A Mi Hazánk arra kérte a bejelentésében a polgármester asszonyt, hogy az Axente Sever utcában található Axente Sever nevű általános iskola udvaráról az Axente Severt ábrázoló szobor legyen eltávolítva, tekintettel arra, hogy nevezett Axente Sever volt az értelmi szerzője Nagyenyed feldúlásának az 1848-'49-es magyar szabadságharc alatt.
A magyarellenes atrocitás több, mint 1500 halálos áldozatot követelt, a fejlett, magyar többségű, de a szabadságharc miatt a fegyverforgató lakossága nélkül maradt várost szinte teljesen elpusztították Axente Severnek az osztrákok által felfegyverzett móc bűnöző bandái.
A Mi Hazánk Mozgalom ennek a gyalázatos tettnek, ennek a népirtásnak az apropóján követelte a jelenlegi városvezetéstől, hogy a szobrot eltávolítsák, és Axente Sever kultuszát kezdjék el leépíteni a városban.
A román többségű város román polgármester asszonya sajnos nem mutatott semmi együttműködési hajlandóságot, azt válaszolta, hogy mivel a szobor a város vagyonához tartozik, neki az a kötelessége, hogy ezt a vagyont megvédje.
Kapcsolódó:
Elutasította a Tiszakerecsenyi Helyi Választási Iroda a Mi Hazánk Mozgalomnak azt a helyi népszavazási kezdeményezését, amelyet azért nyújtott be a párt, hogy a Tisza lónyai és tiszamogyorósi oldalát összekötő hídra a lónyai önkormányzat pályázatot nyújtson be.
Elutasításában közölte a választási iroda, hogy a kérdéses útszakasz, a jövőbeli lónyai híd helye igazából nem tartozik Lónya tulajdonához, hanem a tulajdonosa a magyar állam. Éppen ezért a magyar állam feladata lenne ott hidat építeni, és ehhez pénzalapokra pályázni.
Szerk. megj.: tény, hogy az ukrán fasisztáknak Magyarország által folyósított eddigi 990 millió euró töredékéből meg lehetne valósítani a környékbeli és a lónyai adófizető magyarok hétköznapjait megkönnyítő hidat, csak ugye a jelenlegi kormány ebben, egyelőre, nem partner.
Kapcsolódó:
Kiállított pannókon tekinthette meg a nagyközönség azt a jó néhány halálesetet, amelyeket az internetes felületekről, többek között a Rejtélyes halálesetek az oltás után és a Oltások után bekövetkező nemkívánatos események Facebook csoportokból sikerült kigyűjteniük a szervezőknek.
A halálesetek érdekessége, hogy újságcikkekkel, közösségi oldalon történt megnyilvánulásokkal (posztokkal, kommentekkel) bizonyítható, vagy valamilyen paraméterből (rendszerint a foglalkozásból vagy politikai irányultságból) kikövetkeztethető az illető elhunyt kovid "vakcinákkal" történt oltottsági állapota.
Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a plandémia szerződésről szóló népszavazási kezdeményezést, a honlapján közzétett, 1/2024. számú határozata értelmében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) égisze alatt a jövőben köttetendő, a világjárványok megelőzéséről és a világjárványokra való felkészülésről szóló nemzetközi szerződés elfogadásáról illetve elutasításáról szóló népszavazási kezdeményezést nyújtottam be még tavaly novemberben, ezt utasította most el a Nemzeti Választási Bizottság.
Az elutasítás indoklásában az áll, hogy még nem végleges az illető nemzetközi szerződés szövege, és egyáltalán az sem biztos, hogy meg tudnak a tagállamok állapodni egy végleges formájában a szerződésnek, ugyanis viták folynak arról, hogy az egyes ENSZ tagállamok átadnák szuverenitásuk egy részét a WHO-nak ezzel a szerződéssel.
Ez alapján a Nemzeti Választási Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra benyújtott kérdés nem egyértelmű, mert nem lehet tudni, pontosan milyen szövegű nemzetközi szerződésről van szó, és ezért 11 igen és egy nem szavazattal elutasította a kérdés hitelesítését (az egyetlen nem nagy valószínűséggel a Mi Hazánk Mozgalom Párt bizottsági tagjától származott).
Ezzel egy, a magyar oltásszkeptikus közönséget is foglalkoztató jogi vitára került pont, ugyanis a népszavazási kezdeményezés azután került benyújtásra, hogy egy tévéműsorban Duró Dóra mihazánkos parlamenti képviselő asszony azt állította, hogy erről a kérdésről azért nem lehet népszavazást szervezni, mert a nemzetközi szerződésről való népszavazás tiltott tárgykörbe tartozik a magyar alaptörvény szerint.
Azonban a saját érvelésem szerint, amelyet Facebook élő videóban mondtam el, egy még el nem fogadott nemzetközi szerződésről igenis lehet népszavazni, mert például az EU és NATO csatlakozásról is lehetett.
Ez a határozat megmutatta, hogy abban a pillanatban, ahogy véglegessé válik a WHO pandémiás szerződése, lehetni fog róla népszavazást tartani.
Ennek fényében az oltásellenes közösségnek arra a pillanatra kell fókuszálni, amikor véglegesítésre kerül a szerződés, ez 2024 májusában fog megtörténni, és utána népszavazásra lehet bocsátani a kérdést (amennyiben nem írják alá sunyiban a kovidfasisztáink).
A NVB határozata teljes terjedelmében elolvasható itt:
Kapcsolódó:
Panaszt adott be a New Yorkban élő magyar egyetemista jogászhallgató, Vincze Erik az ellen a rendőrségi nyomozást elutasító határozat ellen, amelyet a Tedros Adhanom Ghebrejesus ellen emberiesség elleni bcs. és népirtás tárgyában letett feljelentése nyomán kapott a magyar nyomozó hatóságoktól.
Erik feljelentését azzal utasították el, hogy Tedros az illető cselekményeket Etiópia területén követte el, Etiópia pedig nem ismeri el a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot sem, és a Római Statútumot sem, amely az emberiesség elleni bcs.-eket és a népirtást szankcionálja. Magyarország és Etiópia között nincsen jogsegélyegyezmény sem érvényben és egyébként is, Tedros nemzetközi diplomáciai mentességet élvez.
Panaszában Erik kimutatta, hogy egy hasonló ügyben, Hassan Fahrud szír állampolgár ellen Magyarországon emberiesség elleni bcs. ügyében nyomozást folytatott a magyar rendőrhatóság, nevezett bűnelkövető szíriai cselekményeivel kapcsolatban, noha Magyarország és Szíria között sincsen jogsegélyegyezmény érvényben.
Vincze Erik arról is tájékoztatta a magyar nyomozó hatóságokat, hogy Tedros Svájcban tartózkodik, és onnan ki lehet emelni őt, mivel Svájc és Magyarország között van jogsegélyegyezmény.
Erik abban is kiegyezett volna, hogy a magyar legfőbb ügyész indítványára az etióp hatóságok folytassák le a nyomozást.
A nyomozó hatóság elismerte, hogy Hassan esetében, teljesen hasonló jogesetben a magyar hatóságok lefolytatták a nyomozást, azonban közli, hogy Etiópiában annyira törékeny a politikai helyzet és a közbiztonság, hogy egy ilyen nyomozást ott jelenleg lehetetlen lefolytatni, ezért ezt a magyar főügyész nem indítványozza.
Továbbá a nyomozás lefolytatásához és Tedros gyanúsitottként való kihallgatásához fel kellene függeszteni Tedros diplomáciai mentességét, ezt azonban a világon csak és kizárólag az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Igazgatói tanácsa függesztheti fel. (sic!)
És ennyi, más ötletük nem volt Erik érvei ellen.
Kapcsolódó:
Etiópia nem ismeri el a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot - ezzel az indokkal utasította el a nyomozást Tedros ellen az ügyészség (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Egy, hozzám érkezett e-mail alapján a napokban nagy sajtóport kavaró szkíta letartóztatási botrány egyik, legidősebb letartóztatottja egy bizonyos Szigeti Sándor.
Az e-mail alapján nevezett Szigeti Sándor rendőrezredes volt az Amerikai Egyesült Államokban, ahová az 1956-os forradalom után, mint menekült érkezett, sebesülten, azaz részt vett itthon a forradalom fegyveres harcaiban is, magyarul egy '56-os szabadságharcosról van szó.
A levél arról is tájékoztat, hogy nevezett Szigeti Sándort a pszihiátriára szállították, a levélíró álláspontja szerint azért, mert a bíróságon nem tudnának elegendő bizonyítékot felmutatni ellene.
Mint ismert, a kormánypárti és a baloldali média is ugyanolyan nagy lelkesedéssel számolt be arról, hogy összehangolt TEK és NNI akció keretében úgymond nagyszabású alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló összeesküvést lepleztek le, amelynek során előzetes letartóztatásba helyeztek több időskorú személyt, akik a hatalom állítása szerint akár erőszakosan is készülhettek megdönteni a fennálló politikai rendszert, és erről az esetleges elkövetők egy videóban, természetesen, be is számoltak.
A gyanúsítottak ún. Szkíta Magyarország nevű csoportosulást alapítottak, sőt, még pártként is bejegyeztették csapatukat, Szövetség a Szent Korona Országáért Párt néven, és honlapot is működtettek, itt.
Valamint a házkutatások során több olyan tárgyat is lefoglaltak, amelyekkel a hatóságok szerint ezt a bűncselekményt esetleg el is követhették volna. A sajtóban közölt fényképek alapján a lefoglalt tárgyak között mosatlan konyhai edények, kés, villa, papírtörlő és egy tál makaróni is szerepelnek.
Alább a kapott levél teljes szövege:
Míg 2012-ben 2.326 személy vallotta magát székely nemzetiségűnek Magyarországon, addig a tavalyelőtti, 2022-es népszámláláson már 4547 fő, azaz szinte duplájára nőtt a hivatalosan magukat székelynek vallók száma Magyarországon.
Az adatot a Székely Köztársaság Kormánya kérte ki a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából, tekintettel arra, hogy a sajtóban több olyan, a magyar állam által negatívan diszkriminált kisebbség lélekszáma is megjelent, amelyek nem rendelkeznek hivatalos nemzetiségi státusszal, így például az oroszok, szkíták, hunok, jászok, kínaiak lélekszáma.
Azonban a székely nemzetiségről nem jelentek meg adatok a sajtóban, ezért a székely kormány közérdekű adatigénylésben kérte ki ezeket az adatokat, és erre most válasz is érkezett.
Kapcsolódó:
Azt már tudjuk, hány szkíta él Magyarországon, de hány székely? - a székely kormány közadatigénylésben fordult a KSH-hoz (ruszinkarpatalja.blogspot.com)Miután sikeresen beléptem a "Székelyföld NEM Románia" nevű, székely témákkal foglalkozó csoportba, ott megosztottam a Székely Nemzetgyűlésről szóló mai élő bejelentkezésemet, amelyben egy, Magyarországon szervezendő Székely Nemzetgyűlésről, mint elképzelésről beszéltem.
Elutasította azt a panaszomat az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának keretén belül működő Egyenlő Bánásmód Főigazgatóság, amelyen a nyíregyházi vonatállomáson snack automatát működtető cég ellen nyújtottam be, mert a snack automata nem fogad el készpénzt.
A Mi Hazánk Mozgalom aktivistájaként benyújtott panaszomat arra alapoztam, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény elviekben végi a politikai vagy más véleménye miatt hátrányos megkülönböztetésben részesülő személyeket, és én azt állítottam, hogy az, hogy "a készpénzt preferálom a bankkártya helyett", egy "más" vélemény.
Az Ombudsman azonban azzal érvelt elutasításában, hogy a "készpénzt preferálom a bankkártya helyett" gondolatot tartalmazó véleményem nem egy, az egyenlő bánásmód által védett "más" vélemény, mert nem alkalmas csoportképzésre, és nem kapcsolódik szervesen egyik politikai formációhoz sem.
Az Ombudsman erre vonatkozó alkotmánybírósági döntést is felhozott álláspontja védelmében. Érdemes észrevenni, hogy a hátrányos megkülönböztetés tényét meg vitatta az Ombudsman, hanem csupán azt, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés olyan tulajdonság alapján történt-e, amelyet véd az egyenlő bánásmód törvény.
A végzést jogomban áll, 30.000 Ft illetékbélyeg fejében, bíróságon megtámadni.
Kapcsolódó:
Ha ez az egyesületük álláspontja is, akkor nincs több kérdésem. Az egyik megvadult Székely Népi Egység tag vagy szimpatizáns odáig ment, hogy röhögve kommentelte be a Petőfi laktanya átnevezéséről szóló vitába, hogy azt se bánná, ha a Dél-Erdélyi magyarságot kiirtó Avram Iancura neveznék át a Petőfi laktanyát.
A megdöbbentő, vagy inkább szánalmas kommentre a Székely Köztársaság Facebook csoportjában került sor, egy, a székely kormány által összehívásra kerülő Székely Nemzetgyűlésről szóló szavazásos posztnál.
Kapcsolódó:
