Az oláh rendőrállam alulmúlta önmagát - egyazon határozatban "Besszarábia Románia" véleménynyilvánítás, "Székelyföld nem Románia" rasszizmus

Határozatot hozott a Legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség több, egymással összefüggő feljelentésemben, amelyeket különböző fizikai személyek, köztük parlamenti képviselők, közírók, kiskereskedők ellen tettem rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék terjesztése tárgyában a "Besszarábia Románia" üzenet miatt, amit pólókon, könyveken vagy interneten hirdettek. A határozatban kifejtik, hogy nem állapítható meg nemzeti gyűlöletre vagy hátrányos megkülönböztetésre való uszítás ez által az üzenet által. Összehasonlítva a "Székelyföld nem Románia" szöveggel, amely használatáért ugyanezen intézmény engem bíróság elé küldött rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék terjesztésének vádjával, a két szöveg hatása Románia területén, a történelmi, társadalmi valóság és álláspont tekintetében eltér. 

"Mihai Eduard Ilie, a Legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség ügyésze megállapítom:

Csibi Barna 6 feljelentést tett le az intézményünkhöz, különböző személyek ellen, akik között szenátorok, képviselők, egyetemi oktatók - véleményformálók - vannak, rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék terjesztésének vádjában.

Bemutatja, hogy 2015.03.25-én több, mint 100 képviselő és szenátor viselt a román parlamentben "Besszarábia Románia" feliratú pólót, hogy több internetes bolt ilyen feliratú árucikkeket forgalmaz, egy weboldalon ilyen című cikk jelent meg, és Valentin Roman közíró ilyen címmel jelentetett meg kötetet.

Csibi Barna ezeket a feljelentéseket úgy tette le, hogy közben ellene büntetőeljárást kezdeményezett a Legfelsőbb Semmítőszék melletti ügyészség rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék terjesztése tárgyában, amelyek között szerepel a "Székelyföld nem Románia" üzenet interneten való terjesztése is.
A jelzett cselekmények esetében meg kell vizsgálnunk az illető üzenet véleménynyilvánítási szabadság és más személy méltóságához való jogának viszonyát, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, vagyis azt, hogy jelen esetben át lett-e lépve a véleménynyilvánítási szabadság korlátja, szükséges-e az állam közbeavatkozása.

Az Európai Emberi Jogok Bíróságának joggyakorlata szerint ahhoz, hogy az állam beavatkozhasson a véleménynyilvántási szabadság gyakorlásában, a következő feltételek kell teljesüljenek:
- legyen erre törvényes előírás, ami egyértelmű és hozzáférhető
- törvényes célt kell kövessen
- szükséges kell legyen egy demokratikus társadalomban
- és a követett céllal arányos kell legyen

Az első feltétel teljesül, mivel az illető jogkorlátozást a btk. 369 cikke, valamint a 2002. évi 31. kormányhatározat 5 cikke is előírja.
A törvényes cél az állampolgárok méltóságának védelme, etnikai hovatartozás nélkül, legyőzve a nemzeti gyűlöletkeltést valamint bizonyos társadalmi együttélési kapcsolatokat.

A célt vizsgálva megállaptható, hogy nem kívántak nemzeti gyűlöletkeltést, hátrányos megkülönböztetést vagy közrend megváltoztatását kifejezni, hanem az egyesülési szándékot fejezik ki, tekintetbe véve Besszarábia és Románia történelmi kapcsolatát.

Az egyesüléspárti eszmék közérdeklődésre számot tartó eszmék és a véleménynyilvánítás keretei között valósulnak meg.

Az eszmék körülményei a Besszarábia és Románia közötti egyesülés évfordulója, a tettek megvalósítói közszereplők és véleményformálók.

A feljelentés tárgya ugyanakkor azonos jogi megközelítés kérése két, a feljelentő szerint összehasonlítható helyzetre vonatkoztatva. A feljelentő megállapítja, hogy a "Székelyföld nem Románia" szöveget ugyanez az intézmény hátrányos megkülönböztetésre való felbújtásnak értékelte, olyan eszmének, amely a közösségek közötti viszonyt hátrányosan érinti, és nem járul hozzá egy interetnikai, kölcsönös bizalmon alapuló légkör kialakításához.

Megállapítható, hogy a a két üzenet hatása Románia területén különböző, tekintetbe véve a társadalmi realitásokat, valamint a társadalom hozzáállását a két üzenethez. két történelmi valóságról és eseményekről lévén szó. A cselekmény megítélésénél ennek hatásait a romániai társadalomnak ezekhez az eseményekhez való viszonyulása alapján kell figyelembe venni.

Igaz, ugyan, hogy mindkét üzenet hatással lehet akár nemzetközi kapcsolatokra is, csakúgy, mint közösségek viszonyára, de a hatások Románia területén különböznek, az örökség, a történelmi jelképek, társadalmi valóság és a román társadalom viszonyának a függvényében a két üzenethez.

Figyelembevéve a cselekmény megvalósítóinak céljait, az üzenetek tartalmát, azok megvalósításának körülményeit, az elemzett üzenetek nem lépik át a véleménynyilvánítási szabadság kereteit.

Ennek következtében megszüntetem az eljárást, és az iratcsomó lezárását rendelem el. "

Kapcsolódó:


Hogy es van ez? Besszarábia Románia sze poátye, Székelyföld nem Románia nu sze poátye? Na ne. (ruszinkarpatalja.blogspot.com)