Hosszas küzdelem után végre megvannak a hivatalos adatok a romániai székelyek (és csángók) megyékre és településekre lebontott számáról.
Miután a román Nemzeti Statisztikai Intézet több e-mailben is csak az időt húzta, de az adatokat nem szolgáltatta ki, a székely kormány kénytelen volt a tegnapi napon fegyelmi bizottság bevonásával fenyegetőzni, ez úgy tűnik, hatásos volt, mert ma reggelre megérkeztek a teljes adatsorok Románia összes megyéjében és településében található székelyek és csángók számáról, sőt, külön urbánus és külön falusi környezetre lebontva is.
Eszerint a legszékelyebb romániai város Székelyudvarhely 5189 székellyel, ezt követi Csíkszereda 4496 székellyel és Kézdivásárhely 3169 székellyel.
A hegyi város, Szentegyháza 3144 székellyel a megtisztelő negyedik helyet foglalja el a székely városok rangsorában (ez az egészen elképesztő 48,60%-a a város lakosságának), Gyergyószentmiklós 2450 székelyt számlál, Sepsiszentgyörgy 2384 székellyel büszkélkedhet, Székelykeresztúron 1705-en vallották meg székelységüket. Baróton 653-an, Balánbányán 81-en vannak a székelyek. Borszéken 30 székely van, Tusnádfürdőn 173, és meglepetésre még Maroshévízen is van 29 székely.
A marosszéki városok nagyon gyatrán szerepeltek a legutóbbi népszámláláson, Szovátán mindösszesen 152-en vallották székelynek magukat, Marosvásárhelyen, a székely fővárosban csak 674-en. Nyárádszeredában mindössze 92-en voltak elég nyakasok ahhoz, hogy székelynek vallják magukat, Régenben 41-en, Segesváron 51-en, Dicsőszentmártonban 8-an. Radnóton nincs székely, és Erdőszentgyörgyön is mindössze 8 van.
A falusi jellegű települések közül százalékarányosan első helyen Kápolnás végzett, ahol 1301 székely van, ez a település lakosságának egészen elképesztő 64%-át jelenti, mivel a településen mindösszesen 2036-an laknak hivatalosan.
Messze kiemelkedő eredményt produkált ugyanakkor Gyergyócsomafalva is, 2398 székellyel, ezzel a település 3881 lakosának fenomenális 62%-a székelynek vallotta magát. Ezúton is gratulál a székely kormány Kápolnás és Csomafalva lakosságának, mindkét település lakosai magas politikai intelligenciáról tettek tanúbizonyságot.
Oroszhegy 1343 székellyel rendelkezik, ezzel a település 4104 lelket számláló lakosságának 33%-a székely, ez az arány is messze elegendő a kisebbségi jogvédelemre vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályok értelmében akár a helységnévtáblák rovásírásos feliratozására, akár az utcanevek, intézménynevek, irányítótáblák rovásírásos feliratozására is.
Kiemelkedő eredményt ért el a kézdiszéki Lemhény, 759 székellyel, ez a lakosság 44,5%-a, Csíkcsicsó 825 székellyel, ez a lakosság 30,43 %-a, de átlépte a mágikus 20%-os küszöböt például Lövéte is, ahol a 740 székely a lakosság 22,16%-át teszi ki.
Megállapítható, hogy a székelység elég jó arányban felmérte azt, hogy milyen közéleti előnyökkel jár számára az, ha hivatalosan is megvallja népszámláláson a saját székely identitását. Most már csak az következik, hogy ezeket a politikai előnyöket ki is harcoljuk.
Ilyen politikai előny például a romániai jogszabályok szerinti 20%-os lakosságarányos küszöb elérése esetén a rovásírásos helységnévtáblák, utcanévtáblák, intézménynévtáblák vagy akár a rovásírásos kommunikáció lehetősége a hatóságokkal. Nemzetiségi, székely tannyelvű és írásmódú iskolák létrehozására is megnyílt a jogi lehetőség a székelyek felelős magatartása által, ahol saját, székely történelmet és földrajzot is oktathatnak majd székely tanítók a székely csemetéknek.
És természetesen ne feledkezzünk el arról sem, hogy ezáltal megnyílt az út a székely önrendelkezés, azaz a saját székely állam létrehozásának irányába, mert megvalósult ennek egyik legfontosabb nemzetközi jogi alapfeltétele, magának a székely népnek a statisztikai, hivatalos megjelenése (ugyan ez korábban is létezett, székely úttörők a korábbi népszámlálások alkalmával is voltak, ám ilyen mennyiségű székelyt utoljára a trianoni diktátum előtt számoltak hivatalosan).
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése