1849 január 8-áról 9-re virradó éjszaka Axente Severnek, Avram Iancu jobbkezének móc útonállói, martalócai, gyilkos vérebei több, mint 800 magyart gyilkoltak le Nagyenyeden, és kb. ugyanennyien fagytak halálra a környező hegyekben, miután a móc fejszéktől, lándzsáktól, tőröktől sikerült megmenekülniük.
Axente Severnek ma a városban utca viseli a nevét, az utcában iskola található Axente Sever névvel, és az iskola udvarán egy mellszobor is van, ami a főbűnöst ábrázolja.
A nagyenyedi vérengzésnek népirtásként való elismertetéséért emelte fel a szavát a Mi Hazánk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlésben, a közgyűlés fideszes többsége egyelőre nem tartja ezt annyira fontosnak.
A szavazás kedvező kimenetele esetén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elé lesz terjesztve, hogy a közgyűlés ismerje el népirtásként a nagyenyedi mészárlást, tegyen feljelentést magyar bűnüldöző szervnél a népirtás kivizsgálására, valamit kérje átiratban Nagyenyed Polgármesteri Hivatalát, hogy nevezzék át az Axente Sever utcát, az iskolát, és távolítsák el a város területéről Axente Sever szobrát is, mert a mártírváros többet érdemel.
Mint arról már tájékoztattam olvasóimat, a vásárosnaményi Mi Hazánk tagjaként már egy ízben megkerestem Nagyenyed polgármesterét, és egy ízben a magyar nevű alpolgármester asszonyt is, de mindkét esetben elutasították a kérésemet, hogy az Axente Sever nevet száműzzék a városból.
Kapcsolódó:
És igen, Nagyenyeden, az utca és iskola mellett, amik Axente Sever nevét viselik, természetesen szobra is van a magyargyilkosnak (ruszinkarpatalja.blogspot.com)