A ROMÁNOK MANIFESZTUMA
A világ népeihez!
A magyarországi és erdélyi román nemzet, amelyet a magyar népnek uralkodó osztálya századokon át testi és lelki rabságban tartott, felszabadulva szolgaságából ama fegyvereknek dicső győzelme által, amelyek az emberi civilizációért harcoltak a nemzeti és osztályelnyomás barbár princípiuma ellen, az eddigi elnyomók előtt kijelentette elhatározását szabad és független állammá való szervezkedése iránt, hogy erőit minden akadálytól mentesen az emberi szabadság és műveltség szolgálatában érvényesíthesse.
Az eddigi elnyomók kormánya megtagadta hozzájárulását a román nemzet ezen elhatározásához, és minden nemzetnek ama természetes jogával szemben, hogy maga fölött és az általa lakott terület fölött önmaga intézkedjék, az elnyomók kormánya szembehelyezi az elnyomó állam nyers erőszakát.
Évszázadok óta a magyar népnek elnyomó osztálya idegen ékekkel szakította meg nemzetünk testét, az 1867-ben létesített álalkotmányosság óta pedig a magyar kormányzó politikának bevallott célja volt a mi nemzeti megsemmisítésünk.
Minden jogot nélkülöző telepítésekkel őseink földjén, kíméletlen megmagyarosításával mindazon románoknak, akik kénytelenek voltak közvetlenebb viszonylatokba kerülni a magyar uralommal, mindenféle hivatalnokok százezreinek a román területre való beözönlésével és megakadályozva népünket abban, hogy ipari szükségleteit önmaga elégíthesse ki, megmagyarosították a városokat mesterséges eszközökkel és a mi megsemmisítésünk barbár céljából pedig etnikailag betarkították a román nemzet által lakott területet.
A magyar kormány most az elnyomás és bűnös erőszak által teremtett ezen helyzettel akarja igazolni ellenállását a román nemzet azon elhatározásával szemben, hogy ősi földjén szabad és független államot alkothasson. A nemzeti szabadságunk ellen eddig elkövetett bűncselekedetek által létrehozott helyzetet igazolásul akarják felhasználni arra az újabb merényletre, amelyet ellenünk szándékolnak.
Erőszakkal kellene jogunkat érvényesítenünk, de bármennyire el vagyunk is határozva a nemzeti szabadságért életünket is feláldozni, most, amikor a civilizáció győzelmét ünnepeljük a barbárság ellen és várjuk a nemzetközi törvénykezést, amely a magyar erőszakot az igazsággal fogja felváltani és mindenütt el fogja tüntetni az embertelen uralmaknak a következményeit; a román nemzet tartózkodik a barbár eszközök igénybevételétől a népek közötti viszonyok rendezésében, de íme, az egész világ előtt tiltakozik a magyar kormánynak bűnös cselekedete ellen, amely most is idegen uralom alá akarja hajtani a román nemzetet és megakadályozza abban, hogy szabad és független államban alakulhasson meg.
A magyarországi és erdélyi román nemzet nem kíván más népek fölött uralkodni. Nélkülözve teljesen minden történelmi uralkodó osztályt, a román nemzet már a maga lényegében a legtökéletesebb demokráciának megtestesítője, a maga ősi földjén a román nemzet kész minden népnek teljes nemzeti szabadságot biztosítani.
Szabad és független államba való szervezését olyképpen fogja berendezni, hogy a területén élő népegyedek számára biztosítsa az életfeltételek egyenlőségét, kizárólagos eszközét az emberi tökéletesedésnek.
Ám a magyarországi és erdélyi román nemzet nem engedi meg, hogy az évszázadok óta az ő megsemmisítésére célzó kísérletek eredményei most igényei jogosságának elhomályosítására használtassanak fel, tiltakozik a magyaroknak a román területekre vonatkozó revindikációja ellen, amely területeket Traján császár foglalása óta mind a mai napig az ő karjai munkáltak meg, az ő vére áztatott, és semmi körülmények között nem akar a magyar nemzettel továbbra is bárminő állami közösségben élni, hanem el van határozva az általa lakott területen szabad és független államot létesíteni.
Ezt az akaratát és elhatározását tudomásul hozza a világ népeinek. A magyarországi és erdélyi román nemzet kéri a maga részére a civilizált világnak és a szabadság géniuszának segítségét és ünnepélyesen kijelenti, hogy ettől az órától fogva – bármiként határozzanak is a világ hatalmasai – el van tökélve arra, hogy inkább elpusztul, semhogy továbbra is szolgaságban és függőségben éljen.
A magyarországi és erdélyi román nemzet reméli és várja, hogy a szabadságra való törekvésében az egész román faj segíteni fogja, mellyel egyek akarunk lenni mindörökké.
A román nemzeti tanács.
(Megjelent az erdélyi románok központi napilapjában, a „Românul”-ban 1918. november 20-án, román és francia nyelven. A francia fordítás Bíró Sándor aradi magyar tanár bérmunkája.)
Kapcsolódó:
A Kétpói Székely Nemzetgyűlés során elfogadott dokumentumok (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése