Az idegen és a Csillagösvény - egy könyv a folyamatos jelenből. Csiby Károly könyve azt a szürke zónát ábrázolja, amely nem annyira adrenalin-bomba, mint a világháborúk, se nem annyira, mint az '56-os forradalom, vagy Ceaușescu meglövése, hanem azt a köztes, szürke, hétfő-kedd-szerda masszát, ami tulajdonképpen a jelenkor. Az országút mentén pléhtölcsért áruló korondi gáborcigány, a behunyt szemünk alatt a retinán leúszó mikroszkopikus szálak lehet, nem történelemkönyvbe kívánkozó sztori, de az életünk. Nem kell messzire menni ma sem agresszív románosító tanárnőkért, csak a legközelebbi csángóföldi vagy szórványmagyar, de akár székelyföldi iskolába, és ha nagyon ugrálsz, nagyon hamar ugyanazon (magyar történelmi egyháztól, magyar jogi vagy fizikai személytől államosított) épület ugyanazon irodáiban találod magad, ugyanazon ellenséges címer mellett ugyanaz a zászló, és többnyire ugyanazok fognak kihallgatni is. Ma is vannak listák, ma is vannak, akikre te figyelsz, és vannak, akik téged figyelnek. A hetvenes, nyolcvanas évek nyomasztó szürkeségébe némi színt vitt ugyan a demokrácia, de csak úgy, mint egy mesterséges színezék, ez is, az is rákkeltő. Remélhetőleg ugyanakkor a regény második kötete azt meséli majd el, ahogy Szent Pétertől visszafordul hősünk, mert onnan fentről erőst úgy látszik, nincs még kész idelenn Isten országa. Még van munka bőven.
Barni! - remekül látod a lényegét (y) !
VálaszTörlésNagyon jó a könyv, de olyan ügyesen megfogalmaztad, hogy teljesen elérzékenyültem. Le a kalappal!
VálaszTörlés