Gazdasági háborúk - a zsidó fölény alapja. Névleges kormány és "titkos tanácsadók". A bomlasztó tanok sikerei. Alkalmazkodókészség a politikában. A sajtó szerepe. Az arany ára és a zsidó áldozat értéke.
Elengedhetetlen céljaink elérésében, hogy a háborúk lehetőleg ne eredményezzenek területi
nyereségeket: ilyen módon a háború ki fogja kezdeni a gazdasági alapokat, amikoris a nemzeteknek
érezniük kell majd felsőbbségünket. Ez a helyzet mindkét hadviselő felet kiszolgáltatja az egész
földre kiterjedő nemzetközi kapcsolatainknak; ezeknek pedig milliónyi szemük van és mentesek
mindenféle korlátozástól. A mi nemzetközi jogaink azután el fogják törölni a nemzeti jogokat és
éppúgy uralkodni fognak a nemzetek felett, ahogy az államok magánjoga szabályozza az alattvalók
egymás közötti kapcsolatait. Azok a tisztviselők, akiket - a szolgai engedelmességre való
alkalmasságuk szigorú tekintetbevételével - a közösségből ki fogunk választani, nem lesznek a
kormányzás művészetében gyakorlott személyek és ezért sakkjátékunkban könnyen válnak majd
parasztokká művelt és tehetséges emberek kezében, akik az ő tanácsadóik lesznek, szakértők, akiket
kora ifjúságuktól kezdve arra képeztek ki és neveltek fel, hogy irányítsák az egész világ ügyeit.
Amint önök jól tudják, ezek a közülünk való szakemberek, hogy alkalmassá váljanak a
kormányzásra, a politikai terveink végrehajtásához szükséges ismereteket a történelem
tanulságaiból és a jelen eseményeinek megfigyeléséből szűrik le. A gójokat nem az előítéletmentes
történelmi megfigyelések gyakorlati alkalmazása vezérli, hanem elméleti mérlegelések, melyek
nincsenek kritikai tekintettel az őket követő eseményekre. Ezért nem is kell ezeket a gójokat
számításba vennünk - hadd szórakozzanak, amíg órájuk nem üt, hadd éljenek a szórakoztató
időtöltés új változatainak reményében, vagy a visszaemlékezésből mindarra, amit élveztek. Hadd
tekintsék a legfontosabb dolognak azt a játékot, amelyre vonatkozólag rávettük őket, hogy azt
fogadják el, mint a tudomány követelményét. Ennek a ténynek: szem előtt tartásával keltettünk
sajtónk segítségével állandóan vak bizalmat ezek iránt az elméletek iránt. A gójok intellektueljei
kérkedni fognak tudásukkal s a tudományból nyert ismereteket -azok minden logikai igazolása
nélkül - igyekezni fognak a gyakorlatban alkalmazni. Márpedig ezeket az ismereteket a mi
ügynökeink ravaszul úgy állították össze, hogy a gójok gondolkozását abba az irányba tereljék,
amely számunkra kívánatos. Egy pillanatra se higgyék, hogy ezek a megállapítások csak üres
szavak; gondoljanak azokra a sikerekre, amelyeket Darwin, Marx, Nietzsche tanításainak
rendeztünk. Nekünk zsidóknak minden tekintetben világosan fel kell ismernünk, hogy ezek az
irányzatok milyen bomlasztást vittek véghez a gójok fejében. Elengedhetetlen számunkra, hogy
alkalmazkodjunk a nemzetek gondolkodásmódjához, jelleméhez és törekvéseihez, nehogy hibákat
kövessünk el politikai téren és a közigazgatási ügyek irányításában. Rendszerünk gépezetének
alkatrészeit úgy kell elrendezni, hogy az megfeleljen ama népek vérmérsékletének, melyekkel
útunkon találkozunk. Rendszerünk nem fog diadalmaskodni, ha annak gyakorlati alkalmazását nem
alapozzuk a múlt tanulságainak összességére, figyelemmel a jelen követelményeire. A mai államok
kezében van egy hatalmas erő, amely irányítja a nép gondolkozását: ez a sajtó. A sajtónak az a
feladata, hogy rámutasson elengedhetetlennek hitt követelményekre, hangot adjon a nép
panaszainak, kifejezést adjon az elégedetlenségnek, s előidézzen elégedetlenséget. A sajtóban
megtestesül a szólásszabadság diadala. A gójok államai azonban nem tudták, hogyan használják fel
ezt az erőt, s így a mi kezünkbe hullott. A sajtó révén szereztük meg a hatalmat arra, hogy
befolyásunkat érvényesítsük, miközben mi magunk a háttérben maradtunk. A sajtónak köszönhető,
hogy kezünkbe kaparintottuk az aranyat, bár tengernyi vér és könny árán jutottunk hozzá. De
kifizetődött számunkra, noha sokakat kellett feláldoznunk népünkből. Isten szemében minden egyes
áldozat a mi oldalunkon felér ezer gójjal.
Kapcsolódó:
Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei - 1. jegyzőkönyv (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése