A következő eszmefuttatást küldte el nekem egy szülő, változtatás nélkül közlöm:
"Szülőként hatalmas felelősségnek
tartom döntést hozni arról, hogy beoltassuk-e az 5 évesnél idősebb
gyermekeinket a COVID-19 betegség ellen rendelkezésre álló készítményekkel.
Szerettem volna jó döntést hozni ebben a kérdésben, ezért legjobb tudásom
szerint próbáltam körbejárni a gyermekek oltásának kérdését. Jelen írásomban szeretnék
megosztani - a teljesség igénye nélkül - pár olyan szempontot, amelyek számomra
a döntéshozatalban meghatározónak bizonyultak.
A gyógyszerek, gyógyhatású
készítmények alkalmazása előtt minden esetben számomra az első lépés, hogy
elolvasom annak betegtájékoztatóját. Fontosnak tartom megismerni, hogy milyen
hatást vált ki egy adott készítmény és esetlegesen milyen kockázatokkal,
mellékhatásokkal járhat ha bármelyik családtagom szervezetébe kerül. A COVID-19
betegség elleni vakcinák esetében is a betegtájékoztató volt, amit elsőként
kerestem.
Amikor a felnőttek COVID-19 betegség elleni oltási programja elkezdődött kerestem az úgynevezett feltételes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező COVID-19 vakcinák betegtájékoztatóit, annak érdekében, hogy el tudjam dönteni oltassam magam vagy nem. Azonban akkor még a hazai hivatalos oldalakon, mint amilyen például az ogyei.gov.hu, nem volt elérhető. Hosszas kutakodás után az Európai Gyógyszerügynökség (továbbiakban: EMA) oldalán találtam rá a vakcinák alkalmazási előírásaira és a betegtájékoztatókra magyar nyelven
(https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/comirnaty-epar-product-information_hu.pdf),
ezért a mai napig is ebből a forrásból tájékozódom.
Döntéseimet olyan dokumentumokra próbálom
alapozni, amelynek tartalmáért valaki felelősséggel tartozik, de legalábbis,
amelyek túlmutatnak a fősodrásúnak is nevezett médiából ránk zúduló többnyire
egyoldalú véleményeken. A vakcinák alkalmazási előírásainak és
betegtájékoztatóinak tartalmi követelményeit európai uniós jogszabályok
határozzák meg, a gyógyszerkészítmények forgalomba hozatala szintén
jogszabályok által meghatározott folyamat eredménye, melyek megnevezik azokat a
szervezeteket, amelyek felelősek az engedélyezési folyamat lépéseiért. Ilyen szervezet
például a már korábban említett EMA, amely
az Európai Unió decentralizált ügynöksége, amely felelős az Európai Unió
területén a gyógyszerek (beleértve az oltóanyagokat) tudományos értékeléséért,
felügyeletéért és biztonságosságának ellenőrzéséért.
Nem volt ez másképp akkor sem,
amikor a gyerekek oltása elkezdődött, elsőként ismét az EMA weboldalán lévő
dokumentumokból tájékozódtam.
Tekintettel arra, hogy jelen írásom
a gyermekek, elsősorban az 5 éven felüliek oltása kapcsán igyekszik válaszokat
találni vagy legalábbis gondolatébresztő kérdéseket megfogalmazni, ezért csak a
„Comirnaty 10 mikrogramm/adag
koncentrátum diszperziós injekcióhoz 5–11 éves gyermekek COVID-19 mRNS vakcina
(nukleozid-módosított) tozinamerán” elnevezésű, közismerten csak Pfizer
vakcinaként emlegetett készítmény betegtájékoztatójával és alkalmazási
előírásával kapcsolatos gondolataimat igyekszem ismertetni kizárólag laikus szemmel.
Megnyitva a betegtájékoztatót
elsőként az elején található fekete háromszögre irányult a tekintetem, amelyet
a következő figyelmeztetés követett:
„▼Ez
a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági
információk gyors azonosítását. Ehhez Ön is hozzájárulhat a tudomására jutó
bármilyen mellékhatás bejelentésével.”
Számomra ez már az elején jelentős
kételyeket ébresztő tájékoztatás volt a gyermekeimen történő alkalmazást
illetően. A háromszög szimbólum és a szöveges figyelmeztetés nem véletlen,
mivel szerepeltetése a feltételes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező
készítmények esetén jogszabályi előírás az alkalmazásukkal kapcsolatos magasabb kockázat jelzéseként.
Figyelmeztetések és óvintézkedések
A betegtájékoztató Figyelmeztetések, óvintézkedések
pontjában az alábbiakat olvastam:
„Mint minden
vakcinánál, a Comirnaty esetében is előfordulhat, hogy nem véd meg minden
beoltott személyt, és nem ismert, meddig
tart a védőhatás.”
Adódik az első kérdés: ha nem ismert, hogy meddig tart a védőhatása, akkor mi értelme az
alkalmazásának? -
Az első döbbenet után folytattam az olvasást:
„Előfordulhat, hogy gyermeke harmadik
Comirnaty oltást kap. Lehetséges,
hogy gyengült/gyengített immunrendszerű személyek a harmadik adag után sem
lesznek teljesen védettek a COVID-19 betegséggel szemben. Ilyen esetekben
továbbra is alkalmaznia kell az általános óvintézkedéseket a COVID-19
megelőzésére. Ezen kívül az Önnel szoros kapcsolatban állókat is megfelelően be
kell oltani.”
Tehát értelmezésem szerint a vakcinából – azon túl,
hogy tulajdonképpen deklarálja, hogy minimum három adagra lesz szüksége az
oltásnak minden esetben szülői hozzájárulással alávetett gyereknek –a vírus által legveszélyeztetettebb gyengült/gyengített immunrendszerű személyeket három adag sem biztos, hogy
megvédi. De akkor hány adag tudja megvédeni? Meghatározható-e az adagok
száma egyáltalán? És mire alapozzák a „védelem” szó használatát, ha a védelem időtartama nem ismert? Ha a
gyártó nem ismeri a védelem időtartamát, akkor mire alapozzák a fősodrású
médiában szakértőnek nevezett emberek a találgatásaikat? Honnan veszik a
bátorságot, hogy bárkit – felnőttet és gyereket egyaránt – oltakozásra bíztassanak
úgy, hogy még maga a gyártó sem tudja, meddig tart a vakcinák által kiváltott
védelem ideje?
Felnőttek esetén közel egy éve alkalmazzák a Comirnaty
(Pfizer) vakcinákat, mely idő alatt már a 4. oltást ajánlják az arra
nyitottaknak és mindemellett felelősséggel még annyit sem mernek hivatalos
dokumentumban bizonyossággal leírni, hogy például „legalább 3 hónapos védelmet
biztosít”? Aki ilyesfajta jóslásba bocsátkozik csupán feltételezésként, szakmai
vagy bármilyen tudományos megalapozottság nélkül teszi. Az sem segíti a felelős
döntés meghozatalát, hogy az alkalmazási előírást és a betegtájékoztatót szinte
havonta frissítik az EMA honlapján.
A fentieknél jobban csak az döbbentett meg, amikor
a betegtájékoztató 2. pontjában azt olvastam, hogy „Ne alkalmazza a Comirnaty-t, ha gyermeke allergiás a hatóanyagra vagy
a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére” és a 6. pontban
szereplő felsoroláshoz érve a vakcina
összetevői között az alábbiakat olvastam:
„-
((4-hidroxibutil)azanediil)bisz(hexán-6,1-diil)bisz(2-hexildekanoát) (ALC-0315)
-
2-[(polietilénglikol)-2000]-N,N-ditetradekilacetamid (ALC-0159)
- 1,2-disztearoil-sn-glicero-3-foszfokolin
(DSPC)”
Mik ezek az összetevők? Honnan tudjam vagy tudhatom
meg, hogy a gyermekem allergiás-e ezekre az összetevőkre? – fogalmazódtak meg
bennem sorra a kérdések.
.
Az összetevők jellemzői után kutatva, az internetes
kereső egyik találata az Európai Parlament oldalára mutatott, ahol Guido Reil
európai parlamenti képviselőnek 2021. december 22-én az Európai Parlamentben
elhangzott kérdéséből az alábbiak ragadták meg a figyelmem:
„Az Európai Gyógyszerügynökség termékinformációi szerint a Pfizer Comirnaty vakcinájának két fő összetevője az ALC-0315 és az ALC-0159. Az Echelon, a nanorészecskék gyártója kijelenti, hogy azok „csak kutatási célokat szolgálnak, emberi felhasználásra nem alkalmasak”. A nem engedélyezett segédanyagokat tartalmazó oltóanyag beadása – különösen gyermekeknek – illegális, veszélyes és etikátlan.”
(https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/P-9-2021-005690_EN.html)
A fentiek után adta magát a következő lépés és
felkerestem a két összetevő gyártójának, az Echelon- Biosciences-nek a weboldalát,
ahol az alábbiakat találtam:
„Az ALC-0315 egy ionizálható lipid, amelyet lipid nanorészecskék képzésére használtak az RNS szállítására. Az ALC-0315 az ALC-0159, a DSPC és a koleszterin mellett a SARS-CoV-2 elleni BNT162b2 vakcina egyik összetevője. Ez egy reagens minőségű termék, kizárólag kutatási célra.”
https://www.echelon-inc.com/product/alc-0315/
„Az ALC-0159 egy PEG-ezett lipid, amelyet lipid nanorészecskék képzésére használtak RNS szállítására. Az ALC-0159 az ALC-0315, a DSPC és a koleszterin mellett a SARS-CoV-2 elleni BNT162b2 vakcina egyik összetevője. Ez egy reagens minőségű termék, kizárólag kutatási célra.”
(https://www.echelon-inc.com/product/alc-0159/
Összegezve a fentieket álláspontom szerint az
idézett betegtájékoztató szerint nem alkalmazható a vakcina, ha valaki
allergiás az összetevőire, de mivel
legalább két összetevője emberi felhasználásra alkalmatlan, kizárólag kísérleti
célra használható, emberi alkalmazásra veszélyes lehet. Számomra mindez azt
jelenti, hogy ha elég bátor vagy, a saját magad és a gyereked oltásával „segíted”
a tudomány fejlődését, vagyis részt vehetsz egy kísérletben, aminek a
kimenetele jelenleg bizonytalan.
A Comirnaty (Pfizer) vakcina betegtájékoztatója az EMA weboldalán egyazon
dokumentumban szerepel a készítmény alkalmazási előírásával, amelynek 4.4.
pontja szerint „a vakcina által
biztosított védelem ideje nem ismert, mert meghatározása
folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.” Ez a
mondat kvázi „legalizálja” az ALC-0315 és az ALC-0159 összetevők alkalmazását,
mivel még kísérleti szakaszban van a vakcina, zajlanak a klinikai vizsgálatai, ezért
ezen összetevők felhasználása is kutatási célra történik, tehát jogilag
védhető, azonban erkölcsi szempontból szerintem életellenes, felháborító és
aggodalomra ad okot, különösen a gyerekeken történő alkalmazás vonatkozásában.
Ugyanezen alkalmazási előírás
5.1. pontja szerint „ezt a gyógyszert feltételes jóváhagyással engedélyezték,
ami azt jelenti, hogy a gyógyszerre vonatkozóan további adatokat kell
benyújtani. Az Európai
Gyógyszerügynökség legalább évente
felülvizsgálja az erre a gyógyszerre vonatkozó új információkat, és szükség
esetén módosítja az alkalmazási előírást.” Ugye mennyivel jobban hangzik a
„feltételes jóváhagyással” engedélyezett vakcina, mint a „kísérleti jelleggel”
engedélyezett készítmény?
A „feltételes jóváhagyás” véleményem szerint tulajdonképpen a kísérleti
jelleg burkolt, a hétköznapi emberek számára „emészthetőbb” és egyben
félrevezetőbb megfogalmazása. Hiszen, ha egy gyógyszerkészítményről még nem
tudunk minden adatot, amely szükséges a feltétel nélküli jóváhagyásához, az a
készítmény nem nevezhető biztonságosnak, legfeljebb feltételezésekkel élhetünk
e téren, ami a hiányzó vizsgálatok, kutatások során vagy igazolást, vagy
cáfolatot nyer.
Eltérések a már jól bevált oltásoktól
A Comirnaty (Pfizer) vakcina
feltételes jóváhagyással rendelkező forgalomba hozatali engedélyének II. számú
melléklete alapján megállapítható, hogy az engedélyezésre a 726/2004/EK
rendelet 14-a. cikke alapján került sor.
A 726/2004/EK rendelet 14-a.
cikke tartalmazza azokat a lényeges jogi szempontú különbségeket, amelyek
megkülönböztetik a Comirnaty (Pfizer) vakcinákat az általunk jól ismert
oltásoktól. A 726/2004/EK rendelet 14-a.
cikke – talán nem véletlenül – 2019. január 7. napján lépett hatályba (a
2019/5 Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet 1. cikk 14. pontja alapján) és az
alábbiakat tartalmazza:
„(1) Kellően indokolt esetekben a betegek kielégítetlen gyógyászati
igényének kielégítése érdekében a teljes klinikai adatok benyújtása előtt
megadható a forgalombahozatali engedély olyan gyógyszereknek, amelyek súlyos
vagy életveszélyes betegségek kezelésére, megelőzésére vagy orvosi
diagnosztizálására szolgálnak, feltéve, hogy az adott gyógyszer azonnali
forgalmazásából származó előny nagyobb, mint a megkövetelt további adatok
hiányából eredő kockázat. Veszélyhelyzetben
az ilyen gyógyszereknek megadható a forgalombahozatali engedély még abban az
esetben is, ha a teljes preklinikai vagy gyógyszerészeti adatok nem kerültek
benyújtásra.”
A fentiek alapján arra a
megállapításra jutottam, hogy a COVID-19
betegség vonatkozásában kifejlesztett vakcinákat megelőzően, veszélyhelyzet okán, teljes preklinikai
vagy gyógyszerészeti adatok benyújtása nélkül nem kerülhetett forgalomba
gyógyszerkészítmény az Európai Unióban, így Magyarországon sem. Azok az oltások, amelyeket mi szülők és
gyermekeink eddig kötelező oltásokként kaptunk egy sokkal szigorúbb eljárásrend
alapján kerültek forgalomba, nem csupán feltételezésekre alapozva, hanem a
hatásosságuk és biztonságosságuk egyértelmű, végleges megállapítását követően.
Álláspontom szerint joggal merülhet
fel a kérdés, hogy a magukat szakértőnek nevező véleményvezérek mégis miért
igyekeznek megtévesztéssel rávenni a szülőket arra, hogy kockára tegyék gyermekeik
egészségét vagy akár életét? Talán ők épp úgy zsarolás áldozatai, mint azok az
emberek, akik azért oltatják magukat a Covid-19 betegség elleni kísérleti
vakcinákkal, hogy ne veszítsék el a munkájukat és ezáltal a megélhetésüket,
vagyis a munkahelyük helyett inkább a munkaképességüket és akár az életüket is
kockáztatják, nem gondolva arra, hogy ezzel a cselekedetükkel hosszú távon -
társadalmi szinten is - milyen súlyos károkat okozhatnak.
A gyógyszeripar fejlődése vagy a közegészség megóvása a fontosabb cél?
A 726/2004/EK rendelet 14-a.
cikke tulajdonképpen vészhelyzet esetén legalizálja az embereken végezhető
gyógyszerkísérleteket, ami jelentősen hozzájárul a gyógyszeripar és a
gyógyszerkereskedelem fejlődéséhez, amely érdeket az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83
EK irányelv preambulumában az Európai Unió a közegészség megóvásának célja fölé
helyez – vagyis – bármennyire
hihetetlennek tűnik - rögzíti, hogy a gyógyszeripar fejlődését az emberek egészségének
megóvása nem akadályozhatja, szó szerint idézve:
„ A gyógyszerek gyártására,
forgalmazására és felhasználására vonatkozó szabályok legfontosabb célja a közegészség megóvása. Ezt a célkitűzést azonban olyan eszközökkel
kell elérni, amelyek nem hátráltatják a gyógyszeripar fejlődését, illetve a
Közösségen belüli gyógyszer-kereskedelmet.”
Ezzel egybecseng az Európai Unió
Tanácsának a védőoltással megelőzhető
betegségek elleni megerősített együttműködésről szóló 2018. december 7. napján
kelt ajánlása (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H1228(01)&from=GA),
mely többek között tartalmazza a tagállamok számára azon ajánlást miszerint
dolgozzanak ki „az adott helyzetnek megfelelően nemzeti és/vagy regionális
szintű oltási terveket”, amelyek javasolt tartalmi elemeként a védőoltások egész életre kiterjedő
megközelítésének alkalmazása is szerepel.
Hogy mit is jelent a védőoltások
egész életre kiterjedő megközelítésének alkalmazása csak mostanában kezd igazán
értelmet nyerni számomra, mikor közel egy év leforgása alatt az embereket már
ugyanazon betegség különböző mutációi okán már a negyedik védőoltás felvételére
kezdik ösztönözni, sőt egyes véleményvezérek egyértelműen kijelentik: „ne azt
számolják, hogy hányadik, hanem 3-4 havonta oltassák be magukat” (forrás: https://index.hu/belfold/2022/01/14/javasolt-oltas-covid-19-pfizer/).
Csak számomra abszurd ez a történet?
A Comirnaty (Pfizer) vakcina esetében a
forgalomba hozatali engedély II. számú melléklete szerint a „Comirnaty hatásosságának és
biztonságosságának megerősítése érdekében a MAH-nak be kell nyújtania a randomizált, placebokontrollos, megfigyelő számára titkosított besorolású
C4591001 vizsgálat végleges klinikai
vizsgálati jelentését” 2024 júliusáig, vagyis a vakcina hatásosságának és biztonságosságának egyértelmű
megállapítására csak 2024 júliusát követően kerülhet sor.
Számomra úgy tűnik, hogy több milliárd dózis kísérleti vakcinát
adnak be emberek tömegeinek, köztük már gyerekeknek is, nagyrészt burkolt
kényszer - értem ez alatt, hogy például a munkavégzés feltételévé teszik a vakcinák felvételét, a
védettségi igazolványok meglétéhez kötik népszerű szolgáltatások igénybevételét
és még sorolhatnám) és a
tömegtájékoztatási eszközökön keresztül történő állandó sulykolás és manipuláció
segítségével anélkül, hogy minden kétséget kizáróan meggyőződnének a vakcinák
hatásosságáról és biztonságosságáról. Ez véleményem szerint életellenes és
erkölcstelen.
Álláspontom szerint, tekintettel
a vakcina kísérleti jellegére, nagy
veszélynek teszi ki gyermekét az a szülő, aki az alapján dönt az oltásról,
hogy a „szomszéd Pistike is megkapta és
kutya baja”, „a Zsuzsika is él és virul, pedig már kettőt is kapott”. Mint általában a gyógyszerkísérleteknél,
jelen kísérletek során is a nyilvánosság számára ismeretlen arányban placebót
is alkalmaznak, ezért senki nem tudhatja, hogy az ő gyerekébe hatóanyaggal
rendelkező vagy hatóanyag nélküli sóoldatot fecskendeznek!
Mi a helyzet a GMO-kkal?
A Magyar Kormány GMO-król szóló rövid tájékoztatójában az alábbiakat
olvashatjuk:
„A genetikailag módosított szervezetek
(röviden: GMO-k) olyan szervezetek, amelyekben a genetikai örökítőanyagot
(DNS-t) mesterségesen átalakították úgy, ahogy az a természetben nem fordul
elő.
A technológiát gyakran nevezik „modern biotechnológiának”,
„géntechnológiának”, „génmódosításnak” vagy „génmanipulációnak”. Ezzel a
technikával lehetőség nyílik az élő szervezet kiválasztott génjeinek,
génszakaszainak vagy mesterségesen kialakított szintetikus géneknek az
átültetésére bármely élő szervezetbe. A génátültetés lehetősége, nem-rokon fajok
között is fennáll…
A géntechnológiában tapasztalható, tudományos léptékkel mérve is gyors
fejlődés következtében nem volt elég idő a potenciális veszélyek és a hosszú
távú hatások kivizsgálására. Alig ismerjük a genetikailag módosított
szervezetek környezeti, ökológiai, egészségügyi, társadalmi hatásait és
kockázatait. A GMO-k emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak
többségét (a jogszabályoknak is megfelelően) biotechnológiai óriáscégek végzik
vagy finanszírozzák. Független hatásvizsgálatok sajnos alig állnak
rendelkezésünkre.
Nem csak a társadalom, vagy az egyes uniós tagállamok, hanem a tudomány
álláspontja is erősen megosztott a GMO-k biztonságának kérdésében. Tény az,
hogy ha egyszer az ilyen szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat onnan nem
tudjuk visszavonni. Ezért lenne fontos, hogy még az engedélyezés előtt alaposan
felmérjük és kivizsgáljuk az egyes GMO-k kockázatait.” (forrás:
https://2010-2014.kormany.hu/download/f/a5/60000/gmo-rol%20roviden.pdf)
A
koronavírus-betegség kezelésére vagy megelőzésére szolgáló, géntechnológiával
módosított szervezeteket tartalmazó vagy azokból álló, emberi felhasználásra
szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok elvégzéséről és az ilyen
gyógyszerekkel való ellátásról (Covid19) szóló 2020/1043 európai parlamenti
és tanácsi rendelet 2. cikke alapján „a
klinikai vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos egyetlen művelet – beleértve a Covid19 kezelésére vagy
megelőzésére szolgáló, GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló, emberi
felhasználásra szánt vizsgálati készítmények csomagolását és címkézését,
tárolását, szállítását, megsemmisítését, ártalmatlanítását, forgalmazását, az
azokkal történő ellátást, azok beadását vagy felhasználását, kivéve a
vizsgálati készítmények gyártását – sem igényel előzetes környezeti kockázatértékelést vagy hozzájárulást”,
ellentétben a korábbi, veszélyhelyzeten kívül, még mindig irányadó
szabályozással.
A 2020/1043 európai parlamenti és
tanácsi rendelet tehát a GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló COVID-19 betegség
megelőzésére és kezelésére szolgáló készítmények engedélyezési eljárásából kiiktatta a GMO-s készítmények forgalombahozatalát
megelőző folyamatból az eddig alkalmazott elővigyázatosság és a fokozatosság
elvét, mely alapján a GMO környezetbe bocsátását a fokozatosság elve
szerint kell végrehajtani: a GMO-k elszigeteltségét fokozatosan kell
csökkenteni, a kibocsátást pedig lépésről lépésre növelni, és csak akkor szabad
a környezetbe bocsátani, ha az emberi egészség és a környezet védelme érdekében
végzett értékelés szerint megtehető a következő lépés (forrás: https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/egyeb/mjsz/201702/13_embersicsjudit.pdf).
Felmerülhet a kérdés, mindez hogyan
kapcsolódik a szülők oltással kapcsolatos döntéséhez?
A Comirnaty (Pfizer) vakcina
alkalmazási előírásának 5.1. pontjában szerepel, hogy „a Comirnaty-ban levő nukleozid-módosított
messenger RNS (tozinamerán) lipid
nanorészecskékbe van beágyazva, ami lehetővé teszi a nem replikálódó RNS
gazdasejtekbe történő bejutását a SARSCoV-2 S-antigén átmeneti expressziójának
kiváltása érdekében”, amely információ alapján - ismerve a GMO jogszabály
által meghatározott fogalmát (2001/18/EK irányelv 2. cikk (2)) - megállapítható,
hogy a Comirnaty (Pfizer) vakcina GMO-t
tartalmazó vagy azokból álló készítmény kategóriába tartozik.
A GMO-ra vonatkozó jogi
szabályozás hiányosságai és a technológia veszélyei több forrásból
megismerhetőek, amelyekkel kapcsolatos előzetes tájékozódás álláspontom szerint
minden felelőssége tudatában lévő szülőnek kötelessége. Tudomásom szerint gyermekeink kötelező oltásainak egyike sem GMO-s,
tehát a COVID-19 megelőzésére felkínált vakcinák ebben is eltérnek a már jól
ismert oltásoktól.
Laikusként kérdésként merült fel
bennem a géntechnológiával kapcsolatos tájékozódást követően az is, hogy a
koronavírus fertőzöttek és áldozatok számának a COVID-19 vakcinák alkalmazása
óta tapasztalható robbanásszerű növekedését okozhatják-e az előzetes környezeti
kockázatértékelés és hozzájárulás nélkül a vakcinák által szándékosan a
környezetbe kibocsátott GMO-k? Lehet, hogy a
különféle mutációk kialakulásának is a GMO-k elővigyázatosság nélküli tömeges
környezetbe bocsátása az oka? Ha a GMO-s növényeknél ez megtörténhet, akkor
embereknél talán még nagyobb rá az esély?
A mérlegelés során még fontosnak
tartottam felkeresni a „Feltételezett
mellékhatásokról szóló jelentések európai adatbázisát (EudraVigilance)”,
ahol 2022. január 15-ig csak a Pfizer vakcina (COVID-19 VACCINE PFIZER-BIONTECH
néven kereshető az adatbázisban) vonatkozásában 700 510 (https://www.adrreports.eu/hu/search_subst.html#)
oltást követő nem kívánatos eseményről
érkezett bejelentés.
A szülők felelőssége
A gyermekek oltásához szükséges
szülői hozzájáruló nyilatkozat, véleményem szerint csak a vakcina alkalmazási
előírása és betegtájékoztatója tartalmának ismeretében írható alá felelősséggel,
annak ismerete nélkül nem tudja és nem tudhatja a szülő mihez adja a
hozzájárulását. Hivatalosan a gyermekek
oltásáért csak a szülők tartoznak felelősséggel, amit a hozzájáruló nyilatkozat
aláírásával vállalnak!
Természetesen a döntés
meghozatalához rengeteg, sajnos többnyire egyoldalú vélemény áll rendelkezésre
a fősodrású médiában, amit szinte hipnotizőrként sulykolnak az emberek
tudatába! Álláspontom szerint azonban fontos rögzíteni magunkban, hogy azok
mind csak vélemények, ajánlások és amennyiben nem bizonyulnak helytállónak egy
„elnézést, tévedtem”-mel elintézhetők a kijelentőik által. A tudomány
folyamatosan fejlődik, amit ma valósnak tart, holnap már cáfolatot nyerhet. A
vakcinák esetében már most rengeteg cáfolat és kétely látott napvilágot, amiről
azonban nem a tévéből vagy rádióból szerezhetünk tudomást.
Szülőként úgy gondolom, nem
rendelkezem felhatalmazással arra, hogy egészséges gyermekem életét
kockáztassam csupán feltételezésekre alapozva, egy vitatható hatékonyságú
vakcina kifejlesztésére irányuló legalizált kísérletben.
Azt tanultam az egyetemen, hogy a jognak az erkölcsiséghez kötődnie kell
annak érdekében, hogy a társadalom többsége el tudja fogadni azt. Felmerül
a kérdés, hogy csak azért, mert jogszabályba
foglalják - vagyis azért, mert a WHO egy „gumi” szabály alapján
veszélyhelyzetet hirdetett és röviddel előtte – meggyőződésem szerint nem
véletlenül - az Európai Unióban jogszabályban kihirdették, hogy veszélyhelyzet
esetén a már bevált eljárásrendeket félredobva, feltételezésekre alapozva lehet
gyógyszereknek nevezett készítményeket forgalmazni emberek számára –, erkölcsös cselekedet-e emberek életét vagy
egészségét kockáztatni? Álláspontom szerint NEM és szembe megy a józan
gondolkodással.
A fentiek alapján vajon erkölcsös
döntés lenne-e a törvényhozó részéről, ha a feltételes jóváhagyással
engedélyezett vakcinák hatásosságának és biztonságosságának végleges
megállapítását megelőzően, vagyis a feltételek nélküli forgalomba hozatali
engedély kiadása előtt kötelezővé tennék a COVID-19 betegség megelőzése
tekintetében elérhető vakcinákat?
Már a jelenlegi körülmények
ismeretében is, de a kötelező oltások esetleges bevezetése esetén különösen
kíváncsi lennék egykori tanáromnak, Kovács Péter professzor úrnak a véleményére,
aki a Miért nincs még kihirdetve a Római
Statútum című 2019-ben megjelent tanulmányában (a továbbiakban: Tanulmány)
(forrás: https://jog.tk.hu/uploads/files/2019-01-KOVACS.pdf)
többek között arra keresi a választ, hogy Magyarországon - a hatályba lépése
óta eltelt immáron közel húsz év alatt - miért nem sikerült még kihirdetni a Nemzetközi
Büntetőbíróságot alapító Római Statútumot.
A Tanulmány szerint „parlamenti
vitákban elhangzott utalások, parlamenti képviselői dokumentumok vagy eseti
beszélgetések félmondatai, tudományos írások egyaránt arra utalnak, hogy egy
elemet tart igazán aggályosnak a KEH (Köztársasági Elnöki Hivatal), és ez a
mentességi klauzula és annak az államfőkre vonatkozó fordulata”, mely a
2016-ban beterjesztett törvényjavaslat (Trócsányi-javaslat) alapján a
következőket tartalmazza:
„27. cikk A hivatalos minőség
figyelmen kívül hagyása a büntetőjogi felelősség szempontjából
1. A jelen Statútum a hivatalos
minőségre való tekintet nélkül egyaránt vonatkozik minden személyre. Semmilyen
körülmények között sem mentesíti az adott személyt a jelen Statútum szerinti
büntetőjogi felelősség alól különösen az állam- vagy kormányfői tisztséggel,
kormány- vagy parlamenti tagsággal, választott képviselői vagy kormányhivatalnoki
tisztséggel járó hivatalos minőség, és mint olyan, nem indokolja a büntetés
mérséklését.
2. A nemzeti vagy a nemzetközi szabályok szerint a hivatalos minőséggel járó mentességek vagy különleges eljárási szabályok nem akadályozzák a Bíróságot az adott személy fölött joghatóságának gyakorlásában.”
(https://www.parlament.hu/irom41/00383/00383.pdf)
A Tanulmányban felsorolásra
kerülnek azok a cselekmények, amelyekre a Római Statútum kiterjed, ezek pedig a
következők: népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús
bűncselekmények, agresszió.
Kovács Péter professzor úr Tanulmányában
megvizsgálja azt a kérdést, hogy a Római Statútumban nevesített cselekmények
tekintetében „egy bármikori magyar
köztársasági elnök célkeresztbe kerülésének van-e realitása”, majd a
kérdést alaposan körbe járva 2019-ben megállapítja, hogy „egyszerűen nem állhat elő az a helyzet, amitől tartanak azok, akik a
Római Statútum kihirdetésének folyamatát visszatérően megakasztják”
Magyarországon.
Tekintettel arra, hogy Kovács
Péter professzor úr a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság bírájaként is
tevékenykedik, nagyon kíváncsi lennék arra, hogy a jelenleg érvényben lévő
különleges jogrend időszakában történt események és kormányzati intézkedések
fényében, az esetleges kísérleti vakcinák felvételének általánosan kötelező
jogszabályi előírása esetén is fenntartja-e azon megállapítását, mely szerint
nem állhat elő az a helyzet, amitől tartanak azok, akik a Római Statútum kihirdetésének
folyamatát visszatérően megakasztják. Vajon
hazánk vezetői és irányítói milyen megfontolások alapján hozták és hozzák döntéseiket, ha húsz év alatt nem volt bátorságuk a
Római Statútum kihirdetéséhez? Hozhatunk-e felelős döntést csak az ő
iránymutatásukat követve, vagy mindenképp meg kell vizsgálni a saját
értékrendünk alapján is azon kérdéseket, melyekről döntenünk kell? Én az
utóbbira biztatok mindenkit, nem valaki ellen, hanem egymásért, gyermekeinkért,
a jövőért.
Szerintem egyértelműen
kijelenthető, hogy a jelenlegi helyzet rendkívüli üzleti lehetőség befektetői
oldalról, hiszen minél több a beteg, annál több gyógyszerre, illetve vakcinára
lehet szükség. A tudósok számára szintén rendkívüli lehetőségeket kínál a
jelenlegi helyzet, hiszen a természettől egyre távolabb kerülő emberek a
tudósokra, mint megmentőkre tekintenek és tőlük várják a megoldást, mindent
elhisznek nekik, így lehetőségük nyílt emberek tömegein kipróbálni azt a géntechnológiát,
amelyre a jelenleg kihirdetett pandémia nélkül csekély esélyük lett volna.
Mindehhez csak azt kellett elérni, hogy az emberek gyógyászati igényeik
kielégítetlennek tűnjenek, vagyis a COVID-19 betegséget olyannak tüntessék fel,
amelynek megelőzésére vagy kezelésére nem létezik kielégítő, az Unióban
engedélyezett módszer, vagy ha létezik is ilyen módszer, ahhoz képest az
említett gyógyszer jelentős gyógyászati előnyt jelentőnek tűnjön az érintettek
számára. (726/2004/EK rendelet 14-a. cikk (1)-(2) bekezdés alapján). Emellett
véleményem szerint hatalmas mennyiségű adat, és genetikai minta megszerzésére
nyílt lehetőség, ami a gyógyszeripar fejlődését, a gyógyszerkereskedelmet és
még ki tudja milyen területeken hozhat jelentős fellendülést. Vagy romlást? Az, hogy a közegészség megóvása, mint
alárendelt cél milyen szerepet játszik majd a jövőben, álláspontom szerint még
nem látható tisztán, csak sejtéseink lehetnek. Vajon meg lehet-e oldani
ugyanazzal a gondolkodással egy problémát, amivel előidézték? Szerintem a válasz:
NEM.
Albert József"
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése