Igen részletesen, magyarul és románul is tájékoztatott a Hargita Megyei Önkormányzat arról, hogy nem kívánják rovásírással is feliratoztatni a megyehatár jelző táblákat.
A válasz arra a közérdekű bejelentésre érkezett, amit már, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei képviselő nyújtottam be a "székely" megye vezetőségéhez és amelyben azt kértem, hogy a megyehatár jelző táblákat rovásírással is feliratoztassák, tekintve az új közigazgatási kódex a korábbinál jóval megengedőbb előírásait.
Válaszában a Hargita Megyei Önkormányzat közli, hogy álláspontjuk szerint ugyan valóban 12,5%-nyi, magát székelynek valló lakosa van a megyének, és valóban, a közigazgatási kódex lehetőséget teremt arra, hogy egy megyei önkormányzati határozat keretében arról döntsenek, hogy a megyehatár jelző táblák rovásírásos feliratot is kapjanak, ám a feliratozás módját szabályozó jogi norma, a 2001. évi 1206 sz. sürgősségi kormányrendelet, szerintük, azt rögzíti, hogy a feliratozás csakis latin karakterekkel történhet, következésképpen nem szabad a rovásírást használni.
A megyei tanács azt is megemlíti, hogy Csíkszereda korábban már hozott egy határozatot arról, hogy a város nevét hivatalosan rovásírással is kiírják a helységnévtáblákra, ám azt a kormányképviselő megtámadta bíróságon és meg is nyerte a pert.
Szerk. megj.: Ha megnézzük például a Máramaros megyei Nagybocskó települést, ahol többségében ukrán nemzetiségűek élnek, azt láthatjuk, hogy a helységnévtábláik románul, magyarul illetve ukránul is feliratozva vannak, az ukrán felirat pedig cirill betűkkel, és nem latin betűkkel történik. Hargita Megye Tanácsának érvelése tehát, miszerint a román jogrend csak a latin ábécé használatát engedélyezné a hivatalos helységnévtábla feliratozásánál, egyértelműen hamis.
Továbbá a kormányképviselő azért támadta meg a bíróságon Csíkszereda határozatát a rovásírásos helységnévtáblákról, mert a prefektus érvelése szerint nem volt meg Csíkszeredában a 20% székely. Ez a feltétel Hargita megye esetében sem teljesül, jelenleg sem, viszont mára az új közigazgatási kódex módosult, sokkal megengedőbb lett, és explicit módon kiemeli, hogy azokban a közigazgatási egységekben, ahol egy bizonyos kisebbség számaránya nem éri el a 20%-ot, az illető önkormányzat dönthet úgy, hogy használja az illető kisebbség nyelvét a hivatalos kommunikációban.
A jelenlegi jogi környezetben tehát Csíkszereda is határozhatna úgy, ismét, hogy a hivatalos helységnévtáblákat is feliratozzák rovással és ezúttal azt a prefektus nem támadhatná meg, legalábbis azzal az érvvel nem, hogy nincs elegendő székely Csíkszeredában.
Következésképpen több sebből vérzik Hargita Megye Önkormányzatának elutasító válasza, és valószínűsíthető, hogy közigazgatási bíróságon és/vagy a Diszkriminációellenes Tanácsnál keresem majd a székelyek igazát ebben az ügyben is.
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése