Közérdekű bejelentésben fordult a Mi Hazánk Mozgalom az Alapvető Jogok Biztosához, amelyben arra kért magyarázatot, hogy hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon létezik a kötelező oltás intézménye, noha az oviedói egyezményt ratifikáló 2002 évi VI. sz. tv egyértelműen kimondja, hogy egészségügyi beavatkozás csakis a tájékozottságon alapuló beleegyezésen alapulhat. Az oviedói egyezmény azt is kimondja továbbá, hogy a társadalom puszta érdekét nem lehet az egyén önrendelkezési joga fölé helyezni.
Határidőben megküldött válaszában a Belügyminisztérium (?) felsorolta a kötelező oltásra vonatkozó jogszabályokat, jogi normákat és alkotmánybírósági határozatokat, azonban arra nem válaszolt, hogy ezek mennyire ellentétesek az oviedói egyezménnyel, sőt, magát az egyezményt igazából nem is említették a válaszban.
A BM válaszában közölte tehát, hogy Magyarországon a gyerekek számára kötelező oltásokat a 18/1998. (VI.3). NM rendelet szabályozza.
A BM továbbá azt is közölte, hogy az alaptörvény engedi, igen szigorú keretek között, az alapvető jogok korlátozását. Továbbá azt is közölték, hogy egy alkotmánybírósági határozat leszögezte, hogy alkotmánybírósági eljárás során nem kérdőjelezhető meg az, hogy a védőoltások a fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet növelik, azaz megvédik a gyereket a fertőzéstől, illetve a társadalmat a járványoktól.
A BM közli továbbá, hogy az Eütv. is kimondja, hogy mások életének és egészségének védelme érdekében korlátozható a beteg egészségügyi önrendelkezési joga, azaz kényszeríthető például oltásra.
A válaszban azt a következtetést vonják le, hogy a védőoltások kötelező jellegét a társadalom járványokkal való veszélyeztetettsége indokolja, ez támasztja alá a beteg önrendelkezésének és az ellátás visszautasításának korlátozhatóságát is.
A válaszban egyetlen mondat sem vonatkozik a magyar joggyakorlat és az oviedói egyezményt ratifikáló törvény közötti egyértelmű ellentétre.
A jogszabályi hierarchiában a törvény (így az oviedói egyezményt jóváíró tv. is) a miniszteri rendeletek fölött áll, azaz miniszteri rendelet nem lehet ellentétes törvénnyel.
Az alapvető jogi biztos feladatai között egyébként szerepel egymással ellentétes jogi normák alkotmánybírósági normakontrollját kezdeményezni, ezért az is érthetetlen, hogy az ombudsman miért nem maga válaszolt, miért továbbította a közérdekű bejelentést a BM-nek?
Az is megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatilag, egy alkotmánybírósági határozattal dogmatizált, azaz mindenki számára kötelezővé tett egy tudományos álláspontot, mindezt úgy, hogy elviekben nem foglalhat állást tudományos kérdésben.
Arra se kaptunk választ, hogy hogyan lehetséges az, hogy amennyiben nem kérdőjelezhető meg az oltások hatékonysága, akkor mégis hogyan teljesülhet az, hogy az oltatlanok az oltottak egészségét veszélyeztetik, azaz hogyan kaphatják el a fertőző betegségeket az oltást felvevők, hogyan alakulhat ki ún. járvány?
Kapcsolódó:
Az ombudsmanhoz fordult a lónyai Mi Hazánk, szerintünk nem összeegyeztethető a kötelező oltási rendszer az oviedói egyezménnyel (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése