2021. május 21., péntek

Panasz az ombundsmannak a GMO igazolványok miatt, cifrázva - a sporthoz való jog


A Korona Igazsága csoporthoz tartozó Gurabi Ági indította tömeges panaszáradat az ombundsman felé akció sikerén felbuzdulva, és az akció által kikényszerített állásfoglalást felhasználva jómagam is (a Korona Igazsága csoport tagjaként) benyújtottam egy panaszt az alapvető jogi biztoshoz, Kozma Ákoshoz. 

Panaszomban kizárólag a jégpályák, uszodák, edző- és fitnessztermek, sportlétesítmények kovidfasiszta GMO igazolványhoz kötött használatát támadom.

Kozma Ákos állásfoglalásában nem találja törvénytelennek a GMO igazolványok létét, viszont leszögezi, hogy amennyiben ezek alapvető emberi jogot vagy alapvető szükségletek kielégítését korlátoznának, úgy annak már volna alaptörvényellenes vonzata.

Panaszomban kimutatom, hogy a sportról szóló 2004. évi 1. törvény már a preambulumban leszögezi, hogy a sporthoz való jog alapvető emberi jog, valamint, hogy a szabadidős sporttevékenység is jogilag ugyanúgy sporttevékenység, mint mondjuk a versenysport. 

A testi és lelki egészséghez való jog, amelyet többek között a sportolás és rendszeres testmozgás támogatásával segíti elő elő az állam, szintén alapvető jog az alaptörvény szerint.

Egy újabb vonalon azt is megkérdőjelezem, hogy a "védettségi kártya" valós védettséget ad-e az újnátha ellen, mivel átiratom van Müller Cecília országos tisztifőorvostól, hogy 2021 március 31-ig 21.347 egyszer vagy kétszer újnátha ellen beoltott személy mégis megbetegedett. 

Kifejtem, hogy ez a szám a valóságban még több lehet, mert a "védettségi igazolvánnyal" rendelkező személyek sokkal kevesebb élethelyzetben kell tesztet végeztessenek az újnáthára, mint a "védettségi igazolvánnyal" nem rendelkező személyek.

A panasz szövege szabadon másolható:

"Alapvető Jogok Biztosa részére

 

Panasz

 

Alulírott ............................., cím ..........................................................., személyazonosító igazolványszám ............................, panaszt kívánok tenni a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletnek a “koronavírus elleni védettségüket” igazolni nem képes személyeket hátrányosan megkülönböztető 12. § (4) bekezdés b) pontjának, valamint 12. § (4c) bekezdés a) pontjának alapvető emberi jogaimat sértő és magyar alaptörvényellenes jogszabályi rendelkezései ellen az Ön intézményénél.

Az illető kormányrendeleti szövegek felülvizsgálatára semmilyen más jogorvoslati lehetőség nincs biztosítva, de az Alapvető Jogok Biztosa vizsgálhatja azokat és akár az Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatukat is kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál.

 

Tényállás:

 

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés b) pont kimondja:

“A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények

 b) a koronavírus ellen védett személy számára látogathatóak.”

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 12. § (4c) bekezdés a) pont kimondja:

(4c) A (3a) és a (4) bekezdés szerinti helyszín üzemeltetője vagy vezetője, illetve az üzemeltető vagy a vezető alkalmazottja - a (4a) bekezdés szerinti kivétellel - annak a beléptetését megtagadja, valamint a látogatás megkezdését megakadályozza, aki

a) a koronavírus elleni védettségét az e rendeletben meghatározott módon

nem igazolja.

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 2/A. §  (1) szerint:

“E rendelet alkalmazásában koronavírus ellen védett személy az, aki ezt a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány) bemutatásával igazolja.”

Az ún. “védettségi igazolványt” a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolásáról elnevezésű jogszabály 1. pontja határozza meg, miszerint:

“1. § (1) A SARS-CoV-2 koronavírus (a továbbiakban: koronavírus) elleni védettség igazolása

a) a COVID-19 betegségből (a továbbiakban: fertőzés) e rendeletben meghatározott időn belül történő felgyógyulás vagy

b) *  az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyaggal történt védőoltás (a továbbiakban: oltottság)

tényének az igazolásával történik.

(2) A koronavírus elleni védettség igazolására alkalmas az e rendelet szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány), illetve applikáció.”

            A Nemzeti Népegészségügyi Központ 20241-3/2021/JF sz. átiratában közli, hogy 2021 március 31-ig 21.347 egyszer, vagy kétszer beoltott személy betegedett meg igazoltan COVID-19 betegségben, ez az addig a dátumig beoltott személyek megközelítőleg 1%-a. Az átirat nem közli, hogy ezek közül pontosan hányan haláloztak el ebben a betegségben, mindenesetre több személy egy vagy mindkét oltás ellenére is elhalálozott. 

            Ehhez még hozzá kell venni, hogy a védettségi igazolvánnyal” rendelkező személyek jóval kevesebb élethelyzetben kell PCR tesztet végezzenek (határátkeléshez, munkavégzéshez, egyéb, teszthez kötött élethelyzetben) mint az ilyen igazolvánnyal nem rendelkező személyek, így a valós, COVID-19 betegséggel fertőzött személyek száma köztük is jóval nagyobb lehet a fent említett 1%-nál.

 

 

Indokolás:

Fenti tényállásból megállapítható, hogy a a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 1.§ b) pontban definiált eset, a védőoltás” tényének igazolása semmiképp sem jelenti a valós egészségügyi, fizikai védettséget a COVID-19 betegség ellen.

            Ez alapján kimondható, hogy a védettségi igazolvánnyal” rendelkezés vagy az egyenlő bánásmódról szóló 2003 évi CXXV. tv. h) pontja szerinti egészségi állapotot (fertőzésen való átesést) tükröz, vagy egy invazív orvosi beavatkozás (oltás), mint egészségügyi szolgáltatás igénybevételét. Ez utóbbi eset a 2003 évi CXXV. tv. i), j) t) pontok szerinti csoporthoz tartozást tükrözi, mert egy egészségügyi szolgáltatás igénybevétele az arról alkotott egészségügyi, vallási, világnézeti vagy éppen politikai véleményünktől és meggyőződésünktől függ.

            A bepanaszolt jogszabályi rendelkezések értelmében azok a személyek, akik meggyőződésük okán nem éltek egy invazív egészségügyi beavatkozással, nem rendelkeznek védettségi igazolvánnyal”, és nem látogathatják az edzőtermeket, fitnesztermeket, uszodát, közfürdőt, jégpályát, annak ellenére, hogy ezek létrejöttéhez adójukkal hozzájárultak. Azok a személyek, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal”, de 1%-uk igazoltan COVID-19 fertőzött oltás után, a támadott jogszabályi rendelkezések értelmében látogathatják a fent felsorolt intézményeket, és így, igazolvánnyal, jogszerűen “terjeszthetik” a “fertőzést”.

Következik, hogy mivel nem a valós egészségügyi, fizikai védettséget igazolja, hanem egy, az arról alkotott egészségügyi, vallási, világnézeti vagy éppen politikai véleménytől és meggyőződéstől függő invazív orvosi beavatkozás igénybevételét,  a bepanaszolt rendelkezéssorozat nem valós járványügyi intézkedés, hanem az emberek egészségügyi, vallási, világnézeti vagy éppen politikai véleményétől és meggyőződésétől függő, hatósági dokumentummal igazolt hátrányos megkülönböztetése.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján közzétett, “Az Alapvető Jogok Biztosának a védettségi igazolvány alapjogi értékeléséről kialakított állásfoglalása és a jogi szabályozás felülvizsgálatára tett javaslatai” címet viselő dokumentum a következőket tartalmazza:

Ez az ösztönzés mindaddig nem kifogásolható alkotmányossági szempontból, ameddig elvben a teljes beoltható lakosság beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll, azaz az érintettek saját döntésén múlik a vakcina felvétele, illetve, amíg a szabályozás nem alapvető jogok gyakorlását vagy alapvető szükségletek kielégítését köti a védettség igazolásához.

            Mint fent bemutattam, a védettségi igazolvány” nem a valós védettséget igazolja (az oltottak minimum 1%-a  ugyanúgy megfertőződött, mint az oltatlanok), hanem vagy egészségügyi állapotot (fertőzöttségen átesettséget), vagy pusztán az “oltáshoz”, mint invazív egészségügyi beavatkozáshoz fűződő elutasító vagy egyetértő véleményt tükrözi.

A Magyar Alaptörvény XV. cikk 2) pont kimondja:

“(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

            Következik, hogy a magyar alaptörvény alapvető jogok tekintetében semmilyen megkülönböztetést nem engedélyez, sem politikai, sem más vélemény szerint, sem egyéb (egészségügyi állapot, fertőzöttségen át nem esettség, egészségesség) helyzet alapján.

            Amennyiben tehát a támadott rendelkezések alapvető jogot korlátoznak, úgy alaptörvényellenesek (ezt egyébként az alapvető jogok biztosának fent hivatkozott állásfoglalása is tartalmazza).

            A 2004. évi I. törvény a sportról, a preambulum rész 4. bekezdése értelmében:

“A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét.”

            A 2004. évi I. törvény a sportról, a preambulum rész 6. bekezdése értelmében:

“Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, egyetemi-főiskolai sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.”                                                                                         

            Megállapítható, hogy függetlenül attól, hogy versenysportról, vagy a szabadidő eltöltéséről, egészségmegőrzésről van szó, a sport törvény szerint alapvető emberi jog a magyar jogrend szerint, és így Magyar Alaptörvény XV. cikk 2) pont értelmében nem lehet megkülönböztetés tárgya.

            A 2004. évi I. törvény a sportról, 1. § (2) bekezdés értelmében:

“(2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.”

            Következik, hogy a kötetlenül, akár a szabadidő eltöltéseként végzett edzőtermi és fitnessztermi testedzés, az uszodai testedzés, a közfürdői testedzés, a jégpályai testedzés mind sporttevékenységek.

A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 12. § (4c) bekezdés a) pont tehát alapvető emberi jogot, kötetlenül, szabadidő eltöltéseként végzett sporttevékenységet tesz megkülönböztetés tárgyává, ami alaptörvényellenes, még az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján közzétett, “Az Alapvető Jogok Biztosának a védettségi igazolvány alapjogi értékeléséről kialakított állásfoglalása és a jogi szabályozás felülvizsgálatára tett javaslatai” címet viselő dokumentumban foglaltak és fennebb idézett állásfoglalás logikája szerint is.

Magyarország Alaptörvénye XX. cikk kimondja:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

 

Megállapítható, hogy a sportolás és a rendszeres testedzés a testi és lelki egészség, a magyar alaptörvényben leszögezett alapvető emberi jogok feltétele. Ugyanez állapítható meg a 2004. évi I. törvény a sportról, preambulum rész 4. bekezdése szövegéből is, amely szerint a sport erősíti a testi és lelki egészséget.

A támadott jogszabályi rendelkezés tehát a Magyarország Alaptörvénye XX. cikkben foglalt alapjogtól, a testi és lelki egészséghez való alapjogtól is megfosztja a lakosság egy csoportját. Ennek az alapjognak a diszkriminatív korlátozása is tilos, a magyar Alaptörvény XV. cikk 2) pont alapján.

Nemzetközi jogi viszonylatban, az Európai Emberi Jogi Egyezmény 14. cikke értelmében maga a megkülönböztetés tilalma is alapvető emberi jog.

“14. cikk - Megkülönböztetés tilalma

A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.”

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 4.cikk 1. bekezdés kizárólag szükségállapot esetén engedélyezi az Egyezségbe foglalt alapvető emberi jogok bármilyen korlátozását. Magyarországon nem szükségállapot, hanem veszélyhelyzet van érvényben.

“1. A nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején az Egyezségokmányban részes államok az adott helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben tehetnek olyan intézkedéseket, amelyek eltérnek az Egyezségokmányban vállalt kötelezettségeiktől, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem állnak ellentétben egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeikkel és nem jelentenek kizárólag faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi származás alapján történő megkülönböztetést.”

            Fentiek alapján kérem az Alapvető Jogok Biztosát, hogy erre vonatkozó jogkörénél fogva 1. foglaljon állást a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletnek a “koronavírus elleni védettségüket” igazolni nem képes személyeket hátrányosan megkülönböztető 12. § (4) bekezdés b) pontjának, valamint 12. § (4c) bekezdés a) pontjának az indokolás részben felsorolt alapvető emberi jogokat sértő jellegéről

2. kezdeményezze a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletnek a “koronavírus elleni védettségüket” igazolni nem képes személyeket hátrányosan megkülönböztető 12. § (4) bekezdés b) pontjának, valamint 12. § (4c) bekezdés a) pontjának az Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságon.

 

..............................                                                                                                           ..........................    

 

Melléklet:

-          Nemzeti Népegészségügyi Központ 20241-3/2021/JF sz. átirata"

Kapcsolódó:

Hatalmas fegyvertény - Több, mint 800 panasz érkezett civilektől pár nap alatt az ombundsmanhoz, muszáj volt nyilatkoznia a kovidnáci igazolványokkal kapcsolatban (ruszinkarpatalja.blogspot.com) 

Müller Cecília: 21.347 személynek lett 2021 március 31-ig pozitív a médiavírus-tesztje, oltás után (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése