A rendezvényszervező a bejelentett köztéri rendezvényre vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására szólította fel a résztvevőket, Budaházy Edda emlékeztetett, hogy tüntetéssorozat indul, minden hétfőn délután a Kossuth téren, Budapesten.
Az első felszólaló, Hegedűs Lóránt beszédében elképesztő, arcátlan, pökhendi, mérhetetlenül igazságtalan és aljas ítéletnek nevezte a Kenéz Andrea bírónő által hozott elsőfokú ítéletet. Reflektált a jelen ítélet és a Gergényi-Bene és társai perében hozott rendkívül enyhe ítélet közötti elentmondásosságra. A továbbiakban az összegyűlt tömeg helyeslése közepette átkot mondott Kenéz Andrea bírónőre.
A következő felszólaló, Dr. Gaudi Nagy Tamás Budaházy-justizmordnak (az igazság halálának) nevezte az ítéletet, és kifejezte, hogy egész nemzeti létünk kétségbeejtő helyzete, nyomorúsága és tarthatatlansága benne van ebben az ítéletben. Hivatkozott arra, hogy Polt Péter legfőbb ügyészhez interpellált a 2006-os rendőrterror ügyében, hogy terrorizmus miatt indítsanak nyomozást, válasz nem jött az interpellációra. A Budaházy ügyet leszámolási jellegű büntetőeljárásnak nevezte. Jogelemzéséből kiderült, hogy az ítéletben kiszabott 125 év fejenként átlagban hét év fegyházat jelent, amit a bírói gyakorlat szerint gyilkosságokért szokás kiszabni. Amnesztia törvényjavaslatnak a Jobbik által való beterjesztését jelentette be a 2002-2010 közötti politikai kirakatperek összes áldozatára vonatkozóan.
Patrubány Miklós a tömegnek az "Isten hozott!" köszönésére a góbés "Magam is igyekeztem!" válasszal felelt, majd közölte, hogy Budaházy György a Magyarok Világszövetségének választott köldötte, akit szervezeti kötelessége is megvédeni. Felhívta a figyelmet, hogy a tüntetés tétje nemcsak az elítélt hazafiak, családjaik élete, hanem a magyar jogállam, Magyarország és a magyar nemzet sorsa. "Ma kiállni Budaházyért annyit jelent, mint kiállni Magyarországért" - fogalmazott. Az 1956-os, 1000 személy halálát okozó Kossuth téri mészárlás, mint egy valódi terrorcselekmény kivizsgálását követelte. Majd egy kevéssé ismert információt is közölt, a Gyurcsány rezsim deregulációs törvényét említve, amely eltörölte az 1000 éves magyar állam összes addigi törvényét. Hivatkozott az Aranybulla, a szárazföldi Európa legrégebbi alkotmányának 31. cikkére, amely kimondja a jus rezistendi et contradicendi elvet, az ellenállási jogot és kötelességet.
Sziva Balázs zenei előadó kifejtette, hogy a Markó utcai épületek, amelyek elvileg a jogot és az igazságot kéne szolgálják, 1945 óta nem láttak sem jogot, sem igazságot. majd az "Elég volt" című dalt adta elő gitárkísérettel, barátja, Budaházy György tiszteletére.
Budaházy György a háziőrizetből tolmácsolta szavait a tüntetők felé, az elítéltek hivatalos álláspontja szerint nem érzik bizonyítottnak a vádiratban megfogalmazott cselekmények elkövetését, nem érzik helyesnek a jogi minősítést, és alapjaiban igazságtalannak tartják az egész ítéletet.
Toroczkai László kihangsúlyozta, hogy félre kell tenni a személyes sértődéseket és látszat-konfliktusokat, mert teljesen méltatlanok a jelen eset súlyosságához mérten. Kitért a nyomozás egyik vezetőjére, nevezett Hopka Lajosra, aki a Vizovicki ügy egyik elítéltje, a központi nyomozó ügyészség vezetőjének élettársát 400 milliós csalásért állítják bíróság elé, említette.
A rendezvényen résztvevő Székely Köztársaság küldöttein keresztül feliratos plakáton egyértelműsítette, hogy milyen módot lát a Budaházy Györgyöt és társait ért sérelmek kompenzálására a magyar társadalom részéről.
Kapcsolódó: Itt nézhető meg a Budaházy-tüntetés felvétele (kuruc.info)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése