Határidőben válaszolt a csomafalvi önkormányzat arra a közérdekű bejelentésemre, amelyben azt kértem, hogy fontolják meg olyan reklámtáblák felállítását a település határaiban, amelyek rovásírással is tartalmazzák a település nevét, és tegyék mindezt úgy, hogy azokról a táblákról szülessen egy önkormányzati határozat, és rendelkezzenek építkezési engedéllyel, műszaki tervvel és az összes, reklámtábla állításához a törvény szerint szükséges hatósági láttamozással is.
A csomafalvi polgármester, Márton László Szilárd által aláírt válasz arról tájékoztat, hogy az ügy, az ő előterjesztésében, az október 31-i önkormányzati ülésen tárgyalásra került.
A híres, Colombo felesége-szerű székely "autonómia" jegyében kelt válaszban a polgármester közli, hogy a 62%-ban székelyek lakta település vezetősége fenntartja magának a jogot, hogy a község ügyeinek intézését az általuk választott időben és módon valósítsák meg.
Az, hogy hogyan döntöttek a rovásírásos helységnevet tartalmazó reklámtábla felállításáról, nem jelenik meg a válaszban, a község honlapján pedig még nem elérhető az ülés jegyzőkönyve, viszont abból, amit válaszoltak, sejteni lehet, hogy elutasításra került a rovástábla felállításáról szóló határozat.
Szerk. megj.: a csomafalvi rovástábla, de az összes többi olyan székelyföldi rovástábla is, legyen az hivatalos helységnévtábla, vagy rovásírásos helységnevet tartalmazó reklámtábla, amely már létezik, vagy akár amelyik megvalósításáról létezik politikai akaratnyilvánítás, túlmutat önmagán.
Pontosan úgy, ahogyan a magyar nemzetiségi jogok tiszteletbentartása sem pusztán helyi ügye a helyi magyarságnak, hanem össznemzeti ügy, a székelység jogainak tiszteletben tartása is túlmutat a helyi jellegen, és össznemzeti jelleget ölt. Az, hogy rovástáblák legyenek a településeink ki- és bejáratainál, nem csak a helyi közösség, hanem az egész székelység érdeke, és stratégiai célja, a Budapesti Székely Nemzetgyűlés határozatával összhangban.
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése