2020. április 17., péntek

Szendrői Tibor pécsi lakos ellen facebookos álhírterjesztés miatt indult eljárás - egy rosszakarója jelentette fel

A Facebook oldalán közzétett anyag szerint Szendrői Tibor ellen egy bizonyos P. Péter tett feljelentést, miután az oldalán olyan megosztásokat talált, amelyek szerinte kimerítik az álhírterjesztés bűncselekeményének tényállását.
A gyanúsított bevallása szerint 5 rendőrautóval 16 rendőr érkezett ki hozzá, házkutatást tartottak és ennek során lefoglaltak egy asztali számítógépet, két laptopot és egy mobiltelefont, amelyeket a feltételezett bűncselekmény elkövetésekor használhatott.
A kérdésre, hogy konkrétan milyen eszmék miatt indulhatott az eljárás, Szendrői Tibor azt válaszolta, hogy szerinte a koronavírusra vonatkozó megosztásai képezhetik a büntetőeljárás alapját.
A meghurcolt személy oldalán vizsgálgatva Chemtrailre vontakozó információk, a hazai egészségügyi állapotokat kritizáló bejegyzések illetve saját gondolatokkal felvezetett, koronavírussal kapcsolatos megosztások találhatóak. Egy meg nem tekinthető videót ú.n. "független tényellenőrzők" ellenőriztek és azt írja, hogy részben hamis információkat tartalmaz.


Szerkesztői vélemény: az Alaptörvény mindenki számára biztosítja a vélemény, a gondolat, a lelkiismeret, a meggyőződés, és mindenezek szabad megváltoztatásának jogát, valamint ezek szabad kinyilvánításának jogát, akár nyilvánosan is. Az Alaptörvény nem köti ezeket a jogokat az illető vélemények, gondolatok, meggyőződések hatóságilag igazolt igaz vagy hamis voltához.

A "nagy nyilvánosság előtt" jogi terminusba az interneten közzétett tartalmaknak a beleillesztésével nem értek egyet, nagy nyilvánosság embertömeget kellene jelentsen közterületen és nem a virtuális térben.

A koronavírus törvényben eszközölt Btk. módosítás, amely akár valós tény állítását is bünteti, teljes egészében szembehelyezkedik az alaptörvény által szavatolt fenti jogokkal, ezért alaptörvényellenes.
A törvény szövege nagyon tág értelmezési lehetőségeket ad, és ezért hivatali visszaélések, a kérdéseket feltevő lakosság megfélemlítésére irányuló kísérletek eszközévé válhat.

Milyen hatóság állapítja meg egy információról, hogy az valós, vagy valótlan? Miért kéne annak a hatóságnak higgyen a lakosság?

Hogyan lehet értelmezni például azt, hogy "valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa"? Mit jelent a "valós tény elferdítése" kifejezés?

Mégis hogyan lehet bizonyítani, hogy egy, interneten közzétett valós tény, egy információ alkalmas arra, hogy valami ellen való védekezés eredményességét akadályozza vagy éppen meghiúsítsa?

A kérdést a nemzetközi koronavírus pánik, a "maradjotthon" és "mindmeghalunk" mozgalmak egyik szócsövének számító index.hu oldalon Ungváry Krisztián történész is elég részletesen boncolgatta.

Kapcsolódó:
Valós tény és a büntethetőség (index.hu)
Szendrői Tibor Facebook profil 

1 megjegyzés:

  1. Miért a holokauszt tagadás nem a szabad vélemény? Az hány éve is tiltott?

    VálaszTörlés