"3. § A békeszerződésnek és függelékeinek, melyeknek helyes értelmezéséhez az 1920. május 6-án kelt kísérőlevél és válaszirat is hozzájárulnak, francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:"
A Székely Köztársaság álláspontja szerint a levél tartalmát tekintve egyértelműen bizonyítható a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt, hogy a békeszerződés megszövegezésénél szándékosan eltekintettek a magyar, székely és ruszin nép önrendelkezési jogától, és csakis az olasz, román, jugoszláv vagy cseh-tót népek önrendelkezési jogát tartották tiszteletben.
Alább a teljes levél:
"Elnök Úr!
A szövetséges és társult államok a leglelkiismeretesebb figyelemmel tanulmányozták azokat a jegyzékeket, amelyekben a magyar békedelegáció észrevételeit előterjesztette a már közölt békefeltételek tárgyában. Ebben a vizsgálatban az az egyedüli óhaj vezette őket, hogy oly határozatokat hozzanak, amelyek megfelelnek az igazságnak és azoknak a magasabb érdekeknek, melyek fölött őrködnek. Ha a tanulmány eredménye lényeges pontjaiban nem egyezik a magyar békedelegáció által tett ellenjavaslatokkal, ennek az a magyarázata, hogy a hatalmak lehetetlennek látták, hogy a magyar delegáció szempontjait elfogadják.
A szövetséges és társult hatalmak remélik ugyan, hogy a jövő Magyarországa Európában a konszolidáció és a béke tényezője lesz, de maguk részéről nem hagyhatják ügyelmen kívül a felelősség ama részét, mely Magyarországot a világháború előidézése és általában a kettős monarhia által követett imperialista politika miatt terheli. A magyar békedelegáció a neki átadott békefeltételekben foglalt határozatokat beható kritika alá vetette. Mellékelten megtalálja a feleletet, melyet a szövetséges és társult hatalmak kötelességüknek tartottak ezen észrevételekkel szemben megadni. Ha nem foglalkoztak minden egyes ellenvetéssel, melyet a konferenciának megküldött jegyzékei tartalmaznak, avégből, hogy azokat mind megcáfolják, úgy ez nem azért történt, mintha helyesnek találták volna őket; a szövetséges és társult hatalmak hallgatása semmi esetre sem tekinthető hozzájárulásnak; világosan meg kell érteni, hogy a válasz hiánya semmiképp sem egyenlő az Önök által védett tétel elfogadásával.
Az önnek átadott megjegyzések, külön nem tartalmaznak semmi észrevételt a magyar delegáció által a magyar határok tárgyában előterjesztett számos jegyzékre vonatkozólag. Úgyszintén nem válaszoltak a magyar békedelegáció ama javaslataira, melyeknek tárgya a népszavazás elrendelése azokon a területeken, amelyekről a hatalmak elhatározták, hogy más államhoz kerülnek. A szövetséges és társult államok csak beható megfontolás után határozták el, hogy a békefeltételek területi határozatait egyáltalán nem változtatják meg.
Ennek az elhatározásnak az az oka, hogy meg vannak győződve arról, hogy az általuk megállapított határok minden megváltoztatása oly sérelmeket vonna maga után, melyek súlyosabbak a magyar békedelegáció által felsoroltaknál. Az e tárgyban folytatott tanulmányok különben is csak megerősítik azokat a következtetéseket, amelyekre a szövetséges és társult hatalmak már ezt megelőzően mindazon okmányok megvizsgálása révén jutottak, melyek a magyar álláspontot támogathatják: ezeknek a következtetéseknek az alapján kijelölték a határokat, melyek az Önöknek átadott békefeltételekben vannak megállapítva.
Középeurópa néprajzi viszonyai olyanok, hogy valóban lehetetlen, miszerint a politikai határok egész kiterjedésükben a néprajzi határokkal összeessenek. Ebből az következik és a szövetséges és társult hatalmak nem sajnálat nélkül nyugodtak bele abba a szükségszerűségbe, hogy bizonyos magyar nyelvű területek más állam fennhatósága alá kerülnek.
De ilyen helyzetre támaszkodva, mégsem lehet azt vitatni, hogy jobb lett volna a régi területi állapotokat változatlanul hagyni. Egy helyzet, még ha ezer évig tart is, nem maradhat fenn, ha megállapították róla, hogy ellenkezik az igazsággal.
A magyar delegáció azzal érvel, hogy a békefeltételek sehol sem veszik tervbe a népszavazást. A szövetséges és társult hatalmak azon a nézeten voltak, hogy céltalanul fordulnának a népek megkérdezésének ilyen formájához, ezt az álláspontot csak akkor foglalták el, amikor biztosak voltak afelől, hogy e megkérdezés, ha a teljes pártatlanság biztosítva volna, nem hozna oly eredményeket, melyek érezhetően eltérnének azoktól, melyeket Középeurópa néprajzi viszonyainak és a nemzeti aspirációknak beható tanulmányozása eredményezett. A népek akarata 1918. októberében és novemberében nyilvánult meg, mikor a kettős monarkia összeomlott és mikor a hosszú ideig elnyomott népek olasz, román, jugoszláv, vagy cseh-tót testvéreikkel egyesültek. Az azóta lefolyt események ugyanennyi újabb bizonyítékát nyújtják a még nemrégen Szent István koronája uralma alatt állott népek érzelmeinek. A magyar kormány elkésett rendelkezései, melyeknek az volt a célja, hogy a nemzetiségek autonómia iránt való szükségletének eleget tegyenek, nem téveszthettek meg senkit; nem változtatnak semmit a történeti igazság lényegén, azon, hogy hosszú éveken át a magyar politika minden fáradozása oda irányult, hogy a nemzetiségi kisebbségek hangját elnyomja.
A szövetséges és társult hatalmak hívek ahhoz a szellemhez, mely őket a 'béke által megállapított határok kijelölésénél eltöltőitek, foglalkoztak azzal a lehetőséggel is; hogy az így kijelölt határ esetleg nem felel meg mindenütt pontosan a néprajzi vagy gazdasági követelményeknek. Lehetséges, hogy egy helyszíni vizsgálat bebizonyítja majd a békeszerződésben tervbevett határok egyes pontokon való megváltoztatásának szükségességét. Ilyen vizsgálatot azonban nem lehet jelenleg lefolytatni anélkül, hogy a béke megkötését, amelyre egész Európa törekszik, bizonytalan időre ne késleltessék. De ha a határkijelölő-bizottságok megkezdik munkájukat és arra a nézetre jutnak, hogy a béke határozmányai valahol, mint azt már feljebb említettük, igazságtalanságot teremtenek, melynek kiküszöbölését általános érdekek megkívánják, arról a népszövetség tanácsának jelentést tehetnek.
Ebben az esetben a szövetség és társult hatalmak "hozzájárulnak ahhoz, hogy a szövetség tanácsa, ha a tekintetbe jövő felek egyike azt kívánta, felajánlhassa jó szolgálatait az eredeti határok békés úton való kiigazítására, ugyanazon feltételek mellett, azokon a helyeken, ahol egy határbizottság valamely változtatást kívánatosnak tartott. A szövetséges és társult hatalmak bíznak abban, hogy ez az eljárás megfelelő módot ad arra, hogy minden a határok kijelölésénél elkövetett igazságtalanság, mely ellen alapos ellenvetést lehet felhozni, jóvátétessék.
A rutén kérdésben a szövetséges és társult hatalmak a felmerült nehézségek teljes tudatában hozták határozataikat. A Ruténország és a csehszlovák állam közt létrejött uniót elismerték egy szerződésben, melyet az utóbbi állammal kötöttek és amely speciális módon biztosítja a rutének autonómiáját. Megegyeztek a cseh-szlovák állammal arra nézve, hogy a szerződés határozatai, amennyiben nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségeket érintenek, a népek szövetségének garanciája alá kerüljenek. A szövetséges és társult hatalmak azon a nézeten vannak, hogy a cseh-szlovák állammal kötött szerződésük módot nyújt az autonóm rutén tartomány lakosságának arra, hogy kívánságait nyilvánosságra hozhassa. Nem fogják egyben elmulasztani, hogy a legnagyobb figyelmet fordítsák azokra az óhajokra, melyeket e népek a jövőben nyilváníthatnának. Különben is a népek szövetségérő! szóló egyezmény a szövetségtanács minden tagjának megadja azt a jogot, hogy a Saint Germain én Laye-ben 1919. szeptember 10-én a főbb szövetséges és társult hatalmak és a cseh-szlovák állam között kötött szerződést aláíró hatalmak figyelmét minden olyan a rutén földre vonatkozó kérdésre felhívhassa, mely megérdemli, hogy azt megvizsgálják.
Ily körülmények között a hatalmak azon a nézeten vannak, hogy a határmenti népek érdekei teljesen meg vannak védve. Ami pedig azokat a magyar nyelvszigeteket illeti, amelyek idegen uralom alá kerülnek, a Románia és a S. S. S. államok által aláírt, valamint a cseh-szlovák állam által ratifikált szerződések, melyek a kisebbségek védelmére vonatkoznak, teljesen biztosítják a teljes védelmet.
A szövetséges és társult államok megelégedéssel veszik tudomásul a magyar delegáció hozzájárulását azokhoz az elvekhez, amelyek a Népek Szövetsége szerződésének alapját képezik. A szövetség nemcsak a békét aláíró összes nemzetek jogait védi, hanem megteremti azt a szervezetet is, amelynek segítségével minden egyezség, melynek felvételét a béke szabályai közé újabb körülmények szükségessé teszik, békésen és törvényes úton létrejöhet. A lojalitás mellyel Magyarország eleget tesz a békeszerződés által reá rótt kötelezettségeknek, közelebb fogja hozni azt az órát, amelyben fel lehet majd venni a szövetségbe.
A szövetséges és társult hatalmak azon a nézeten voltak, hogy további engedményeket nem tehetnek. A területi határozatok kérdésében a határkijelölő-bizottságra ruházott jogkör, valamint azok a helyreigazítások, melyeket a béke különböző pontjain eszközöltek és amelyeket az Önöknek egyidejűleg átadott észrevételek részletesen tartalmaznak, az engedmények végső határát jelentik. Az Önöknek ma átadott békefeltételek tehát véglegesek.
Ennélfogva a szövetséges és társult hatalmak a jelen közlemény átadásától számított tíz napon belül a magyar békedelegáció nyilatkozatát várják, amely-lyel tudtukra adja, hogy fel van hatalmazva a békét úgy ahogy van, aláírni. Az aláírás eszközlésére az intézkedések mielőbb meg lesznek téve.
Fogadja Elnök Úr mély tiszteletem kifejezését.
Millerande"
A Szövetséges és Társult Hatalmak Kísérőlevele a magyar Békedelegáció Elnökéhez (Millerand-levél) 1920. május 6 (wikisource)
Kapcsolódó:
A párizsi békediktátum semmissé nyilvánítása akár a hadiállapot visszaállításához is vezethet - elutasította a népszavazási kezdeményezésemet a Nemzeti Választási Bizottság (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése