Kapcsolódó:
A székelyek önrendelkezéséről a bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem nemzetközi jogi karán (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2014. december 22., hétfő
2014. december 17., szerda
Székely Hadosztály megemlékezés Nyíregyházán, 2014 december 1-én
A Székely Hadosztály megalakulásáról és tevékenységéről emlékezett meg a Magyarok Szövetsége Mozgalom Nyíregyházán. A rendezvényen képviseltette magát a Magyar Gárda Mozgalom, Nemzeti Őrsereg, Magyarok Világszövetsége valamint számos civil. Felszólaltak és a Hadosztályt méltatták: Sipos Kund Kötöny református esperes, Takács Péter történész, Gottfried Barna főlevéltáros, Martinovszky István tanár, tárogatós.
Csibi Barna, csíkszeredai székely etnikumú magyar állampolgár üzenetét Kovács Zoltán tolmácsolta a megemlékező közösségnek:
"Adjon az Isten Csibi Barna vagyok, székely. Üdvözlöm a Nyíregyházán egybegyűlteket, akik a Székely Hadosztály harci szellemét kívánják megidézni a mai napon. Adja a jó Isten, hogy a Hadosztály ereje a mi karunkat és elszántsága a mi elszántságunkat erősítse. Most, amikor a megszálló Románia olyan törvényt hozott, amely kötelezővé teszi minden, közigazgatásilag Romániához tartozó településen egy főutcának 1918 december 1-ről (Erdély elszakitásának dátuma Magyarországtól) való elnevezését, üldözi a székely és magyar zászló használatát, amikor a történelmi magyar egyházak a kommunisták által kiállamositott ingatlanjaikat vérrel és kínkeservvel, hatalmas anyagi áldozatokkal végre visszaszerzik, és ekkor a román állam odacsap, újraállamosítva ezen ingatlanokat, és bűnvádi eljárásban jogerősen elítéli a visszaszolgáltatást segítő köztisztviselőket (a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium esete), amikor vad román nacionalista hordák büntetlenül masíroznak székely városaink közterületein, okádva gyűlölt felsőbbrendűségüket és állami hatóságok által védett és táplált hatalmukat, amikor tömeggyilkosokat éltetnek és emelnek pajzsra nap mint nap (lásd Avram Iancu, az 1848-49-es forradalom alatt Dél és Közép Erdélyben elkövetett több tizezer áldozattal járó, az etnikai térképet végleg átformáló magyarellenes népirtások vezéralakja és főszervezője), valljuk be, a Székely Hadosztály példamutatóan fegyelmezett, nagy hatékonyságú és minden ellenfele számára félelmetes ellenállási szellemére igencsak szükség is van. Kérem ezért a nyíregyházi testvéreimet, erősitsék ezt a szellemet a Hadosztályra való méltó megemlékezéssel. Ugyanakkor javasolnám, hogy Erdély és Székelyföld területén, és Magyarország területén is a települések legalább egy utcájukat vagy magáról a Székely Hadosztályról, vagy az abban harcoló hősökről elnevezni szíveskedjenek. Éljen a független Székelyföld, éljen Nagy Magyarország, éljen a bolgár Dobrudzsa és a kun gyökerű, testvéri Nagy Moldova, s vesszenek a betolakodók, hazánk megrontói. Szebb Jövőt!"
Csibi Barna, csíkszeredai székely etnikumú magyar állampolgár üzenetét Kovács Zoltán tolmácsolta a megemlékező közösségnek:
"Adjon az Isten Csibi Barna vagyok, székely. Üdvözlöm a Nyíregyházán egybegyűlteket, akik a Székely Hadosztály harci szellemét kívánják megidézni a mai napon. Adja a jó Isten, hogy a Hadosztály ereje a mi karunkat és elszántsága a mi elszántságunkat erősítse. Most, amikor a megszálló Románia olyan törvényt hozott, amely kötelezővé teszi minden, közigazgatásilag Romániához tartozó településen egy főutcának 1918 december 1-ről (Erdély elszakitásának dátuma Magyarországtól) való elnevezését, üldözi a székely és magyar zászló használatát, amikor a történelmi magyar egyházak a kommunisták által kiállamositott ingatlanjaikat vérrel és kínkeservvel, hatalmas anyagi áldozatokkal végre visszaszerzik, és ekkor a román állam odacsap, újraállamosítva ezen ingatlanokat, és bűnvádi eljárásban jogerősen elítéli a visszaszolgáltatást segítő köztisztviselőket (a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó kollégium esete), amikor vad román nacionalista hordák büntetlenül masíroznak székely városaink közterületein, okádva gyűlölt felsőbbrendűségüket és állami hatóságok által védett és táplált hatalmukat, amikor tömeggyilkosokat éltetnek és emelnek pajzsra nap mint nap (lásd Avram Iancu, az 1848-49-es forradalom alatt Dél és Közép Erdélyben elkövetett több tizezer áldozattal járó, az etnikai térképet végleg átformáló magyarellenes népirtások vezéralakja és főszervezője), valljuk be, a Székely Hadosztály példamutatóan fegyelmezett, nagy hatékonyságú és minden ellenfele számára félelmetes ellenállási szellemére igencsak szükség is van. Kérem ezért a nyíregyházi testvéreimet, erősitsék ezt a szellemet a Hadosztályra való méltó megemlékezéssel. Ugyanakkor javasolnám, hogy Erdély és Székelyföld területén, és Magyarország területén is a települések legalább egy utcájukat vagy magáról a Székely Hadosztályról, vagy az abban harcoló hősökről elnevezni szíveskedjenek. Éljen a független Székelyföld, éljen Nagy Magyarország, éljen a bolgár Dobrudzsa és a kun gyökerű, testvéri Nagy Moldova, s vesszenek a betolakodók, hazánk megrontói. Szebb Jövőt!"
2014. december 1., hétfő
Hatvannégy Vármegyés bravúr a román nemzeti ünnep alkalmából
A Székely Hadosztályról, annak a román betolakodók ellen kifejtett hősies ellenállásáról emlékezett meg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Kézdivásárhelyen 2014 december 1-én, 13.00 órától. A megemlékezésen a Hadosztályt méltató beszédek mellett Tóth Bálint, a HVIM szóvivője konkrét politikai célkitűzést fogalmazott meg az agyontiprott, elhasznált székely autonómia fogalom helyett, éspedig Erdély önálló államiságának lehetőségét.
Elhangzott Kárpáti Piroska Üzenet Erdélyből című költeménye is, ezért a versért halt hősi halált a költőnő.
A rendezvény résztvevői felhivták a figyelmet arra is, hogy a Sepsiszentgyörgyre, állami erőszak-szervezetek által támogatott Új Jobboldal Egyesület által beharangozott, provokatív román nacionalista felvonulás szellemi jelképe, a történelemből ismert személy, Avram Iancu, hivatalos nevén Jankó Ábrahám valójában magyarellenes etnikai tisztogatást és népirtást szervezett az 1848-49-es magyar szabadságharc során, kipusztítva Nagyenyed, Zalatna, Abrudbánya városok, valamint számos Dél és Közép erdélyi falu teljes magyar ajkú lakosságát, örökre megváltoztatva ezzel a térség etnikai térképét.
A rendezvény befejezéseként a résztvevők elénekelték a magyar és a székely himnusz, majd levetítésre került egy Szentkereszthegyi Kratochvil Károly életéről és munkásságáról, valamint az általa vezetett Székely Hadosztály harcairól szóló dokumentumfilm a Kézdivásárhelyi Gyűjtemények házában.
A szélsőséges Új Jobboldal Egyesület által Sepsiszentgyörgyön szervezett provokativ felvonulásról a videót megtekintheti itt:
Kapcsolódó: A Székely Hadosztályra emlékezett a HVIm (szekelyhon.ro)
Elhangzott Kárpáti Piroska Üzenet Erdélyből című költeménye is, ezért a versért halt hősi halált a költőnő.
A rendezvény résztvevői felhivták a figyelmet arra is, hogy a Sepsiszentgyörgyre, állami erőszak-szervezetek által támogatott Új Jobboldal Egyesület által beharangozott, provokatív román nacionalista felvonulás szellemi jelképe, a történelemből ismert személy, Avram Iancu, hivatalos nevén Jankó Ábrahám valójában magyarellenes etnikai tisztogatást és népirtást szervezett az 1848-49-es magyar szabadságharc során, kipusztítva Nagyenyed, Zalatna, Abrudbánya városok, valamint számos Dél és Közép erdélyi falu teljes magyar ajkú lakosságát, örökre megváltoztatva ezzel a térség etnikai térképét.
A szélsőséges Új Jobboldal Egyesület által Sepsiszentgyörgyön szervezett provokativ felvonulásról a videót megtekintheti itt:
Kapcsolódó: A Székely Hadosztályra emlékezett a HVIm (szekelyhon.ro)
2014. november 29., szombat
A szabadságharc nemzetközi jogi alapjai
Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéretek betartásáért, a magyarság jogainak alkotmányos elismeréséért tüntetett a Magyar Polgári Párt szombaton Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényen résztvevők felhívták a figyelmet a szabadságharc, mint fogalom nemzetközi jogi alapjaira is.
Kapcsolódó:
Az 1918-as román ígéretek betartását követelték Sepsiszentgyörgyön (erdely.ma)
2014. november 20., csütörtök
A székelyek önrendelkezéséről a bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem nemzetközi jogi karán
Sárdi Csaba, a bukaresti Nicolae Titulescu egyetem jogi karának hallgatója nemzetközi jogi előadáson tart elemzést a székelyek önrendelkezési jogáról és a kisebbség és nép fogalmáról a nemzetközi jogban.
Az elemzés teljes szövege románul:
Distinctia dintre popor si minoritate,titularii dreptului la autodeterminare si conditiile de exercitare la dreptului de secesiune in D.I.P. ; De ce secuii sunt un popor. de Sárdi Csaba grupa 12-D.E.I. Va invit,pentru inceput, sa privim pe domnul Valentin Stan, profesor doctor la Facultatea de Istorie a Universității din București ,catedra de Istorie Universală ,ce are specializarea in Istoria Relațiilor Internaționale, la Universitatea din București, cu o teză referitoare la” Conceptul de subsidiaritate și problematica minorităților în noua arhitectură de securitate europeană”,care va descrie in aceasta preluare a emisiunii sale,unele concept pe care urmeaza sa le dezbatem. Video’ul se numeste:Valentin Stan,despre secuii”care nu exista”. Link YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=wFhwMYlbuwo (12min.)
Conform Dex-ului, POPÓR ~oáre n. 1) Comunitate de oameni care locuiesc pe același teritoriu, vorbesc aceeași limbă și au aceleași tradiții culturale. 2) Ansamblu de persoane care locuiesc pe un anumit teritoriu; populație. 3) Totalitate de oameni de o anumită naționalitate; neam; seminție. Precum si : Formă istorică de comunitate umană, superioară tribului și anterioară națiunii, ai cărei membri locuiesc pe același teritoriu, vorbesc aceeași limbă și au aceeași tradiție culturală.
Potrivit afirmatiilor recente a conceptelor de natiune si popor ,conform limbii franceze si engleze,cuvantul natiune tinde sa redea un inteles mai mult politic decat cultural,pe cand cuvantul popor tinde sa redea un semnificat mai mult cultural decat politic.Poporul reprezinta o multitudine de indivizi pe cand termenul de natiune reda intelesul mai restransa al acestuia,reuneste aceasta multitudine intr-un singur subiect. Se presupune ca indivizii unui popor impartasesc valori,credinte si o identitate de grup.Poporul,se identifica cu intreg corpul de cetateni a unei jurisdictii investite cu putere politica sau intrunita din motive politice.
Al 2-lea amendament al Constitutiei Statelor Unite a fost interpretat in maniere diferite de-a lungul timpului,unde cuvantul”popor”joaca un rol important.Textul descrie ca(poporul) oamenii au dreptul de a purta arme.Textul:“O miliţie (civili înarmaţi) bine pusă la punct este necesară pentru securitatea unui stat liber, dreptul oamenilor(poporului) de a purta şi deţine arme nu poate fi încălcat.” Initial textul a fost interpretat in sens restrans pentru a insemna o pluralitate de persoane ce au dreptul de a purta si detine arme,adica doar o militie,civili inarmati.Pe cand in prezent acest drept este interpretat in maniera de a fi aplicabil tuturor persoanelor.Deci,in functie de contextual folosit si maniera de interpretare ,termenul”popor”poate avea diferite intelesuri.
Pe sit’ul University of Ottawa , am gasit o propunere legislativa creata in cadrul” Conferinței Organizației Națiunilor Europene a Apatrizilor" (CONSEU) indreptata tuturor organizatiilor competente,propunere creata pe parcursul anilor 1990-1998 cu denumirea de” Declarația universală a drepturilor colective a popoarelor”in care in prima sectiune este definit,din punct de vedere juridic,conceptul de popor.
„Secțiunea I. popoare și națiuni
Art. 1.- Orice grup de persoane care au o legatura comuna la o cultură și propria lor tradiție istorică, elaborate într-un teritoriu geografic determinat sau alte medii, constituie un popor.
Art. 2.- Orice popor are dreptul să se identifice ca atare. Nici un alt exemplu nu se poate substitui pentru definirea acestuia.
Art. 3.- Orice popor are dreptul să se înființeze ca națiune. Existența unei națiuni este consecință a voinței împărtășite de către membrii unui popor de a se organiza politic și instituțional.
Art. 4.- Orice popor are avantajul drepturilor și prerogativelor colective imprescriptibile si inalienabile menționate în această Declarație.”(aceasta propunere de lege are 5 Sectiuni si 24 Articole).
Subiectele dreptului la autodeterminare,asa cum reiese din Carta Natiunilor Unite art.1 alin.(2) sunt popoarele;articolul suna in felul urmator:”Sa dezvolte relatii prietenesti intre natiuni,intemeiate pe respectarea principiul egalitatii in drepturi a popoarelor si dreptului de a dispune de ele insele,si sa ia oricare alte masuri potrivite pentru consolidarea pacii mondiale.” Iar in Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice,adoptata de Adunarea Generala a Natiunilor Unite la 16 decembrie 1966,la Partea Intai,Articolul 1 se precizeaza astfel:
1.Toate popoarele au dreptul de a dispune de ele insele.In virtutea acestui drept,ele isi pot determina liber statutul politic si isi asigura liber dezvoltarea economica,sociala si culturala.
2.Pentru a-si infaptui scopurile,toate popoarele pot dispune liber de bogatiile si de resursele lor naturale,fara a aduce atingere obligatiilor care decurg din cooperarea economica internationala,intemeiata pe principiul interesului reciproc,si din dreptul international.In nici un caz un popor nu va putea fi lipsit de propriile mijloace de trai.
3.Statele parti la prezenta conventie,inclusiv cele care au raspunderea administrarii de teritorii neautonome si de teritorii sub tutela,trebuie sa inlesneasca realizarea dreptului popoarelor de a dispune de ele insele si sa respecte acest drept,in conformitate cu dispozitiile Cartei Natiunilor Unite.
Cat despre minoritati,acest concept este lafel de interpretabil precum cel de popor intrucat cu privire la acestea doar Articolul 27 din Pactul internațional cu privire la drepturile civile și politice și declarația privind minoritățile sunt singurele instrumente ale Organizației Națiunilor Unite care se ocupă în mod direct cu "drepturile persoanelor care aparțin minorităților" în general .
Cu toate acestea, nici una dintre ele nu conține o definiție a "minorității".
Potrivit unei definiții oferite în 1977 de către Francesco Capotorti , raportor special al Sub-Comisiei Națiunilor Unite pentru Prevenirea Discriminării și Protecția Minorităților, o minoritate este: un grup numeric inferior fata de restul populației unui stat, într-o pozitie non -dominanta, ai cărei membri - fiind cetățeni ai statului - posedă caracteristici etnice, religioase sau lingvistice diferite de cele ale restului populației și prezinta, chiar dacă numai implicit(secuii prezinta explicit), un sentiment de solidaritate, îndreptate spre conservarea culturii, tradițiilor, religiei sau limbii.Aceasta definitie nu este convenita la nivel international dar sa convenit ca in definirea acesteia trebuie sa se tina cont de factori obiectivi si subiectivi.
Conditiile de exercitare a dreptului la secesiune:garantarea drepturilor minoritatilor in interiorul statului nou creat ,iar in rest,exista intregi teorii si filozofii create pentru a incera sa stabileasca in ce maniera si in ce conditii unele popoare ar avea dreptul la secesiune prin autodeterminare,niciuna din ele fiind acceptate in D.I.P. iar cele mai importante sunt cele create de un anumit Allen Buchanan care prevede mai multe teorii normative a secesiunii dintre care una este:
Teoria justei remedieri,care prevede ca un grup are dreptul general de a secede daca a suferit anumite injustitii,motiv pentru care secesiunea este in ultima instanta, remediul cel mai adecvat. Motiv(rasism,xenofobie,disciminare institutionalizata prin intermediul lectiilor de istorie si a transmisiunilor TV) .
Toate teoriile acestea ale secesiunii nu vor decat sa sublinieze faptul ca popoarele,daca reusesc sa se numeasca astfel,trebuie sa fie intransigente in a-si insusi dreptul la autodeterminare chiar cu riscul de a intra in conflict cu statul din care se doreste secesiunea.
Si pentru ca eu in aceasta tema ma refer la o posibila secesiune a Tinutului Secuiesc,lucrurile imi sunt usurate de faptul ca Romania nu isi respecta obligatiile asumate fata de Puterile Aliate si Asociate prin Tratatul de la Trianon care prin art.47 face trimitere la art. 11 din Tratatul minoritatilor de la 9 dec.1919,dupa cum am putut observa.
Istoric,secuii se declara urmasii lui Attila,in special al fiului mai mic al acestuia pe cand maghiarii se declara urmasii lui Árpád cu 400 de ani dupa Attila,ceea ce nu contravine documentului medieval Gesta Hungarorum care mentioneaza ca la sosirea maghiarilor in bazinul carpatic au fost intampinati de un popor ce aveau limba(grai) similara cu a lor. Exista controverse cu privire la originea secuilor precum si cu referire la data la care acestia au ajuns in europa,mai ales in perioada aceasta ,intrucat acestia inca mai folosesc o antica forma de scriere runica ce este similara cu alte scrieri antice gasite in zona europei de astazi,cea mai recenta fiind cea din Bosnia unde in 2005 au fost gasite Piramidele de la Visoko ce au o datare foarte veche.Dar aceste lucruri trebuie lasate sa fie deslusite de istorici,posibil cat mai putin implicati politic…
De altfel, atat politic cat si juridic, secuii si maghiarii au existat diferit timp de secole,iar pentru sustinerea acestor mentiuni exista un documentul din 1438 intitulat Unio Trium Nationum,incheiat intre cele trei natiuni locuitoare a Transilvaniei si anume,cum sunt mentionati in documentul respectiv:maghiari,saxoni si secui.
Deci , pana in 1867 (cand a avut loc instaurarea dualismului austro-ungar si scaunele secuiesti au fost dizolvate, nu mai exista unitati administrativ teritoriale separate pentru secui si pentru maghiari), maghiarii si secuii erau considerati ca fiind natiuni diferite .
Astfel,din cele mentionate mai sus reiese ca,daca intr-un viitor ar exista doleante a unor popoare la secesiune din interiorul statului roman ,acesta nu doar ca nu are dreptul sa se impotriveasca ci,conform art.1,alin(3) din Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice,acesta:” trebuie sa inlesneasca realizarea dreptului popoarelor de a dispune de ele insele si sa respecte acest drept,in conformitate cu dispozitiile Cartei Natiunilor Unite”.
Aceasta este o situatie strict teoretica,in realitate neexistand asemenea cerinte,din partea niciunui popor intrucat alte popoare nu exista in interiorul Statului Roman asa cum foarte clar reiese din statisticile ultimului recensamant.
Va multumesc.
Bibliografie: 1)Dex: http://dexonline.ro/ 2)Sit’ul Universitatii din Ottawa, Official Languages and Bilingualism Institute; http://olbi.uottawa.ca/; http://www.slmc.uottawa.ca/?q=int_rights_cesn 3) Al doilea amendament al Constituţiei SUA; 4) Carta Natiunilor Unite; 5) Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice; 6) Declaratia privind drepturile persoanelor care fac parte din minoritati nationale sau etnice, lingvistice si religiose(1992); 7) Tratatul privind minorităţile (Paris, 9 decembrie 1919); 8)Self determination,international society and world order de Martin Griffits; 9)Secession and self-determination-Remedial right only theory scrutinised de Charlotte Mueller; 10)Allen Buchan-Theories of Secession.
Az elemzés kivonatos magyar fordítása:
A hallgató Valentin Stan történész A székelyek, akik nem léteznek című videóját vetítette le, majd az értelmező szótárnak a nép és nemzet, valamint kisebbség fogalmak meghatározásait mutatta be. Hivatkozott az amerikai alkotmányra is, amely a nép fogalmat a fegyverviselő nép fogalomkörben határozta meg. Egy törvényjavaslat, a népek kollektív jogainak meghatározása a nép és nemzet fogalmát a javaslat első cikkeiben tárgyalja. Az ENSZ alapokmány a népet mint az önrendelkezés alanyát határozza meg, a Gazdasági, Kulturális és Politikai Jogok Nemzetközi Egyzeségokmánya pedig tételesen kimondja a népek önrendelkezési jogát. Ugyanezen nemzetközi jogi alapnorma kimondja a természeti erőforrások elidegeníthetetlenségének jogát is, és azt, hogy az aláíró államok kötelesek ennek a jognak érvényt szerezni. A továbbiakban a kisebbség fogalmával foglalkozik, láthatjuk, hogy ez a fogalom sincs meghatározva. Elemzésre kerül az elszakadáshoz való jog is, új állam alapításának feltételei, egy bizonyos Allen Buchlan filozófiai és politikai műveiben egész sor elszakadási elméletet dolgoz ki, amelyek közös pontja, hogy egy adott államból kiszakadni kívánó közösség saját magát népként kell meghatározza, és bizonyítania kell, hogy az az állam, ahol addig kisebbségben élt, igazságtalanságokat követett el. Ezt konkrétan Székelyföldre levetítve nincs nehéz dolga az esetleges elszakadást támogatóknak, ugyanis Románia egyértelműen nem tartotta be az 1920-as trianoni békediktátum során aláírt kisebbségi jogi feltételeket. Ezután történelmi fejtegetésben megállapítja, hogy a székelyek Atilla utódai, míg a magyarok Árpád utódai, és a Gesta Hungarorum is megemlíti, hogy a magyarok bejövetelekor itt az ő nyelvüket beszélő lakosságot találtak. A székelyek eredete az írásuk miatt is kérdéses, ugyanis egy nem olyan régi hivatalos felfedezés, a Boszniában található Visokói piramisok olyan írásjeleket tartalmaznak, amelyeket a székelyek a mai napig használnak. A székelyek és magyarok egészen az újkorig különálló politikai nemzetként léteztek, ahogy ezt az Unio Trium Natiorum elnevezésű dokumentum is mutatja, amely a székely, magyar és szász nemzetről beszél, mint Erdély lakóiról. Egészen az 1867-es közigazgatási újraszerveződésig, amikor felszámolták a székely székeket és helyettük a vármegyéket vezették be Székelyföld területén is, a székelyek különálló közigazgatási egységekben éltek. Következtetésként a hallgató megállapítja, hogy amennyiben a székelyek a Romániától való elszakadás mellett döntenek, úgy a nemzetközi előírások értelmében ezt Románia nemhogy meg nem akadályozhatja, hanem kötelessége elősegíteni. A felvázolt helyzet elméleti jellegű, ugyanis a legutóbbi népszámlálási adatok egyértelműen mutatják, hogy Romániában valójában egyetlen más nép sincs, a románon kívül, és így elszakadási törekvést sem lehet megállapítani. Kapcsolódó: Az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat nem mond ellent egyetlen nemzetközi jogi normának sem - egy bukaresti egyetemi oktató szerint (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Az elemzés teljes szövege románul:
Distinctia dintre popor si minoritate,titularii dreptului la autodeterminare si conditiile de exercitare la dreptului de secesiune in D.I.P. ; De ce secuii sunt un popor. de Sárdi Csaba grupa 12-D.E.I. Va invit,pentru inceput, sa privim pe domnul Valentin Stan, profesor doctor la Facultatea de Istorie a Universității din București ,catedra de Istorie Universală ,ce are specializarea in Istoria Relațiilor Internaționale, la Universitatea din București, cu o teză referitoare la” Conceptul de subsidiaritate și problematica minorităților în noua arhitectură de securitate europeană”,care va descrie in aceasta preluare a emisiunii sale,unele concept pe care urmeaza sa le dezbatem. Video’ul se numeste:Valentin Stan,despre secuii”care nu exista”. Link YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=wFhwMYlbuwo (12min.)
Conform Dex-ului, POPÓR ~oáre n. 1) Comunitate de oameni care locuiesc pe același teritoriu, vorbesc aceeași limbă și au aceleași tradiții culturale. 2) Ansamblu de persoane care locuiesc pe un anumit teritoriu; populație. 3) Totalitate de oameni de o anumită naționalitate; neam; seminție. Precum si : Formă istorică de comunitate umană, superioară tribului și anterioară națiunii, ai cărei membri locuiesc pe același teritoriu, vorbesc aceeași limbă și au aceeași tradiție culturală.
Potrivit afirmatiilor recente a conceptelor de natiune si popor ,conform limbii franceze si engleze,cuvantul natiune tinde sa redea un inteles mai mult politic decat cultural,pe cand cuvantul popor tinde sa redea un semnificat mai mult cultural decat politic.Poporul reprezinta o multitudine de indivizi pe cand termenul de natiune reda intelesul mai restransa al acestuia,reuneste aceasta multitudine intr-un singur subiect. Se presupune ca indivizii unui popor impartasesc valori,credinte si o identitate de grup.Poporul,se identifica cu intreg corpul de cetateni a unei jurisdictii investite cu putere politica sau intrunita din motive politice.
Al 2-lea amendament al Constitutiei Statelor Unite a fost interpretat in maniere diferite de-a lungul timpului,unde cuvantul”popor”joaca un rol important.Textul descrie ca(poporul) oamenii au dreptul de a purta arme.Textul:“O miliţie (civili înarmaţi) bine pusă la punct este necesară pentru securitatea unui stat liber, dreptul oamenilor(poporului) de a purta şi deţine arme nu poate fi încălcat.” Initial textul a fost interpretat in sens restrans pentru a insemna o pluralitate de persoane ce au dreptul de a purta si detine arme,adica doar o militie,civili inarmati.Pe cand in prezent acest drept este interpretat in maniera de a fi aplicabil tuturor persoanelor.Deci,in functie de contextual folosit si maniera de interpretare ,termenul”popor”poate avea diferite intelesuri.
Pe sit’ul University of Ottawa , am gasit o propunere legislativa creata in cadrul” Conferinței Organizației Națiunilor Europene a Apatrizilor" (CONSEU) indreptata tuturor organizatiilor competente,propunere creata pe parcursul anilor 1990-1998 cu denumirea de” Declarația universală a drepturilor colective a popoarelor”in care in prima sectiune este definit,din punct de vedere juridic,conceptul de popor.
„Secțiunea I. popoare și națiuni
Art. 1.- Orice grup de persoane care au o legatura comuna la o cultură și propria lor tradiție istorică, elaborate într-un teritoriu geografic determinat sau alte medii, constituie un popor.
Art. 2.- Orice popor are dreptul să se identifice ca atare. Nici un alt exemplu nu se poate substitui pentru definirea acestuia.
Art. 3.- Orice popor are dreptul să se înființeze ca națiune. Existența unei națiuni este consecință a voinței împărtășite de către membrii unui popor de a se organiza politic și instituțional.
Art. 4.- Orice popor are avantajul drepturilor și prerogativelor colective imprescriptibile si inalienabile menționate în această Declarație.”(aceasta propunere de lege are 5 Sectiuni si 24 Articole).
Subiectele dreptului la autodeterminare,asa cum reiese din Carta Natiunilor Unite art.1 alin.(2) sunt popoarele;articolul suna in felul urmator:”Sa dezvolte relatii prietenesti intre natiuni,intemeiate pe respectarea principiul egalitatii in drepturi a popoarelor si dreptului de a dispune de ele insele,si sa ia oricare alte masuri potrivite pentru consolidarea pacii mondiale.” Iar in Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice,adoptata de Adunarea Generala a Natiunilor Unite la 16 decembrie 1966,la Partea Intai,Articolul 1 se precizeaza astfel:
1.Toate popoarele au dreptul de a dispune de ele insele.In virtutea acestui drept,ele isi pot determina liber statutul politic si isi asigura liber dezvoltarea economica,sociala si culturala.
2.Pentru a-si infaptui scopurile,toate popoarele pot dispune liber de bogatiile si de resursele lor naturale,fara a aduce atingere obligatiilor care decurg din cooperarea economica internationala,intemeiata pe principiul interesului reciproc,si din dreptul international.In nici un caz un popor nu va putea fi lipsit de propriile mijloace de trai.
3.Statele parti la prezenta conventie,inclusiv cele care au raspunderea administrarii de teritorii neautonome si de teritorii sub tutela,trebuie sa inlesneasca realizarea dreptului popoarelor de a dispune de ele insele si sa respecte acest drept,in conformitate cu dispozitiile Cartei Natiunilor Unite.
Cat despre minoritati,acest concept este lafel de interpretabil precum cel de popor intrucat cu privire la acestea doar Articolul 27 din Pactul internațional cu privire la drepturile civile și politice și declarația privind minoritățile sunt singurele instrumente ale Organizației Națiunilor Unite care se ocupă în mod direct cu "drepturile persoanelor care aparțin minorităților" în general .
Cu toate acestea, nici una dintre ele nu conține o definiție a "minorității".
Potrivit unei definiții oferite în 1977 de către Francesco Capotorti , raportor special al Sub-Comisiei Națiunilor Unite pentru Prevenirea Discriminării și Protecția Minorităților, o minoritate este: un grup numeric inferior fata de restul populației unui stat, într-o pozitie non -dominanta, ai cărei membri - fiind cetățeni ai statului - posedă caracteristici etnice, religioase sau lingvistice diferite de cele ale restului populației și prezinta, chiar dacă numai implicit(secuii prezinta explicit), un sentiment de solidaritate, îndreptate spre conservarea culturii, tradițiilor, religiei sau limbii.Aceasta definitie nu este convenita la nivel international dar sa convenit ca in definirea acesteia trebuie sa se tina cont de factori obiectivi si subiectivi.
Conditiile de exercitare a dreptului la secesiune:garantarea drepturilor minoritatilor in interiorul statului nou creat ,iar in rest,exista intregi teorii si filozofii create pentru a incera sa stabileasca in ce maniera si in ce conditii unele popoare ar avea dreptul la secesiune prin autodeterminare,niciuna din ele fiind acceptate in D.I.P. iar cele mai importante sunt cele create de un anumit Allen Buchanan care prevede mai multe teorii normative a secesiunii dintre care una este:
Teoria justei remedieri,care prevede ca un grup are dreptul general de a secede daca a suferit anumite injustitii,motiv pentru care secesiunea este in ultima instanta, remediul cel mai adecvat. Motiv(rasism,xenofobie,disciminare institutionalizata prin intermediul lectiilor de istorie si a transmisiunilor TV) .
Toate teoriile acestea ale secesiunii nu vor decat sa sublinieze faptul ca popoarele,daca reusesc sa se numeasca astfel,trebuie sa fie intransigente in a-si insusi dreptul la autodeterminare chiar cu riscul de a intra in conflict cu statul din care se doreste secesiunea.
Si pentru ca eu in aceasta tema ma refer la o posibila secesiune a Tinutului Secuiesc,lucrurile imi sunt usurate de faptul ca Romania nu isi respecta obligatiile asumate fata de Puterile Aliate si Asociate prin Tratatul de la Trianon care prin art.47 face trimitere la art. 11 din Tratatul minoritatilor de la 9 dec.1919,dupa cum am putut observa.
Istoric,secuii se declara urmasii lui Attila,in special al fiului mai mic al acestuia pe cand maghiarii se declara urmasii lui Árpád cu 400 de ani dupa Attila,ceea ce nu contravine documentului medieval Gesta Hungarorum care mentioneaza ca la sosirea maghiarilor in bazinul carpatic au fost intampinati de un popor ce aveau limba(grai) similara cu a lor. Exista controverse cu privire la originea secuilor precum si cu referire la data la care acestia au ajuns in europa,mai ales in perioada aceasta ,intrucat acestia inca mai folosesc o antica forma de scriere runica ce este similara cu alte scrieri antice gasite in zona europei de astazi,cea mai recenta fiind cea din Bosnia unde in 2005 au fost gasite Piramidele de la Visoko ce au o datare foarte veche.Dar aceste lucruri trebuie lasate sa fie deslusite de istorici,posibil cat mai putin implicati politic…
De altfel, atat politic cat si juridic, secuii si maghiarii au existat diferit timp de secole,iar pentru sustinerea acestor mentiuni exista un documentul din 1438 intitulat Unio Trium Nationum,incheiat intre cele trei natiuni locuitoare a Transilvaniei si anume,cum sunt mentionati in documentul respectiv:maghiari,saxoni si secui.
Deci , pana in 1867 (cand a avut loc instaurarea dualismului austro-ungar si scaunele secuiesti au fost dizolvate, nu mai exista unitati administrativ teritoriale separate pentru secui si pentru maghiari), maghiarii si secuii erau considerati ca fiind natiuni diferite .
Astfel,din cele mentionate mai sus reiese ca,daca intr-un viitor ar exista doleante a unor popoare la secesiune din interiorul statului roman ,acesta nu doar ca nu are dreptul sa se impotriveasca ci,conform art.1,alin(3) din Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice,acesta:” trebuie sa inlesneasca realizarea dreptului popoarelor de a dispune de ele insele si sa respecte acest drept,in conformitate cu dispozitiile Cartei Natiunilor Unite”.
Aceasta este o situatie strict teoretica,in realitate neexistand asemenea cerinte,din partea niciunui popor intrucat alte popoare nu exista in interiorul Statului Roman asa cum foarte clar reiese din statisticile ultimului recensamant.
Va multumesc.
Bibliografie: 1)Dex: http://dexonline.ro/ 2)Sit’ul Universitatii din Ottawa, Official Languages and Bilingualism Institute; http://olbi.uottawa.ca/; http://www.slmc.uottawa.ca/?q=int_rights_cesn 3) Al doilea amendament al Constituţiei SUA; 4) Carta Natiunilor Unite; 5) Conventia internationala cu privire la drepturile civile si politice; 6) Declaratia privind drepturile persoanelor care fac parte din minoritati nationale sau etnice, lingvistice si religiose(1992); 7) Tratatul privind minorităţile (Paris, 9 decembrie 1919); 8)Self determination,international society and world order de Martin Griffits; 9)Secession and self-determination-Remedial right only theory scrutinised de Charlotte Mueller; 10)Allen Buchan-Theories of Secession.
Az elemzés kivonatos magyar fordítása:
A hallgató Valentin Stan történész A székelyek, akik nem léteznek című videóját vetítette le, majd az értelmező szótárnak a nép és nemzet, valamint kisebbség fogalmak meghatározásait mutatta be. Hivatkozott az amerikai alkotmányra is, amely a nép fogalmat a fegyverviselő nép fogalomkörben határozta meg. Egy törvényjavaslat, a népek kollektív jogainak meghatározása a nép és nemzet fogalmát a javaslat első cikkeiben tárgyalja. Az ENSZ alapokmány a népet mint az önrendelkezés alanyát határozza meg, a Gazdasági, Kulturális és Politikai Jogok Nemzetközi Egyzeségokmánya pedig tételesen kimondja a népek önrendelkezési jogát. Ugyanezen nemzetközi jogi alapnorma kimondja a természeti erőforrások elidegeníthetetlenségének jogát is, és azt, hogy az aláíró államok kötelesek ennek a jognak érvényt szerezni. A továbbiakban a kisebbség fogalmával foglalkozik, láthatjuk, hogy ez a fogalom sincs meghatározva. Elemzésre kerül az elszakadáshoz való jog is, új állam alapításának feltételei, egy bizonyos Allen Buchlan filozófiai és politikai műveiben egész sor elszakadási elméletet dolgoz ki, amelyek közös pontja, hogy egy adott államból kiszakadni kívánó közösség saját magát népként kell meghatározza, és bizonyítania kell, hogy az az állam, ahol addig kisebbségben élt, igazságtalanságokat követett el. Ezt konkrétan Székelyföldre levetítve nincs nehéz dolga az esetleges elszakadást támogatóknak, ugyanis Románia egyértelműen nem tartotta be az 1920-as trianoni békediktátum során aláírt kisebbségi jogi feltételeket. Ezután történelmi fejtegetésben megállapítja, hogy a székelyek Atilla utódai, míg a magyarok Árpád utódai, és a Gesta Hungarorum is megemlíti, hogy a magyarok bejövetelekor itt az ő nyelvüket beszélő lakosságot találtak. A székelyek eredete az írásuk miatt is kérdéses, ugyanis egy nem olyan régi hivatalos felfedezés, a Boszniában található Visokói piramisok olyan írásjeleket tartalmaznak, amelyeket a székelyek a mai napig használnak. A székelyek és magyarok egészen az újkorig különálló politikai nemzetként léteztek, ahogy ezt az Unio Trium Natiorum elnevezésű dokumentum is mutatja, amely a székely, magyar és szász nemzetről beszél, mint Erdély lakóiról. Egészen az 1867-es közigazgatási újraszerveződésig, amikor felszámolták a székely székeket és helyettük a vármegyéket vezették be Székelyföld területén is, a székelyek különálló közigazgatási egységekben éltek. Következtetésként a hallgató megállapítja, hogy amennyiben a székelyek a Romániától való elszakadás mellett döntenek, úgy a nemzetközi előírások értelmében ezt Románia nemhogy meg nem akadályozhatja, hanem kötelessége elősegíteni. A felvázolt helyzet elméleti jellegű, ugyanis a legutóbbi népszámlálási adatok egyértelműen mutatják, hogy Romániában valójában egyetlen más nép sincs, a románon kívül, és így elszakadási törekvést sem lehet megállapítani. Kapcsolódó: Az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat nem mond ellent egyetlen nemzetközi jogi normának sem - egy bukaresti egyetemi oktató szerint (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2014. november 6., csütörtök
Az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat nem mond ellent egyetlen nemzetközi jogi normának sem - egy bukaresti egyetemi oktató szerint
Beatrice Onicea Jarka, a bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem jogi karának egyetemi előadója tart előadást a népek önrendelkezési jogáról.
Az előadás érdekessége, hogy a tanárnő szerint, Koszovó esetével példázva, az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat igazából nem mond ellent egyetlen nemzetközi jogi normának sem. Az egyik hallgató kérdésére, miszerint akkor a Romániában élő székelyek is tulajdonképpen kikiálthatnák a függetlenséget, igen parázs hangulatú vita kerekedik az előadáson. A tanárnő az önrendelkezési jog meghatározására hivatkozva leszögezi, hogy az önrendelkezés alapkövetelménye a nép létezése. A vita egyik kulcskérdése tehát a székelyek önazonossága. A tanárnő szerint ők magyarok, tehát kisebbségiek, és így a nemzetközi jog szerint semmiféle önrendelkezési joggal nem rendelkeznek. A hallgató erősíti, hogy a székelyek igenis önálló nép. Végül azt adja ki feladatul a tanárnő, hogy egyrészt bizonyítsa be a hallgató, hogy a székelyek önálló nép és nem a magyar nép része, valamint határozza meg a nép és a kisebbség közötti különbségeket. Másik érdekesség, mikor a tanárnő szerint, mivel Románia demokratikus jogállam, elképzelhetetlen, hogy valakit azért megbüntessenek, mert felírja egy molinóra, hogy "Székelyföld nem Románia", ezért kéri, hogy az erre vonatkozó jegyzőkönyvet, amennyiben van ilyen, a hallgató mutassa be neki.
Kapcsolódó:
Államalapítási kiskáté - A bukaresti Nicolae Titulescu egyetem nemzetközi jogi előadása (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2014. október 31., péntek
Államalapítási kiskáté - A bukaresti Nicolae Titulescu egyetem nemzetközi jogi előadása
Sárdi K. Csaba, a bukaresti Nicolae Titulescu egyetem európai és nemzetközi jogi karának diákja mesél egy Facebook csevegés során az egyetemen oktatott témáról (a téma természetesen Székelyföld kapcsán merült fel, mint a disszertációs dolgozata egyik lehetséges témája):
Sárdi: Téged mi érdekel egy új állam megalapításával kapcsolatosan?
Sárdi: Megvan a népesség támogatása? Ha nincs, meg tudod szerezni? Vannak embereid, akikkel kormányt tudsz alakítani?
Sárdi: ...
Sárdi: Elsősorban kell terület, népesség és kormány. Ez az alapja.
Sárdi: Az állami hatóságok szétválasztásának alapja, a törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatási hatóságra.
Sárdi: Ez csak egy kis kezdet. Egy része azoknak a feltételeknek, amiket teljesíteni kell.
Sárdi: Elég sok van. Elméletben, de gyakorlatban inkább akarat kell ennek megvalósításához. :)
Én: De az alap akkor a népek önrendelkezési joga.
Én: Nem?
Sárdi: Egyértelmű. Én egy társadalmi akaratnak nevezném, amely támogatja a kormányzati állami intézményeket. A törvényhozóit, a végrehajtóit, és az igazságszolgáltatásit.
Sárdi: Nem tudsz államot alapítani anélkül, hogy erre a népesség ne adná hozzájárulását, azok, akiket kormányozni akarsz. A kifejezésre juttatott hozzájárulásban nyilvánul meg egy nép önrendelkezése.
Sárdi: Egy közösségi akarat, hogy egy területen belül egyesüljenek egy új állam megalapításának céljából.
Sárdi: Nehéz dolog. Emberekre van szükséged, minden szakterületről, akik professzionális módon képesek dolgozni, és ezt az eszmét is magukénak vallják.
Sárdi: Mert végül az állam egy EGYOLDALÚ akaratnyilvánítás keretén belül fog megszületni. És itt lehet számítani a román állami hatóságok erőszakos fellépésére.
Sárdi: Ami csak meggyorsítja az újonnan született állam nemzetközi elfogadását.
Sárdi: Én egyelőre a tananyag kezdetét vettem át, még tanulmányoznom kell, van ott még néhány feltétel, amit teljesíteni kell, mindenesetre gyanítom, hogy a magyar állam ezt a folyamatot támogatná, persze meg kell tartani az egészséges távolságot is. Vagy ha a Koszovó forgatókönyv, miért ne? Én még tudok néhány ilyent. :)
Sárdi: ...
Én: Kemény.
Én: Nem haragszol meg, ha ezeket az elképzeléseket kiteszem a blogomra?
Én: Forrásmegjelöléssel, ha kell.
Én: A Jogi Egyetem hivatalos tananyaga.
Én: :))
Sárdi: Semmi baj.
Sárdi: A Nicolae Titulescu egyetem.
Sárdi: Ezt az autonómiát nem értem. Ez egy szimpátianyilvánítást jelentene, ezek továbbra is egy paplan alatt akarnak maradni.
Sárdi: Még azt írja, hogy az új államnak tiszteletben kell tartania:
Sárdi: 1. Az ENSZ alapokmányt és a Helsiki Szerződést (1975), valamint a párizsi 1990-es Új Európáért Karta előírásait a jogállami szerveződésről, demokráciáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról.
Sárdi: 2. Garantálnia kell az etnikai és nemzeti csoportok, valamint kisebbségek jogait a CSCE (Helsinki Bizottság) keretében elfogadott kötelezettségekkel összhangban.
Sárdi: 3. Tiszteletben kell tartania az összes létező határokat, ezeket nem szabad módosítani, kizárólag békés úton és kölcsönös beleegyezéssel (ez egy alkotmányban vagy szerves törvényben leszögezett cikkely).
Sárdi: 4. nukleáris előírások betartása, regionális biztonság és stabilitás, ezzel kapcsolatosan az összes egyezményt át kell venni.
Sárdi: 5. Vállalja, hogy közös megegyezéssel, akár arbitrálással kezeli az összes vitát, az államok elválasztását és a regionális vitákat.
Sárdi: Ezek mind új elemek egy állam elismerésének folyamatában.
Sárdi: Amilyen eljárást Székelyföldnek követnie kell, az az elszakadás, vagyis az államok elválasztásának eljárása. Ezen belül egy állam egy része különálló állammá válik.
Sárdi: Persze, leírhatod a nevem a blogodra, kemény lenne. :))
Sárdi: Amint lesz egy kis időm, jobban el fogok mélyülni a témában.
Én: Hát ha kiírom a neved, akkor készülj fel bizonyos látogatókra.
Én: :))
Sárdi: Nem baj, szeretettel várom őket.
Sárdi: Ha már úgyis azt hiszik, demokráciában élnek, legalább hagyják szabadon elmondani a véleményem.
Én: Meg is adom az ügyvédem elérhetőségét.
Én: :))
Sárdi: Ha szükségem lesz, elkérem... ha már ügyvédekről beszélünk, nekem úgy tetszik, ha tudok minden problémáról, ami felmerül.
Én: És te hol is tanulsz pontosan?
Én: Úgy értem, az intézmény neve.
Én: Nem a címe érdekel.
Én: :))
Sárdi: Nicolae Titulescu Egyetem, Bukarest
Sárdi: ...
Én: Milyen kar?
Én: Jogi?
Sárdi: Európai és Nemzetközi Jog.
Sárdi: Téged mi érdekel egy új állam megalapításával kapcsolatosan?
Sárdi: Megvan a népesség támogatása? Ha nincs, meg tudod szerezni? Vannak embereid, akikkel kormányt tudsz alakítani?
Sárdi: ...
Sárdi: Elsősorban kell terület, népesség és kormány. Ez az alapja.
Sárdi: Az állami hatóságok szétválasztásának alapja, a törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatási hatóságra.
Sárdi: Ez csak egy kis kezdet. Egy része azoknak a feltételeknek, amiket teljesíteni kell.
Sárdi: Elég sok van. Elméletben, de gyakorlatban inkább akarat kell ennek megvalósításához. :)
Én: De az alap akkor a népek önrendelkezési joga.
Én: Nem?
Sárdi: Egyértelmű. Én egy társadalmi akaratnak nevezném, amely támogatja a kormányzati állami intézményeket. A törvényhozóit, a végrehajtóit, és az igazságszolgáltatásit.
Sárdi: Nem tudsz államot alapítani anélkül, hogy erre a népesség ne adná hozzájárulását, azok, akiket kormányozni akarsz. A kifejezésre juttatott hozzájárulásban nyilvánul meg egy nép önrendelkezése.
Sárdi: Egy közösségi akarat, hogy egy területen belül egyesüljenek egy új állam megalapításának céljából.
Sárdi: Nehéz dolog. Emberekre van szükséged, minden szakterületről, akik professzionális módon képesek dolgozni, és ezt az eszmét is magukénak vallják.
Sárdi: Mert végül az állam egy EGYOLDALÚ akaratnyilvánítás keretén belül fog megszületni. És itt lehet számítani a román állami hatóságok erőszakos fellépésére.
Sárdi: Ami csak meggyorsítja az újonnan született állam nemzetközi elfogadását.
Sárdi: Én egyelőre a tananyag kezdetét vettem át, még tanulmányoznom kell, van ott még néhány feltétel, amit teljesíteni kell, mindenesetre gyanítom, hogy a magyar állam ezt a folyamatot támogatná, persze meg kell tartani az egészséges távolságot is. Vagy ha a Koszovó forgatókönyv, miért ne? Én még tudok néhány ilyent. :)
Sárdi: ...
Én: Kemény.
Én: Nem haragszol meg, ha ezeket az elképzeléseket kiteszem a blogomra?
Én: Forrásmegjelöléssel, ha kell.
Én: A Jogi Egyetem hivatalos tananyaga.
Én: :))
Sárdi: Semmi baj.
Sárdi: A Nicolae Titulescu egyetem.
Sárdi: Ezt az autonómiát nem értem. Ez egy szimpátianyilvánítást jelentene, ezek továbbra is egy paplan alatt akarnak maradni.
Sárdi: Még azt írja, hogy az új államnak tiszteletben kell tartania:
Sárdi: 1. Az ENSZ alapokmányt és a Helsiki Szerződést (1975), valamint a párizsi 1990-es Új Európáért Karta előírásait a jogállami szerveződésről, demokráciáról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról.
Sárdi: 2. Garantálnia kell az etnikai és nemzeti csoportok, valamint kisebbségek jogait a CSCE (Helsinki Bizottság) keretében elfogadott kötelezettségekkel összhangban.
Sárdi: 3. Tiszteletben kell tartania az összes létező határokat, ezeket nem szabad módosítani, kizárólag békés úton és kölcsönös beleegyezéssel (ez egy alkotmányban vagy szerves törvényben leszögezett cikkely).
Sárdi: 4. nukleáris előírások betartása, regionális biztonság és stabilitás, ezzel kapcsolatosan az összes egyezményt át kell venni.
Sárdi: 5. Vállalja, hogy közös megegyezéssel, akár arbitrálással kezeli az összes vitát, az államok elválasztását és a regionális vitákat.
Sárdi: Ezek mind új elemek egy állam elismerésének folyamatában.
Sárdi: Amilyen eljárást Székelyföldnek követnie kell, az az elszakadás, vagyis az államok elválasztásának eljárása. Ezen belül egy állam egy része különálló állammá válik.
Sárdi: Persze, leírhatod a nevem a blogodra, kemény lenne. :))
Sárdi: Amint lesz egy kis időm, jobban el fogok mélyülni a témában.
Én: Hát ha kiírom a neved, akkor készülj fel bizonyos látogatókra.
Én: :))
Sárdi: Nem baj, szeretettel várom őket.
Sárdi: Ha már úgyis azt hiszik, demokráciában élnek, legalább hagyják szabadon elmondani a véleményem.
Én: Meg is adom az ügyvédem elérhetőségét.
Én: :))
Sárdi: Ha szükségem lesz, elkérem... ha már ügyvédekről beszélünk, nekem úgy tetszik, ha tudok minden problémáról, ami felmerül.
Én: És te hol is tanulsz pontosan?
Én: Úgy értem, az intézmény neve.
Én: Nem a címe érdekel.
Én: :))
Sárdi: Nicolae Titulescu Egyetem, Bukarest
Sárdi: ...
Én: Milyen kar?
Én: Jogi?
Sárdi: Európai és Nemzetközi Jog.
2014. október 7., kedd
Nem az aradi tizenhárom, hanem Jankó volt a népirtó
Az aradi tizenhárom vértanú emlékének szentelt megemlékező megmozdulást a nyíregyházi Nemzeti Őrsereg, a Damjanich szobornál. Annak alkalmából, hogy az idei alkalomból Aradon önkormányzati engedéllyel vonult fel a román Új Jobboldal nevű tömörülés, és azt a hazugságot terjesztette nyilvánosan, hogy a vértanúk valójában románellenes népirtók voltak, akik lelkén több román falu lakosságának elpusztítása szárad, a rendezvényen emlékeztettünk, hogy az 1848-'49-i erdélyi harci cselekmények során valójában az Avram Iancu, Papiu Ilarian, Petru Dobra és más román etnikumúak által vezetett hegylakó mócok követtek el vérengzéseket, kipusztítva Nagyenyed, Abrudbánya, Zalatna városok és számos falu teljes magyar lakosságát, ezzel a vérengzéssel véglegesen megváltoztatva a vidék etnikai összetételét.
2014. október 2., csütörtök
Kisebbségi Jogvédő Intézet - a kirakatintézmények mintapéldánya
"Laura Gyeney
To
Me
Oct 1 at 2:55 PM
Tisztelt Csibi Barna úr,
Korábbi megkeresésére reagálva, ezúton tájékoztatom, hogy az Ön által előterjesztett panasz a Kuratórium 2014. szeptember 17-én tartott ülésén megvitatásra került.
Tekintettel, hogy a kérdéses ügyben ügyvédi pályázat benyújtására nem került sor, azonban panaszának megvizsgálása feltétlenül indokolt volt, ezért ügyében -rendhagyó jelleggel- kuratóriumi állásfoglalás született.
Ennek alapján a Kuratórium 2014. 09. 17./6.4. sz. határozatában egy korábbi elvi döntésére ( 2014. 03. 26./8.5. sz. elvi határozat) hivatkozva úgy foglalt állást ügyében, miszerint "az Alapítvány nem támogatja azon ügyeket, melyben nyílt pártpolitikai célok jelennek meg.
Szíves megértésében bízva:
Dr. Gyeney Laura
Igazgató
KJI"
Ezt a választ kaptam a Kisebbségi Jogvédő Intézettől, akihez dr. Semjén Zsolt miniszterelnök javaslatára fordultam, aki egy jobbikos országgyűlési képviselő által írásbeli választ igénylő kérdésként a kormány részére feltett kérdésre nyújtott, 2/914/1 sz. 2014 aug.5-i írásbeli válaszában közölte ezt a javaslatot. A probléma, amivel megkerestem az intézetet, az a Csíksomlyón történt hivatali visszaélések voltak, amelyekről beszámoló itt.
Kapcsolódó: Kisebbségi Jogvédő Intézet
Ezt a választ kaptam a Kisebbségi Jogvédő Intézettől, akihez dr. Semjén Zsolt miniszterelnök javaslatára fordultam, aki egy jobbikos országgyűlési képviselő által írásbeli választ igénylő kérdésként a kormány részére feltett kérdésre nyújtott, 2/914/1 sz. 2014 aug.5-i írásbeli válaszában közölte ezt a javaslatot. A probléma, amivel megkerestem az intézetet, az a Csíksomlyón történt hivatali visszaélések voltak, amelyekről beszámoló itt.
Kapcsolódó: Kisebbségi Jogvédő Intézet
2014. szeptember 19., péntek
Ha a skótoknak sikerült, önnek miért ne sikerülne?
Tegnap délután öt órától megrendezésre került a nyíregyházi Kossuth téren a skót függetlenségi népszavazással való szimpátiatüntetés, amelyen több magánszemély, a Nyugodt Hétköznapokért Egyesület aktivistái és Jobbik szimpatizánsok is részt vettek.
A rendezvényen kifejezésre jutott az a követelés, miszerint a skót függetlenségi népszavazás mintájára üdvös lenne a Székely Nemzetgyűlés összehívása és népszavazás kiírása Székelyföld függetlenségéről is.
Kapcsolódó: Erdélyi villámcsődületek a független Skóciáért – AUDIÓ (erdely.ma)
A rendezvényen kifejezésre jutott az a követelés, miszerint a skót függetlenségi népszavazás mintájára üdvös lenne a Székely Nemzetgyűlés összehívása és népszavazás kiírása Székelyföld függetlenségéről is.
Kapcsolódó: Erdélyi villámcsődületek a független Skóciáért – AUDIÓ (erdely.ma)
2014. szeptember 16., kedd
Szimpátiatüntetés a skót népszavazással, most csütörtökön
Szimpátiatüntetést szervezek a skót függetlenségi népszavazással, 2014 szeptember 18-án, csütörtökön 17.00 órától Nyíregyházán a Kossuth téren.
Kapcsolódó:
Mutasd, ha szurkolsz Skóciának (facebook.com)
Kapcsolódó:
Mutasd, ha szurkolsz Skóciának (facebook.com)
2014. szeptember 10., szerda
Hallom, etnikailag magyar az új kormányképviselőnk, hát lássuk
"Hargita Megye Kormányhivatalához
Alulírott Csibi Barna a következő értesítéssel fordulok önhöz:
Vasláb helység ki és bejáratainál levő helységnévtáblák csak román nyelven tartalmazzák a helység elnevezését. A 2002-es népszámlálás eredményei szerint a helységben a magyar etnikumúak száma meghaladja a 2001. évi 1206 sz. kormányhatározatban előírt 20%-ot, így a magyar nyelvű felirat hiánya kihágásnak minősül. A feliratozás biztosításaa helység polgármesterének a hatáskörébe tartozik.
A hivatkozott kormányhatározat 2001 óta érvényes, tehát a kihágás a határozat érvénybelépése óta folyamatos, kérem ezt súlyosbító körülményként figyelembe venni.
Kérem az ügyben tanulmányozza az Országos Diszkriminációellenes Tanács 377 sz. 2013.06.04-i határozatát, amelyben a hivatal figyelmeztetésben részesíti Vasláb polgármesterét.
Valamint tanulmányozza Hargita Megye Kormányhivatalának 3101 sz. 2014.03.06-i átiratát, amelyben a hivatal felszólitja Korond helység polgármesterét a helységnévtáblákat illető törvényes állapotok betartására, ellenkező esetben bírságot helyezve kilátásba.
Fentieket figyelembe véve kérem a vaslábi polgármester megbírságolását, mivel az elkövetett kihágásért előzőleg már figyelmeztetésben részesült, ugyanakkor kérem a helységnévtáblákat illető törvényes előírások betartatását az elkövetővel.
Csibi Barna "
Kapcsolódó:
Figyelmeztetés a vaslábi polgármesternek (blog.hunnianemzetimuhely.ro)
Petres Sándor az új Hargita megyei prefektus (szekelyhon.ro)
2014. július 27., vasárnap
Szabad Palesztinát - tüntetés Nyíregyházán a Gázában folyó népirtás ellen
Tüntetést szerveztek magánszemélyek a Gázában folyó, az izraeli hadsereg által elkövetett népirtás és más emberiesség elleni bűncselekmények ellen Nyíregyházán, a Kossuth téren.
A rendezvényen felszólalt Ágoston Tibor, debreceni önkormányzati képviselő, református presbiter. Beszédében kiemelte, hogy a cionista terrorgépezet által Gázában és máshol elkövetett bűncselekmények úgy az isteni, mint az emberi igazságszolgáltatás előtt bűncselekményeknek kell minősüljenek. Dr. Valid Sayeh, palesztin származású orvos, a nyíregyházi Palesztin-Magyar Baráti Társaság elnöke feltette a kérdést, hogy milyen világ az olyan, ahol a legyilkolt van kikiáltva terroristának, a hóhér meg áldozatnak, hozzátéve, hogy ezzel a hozzáállással a világ egyrészt teljes tehetetlenséget mutat a bűnnel szemben, másrészt példátlan cinizmust is.
Kapcsolódó:
Nyíregyháza is megmozdul a cionista terror ellen (kuruc.info)
A rendezvényen felszólalt Ágoston Tibor, debreceni önkormányzati képviselő, református presbiter. Beszédében kiemelte, hogy a cionista terrorgépezet által Gázában és máshol elkövetett bűncselekmények úgy az isteni, mint az emberi igazságszolgáltatás előtt bűncselekményeknek kell minősüljenek. Dr. Valid Sayeh, palesztin származású orvos, a nyíregyházi Palesztin-Magyar Baráti Társaság elnöke feltette a kérdést, hogy milyen világ az olyan, ahol a legyilkolt van kikiáltva terroristának, a hóhér meg áldozatnak, hozzátéve, hogy ezzel a hozzáállással a világ egyrészt teljes tehetetlenséget mutat a bűnnel szemben, másrészt példátlan cinizmust is.
Kapcsolódó:
Nyíregyháza is megmozdul a cionista terror ellen (kuruc.info)
2014. július 12., szombat
Zászlócsata Erdőszentgyörgyön - Dan Tanasa a feljelentő
"Az Erdőszentgyörgyi RMDSZ Tagszervezet részére
Maros megye Kormányképviselője, Dan Tanasa feljelentése nyomán, amely az Erdőszentgyörgyi RMDSZ Tagszervezet által a zászlótörvény (1994 évi 75 sz. törvény) betartására vonatkozik, felhívjuk a figyelmet:
Az 1994 évi 75 sz. törvény 7 cikk kimondja, hogy más államok zászlai Románia területén csak a román zászlóval együtt függeszthetőek ki, és csak hivatalos államközi látogatásokkor, ünnepi alkalmakkor, nemzetközi találkozókkor, középületekre és közterületen.
Az illető törvény alkalmazási előírásait tartalmazó 2001 évi 1157. sz. kormányhatározat 24 cikk (1) pont kimondja, hogy a fentiektől eltérő kifüggesztésmód bírságot von maga után.
Felszólítjuk, hogy 24 órán belültávolítsa el Magyarország zászlaját a székház épületéről, ellenkező esetben a Kormányhivatal ellenőrző osztálya megteszi a szükséges intézkedéseket.
Vasile Liviu Oprea
kormányképviselő"
Kapcsolódó: Gyászlobogót tűztek ki a megszállók által leparancsolt magyar zászló helyére Erdőszentgyörgyön
2014. június 30., hétfő
Megemlékezés az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján - Szolyva, 2014 június 28
Az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján emlékezett meg az eseményről a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében a szolyvai magyarság, a rendezvényen nagykövetek, Gajdos István parlamenti képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom kárpátaljai tagszervezete és civilek is jelen voltak.
(Képek: Szekunda László - facebook)
(Képek: Szekunda László - facebook)
2014. június 29., vasárnap
A Nagy Követség
Ezt a levelet nem akarta iktatni a Csíkszeredai Magyar Nagykövetség munkatársa, a nagykövet távollétére hivatkozva. Előzmény, hogy a nagykövet úr személyesen, szóban tolmácsolta azt az információt, hogy újrahonosított kettős állampolgárok a Csíkszeredai Magyar Nagykövetségen nem igényelhetnek nagyköveti segítséget.
Az újrahonosítottak állampolgársági esküjének szövege:
"Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen."
Az újrahonosítottak állampolgársági esküjének szövege:
"Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. Magyarországnak hű állampolgára leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen."
Kapcsolódó: Rasszista, fasiszta és idegengyűlölő a magyar himnusz - papírom van róla (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2014. június 27., péntek
Romániában törvénytelen a rovásírás használata
"Az ön 1879/2014 sz. kérvényére, amely kérvényben felhívja az intézmény figyelmét Korond helység nevének rovásírással való kiírásának törvénytelenségére, válaszul közöljük:
A megye kormányképviselője a 2014.03.06 évi 3101 sz. átiratában kérte Korond polgármesterét, hogy tegyen intézkedéseket az 1206/2001 sz. kormányhatározat 10. cikk (1) pont, valamint a 11. cikk (1) pontban előírtak betartásáért. Ennek megfelelően azokban a helységekben, ahol egy kisebbséghez tartozó lakosok száma meghaladja a 20%-ot, az anyanyelven történő feliratozás ugyanarra a táblára történik, a román név alá, ugyanolyan betűtípussal, ugyanolyan méretben és színben, a ki és bejárati összes táblán.
Tehát egy helység nevének feliratozása egy, a román állam által elismert kisebbség nyelvén ugyanolyan betűtípussal, azaz latin betűtípussal valósítható meg.
Ugyanakkor felhívtuk a fent említett hatóság figyelmét, hogy a román állam a 2007 évi 282 sz. törvénnyel jóváhagyta Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartáját, amit 1992 november 2-án fogadtak el, és amely jogi norma keretén belül kimerítőleg nyilván vannak tartva a Románia területén használható kisebbségi nyelvek, amelyekre a Karta érvényes, a székely rovásírás pedig nem egy a román állam által elismert nemzeti kisebbség nyelve (?!), következésképpen használata törvénytelen.
A fentieket figyelembe véve a megye kormányhivatala felszólítja Korond helység polgármesterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a rovásírással feliratozott helységnévtáblák eltávolítására, közigazgatási bírság kilátásba helyezése mellett."
Kapcsolódó:
Olajat öntök, lássam, van-e tűz (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Tehát egy helység nevének feliratozása egy, a román állam által elismert kisebbség nyelvén ugyanolyan betűtípussal, azaz latin betűtípussal valósítható meg.
Ugyanakkor felhívtuk a fent említett hatóság figyelmét, hogy a román állam a 2007 évi 282 sz. törvénnyel jóváhagyta Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Kartáját, amit 1992 november 2-án fogadtak el, és amely jogi norma keretén belül kimerítőleg nyilván vannak tartva a Románia területén használható kisebbségi nyelvek, amelyekre a Karta érvényes, a székely rovásírás pedig nem egy a román állam által elismert nemzeti kisebbség nyelve (?!), következésképpen használata törvénytelen.
A fentieket figyelembe véve a megye kormányhivatala felszólítja Korond helység polgármesterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a rovásírással feliratozott helységnévtáblák eltávolítására, közigazgatási bírság kilátásba helyezése mellett."
Kapcsolódó:
Olajat öntök, lássam, van-e tűz (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
2014. június 18., szerda
A bükkfejű székely
6 évnyi szervezés és munka után Tóth Ferenc szovátai lakos magánterületen, az udvarán állított mellszobrot Wass Albert erdélyi származású magyar író és költőnek, amit Pünkösdvasárnap ünnepélyes keretek között avattak fel.
A szobrot a román hatóságok eltávolították, a tulajdonosa ellen büntetőeljárást kezdeményeztek háborús bűnös kultuszának ápolásáért.
Kapcsolódó:
A rendőrség elvitte a Wass szobrot Tóth Ferenc szovátai udvaráról (erdely.ma)
A szobrot a román hatóságok eltávolították, a tulajdonosa ellen büntetőeljárást kezdeményeztek háborús bűnös kultuszának ápolásáért.
Kapcsolódó:
A rendőrség elvitte a Wass szobrot Tóth Ferenc szovátai udvaráról (erdely.ma)
2014. június 16., hétfő
És, ahogy a nevük is mutatja, a pribékek
Az idei csíksomlyói búcsú alkalmával ellenem és több más, árusítást végző személy ellen intézett hatósági intézkedések tettesei:
1. Pribagu Neculai - Hargita Megyei Rendőrség, Csalásellenes Ügyosztály, irodavezető (a képen az idősebb személy, a fiatalabb valószínűleg a fia)
Facebook oldala elérhető itt:
https://www.facebook.com/pribagu.matei?fref=ts
Vagyonnyilatkozata elérhető itt:
http://www.politiaharghita.ro/declaratii/2013-avere/PRIBAGU_NECULAI.pdf
Vagyonnyilatkozata értelmében 1 apartman és 1 hétvégi ház, autó, csíkszeredai beltelek, 20.000 eurós bankszámla és a 2013-as évre 58.539 lej, közpénzből származó jövedelemmel rendelkezik.
2. Baruț Dumitru Țezar - Hargita Megyei Rendőrség, osztályvezetővezető
Vagyonnyilatkozata elérhető itt:
http://www.politiaharghita.ro/declaratii/2013-avere/BARUT_DUMITRU_CEZAR.pdf
Vagyonnyilatkozata értelmében csíkszeredai és szentléleki beltelek, csíkszeredai apartman, autó, 100.000 lejes bankszámlák tulajdonosa, a 2013-as évre 44.803 lej, közpénzből származó jövedelemmel rendelkezik.
3. Filip Eugen Cristinel - Kriminalisztikai Osztály, 3. ügynök (a képen valószínűleg a felesége és a gyereke)
Facebook oldala elérhető itt:
https://www.facebook.com/eugencristinel
Vagyonnyilatkozata elérhető itt:
http://www.politiaharghita.ro/declaratii/2013-avere/FILIP_EUGEN_CRISTINEL.pdf
Vagyonnyilatkozata értelmében csíkszeredai apartman, 55.000 lejes bankszámla, autó tulajdonosa, valamint a 2013 évre 22.406 lejes, közpénzből származó jövedelemmmel rendelkezik.
Kapcsolódó:
Rasszista, fasiszta és idegengyűlölő a magyar himnusz - papírom van róla (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
1. Pribagu Neculai - Hargita Megyei Rendőrség, Csalásellenes Ügyosztály, irodavezető (a képen az idősebb személy, a fiatalabb valószínűleg a fia)
https://www.facebook.com/pribagu.matei?fref=ts
Vagyonnyilatkozata elérhető itt:
http://www.politiaharghita.ro/declaratii/2013-avere/PRIBAGU_NECULAI.pdf
Vagyonnyilatkozata értelmében 1 apartman és 1 hétvégi ház, autó, csíkszeredai beltelek, 20.000 eurós bankszámla és a 2013-as évre 58.539 lej, közpénzből származó jövedelemmel rendelkezik.
2. Baruț Dumitru Țezar - Hargita Megyei Rendőrség, osztályvezetővezető
Vagyonnyilatkozata elérhető itt:
http://www.politiaharghita.ro/declaratii/2013-avere/BARUT_DUMITRU_CEZAR.pdf
Vagyonnyilatkozata értelmében csíkszeredai és szentléleki beltelek, csíkszeredai apartman, autó, 100.000 lejes bankszámlák tulajdonosa, a 2013-as évre 44.803 lej, közpénzből származó jövedelemmel rendelkezik.
3. Filip Eugen Cristinel - Kriminalisztikai Osztály, 3. ügynök (a képen valószínűleg a felesége és a gyereke)
https://www.facebook.com/eugencristinel
Vagyonnyilatkozata elérhető itt:
http://www.politiaharghita.ro/declaratii/2013-avere/FILIP_EUGEN_CRISTINEL.pdf
Vagyonnyilatkozata értelmében csíkszeredai apartman, 55.000 lejes bankszámla, autó tulajdonosa, valamint a 2013 évre 22.406 lejes, közpénzből származó jövedelemmmel rendelkezik.
Kapcsolódó:
Rasszista, fasiszta és idegengyűlölő a magyar himnusz - papírom van róla (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Rasszista, fasiszta és idegengyűlölő a magyar himnusz - papírom van róla
A rasszista, fasiszta és idegengyűlölő jelképekre és szervezetekre vonatkozó, 2000 évi 31. sz. sürgősségi kormányhatározat 4 cikkére hivatkoztak azok a Hargita Megyei Rendőrparancsnoksághoz tartozó személyek, akik 30 darab feliratos pólót koboztak el a Hunnia Nemzeti Műhelytől a csíksomlyó búcsú alkalmával.
A pólók feliratai, a jegyzőkönyv tanúsága szerint a következők voltak:
"Igazságot Magyarországnak"
"Adjátok vissza a hegyeimet"
"Nem adjuk fel, nem, nem, soha"
"Magyar vagyok, magyarnak születtem, magyar dalt dalolt a dajkám felettem"
"Jobbik"
"A magyar föld nem eladó"
"Nem szabad idegenként visszatérnünk oda, ahol egyszer otthon voltunk (Wass Albert)"
"Isten áldd meg a magyart"
Amint megállapítható, a feliratok között található a magyar himnusz első sora, valamint egy Magyarországon bejegyzett parlamenti párt neve is.
Az elkobzási jegyzőkönyv:
A pólók feliratai, a jegyzőkönyv tanúsága szerint a következők voltak:
"Igazságot Magyarországnak"
"Adjátok vissza a hegyeimet"
"Nem adjuk fel, nem, nem, soha"
"Magyar vagyok, magyarnak születtem, magyar dalt dalolt a dajkám felettem"
"Jobbik"
"A magyar föld nem eladó"
"Nem szabad idegenként visszatérnünk oda, ahol egyszer otthon voltunk (Wass Albert)"
"Isten áldd meg a magyart"
Amint megállapítható, a feliratok között található a magyar himnusz első sora, valamint egy Magyarországon bejegyzett parlamenti párt neve is.
Az elkobzási jegyzőkönyv:
2014. június 11., szerda
2014. május 30., péntek
Székelyföld nem Románia! - szimpátiatüntetés Kézdivásárhellyel
A rendezvény plakátja:
Szimpátiatüntetést szerveztek nyíregyházán hazafiak a székely lobogó levételéről született végleges román bírósági döntés elleni, Kézdivásárhelyen szervezett tiltakozással egyidőben, a Kossuth téren, csütörtök délután 18.00 órától. A tüntetést a Székely Hadosztály indulója, majd az Új Oroszország által vívott szabadságharc során elesett személyek emlékéért tartott egy perces néma csend vezette be.
A rendezvény házigazdája Kovács Zoltán volt, aki a székelység 7500 éves, a tatárlakai koronggal bizonyított őstörténetére hívta fel a figyelmet, Csibi Barna, aki Székelyföld elszakadását szorgalmazta Romániától, és Dr. Csiby Károly, aki felhívta a figyelmet, hogy amennyiben anno a Székely Hadosztály nem áll ki fegyveresen harcolni az Erdélybe beözönlő román hódítókkal, úgy ma ezt a tüntetést nem tudnánk megszervezni Nyíregyházán, ezzel is példázva, hogy erő felmutatása nélkül a mai világban nem juttatható érvényre semmiféle önrendelkezési jog.
Dalmai Árpád Kárpátaljáról kitért arra, hogy érdekes módon a (nem EU tagállam - szerk.) Ukrajnában, Kárpátalján minden egyes magyarlakta település közigazgatási épületeire és iskoláira ki van tűzve a magyar zászló, és Székelyföldön ez mégis ekkora probléma, Gyüre Csaba szabolcsi jobbikos parlamenti képviselő hangsúlyozta, a tüntetés célja, hogy a kézdivásárhelyi székelység érezze, Magyarországon törődnek az ő sorsával, felhívta a figyelmet, hogy az euro-atlantista nézőpont szerint vannak, akik egyenlőek, és vannak, akik egyenlőbbek, az önrendelkezésre vonatkozó nemzetközi előírások a gyakorlatban csak bizonyos népekre vonatkoznak, így románok, szlovákok, horvátok, szerbek, koszovói albánok, de nem vonatkoznak például a magyarokra, székelyekre.
A rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.
Teljes videó:
Kapcsolódó:
Félezren tüntettek Kézdivásárhelyen a székely zászlók védelmében (erdely.ma)
Szimpátiatüntetést szerveztek nyíregyházán hazafiak a székely lobogó levételéről született végleges román bírósági döntés elleni, Kézdivásárhelyen szervezett tiltakozással egyidőben, a Kossuth téren, csütörtök délután 18.00 órától. A tüntetést a Székely Hadosztály indulója, majd az Új Oroszország által vívott szabadságharc során elesett személyek emlékéért tartott egy perces néma csend vezette be.
A rendezvény házigazdája Kovács Zoltán volt, aki a székelység 7500 éves, a tatárlakai koronggal bizonyított őstörténetére hívta fel a figyelmet, Csibi Barna, aki Székelyföld elszakadását szorgalmazta Romániától, és Dr. Csiby Károly, aki felhívta a figyelmet, hogy amennyiben anno a Székely Hadosztály nem áll ki fegyveresen harcolni az Erdélybe beözönlő román hódítókkal, úgy ma ezt a tüntetést nem tudnánk megszervezni Nyíregyházán, ezzel is példázva, hogy erő felmutatása nélkül a mai világban nem juttatható érvényre semmiféle önrendelkezési jog.
Dalmai Árpád Kárpátaljáról kitért arra, hogy érdekes módon a (nem EU tagállam - szerk.) Ukrajnában, Kárpátalján minden egyes magyarlakta település közigazgatási épületeire és iskoláira ki van tűzve a magyar zászló, és Székelyföldön ez mégis ekkora probléma, Gyüre Csaba szabolcsi jobbikos parlamenti képviselő hangsúlyozta, a tüntetés célja, hogy a kézdivásárhelyi székelység érezze, Magyarországon törődnek az ő sorsával, felhívta a figyelmet, hogy az euro-atlantista nézőpont szerint vannak, akik egyenlőek, és vannak, akik egyenlőbbek, az önrendelkezésre vonatkozó nemzetközi előírások a gyakorlatban csak bizonyos népekre vonatkoznak, így románok, szlovákok, horvátok, szerbek, koszovói albánok, de nem vonatkoznak például a magyarokra, székelyekre.
A rendezvényen szórólapokkal is megszólításra került Nyíregyháza lakossága:
Teljes videó:
Kapcsolódó:
Félezren tüntettek Kézdivásárhelyen a székely zászlók védelmében (erdely.ma)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)