Levélben tájékoztatott Vincze Erik, hogy megfellebbezte a Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasító határozatát, amelyet a Gulyás Gergely elleni büntetőfeljelentésére kapott. Vincze Erik emberiesség elleni bűncselekmények előkészítésével vádolta meg a kovidfasiszta magyar kormány alapemberét, a feljelentő szerint ugyanis az alapjogok gyakorlásának "védettségi igazolványokhoz" való kötése egyértelműen megsérti úgy a magyar Btk. vonatkozó 143. cikkét, mint a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának 7 cikk h) pontját.
Brilliáns érveléssel Erik a panaszában felhozza, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya egyértelműen tiltja például a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását még szükségállapot esetén is (jelenleg Magyarországon nincsen szükségállapot, hanem veszélyhelyzet). Merész érveléssel Erik megállapítja, hogy az Alaptörvény ugyan engedi a véleménynyilvánítás korlátozását néhány esetben, ez azonban ellentétes az említett nemzetközi egyezménnyel. Erik érvelése alapján, a nemzetközi jogi alapvetés szerint és az alaptörvény Q cikke szerint, amennyiben egy, az illető állam által elismert nemzetközi egyezmény kedvezőbb előírást tartalmaz emberi jogi szempontból, mint a nemzeti, akkor azt kell alkalmazni.
Azt is felhozza, hogy a rendőrség gyakorlatilag semmilyen más érvvel nem támasztotta alá az álláspontját, miszerint a védettségi igazolványokhoz kötött jogkorlátozások nem emberiesség elleni bűncselekmény, csak azzal, hogy az elkövető, jelen esetben a magyar kormány ezt eszmei szinten egy jogi norma preambulumában (azaz semmilyen joghatással nem bíró, elméleti részében) kizárta. Kérdi Erik, egy szemléletes párhuzammal, egy gyilkosság feltételezett elkövetőjének írásbeli nyilatkozata mióta elegendő bizonyíték arra, hogy nem az illető volt az elkövető?
Az egészségügyi szempontból oltást fel nem vehető személyek esetét is felhozza, hogy a védettségi igazolványokkal való jogkorlátozás az ő esetükben aztán tényleg semmivel nem indokolható.
Végül büntetőjogi eljárási hibára is hivatkozik. A sértett lakossági csoport egyetlen tagja sem lett kihallgatva, érdekvédelmi szervezeteiktől semmilyen állásfoglalást nem tud a rendőrség felmutatni, az ő jogsérelmeikről, elszenvedett kárukról nincs tanúvallomás.
Alább a panasz teljes terjedelmében:
"Tisztelt Felettes Ügyészség!
Panasszal szeretnék élni a Központi Nyomozó Föügyészség 1.Nyom.506/2021/1 számú határozata kapcsán, a feljelentés elutasítása miatt, jogalap Be. 369. § (2).
Tényállás:
Feljelentést tettem a hatályos Btk. 143§ és az ICC Statútum 7. cikk (h) alapján meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény tárgyában Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ellen.
A Központi Nyomozó Föügyészség 1.Nyom.506/2021/1 számú határozata a feljelentés elutasításáról tájékoztat a következő érveléssel:
Az ügyészség leírja az emberiesség elleni bűncselekmény definícióját. Emellett azt fogalmazza meg, hogy az alapvető emberi jogok azok a jogok, amelyeket az Alaptörvény, az Európai Emberi Jogi Egyezmény (Római Egyezmény), Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, és a Genfi Egyezmények tartalmaznak.
A nyomozó hatóság egészen furcsa érvelést alkalmazott, egyrészt elismeri, hogy valóban jogkorlátozások történnek, azonban álláspontja szerint erre az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó előírásai lehetőséget teremtenek. Továbbá szerinte azért nem emberiesség elleni bűncselekmény a védelmi igazolvány meglétéhez kötött, példának okáért művelődéshez való jog gyakorlása (színházak, vagy akár sportrendezvények látogatása például), mert a jogkorlátozás célja "értelemszerűen nem a lakosság valamely csoportjának a csoporthoz tartozása miatti üldöztetését, az alapvető jogoktól a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként történő megfosztását célozza."
A nyomozó hatóság szerint ennek bizonyításához elegendő elolvasni a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi 1. törvény preambulumát, amely rögzíti, hogy a Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket.
Indokolás:
A Központi Nyomozó Föügyészség 1.Nyom.506/2021/1 számú határozata ellen a következő indokok miatt emelek panaszt:
Az ügyészség már az elején elkövetett egy ténybeli tévedést, amikor azt fogalmazta meg, hogy az alapvető emberi jogok azok a jogok, amelyeket az Alaptörvény, az Európai Emberi Jogi Egyezmény (Római Egyezmény), Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, és a Genfi Egyezmények tartalmaznak.
Az alapvető emberi jogokat nem csak ez a négy jogforrás határozza meg, hanem ezen felül számos jogforrás, például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, EU alapjogi karta, Gyermekjogi Egyezmény, ILO-egyezmények, stb.
Ezután az ügyészség az Alaptörvény 53. cikkére, ami alapján veszélyhelyzet esetén a kormány rendeletben rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Emellett az Alaptörvény 54. cikkére mely alaplján különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása a II. (ekvivalens a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 6. cikkével) és a III. (ekvivalens a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7., 8 . és analógia alapján 11. cikkével) cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében (ekvivalens a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 15. és 16. cikkével) megállapított alapvető jogok kivételével felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
Az Alaptörvény lehetőséget nyújt a VII cikk szerinti alapvető jog felfüggesztéséhez, azonban a Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 4. cikke megtiltja az Egyezségokmány 18. cikkének felfüggesztését. Az Egyezségokmány 18. cikke analóg az Alaptörvény VII cikkével. Ez alapján az Alaptörvény 54. cikke nemzetközi egyezménybe ütközik. Azonban az Ügyészség nem vizsgálhatja jogszabály nemzetközi egyezménybe ütközését. Azonban ilyen esetekre létezik egy jogi biztosíték. Az Alaptörvény Q cikke alapján biztosítani kell a magyar jog és a nemzetközi jog összhangját. A nemzetközi jog egyik legfontosabb alapelve szerint, ha a nemzetközi jogi rendelkezés szigorúbb a nemzeti jog szerinti rendelkezéshez képest, akkor a nemzetközi jogot kell alkalmazni.
Gyakorlatilag azzal támasztotta alá a nyomozó hatóság azt, hogy nem emberiesség elleni bűncselekmény a vizsgált cselekmény, hogy ezt az elkövető egy törvény bevezetőjében leírta, mint gondolatot. Sarkított párhuzammal ez az érvelés olyan, mintha egy emberölés elkövetőjét azzal mentenék fel, hogy hát leírta, hogy nem az emberölés volt a célja.
A Btk. szerint polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak minősül minden olyan magatartás, amely magában foglalja az (1) bekezdésben írt cselekmények polgári lakosság elleni sorozatos elkövetését, egy állam vagy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében.
Ezt ketté kell bontani az ügy kapcsán.
A cselekményt sorozatosan követik el, ugyanis a miniszter úr sportesemények látogatása során tenné kötelezővé a védettségi igazolás használatát. Sportesemény sok történik az országban, s a miniszter úr minden esetben kötelezővé tenné a védettségi igazolás használatát. Ez a sorozatos elkövetést mutatja, mivel legalább 3 esetben megtörténik az elkövetés. A módszeres támadást az is megalapozza, hogy a feljelentett személy már 2020 decemberében megfogalmazta, hogy az oltási könyv előnyöket fog jelenteni (https://szabadpecs.hu/2020/12/kormanyinfo-lesz-itthon-is-oltasi-konyv-ami-elonyoket-fog-biztositani-a-mar-beoltottaknak/), tehát a cselekmény nem egyszeri, spontán eset, hanem előre eltervezett.
Az emberiesség elleni bűncselekményeket egy állam vagy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében hajtják végre. Az állam politikájának végrehajtásához az állam számára legkézenfekvőbb módszer a jogszabályok alkotása. Különleges állapot (szükségállapot, hadiállapot) esetén az állam politikáját könnyebb véghrzvinni jogszabályi úton, ugyanis különleges igazgatás esetén az alapvező jogokat rendeleti úton is lehet korlátozni. Emiatt az ügyészség hibásan hivatkozott arra, hogy pusztán azért nem emberiesség elleni bűncselekmény az eset, mert a jogszabály alkotója megfogalmazta, hogy az adott alapjog vagy alapjogok korlátozása az állam biztonságának, a közrendnek, a közegészségügynek, a közerkölcsnek, valamint mások jogainak és szabadságainak a védelme érdekében szükséges.
E jogoknak a korlátozása sem lehet korlátlan, ugyanis az alapjogokat csak a lehető legszükségesebb mértékben szabad korlátozni.
Különösen igaz, hogy egy jogszabállyal kapcsolatos ügy esetén nem elég a jogszabály preambulumát elolvasni. A jogszabályok preambuluma olyan, mint egy könyv fülszövege. Gyakran emelkedett és ünnepélyes megfogalmazással bírnak a preambulumok; s ami a legfontosabb, nem részei a jogszabály normaszövegének. Jogszabályok értelmezésekor elsősorban a normaszövegből kell kiindulni, hisz a preambulum önmagában nem határoz meg jogokat és kötelezettségeket.
2021. 04. 26-án megjelent a 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet, ami alapján megvalósult a jogkorlátozás.
Ez alapján már nem előkészületről, hanem befejezett cselekményről beszélhetünk.
A jogszabály megsérti az Alaptörvény II. cikk 2. pontját (ekvivalens a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. cikkével)
A fentebb citált jogszabályhelyek alapján tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
A védettségi igazolványt 3 módon lehet megszerezni. Oltással, igazolt fertőzéssel és magán-laboratóriumban igazolt ellenanyag-szeropozitivitással. A harmadik módszer alkalmazása véleményem szerint ritka lesz, mivel a vizsgálat és az igazolás megszerzése díjköteles. Tehát a védettségi igazolvány megszerzéséhez az emberek nagy részének oltásra lenne szüksége.
A covid-19 elleni oltóanyag vészhelyzeti engedéllyel rendelkezik, nem ismerjük a hoszú távú hatásait, az oltóanyagokkal sok kísérlet folyik. Pfizerrel 18, Modernával 16, AstraZenecával 25, Szputnyikkal 19, Sinopharmmal 6 kísérlet zajlik. Az oltóanyagokat kb. 1 éve alkalmazzák, átlag oltóanyagok kb. 5-6 év alatt kerülnek forgalomba. Ez alpján megállapítható, hogy az oltóanyag kísérleti gyógyszer, s a vele végzett oltás orvosi kísérlet.
Az önkéntes hozzájárulás ebben az esetben nem valósul meg, hiszen az oltáshoz jelentős többletjogok tartoznak. Az orvosi kísérletek alapvető szabálya az önkéntesség, s nem lehet senkit előnyben részesíteni azért, mert részt vett egy orvosi kísérletben. Megállapítható, hogy a jelenleg hatályos jogszabály alapján a beoltott személyek (akik ezzel orvosi kísérletben vettek illetve vesznek részt) jelentős többletjogokat élveznek, s a kormány bejelentései alapján a jogok további kiterjesztése fog történni. Akik nem vesznek részt az orvosi kísérletben, ők nem gyakorolhatják maradéktalanul az alapvető jogaikat. S ami többek közt bizonyítja, hogy a kormány politikájába tartozik az orvosi kísérlet minél szélesebb körben való elvégzése az az, hogy az oltási igazolás kötelező az éjszakai horgászat esetén is. Horgászat közben a megfertőződés esélye minimális, hisz a horgászat leginkább magányos tevékenység. Tehát az oltási igazolás kötelezővé tétele az éjszakai horgászat esetén nem szolgálja a vírus elleni védekezést. Ez az intézkedés inkább politikai célokat szolgál.
A jogszabályban nem szerepelnek az egészségügyi okokból olthatatlan személyekre vonatkozó szabályok.
Bizonyos személyek egészségügyi okokból nem olthatóak. Ez lehet például az oltás utáni anafilaxiás reakció, immunhiány, autoimmun betegség, krónikus lyme-kór stb.
A rendelet alapján az alapvető jogok teljes körű gyakorlásához védettségi igazolvány szükséges. Ha az olthatatlan személy nem esett át a fertőzésen, akkor nem jogosult védettségi igazolványra, tehát nem gyakorolhatja az alapvető jogait szabadon. Valószínű el fog köztük terjedni olyan megoldás, hogy a kezelőorvosuktól igazolást kérnek az olthatatlanságról. Azonban ezt az igazolást nem kötelesek elfogadni.
Az olthatatlan személyekkel kapcsolatban vannak jól működő szabályok, azonban ezek nem a covid-19 elleni oltással kapcsolatosak.
A kötelező oltások alól lehet kérni mentességet, amennyiben valaki olthatatlan. Azonban ez nem vonatkozik a covid-19 elleni oltásra, ugyanis hivatalosan nem kötelező oltás.
A sárgaláz elleni oltás esetén az ICWP (Nemzetközi Sárgakönyv) tartalmazhatja az olthatatlanság tényét. A sárgaláz elleni oltást előíró országok az olthatatlanság tényét tartalmazó ICWP-vel rendelkező beutazó személyt kötelesek a határátlépés szempontjából. Azonban ez nem vonatkozik a covid-19 elleni oltásra, ugyanis a WHO nem sorolta be a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok alá.
Az egészségügyi okokból olthatatlan személyekre vonatkozó szabályok hiánya túlmutat az emberek egészségének védelmén, s egy bizonyos csoportot megfoszt az alapvető jogaitól.
A nyomozó hatóság teljesen egyoldalúan, sietve és a minimális büntetőeljárási előírásokat is figyelmen kívül hagyva hozta meg a határozatát. Teljességgel hiányzik a nyomozásból például a büntetőeljárási törvény szerinti sértettek, a lehetséges áldozatok, a védelmet nem élvező csoport tagjainak, képviselőinek tanúvallomásai, érdekvédelmi szervezeteinek álláspontjai, a cselekményeknek az ő szempontjukból való értelmezése, az általuk elszenvedett sérelmek és károk.
A tanúkat a következőképp lehetett volna praktikusan felkutatni: Hirdetményt közzéttenni, s aki kíván jelentkezni, ő nyugodtan jelentkezhet. A hirdetményi tanúkutatás bevett eljárás a nyomozó hatóságok körében.
Az érdekvédelmi szervek közül az ügyészség is jónéhánnyal kapcsolatban áll. Tehát az álláspont kikérése könnyű lett volna.
(Személyes kihallgatásom értelmetlen lenne, ugyanis nem vagyok a cselekmény sértettje, New York-ban élek s ennél több információ nincs a birtokomban. Tehát kérem ezt mellőzni)
Tisztelettel kérem fentiek tükrében ismételten megvizsgálni, hogy a feljelentett cselekmény létezik-e és kimeríti-e a hatályos Btk. 143§ és az ICC Statútum 7. cikk (h) alapján meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény tényállását.
......................., 2021-05-01
Tisztelettel: Vincze Erik
Mellékletek:
- Központi Nyomozó Föügyészség 1.Nyom.506/2021/1 számú határozata"
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése