2016. február 28., vasárnap

Nemzetközi jogi székely egyszeregy: az önrendelkezési jog és az önkormányzatiság teljes mértékét még el nem érő népek

Vonatkozó törvények:

ENSZ alapokmány

"1. cikk

Az Egyesült Nemzetek célja,

1. hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető bűncselekmények megelőzésére és megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek;

2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletbentartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson;"

A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

1. rész

1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.

2. Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttműködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek a tiszteletben tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.

3. Az Egyezségokmányban részes államok, ideértve azokat is, amelyek önkormányzattal nem rendelkező, illetőleg gyámsági területek igazgatásáért felelősek, előmozdítják a népek önrendelkezési jogának megvalósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel összhangban tiszteletben tartják.


XI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATTAL NEM RENDELKEZŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ NYILATKOZAT

73. cikk

Az Egyesült Nemzeteknek azok a tagjai, amelyek olyan területek igazgatásáért vállalták vagy készek vállalni a felelősséget, amely területek népei az önkormányzat teljes mértékét még nem érték el, elismerik e területek lakossága érdekei elsőbbségének alapelvét. Magasztos megbízatásnak tekintik azt a kötelességüket, hogy a nemzetközi békének és biztonságnak a jelen Alapokmánnyal létesített rendje keretében e területek lakosságának jólétét tőlük telhetőleg előmozdítsák és ebből a célból

a. az érdekelt népek kultúrája tiszteletbentartásának kötelezettségével biztosítsák azok politikai, gazdasági, szociális előrehaladását, nevelésügyük fejlesztést, az igazságos bánásmódot velük szemben és védelmüket a visszaélések ellen;

b. az egyes területek és népeik különleges viszonyainak és előrehaladottságuk különböző fokának megfelelően kifejlesszék ezek önkormányzati képességét, vegyék tekintetbe a szóban levő népek politikai törekvéseit és támogassák őket szabad politikai intézményeik fokozatos kifejlesztésében;

c. elősegítsék a nemzetközi békét és biztonságot;

d. előmozdítsák a fejlődést segítő intézkedéseket, támogassák a kutató munkát, együttműködjenek egymással és ha szükséges, a szakosított nemzetközi szervezetekkel abból a célból, hogy a jelen cikkben felsorolt szociális, gazdasági és tudományos célok a gyakorlatban is megvalósulást nyerjenek és




Tesztkérdések:

Kérdés:
Mi az a politikai intézmény?

Válasz:
Alkotmány, Parlament, Államforma, Kormány, Alkotmánybíróság, Államfő stb.

Kérdés:
ENSZ tagállam-e Románia?

Válasz:
Románia 1955.12.14-től ENSZ tagállam

Kérdés:
Részes állam-e Románia a A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya elnevezésű nemzetközi jogi dokumentumban, és ha igen, mióta?

Válasz:
Igen, Románia a fenti nemzetközi jogi dokumentumot az 1947. évi 212 sz. rendelettel hagyta jóvá és tette a nemzeti jogrend részévé.

Kérdés:
Betartotta-e valaha és betartja-e jelenleg Románia a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1 cikk 3. pontjában előírtakat?

Válasz:
A székely kormány álláspontja szerint Románia soha, semmilyen körülmények között nem segítette elő sem a székely nép, sem Erdély vagy Románia területén élő más nép önrendelkezési törekvéseit. A román állam hatóságai intézkedések egész sorozatával hátráltatták ezeket a törekvéseket, el egészen bizonyos népcsoportok létszámának teljes leépítéséig, például az erdélyi szászok és svábok, de akár az erdélyi magyarság összlétszámának drasztikus, az országos átlagot jóval meghaladó mértékű csökkentése is ide sorolható.

Kérdés:
Betartotta-e Románia az ENSZ alapokmány XI. fejezet, 73 cikk előírásait?

Válasz:
A székely kormány álláspontja szerint Románia minden egyes intézkedésével, amely elsősorban székely és magyar közösségi jelképre, kulturális jellemzőre vonatkozott, és amelyek tételesen fel vannak sorolva a Székelyföld Fehér Könyve elnevezésű dokumentumban (amely a Székely Köztársaság alapító dokumentuma), elmulatszotta betartani nevezett cikk előírásait.

Kérdés:
Betartotta-e Románia az ENSZ alapokmány XI. fejezet, 73 cikk b. pont előírásait?

Válasz:
A székely etnikum még hivatalos kisebbségként sincs számontarva Romániában.

Kapcsolódó:
A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (Magyar ENSZ Társaság) Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya (Magyar ENSZ Társaság)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése