Hubai Czimrák Zsolt továbbra is kitart amellett, hogy a Magyarország Zrt. "rendőrségének" nincs igazi joghatósága - teszi mindezt egy büntetőperben

Az illetékesség hiányára hivatkozva próbál megszüntetni egy büntetőeljárást Hubai Czimrák Zsolt, aki azt állítja, hogy a törvényes magyar állam a Magyar Köztársaság, míg a "Magyarország" nevű állam nem más, mint egy zártkörű részvénytársaság, ezért az általa kinevezett és működtetett ún. "hatóságok", köztük a rendőrség is illegitim és nincs semmilyen joghatósága valós magyar állampolgárok, azaz a Magyar Köztársaság állampolgárai fölött. 

Zsolt továbbra is azt is kéri, hogy az ügyet adják át a büntetőeljárás lefolytatására a Magyar Köztársaság rendőrségének, azaz a Magyar Állami Rendőrségnek (ez a szervezet a Magyar Állami Tulajdonosok Társulása nevű, magát a Magyar Köztársaság jogutódjának tartó civil szervezet egyik intézménye). 

Érvelését követően láthatóan patthelyzet alakult ki, a magyar rendőrség nem akar megnyilvánulni a saját illetékességének kérdésében, amennyiben ez a megnyilvánulás állásfoglalás lenne abban a kérdésben is, hogy melyik a jogfolytonos magyar állam, a 2012-ig létező Magyar Köztársaság, avagy a jelenleg létező Magyarország nevű állam. 

Hubai Czimrák Zsolt a következő tájékoztatót juttatta el hozzám a közjogi helyzetet illetően:

"A közjogi helyzet ismertetése

2012. január 1. óta a magyar államot megszállva tartja egy magát „Magyarország”-nak hazudó magánszervezet, amely a hatalmát azzal tudja fenntartani, hogy el tudja hitetni, hogy a törvényes magyar állam, törvényes magyar kormány és országgyűlés. A megszállás már nem hagyományos eszközökkel történik, hanem úgy, hogy a saját érvénytelen szabályaikat az általuk uralt Magyar Közlönyben közzétéve elhitetik az intézmények közalkalmazottjaival, hogy ezek a magyar állam érvényes és hatályos jogszabályai, így ezekkel a szabályokkal irányítják a közhivatalokat és fegyveres testületeket, rajtuk keresztül, az érvénytelen, jogszabálynak látszó szabályokat rákényszerítik a magyar állampolgárokra.

Ennek a látszatnak az erősítésére kiváló eszköz a választásnak hazudott színjáték, melyet egy nem is létező állam nevében ez a magyar állam látszatát keltő magánszervezet rendezi. Légy került a levesbe, ezért kitüremkedett az álca mögül a valóság, hogy a választási színjáték is irányított, az eredményt a szervezet pártnak álcázott vezetői az ellenzéki pártnak álcázott alacsonyabb szintű vezetőkkel karöltve rendezi, amelyben a rivalizálás is csak látszat, porhintés a demokráciát a több párt létezésével azonosító hívők számára.

Hogyan történhetett mindez?

2011.-ben valakik - az országgyűlés felhasználásával - kísérletet tettek a magyar állam megszüntetésére, és helyette egy nem jogfolytonos, nem magyar – megtévesztésül „Magyarország” nevű - magánállam létrehozására. Ehhez 262 képviselő szavazatával megalkottak egy Magyarország Alaptörvénye nevű dokumentumot, amit 2012. január 1.-én akartak hatályba léptetni. Első ránézésre látszik, hogy a megalkotott Alaptörvény érvénytelen, hiszen a hatályos Alkotmány (Magyar Köztársaság Alkotmánya) olyan pontjára (19.§ (3) a) pont) hivatkozva fogadták el, amely pontja kifejezetten megtiltja minden más jogi dokumentum megalkotását és elfogadását azzal, hogy e pont szerint az országgyűlésnek az Alkotmány kizárólag saját magát engedi megalkotni. Mivel az Alkotmány 2011.-ben már meg volt alkotva, így erre a pontra hivatkozva az országgyűlésnek semmilyen jogi dokumentum elfogadásához nem volt joga.

Miért nem találtak megfelelő jogalapot az Alkotmányban? Azért, mert nincs ilyen!

1989-ben az országgyűlés, amely akkor a népszuverenitásból eredő összes jogot gyakorta, megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát ideiglenes alkotmányként, amivel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek, ezzel az alkotmányozás kizárólagos jogát, hogy megalkothassa a saját végleges alkotmányát, amelyet népszavazással kell elfogadni. Ezért nem szerepel az országgyűlés hatásköreinek felsorolásában (19.§ (3) bek.) új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása és elfogadása.

Miért „engedte át” az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt?

Bragyova András, volt alkotmánybíró: "az Alkotmánybíróság hivatalból nem vizsgálta az Alaptörvény érvényességét, és erre vonatkozó beadvány nem is érkezett". Hogy érkezett-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, hiszen a hivatali gépezet akkor már megszállás alatt volt.

Mik az Alaptörvény érvénytelenségének jogi következményei?

Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre! Az érvényes és hatályos alkotmány továbbra is a Magyar Köztársaság Alkotmánya, és a törvényes magyar állam továbbra is a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: magyar állam).

Mivel azt hazudva, hogy hatályba léptették az Alaptörvényt, 2012. január 1.-től elkezdtek működtetni egy törvénytelen szervezett magánhatalmat „Magyarország” néven, a magyar állam látszatát keltve, és megszállva a törvényes magyar állam intézményrendszerét. Ezzel államcsínyt követtek el!

Mik az Alaptörvény érvénytelenségének következményei az állam működésére?

2012. január 1.-től alkotmányos válság van. Minden új jogszabály, szerződés, és más jogi aktus érvénytelen, beleértve a korábbi jogszabályok, szerződések, és más jogügyletek módosítását is. Ezek joghatás kiváltására alkalmatlan dokumentumok.

A jelenleg érvényes és hatályos jogrend a Magyar Köztársaság 2011. december 31.-én hatályos jogrendje, beleértve a szerződéseket, és más jogi dokumentumokat is.

2014. április 6.-án a magyar államban minden mandátum lejárt, míg a 2014.-ben megtartott „választások” (és a „választási törvény”, ami alapján tartották) érvénytelenek, joghatás kiváltására nem alkalmasak, ezért azóta a magyar államban nincs törvényesen működő köztársasági elnök, miniszterelnök, kormány, országgyűlés, polgármesterek, önkormányzatok, EP képviselők, és minden hivatal törvénytelenül, a szervezett magánhatalom irányítása szerint működik!

A fentiek értelmében hivatalok minden intézkedése törvénytelen, még az érvényes jogszabályokra való hivatkozással is!

Milyen következményei vannak az alkotmányos válságnak ránk nézve?

A magukat a magyar államban választott vagy kinevezett tisztségviselőknek hazudó személyek, és a magukat a magyar állam hivatalának hazudó intézmények jogalap nélkül, törvénytelenül működnek, ezért a magyar állampolgárok felett a magyar állam területén nincs joghatóságuk. Intézkedéseiket figyelmen kívül hagyhatjuk, és visszautasíthatjuk.

Az érvénytelen „jogszabályokat” senki sem köteles betartani az érvényes jogra hivatkozva.

Ezek az egyéni megoldások csak az egyéni problémák tüneti kezelésére alkalmasak. A valódi megoldás a közös fellépésben van.

Az alkotmányos válság megoldása

A közjogi helyzet a magyar népnek egyben nagy lehetőséget is nyújt egy valódi rendszerváltás megvalósítására, melynek során új alkotmánnyal új jogfolytonos magyar államot hozhatunk létre, amely tiszta lappal indulhat, így eleve olyan lehet, hogy minket szolgáljon, és nem mi őt!

Az Alkotmány 2.§ (3) bekezdése minderre alkotmányos jogot biztosít, de egyben súlyos kötelességévé is teszi minden magyar állampolgárnak az alkotmány elleni puccs elkövetőivel, és a hatalom bitorlóival szemben, az alkotmányos rend helyreállítása érdekében való törvényes fellépést. Ez egyben a békés megoldás lehetőségét is biztosítja."

Kapcsolódó:

Egy ellenálló büntetőügyben hozta a zsaruk tudomására, hogy nincs joghatóságuk (ruszinkarpatalja.blogspot.com)