

Két település, Tiszakerecseny és Tiszavid esetében egyelőre nincs jelentkező sem RE pont üzemeltetésére, sem kézi visszaváltás vállalására. 

A MOHU vezetősége arról azért tájékoztatott, hogy igazából, mivel 1000 fő alatti lakosságú településekről van szó, a törvény szerint nem lenne kötelező RE pontot működtetniük, én meg zárójelben megjegyzem, hogy Egyenlő Bánásmód Főigazgatóság is van a világon, és mindenkinek joga van ugyanahhoz a minőségű szolgáltatáshoz, függetlenül attól, hogy hány lakosú településen él. 

Kapcsolódó:

Kéréssel fordultam a MOHU vezérigazgatójához, Pethő Zsolthoz, RE pontokat kérek a Beregi Tiszahát falvainak (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

A diszkriminációsoknál én harcolok a csomafalvi rovástáblákért, a polgármester pedig ellenük

Ugye valahogy nem ezt olvastad az újságban, vagy nem ezt mondta Bajna?

Megküldtem a nézőpontomat a csomafalvi rovásírásos helységnévtábla ügyében az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz benyújtott panaszom ügyében.

Nézőpontomban kifejtettem, hogy a csomafalvi polgármester álláspontja számos ponton téves, ugyanis a román alkotmány kimondja, hogy minden nemzetiség szabadon őrizheti, fejlesztheti és kifejezheti etnikai, nyelvi, kulturális és hitbéli identitását. Ezeket a jogaikat a többi nemzetiséggel való egyenlőség jegyében és hátrányos megkülönböztetés nélkül gyakorolhatják.

A román jogrend nem tesz különbséget elismert és nem elismert nemzetiség között, pontosan az alkotmány 6. cikke miatt, ami tiltja a nemzetiségek közötti diszkriminációt (ugye a csomafalvi polgármester egyik ellenérve az volt, hogy a székelyek nem elismert nemzetiség a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartája szerint Romániában, még akkor sem, ha 2398-an vallották magukat székelynek Csomafalván). 

Az etnikai identitás az Európai Emberi Jogi Nyilatkozat 9. cikkéből vezethető le, a meggyőződés, a gondolat és a vallás szabadságából, ez alapjog, és nem korlátozható népszámlálási metodológiával (a polgármester másik érve az volt, hogy a székelyek magyarok, mert a népszámláláskor a magyarok kategória egyik alkategóriája volt).

Megállapítom, hogy a népnév különböző, és ez pontosan azért van, mert a székely identitású lakosok ezt így akarták. Ha magunkat magyarnak akartuk volna vallani, akkor magyarnak és nem székelynek vallottuk volna. 

Még abban az esetben is, ha a magyar és a székely nyelv teljesen azonos volna, még akkor is, a különböző etnikai identitásunk alapján, járna nekünk a külön felirat a helységnévtáblán. Például ha egy településen 20% ukrán és 20% orosz nemzetiségű lakos van, akkor a helységnévtáblán mindkét nép nyelvén kell szerepeljen a helység neve, még akkor is, ha ez a helységnév gyakorlatilag azonos mind a két nép nyelvén. 

Ezzel ellentétben én kiemelem, hogy a székely nyelv beszélt formája ugyan azonos vagy nagyon hasonló a magyar nyelvvel, viszont írott formában a magyarok deklaráltan latin ábécét használnak, mi, székelyek pedig a székely rovásírást, amit az első magyar királyok még üldöztek is a történelemben. 

Mindezek alapján pedig kérem, hogy kötelezzék a csomafalvi polgármestert, hogy a hivatalos helységnévtáblákat székely rovásírással is feliratoztassa. 

Kapcsolódó:

Hiába vallották magukat székelynek, nem jár nekik rovásírás a hivatalos helységnévtáblán - ez a csomafalvi polgármester álláspontja (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Megvannak a maszkvásárlási szerződések talán pont azokról a maszkokról, amiket Toroczkai talált Csabdiban

Közérdekű adatigénylésemre a Külgazdasági és Külügyminisztérium végre megküldte azokat a maszkvásárlási szerződéseket, amelyekkel 2020 tavaszán a kovid áljárvány elején 148 millió maszkot és isten tudja, mennyi gumikesztyűt és egyéb, az ún. "védekezéshez szükséges eszközt" vásárolt a a magyar állam.

A közérdekű adatigénylést még március elején benyújtottam, először elutasította az adatközlést Szijjártó, azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság segítségével sikerült kipréselnem belőle ezt az adatot. 

Tulajdonképpen egy korábbi, még 2020-as, hasonló témájú adatigénylés eredményét közölte a külügyminisztérium, ugyanis az előző adatigénylő elektronikus formában nyilvánossá tette az akkori adatközlés eredményét.

A szerződések egy sürített fájlban találhatóak meg és tölthetőek le a Rejtélyes halálesetek és súlyos megbetegedések az oltás után Facebook csoportban, itt. 

A brutális mennyiségű megvásárolt maszk sorsát egyelőre homály fedi, Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke tette közzé a TikTok-on, hogy Csabdiban egy elhagyatott telepen több száz ládányi felhalmozott maszkot talált.

Kapcsolódó:

Bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban a maszkok ügyében, ezért nem tud tájékoztatni Szijjártó (ruszinkarpatalja.blogspot.com) Szijjártót kérdezem, hogy mit tud hivatalosan a saját maga által reklámozott maszkvásárlásokról (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Nem lát bűncselekményt a kötelező gyerekoltásokban az ÁVH, izé a készenléti rendőrség

Elutasította a feljelentésemet a Készenléti Rendőrség a gyerekoltások témájában. A feljelentést emberiesség elleni bcs. előkészítésének gyanújával tettem a gyerekoltások kötelező jellegét előíró miniszteri rendelet miatt. Feljelentésemet arra alapoztam, hogy tudomásomra jutott egy alkotmánybírósági döntés, amely kimondja, hogy az ún. "védőoltások" halálhoz is vezethetnek. 

Mivel pedig az emberiesség elleni bcs. meghatározás szerint az a rendszerint valamely állam által elkövetett bűncselekmény, amely a lakosság egy része ellen irányul, azok részének vagy egészének pusztulásával fenyeget, arra a következtetésre jutottam, hogy a gyerekoltásokat kötelező miniszteri rendelet pontosan egy ilyennek az előkészülete. 

A készenléti rendőrség rövid indoklásában kifejtette, hogy nem lát semmilyen konkrét, bejelentett bűncselekményt, hanem csupán a saját gondolataimat és elképzeléseimet látja leírva a feljelentésben, magát a kötelező gyerekoltást előíró miniszteri rendeletet nem is említette, pedig az volt a jelentett cselekmény. 

Kapcsolódó:

A Plandémia Mozgalom oldaltámadást indított kötelező gyerekoltás témában (ruszinkarpatalja.blogspot.com)