Elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség Vincze Eriknek a Gulyás Gergely ellen tett feljelentését emberiesség elleni bűncselekmény előkészítése tárgyában, a bevezetendő védelmi igazolvány alapú társadalmi szintű hátrányos megkülönböztetés és alapvető jogfosztás miatt.
Mint ismeretes, valamilyen ismérv alapján meghatározható csoportot vagy annak tagját alapvető jogában korlátozni a magyar jog és a Hágai Nemzetközi büntetőbíróság Római Statútuma szerint is emberiesség elleni bűncselekmény.
A nyomozó hatóság egészen furcsa érvelést alkalmazott, egyrészt elismeri, hogy valóban jogkorlátozások történnek, azonban álláspontja szerint erre az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó előírásai lehetőséget teremtenek. Továbbá szerinte azért nem emberiesség elleni bűncselekmény a védelmi igazolvány meglétéhez kötött, példának okáért művelődéshez való jog gyakorlása (színházak, vagy akár sportrendezvények látogatása például), mert a jogkorlátozás célja "értelemszerűen nem a lakosság valamely csoportjának a csoporthoz tartozása miatti üldöztetését, az alapvető jogoktól a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként történő megfosztását célozza."
A nyomozó hatóság szerint ennek bizonyításához elegendő elolvasni a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi 1. törvény preambulumát, amely rögzíti, hogy a Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket.
Szerk. megj.: gyakorlatilag azzal támasztotta alá a nyomozó hatóság azt, hogy nem emberiesség elleni bűncselekmény a vizsgált cselekmény, hogy ezt az elkövető egy törvény bevezetőjében leírta, mint gondolatot. Sarkított párhuzammal ez az érvelés olyan, mintha egy emberölés elkövetőjét azzal mentenék fel, hogy hát leírta, hogy nem az emberölés volt a célja.
Teljességgel hiányzik a nyomozásból például a büntetőeljárási törvény szerinti sértettek, a lehetséges áldozatok, a védelmet nem élvező csoport tagjainak, képviselőinek tanúvallomásai, érdekvédelmi szervezeteinek álláspontjai, a cselekményeknek az ő szempontjukból való értelmezése, az általuk elszenvedett sérelmek és károk.
Egy dél-afrikai apartheid rendszer vizsgálatánál sem kizárólag a rendszert működtetők vannak meghallgatva mondjuk egy nemzetközi büntetőbíróság által, hanem a rendszer, a bűncselekmény áldozatai is, és főleg ők, a sértettek.
Következésképpen a nyomozó hatóság teljesen egyoldalúan, sietve és a minimális büntetőeljárási előírásokat is figyelmen kívül hagyva hozta meg a határozatát, amely ellen mindenképpen érdemes volna panasszal élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése