Felhívom a figyelmet, hogy a román kormány azon erőfeszítése, hogy egy kereskedelmi kérdésben, ami egy márkanév levédése, politikai elvek alapján hozott döntésre késztesse a Bíróságot, sérti a Konvenció 14. cikkét, amely értelmében tilos a politikai alapú hátrányos megkülönböztetés. Ennek ellenére, mivel megszólítva érzem magam, tételesen válaszolok az összes pontra, amelyet a kormány hozott fel.
Függetlenségpárti vagyok, Avram Iancu magyarellenes népirtást vezetett, a székely kormány eddigi működése törvényes, a Krím, Donyeck és Luganszk törvényes népszavazáson szakadt el Ukrajnától, a Csíkszeredai Bíróságnak például az "Igazságot Magyarországnak" matricafeliratot idegengyűlőlő eszmeként való meghatározása egy hisztérikus megközelítése az "igazság" fogalomnak, szó esik a "Besszarábia Románia" kampányról. A zsidós vásárlós plakát egy vásárlásról szól, fogyasztóvédelmi és nem politikai kérdés, főleg Simon Peresz volt izraeli államfőnek a több európai államra vonatkozó felvásárlási eszméinek fényében.
Szó esik a Románia által elkövetett etnikai alapú üldözésről, amit az amerikai kormány is megállapít a 2015 évi éves jelentésében. A román kormány szerint egy ország stabilitása megköveteli, hogy bizonyos személyek vagy csoportok lemondjanak bizonyos szabadságjogaikról (na ez). A revizionista váddal kapcsolatosan kiemelem, hogy minden állam törvényes joga a nemzetközi szerződések kötése és felbontása, újratárgyalása, stb. A szeparatista eszmerendszer vádjával kapcsolatosan megállapítom, hogy csak Európában számos nyíltan szeparatista politikai párt működik, flamandok, skótok, inuitok, katalánok, dél-tiroliak stb. Maga a volt román elnök, Traian Băsescu is egy nyíltan revizionista pártot vezet, és nyíltan hirdeti Románia revizionista és expanzionista törekvéseit Moldva Köztársaság irányában.
Az, hogy a román kormány az én szeperatista eszmerendszerem és tevékenységem miatt panaszkodik, képmutatás, mert a román nemzeti ünnep az erdélyi románok gyulafehérvári nagygyűlését ünnepli, akik elszakadtak Magyarországtól és egyesültek Romániával.
"Csibi Románia ellen
Kedves uram
Azért írok Önnek, mert 2016-03-17-i levelében kéri, hogy bármilyen észrevételt írásban küldjek el Románia kormányának a "Székelyföld nem Románia" márkanév levédésének ügyében tett véleményére válaszul, arra való tekintettel, hogy megvalósult-e az Emberi Jogok Európai Kartája 10. cikkének megsértése.
Észrevételek:
A kormány észrevételeinek 1. pontja, amely Románia alkotmányának 3. cikkét idézi, kimondja, hogy Romániát községek, városok és megyék alkotják.
Észrevehető, hogy a közigazgatási formák között nem szerepel a "föld". Következésképpen nem létezhet egy olyan közigazgatási egység sem, hogy "Székelyföld".
A 3. pont esetében a kormány hibásan állítja, hogy egy Románián belüli független állam megalapítása volna a célom.
A politikai nézeteim szerint, mint bevallottan székely nemzetiségű, a székely nép tagja, egy olyan népé, amely a legutóbbi hivatalos romániai népszámláláson 1.665 tagot számlált, és ismeretlen számú taggal rendelkezik a Kárpát-medencében és a világon. a független és szuverén székely állam megteremtésének híve vagyok, az 1966.12.18-án aláírt Civil és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikk 1. pont értelmében, amely kimondja:
" 1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."
ENSZ alapokmány 1. cikk
Az Egyesült Nemzetek célja,
"2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletbentartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson"
ENSZ Alapokmány 73. cikk
"Az Egyesült Nemzeteknek azok a tagjai, amelyek olyan területek igazgatásáért vállalták vagy készek vállalni a felelősséget, amely területek népei az önkormányzat teljes mértékét még nem érték el, elismerik e területek lakossága érdekei elsőbbségének alapelvét. Magasztos megbízatásnak tekintik azt a kötelességüket, hogy a nemzetközi békének és biztonságnak a jelen Alapokmánnyal létesített rendje keretében e területek lakosságának jólétét tőlük telhetőleg előmozdítsák és ebből a célból
b. az egyes területek és népeik különleges viszonyainak és előrehaladottságuk különböző fokának megfelelően kifejlesszék ezek önkormányzati képességét, vegyék tekintetbe a szóban levő népek politikai törekvéseit és támogassák őket szabad politikai intézményeik fokozatos kifejlesztésében;"
Államot alapítani egy másik államon belül, jogilag, politikailag és végül logikailag is értelmezhetetlen.
Új államot alapítani ugyanakkor, a népek önrendelkezési jogára alapozva, törvényileg megalapozott és törvényes politikai célkitűzés. Másfelől az, hogy erre vonatkozó meggyőződésem ki lett hangsúlyozva, megint csak azt bizonyítja, hogy Székelyföld jelenleg nem létezik. Amennyiben nem létezik, úgy a képzelet világához tartozik, és mint ilyent, védi a Konvenció 10. cikke.
A román kormánynak erre, valamint az összes többi politikai tevékenységemre vonatkozó megjegyzésére válaszul felhívnám a figyelmet, hogy a Konvenció 14 cikke egyértelműen tiltja a politikai nézetek alapján történő hátrányos megkülönböztetést.
Egy gazdasági kérdésben, ami egy márkanév levédése, a román kormánynak az a próbálkozása, hogy a politikai nézeteim és tevékenységem alapján befolyásolja a Bíróság döntését, a Konvenció 14. cikkének egyértelmű megsértése.
Mindezek ellenére, mivel meg voltam szólítva, tételesen válaszolok minden pontra:
Avram Iancu történelmi személy, akit a kormány "az erdélyi forradalom egyik fontos alakjának" nevez, valójában brutális román etnikumú bandák vezére volt, akiket a Habsburgok fegyvereztek fel, pontosan az erdélyi forradalom ellen, és amely bandák voltak a felelősek Dél, Közép és Nyugat-Erdély magyar etnikumú lakosságának teljes kipusztításáért.
Legnagyobb "hőstetteik", hogy lemészárolták Nagyenyed több, mint 3000, Zalatna több, mint 1500, Abrudbánya több, mint 3000 magyar etnikumú lakosát, de 150 erdélyi község is ugyanerre a sorsra jutott. A népirtás áldoatainak teljes száma 15.000 és 25.000 közé helyezhető a hivatalos osztrák nyilvántartások szerint, a menekültek száma ismeretlen.
Taktikájuk, hogy azokat a helységeket támadták meg, ahonnan a férfiak előzőleg bevonultak a magyar hadseregbe, lemészárolták a kicsiny helyőrséget és az ottmaradt összes asszonyt, gyereket és öreget. A népirtásnak köszönhetően manapság nincsenek magyar etnikumúak azokon a területeken, egész Erdély etnikai térképe végleg megváltozott, a magyarok és székelyek kisebbségbe kerültek.
Az információ Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja munkájából, az Erdély 1848-1849 című műből származik, amely munkát, mint hiteles történelmi forrást a Román Tudományos Akadémia is elismer (1. csatolmány. a Román Tudományos Akadémia levele, amelyben elismeri Egyed Ákos munkáját, mint hivatalos információforrást, mások mellett).
http://www.blog.hunnianemzetimuhely.ro/wp-content/uploads/2012/07/07_14_01.jpg
A Kétpói Székely Nemzetgyűlés megszervezésével kapcsolatosan, a rendezvény egy bejelentett és Magyarország törvényeivel teljesen összhangban lévő rendezvény volt. A Székely Köztársaság kikiáltása csak annak a bizonyítéka, hogy az általam követett politikai cél, a székely állam nem "Székelyföld", hanem "Székely Köztársaság" nevet viseli. Következésképpen olyan, hogy Székelyföld, nem létezik, a képzelet világába tartozik.
A székely kormány megalakítása összhangban van az ENSZ Alapokmány 73. cikk b) pontjával, a székely nép független politikai intézményeinek kialakítására vonatkozóan. Egy kormány alapvető politikai intézmény, az értelmező szótár szerint.
Donyeck, Luganszk, Krím volt ukrán régiók politikai helyzetére vonatkozóan ki kell emelni, hogy ezeken a helyeken törvényes népszavazásokat tartottak a területek jogi hovatartozását illetően, ezeknek a népszavazásoknak a jogi alapja ugyanaz, mint a Civil és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az ENSZ Alapokmány fent hivatkozott előírásai.
Ezekre a népszavazásokra és az azokat követő választásokra nemzetközi megfigyelők küldésének lehetősége fennállt mindenki számára, Románia nem élt ezzel a lehetőséggel, szemben Gyöngyösi Márton, Kovács Béla és több más jobbikos politikussal Magyarországról, akik nemzetközi megfigyelőként vettek részt és törvényesnek ítélték ezeket az eseményeket.
A kormánynakm az erre a politikai véleményemre vonatkozó megállapítása csak azt bizonyítja, hogy a székely nép önrendelkezési jogának megvalósításához az én eszközeim is a törvényes népszavazások, és nem erőszakos megnyilvánulások.
A Csíkszeredai Bíróság általi, rasszista, fasiszta és idegengyűlölő tartalmú eszközök birtoklása miatti elítélésem, amely "Székelyföld nem Románia", "Igazságot Magyarországnak", "Románia, én így szeretlek -1914" (Romániát Erdély nélkül ábrázoló térképpel) szövegekkel feliratozott pólókra, matricákra, tollakra, térképekre vonatkozott, sokat elmond Romániának a "rasszista, fasiszta, idegengyűlölő", valamint akár az "igazság" fogalmának jogi értelmezéséről.
Egy hisztérikus román álláspont, amennyiben az igazság Magyarországnak van kérvényezve, akkor az már rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszme, a törvény ilyen jellegű értelmezése egyértelmű állampolgársági és etnikai alapú diszkrimináció.
Másfelől ismert Romániában a "Besszarábia Románia" elnevezésű, Moldva Köztársaság bekebelezésére irányuló politikai kampány (Besszarábia Moldva Köztársaság területének történelmi megnevezése), amelynek három hivatalosan bejegyzett romániai politikai párt is híve. Ezek a Népi Mozgalom Pártja, ennek vezetője Traian Basescu, Románia volt köztársasági elnöke, a bekebelezés első számú politikai hirdetője; az Egyesült Románia Párt, ennek vezetője az ismert magyarofób nacionalista politikus Bogdan Diaconu, valamint az Új Jobboldal párt, a II. világháború alatt a magyar és székely etnikumúak ellen háború bűncselekményeket és atrocitásokat elkövető, szélsőjobboldali Vasgárda szellemi örököse.
Mindhárom politikai tömörülésnek, a bejegyzésükkor bíróság által is jóváhagyott módon, a nyilvános politikai programjukban szerepel Moldva Köztársaság bekebelezése.
Ruházati cikkek, a "Besszarábia Románia", Románia térképét Moldva Köztársaság térképével megnövelve ábrázolva, "Nagy Románia a régi határai között" szöveggel feliratozva, ajándékboltok kínálatában nagy mennyiségekben szerepelnek. (2. csat. képek a ruházati cikkekről és a boltokról)
http://www.magazin-romanism.ro/
"Besszarábia Románia" címmel megjelent könyvet adott ki és forgalmaz egy Lupea Marius Dorin nevű személy.
Nagyméretű tömegtüntetések szervezése Moldva Köztársaság elcsatolásáért mindennapos Románia minden nagyobb városában és Moldva Köztársaságban is. A fenti szövegeket nyilvánosan alkalmazzák ezeken a tüntetéseken.
2015. 03.25-én több, mint 100 parlamenti képviselő és szenátor viselt "Besszarábia Románia - 1918 március 2" feliratú pólókat, egy, a szomszéd állam bekebelezésének támogatásáért szervezett megnyilvánuláson. (3. csat. képek az eseményről)
http://www.libertatea.ro/stiri/stiri-interne/basarabia-e-romania-in-parlamentul-de-la-bucuresti-1131010
Mindezeket figyelembe véve, cinikusnak és szarkasztikusnak tekinthető a román bíróság és a román kormány álláspontja, miszerint a "Székelyföld nem Románia", "Igazságot Magyarországnak", "Románia, én így szeretlek -1914" (Romániát Erdély nélkül ábrázoló térképpel), szövegek rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék.
A felháborító és hátrányosan megkülönböztető bírósági végzés valóban nem lett megfellebbezve, mert anyagilag nem engedhettem meg magamnak egy költséges, de a romániai viszonyokat ismerve csekély sikerrel kecsegtető fellebbezést.
A "Szégyeld magad, már megint zsidónál vásároltál" felirat nyilvános használatára vonatkozóan, valóban használták ezt a szöveget a II. világháború alatt a magyar nemzetiszocialista politikai erők, csakúgy, mint magát a magyar nyelvet, mégse lehet a nyelvre azt mondani, hogy fasiszta.
Minden kijelentést tartalmilag kell viszgálni. Ez a kijelentés egy vásárlásra, anyagi jószág vagy szolgáltatás megvásárlására vonatkozik, szabad piaci verseny körülményei között, ami egy demokrácia alapvető követelménye.
A mondat egy nyilvános rendezvényen lett használva, egy multinacionális vállalat előtt, amely rendezvény célja a székely termelők és kereskedők támogatását szolgáló kampány volt.
Az összes hazai és nemzetközi fogyasztóvédelmi előírás megegyezik abban, hogy a legfőbb cél a fogyasztók optimális választása a javak és szolgáltatások között, ez a választás történhet akár az illető jószág vagy szolgáltatás nemzeti eredetének alapján is. Ha van egy ilyen jog, akkor beszélni is lehet erről a jogról.
Ezzel kapcsolatosan felhívnám a figyelmet Simon Peresz úrnak, volt izraeli köztársasági elnöknek a kijelentéseire, aki nyilvánosan kifejtette, hogy ők, azaz az izraeliek, felvásároltak számos európai országot, Magyarországot, Romániát, Lengyelországot a kereskedői hajlamuknak köszönhetően.
(https://www.youtube.com/watch?v=UPHCiGL6r-M)
A kormány következő pontokban kifejtett nézetére vonatkozóan, miszerint a "Székelyföld nem Románia" szöveg tulajdonképpen egy kereskedelmi kifejezésmódba burkolt gyűlöletbeszéd, a kormány kifejti, hogy "a kérvényező, úgy tűnik, nem kereskedelmileg életképes termékek forgalmazásában érdekelt, hanem, hogy népszerűsítse Maros, Hargita és Kovászna megyék területének elszakadását Romániától, amely területet ő Székelyföldnek nevez.
Ezzel kapcsolatosan megállapításra kerül, hogy a "Székelyföld nem Románia" védjeggyel ellátott termékek igenis kereskedelmi szempontból életképes termékek lettek volna. Létezik egy Facebook csoport, ezzel a névvel, közel 25.000 tagja van, ezáltal is mutatva, hogy ilyen védjeggyel ellátott termékekre volna igény. (4. csat.)
https://www.facebook.com/groups/183123125068630/?fref=ts
Mielőtt a hatóságok elkobozták volna a termékeimet, a könyvelési adatokból is kitűnik, elég szép forgalmat bonyolítottam le belőlük. Sajnos a hatóságok közbelépése teljesen tönkretette a vállalkozásomat.
Eléggé cinikus a román kormány részéről azt állítani, hogy nem voltam érdekelt a termékek forgalmazásában, mikor maga a kormány mutatja ki, hogy a Csíkszeredai Bíróság végzése értelmében elkobozták a teljes árukészletemet a Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor alatt, ahol kirakodó vásárosi tevékenységet folytattam, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve a további gazdasági tevékenységet.
Soha nem hivatkoztam, sem termékeken, sem közéleti megnyilvánuláson Maros, Hargita és Kovászna megyékre, mint Székelyföldre. Ezt a kormány nem bizonyítja, és nem is tudja bizonyítani.
Ellenkezőleg, a román bíróságok voltak minden szinten, akik, jelen esetben, úgy hivatkoztak ezekre a megyékre, mint Székelyföld.
A kormány vagy nem ismeri a jogesetet, vagy csak a saját hitelességét rontja hamis kijelentésekkel.
A 26. pontban a kormány kifejti, hogy a nemzeti büntetőeljárás során azt állítottam, hogy ezek a termékek nem idegengyűlölő eszméket hirdetnek, hanem területi és politikai kérdésekre vonatkoznak. Ezáltal elismertem, hogy a tevékenységem nem kereskedelmi, hanem kizárólag az úgynevezett Székelyföldnek Romániától való elszakítása a célom.
A kormány elmulasztja kimutatni, hogy a nemzeti büntetőeljárás során nem voltak kereskedelmi jellegű vádak, hanem rasszista, fasiszta, idegengyűlölő eszmék terjesztése, és ennek megfelelő választ adtam.
Annak alátámasztására, hogy a "Székelyföld nem Románia" márkanévként való bejegyzésre beterjesztett szöveg gyűlöletbeszéd, és így nem élvezi a Konvenció 10. cikkének védelmét, a kormány felhozza a Csíkszeredai Bíróságnak ezirányú végzését valamint az Országos Diszkriminációellenes Tanács ezirányú határozatát.
Ugyanakkor e két határozatból egyiket sem erősítette meg az Emberi Jogok Európai Bíróságának végleges végzése, az Európai Emberi Jogi Konvenció összes előírásával összhangban.
A Csíkszeredai Bíróság döntésének alapját a 2002 évi 31. sz. sürgősségi kormányrendelet adta, amely egyértelmű meghatározását tartalmazza a rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszméknek, ezek: etnikai, faji, vallási alapú gyűlölet és erőszak, egyes fajok felsőbb, mások alsőbbrendűsége, antiszemitizmus, idegengyűlöletre való uszítás, az alkotmányos rend vagy a demokratikus intézmények erőszakos megdöntése, szélsőséges nacionalizmus. (Kormány észrevételei, 7. pont)
Ebben a meghatározásban, ahogy látható, nem szerepel a revizionista politikai eszmeiség, sem semmilyen más politikai eszmeiség, értelmező szótári értelemben, mint terület, államforma, hivatalos nyelv, intézmények, jelképek és hasonlók. Eszerint az idézett bírósági végzés törvényi alap nélkül lett hozva, ellentétben Konvenció 7. pontjával, amely kimondja, nincs büntetés törvényi előírás nélkül.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatával kapcsolatosan, az intézmény tagjai ellen büntetőeljárás van folyamatban, hivatali visszaélés gyanújával, emmiatt a határozat miatt. Az intézmény egyik tagjának véleménye szerint maga a Tanács követett el hátrányos megkülönböztetést azáltal, hogy engem megbüntetett a "Székelyföld nem Románia" szöveg használatáért, de egy jogi személyt nem a "Besszarábia Románia" szöveg ugyancsak nyilvános használatáért. (5. csat. feljelentés hivatali visszaélésért, és az erre adott hivatalos válaszlevél a bukaresti ügyészségről)
http://ruszinkarpatalja.blogspot.hu/2016/03/es-akkor-most-feljelentjunk.html
A kormány álláspontja, amit a 28. pontban fejt ki, amely párhuzamba állítja a Székelyföld nem Románia szöveget az erőszakra való uszítással, teljesen hisztérikus. Bármely értelmező szótárt segítségül lehet hívni, az erőszaknak és az uszításnak semmilyen köze nincs egy három szavas mondathoz, amelyből az egyik szó egy képzeletbeli helyre vonatkozik, a másik egy létező országra, a harmadik pedig egy tagadószó.
A kormány által a 29. pontban leírtak egyenesen felháborítóak. "A pluralizmus és a demokrácia egy kompromisszumra épül, amely számos engedményt kíván a személyektől vagy csoportoktól, akiknek néha le kell mondaniuk valamely általuk élvezett szabadságjogukról, hogy ezáltal garantálják az állam egészének biztonságát." - állítja a kormány.
Én a magam nevében megállapítom, hogy soha, sehol nem egyeztem bele semmilyen jogom korlátozásába, hogy ezzel Románia stabilitását védjem.
Amióta Románia berendezkedett Erdélyben, mint gyarmattartó, 1920-ban, a német etnikumú lakosság számszerűen 900.000-ről a jelentéktelen 1.500-as létszámra csökkent. A németek meg lettek semmisítve.
A zsidó etnikumú, mintegy 350.000-es létszámú közösség teljesen meg lett semmisítve.
A magyarok száma, csak az 1989-napjainkig tartó időszakot figyelembe véve, 1,65 millióról 1,16 millióra csökkent, mintegy 500.000-ez csökkenés, ilyen arányú demográfiai veszteség még a világháború idején sem érte ezt a népességet.
A székelyek a jelentéktelen 1.665-ös lélekszámra csökkentek.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a magyar etnikumúakat képviselő legnagyobb párt jelentése szerint csak az elmúlt néhány évben több, mint 60 etnikai alapú hátrányos megkülönböztetés, törvénytelen hatósági intézkedés történt magyar és székely etnikumúak ellen. Ezek között található olyan eset is, amikor magyar etnikumúakat kórházból dobnak ki román nyelvtudás hiánya miatt, egyetlen tömegrendezvény alatt, amelyet magyar kulturális jogokért folytattak, több, mint 85 személyt bírságoltak meg, véletlenszerűen, csendháborításért. Embereket naponta bírságolnak meg a székely vagy a magyar zászlók kitűzéséért, Egy aktivistát azért bírságoltak meg, mert a zöldségpiacon olyan címkéket osztott, amelyeken a kötelező román megnevezés alatt ott volt a zöldségek magyar neve is. (6. csat. a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelentése a Nemzeti Kisebbségek Védelmi Keretegyezménye végrehajtásának 4-ik megfigyelési ciklusában, Románia jelentésére adott válaszként)
Újabban még az amerikai kormány is bírálta Romániát a magyar etnikumúak ellen elkövetett jelentős mértékű hátrányos megkülönböztetések okán. (7. Csatolmány, USA Állami Igazgatóság, Demokrácia Iroda, Emberi Jogok és Munka, az emberi jogi gyakorlásáról szóló országjelentések, www.state.gov)
http://www.state.gov/j/drl/rls/hrrpt/humanrightsreport/index.htm#wrapper (33. oldal)
Ilyen körülmények között nem hiszem, hogy én, mint székely önazonosságú személy, román-magyar állampolgárként tartoznék bármivel is a román államnak, legkevésbé azzal, hogy önszántamból korlátozom olyan saját alapvető jogaimat, mint az eszmék és gondolatok szabad kifejezése. Románia nem bizonyult demokratikus jogállamnak (valójában sosem volt az), csak nyilatkozatok szintjén, inkább egy totalitárius, román etnikumúak által uralt, apartheid alapú elszigetelt terület, és ez a román alkotmányban is le van szögezve, amely kimondja, hogy Románia “nemzetállam”.
A 31. pontra, politikai kívánságaimra vonatkozóan, miszerint Románia egy része (amelyet a három megye alkot), szakadjon ki Romániából, a demokrácia értékeivel ellentétes módon, még ha, politikai nézeteimet tekintve a szabad székely állam megteremtésének buzgó híve vagyok is, a kormány nem tudja, és nem is bizonyítja, hogy a politikai eszközeim a demokrácia értékeivel ellentétesek. Ellenkezőleg, a politikai eszmék kifejezésének szabadsága az egyik legfontosabb demokratikus alapelv. A kormány nem tud felmutatni egyéb politikai vagy más jellegű nyilvános megmozdulásomat, csak olyanokat, amelyeken az eszmék szavak és képek segítségével kerültek kifejezésre.
Másfelől a "Székelyföld nem Románia" szövegben, amely jelen eset tárgya, ahogy már ki lett mutatva, "Székelyföld" egy képzeletbeli helyre vonatkozik. A kormány megint azt állítja, hogy én vagyok az, aki Hargita, Maros és Kovászna megyéket Székelyföldnek tartom. Ezt azonban semmivel nem tudja alátámasztani. Ellenkezőleg, a román bíróságok állították ezt, tévesen. minden szinten.
A 32. pontra vonatkozóan, a kormány újra hibásan állítja, hogy közéleti akcióim erőszakra és hátrányos megkülönböztetésre alapultak. Még a nemzeti bírósági határozatok is nem erőszakos vagy hátrányosan megkülönböztető, hanem revizionista eszmékként hivatkoznak ezekre, létező nemzetközi szerződések újratárgyalásának értelmében (jelen esetben a magyar állam és a szövetséges hatalmak közötti párizsi szerződés, a II. világháború után), határmódosításra vonatkozóan. (Amely eszmék, a többségi etnikum által kifejezve, Moldva Köztársaság bekebelezésére vonatkozóan, már nem jelent problémát) Nemzetközi szerződések tárgyalása, azok megkötése, módosítása vagy megszüntetése minden állam alapvető nemzetközi joga, az 1969, 1986-os, a nemzetközi szerződésekre vonatkozó bécsi konvenció előírásainak értelmében.
Újra a román állam hisztérikus nézőpontja jelenik meg, akár képzeletbeli területi kérdések egyszerű említése is erősen idegengyűlölő és népek közötti gyűlöletre uszító üzeneteknek minősül (nemzetekre, etnikai csoportokre való hivatkozás nem jelenik meg jelen esetben, sem egyetlen más, általam nyilvánosan kifejezett eszmében sem, egyetlen egyszer sem, és a kormány sem tudja bizonyítani ennek ellenkezőjét).
A 44. pontban a kormány megállapítja, hogy a nyilvános szerepléseim a társadalom alapelveivel és kulcsfontosságú alkotmányos értékeivel állnak szemben.
Erre vonatkozóan ki kell emelnünk Románia Alkotmánya 20 cikk 2. pontját:
"(2) A Románia által az alapvetõ emberi jogokra vonatkozóan részes félként aláírt paktumok és szerzõdések és a belföldi törvények közötti eltérések fennállása esetén a nemzetközi szabályozásokat kell elsõbbségben részesíteni."
Ennek értelmében az alapvető emberi jogok, amelyek olyan nemzetközi konvenciókban vannak leszögezve, amelyeknek Románia is tagja, felülírják még az alkotmányt is, amely a nemzeti jogrend része. Következésképpen, az Európai Emberi Jogok Egyezményének 10. cikkére hivatkozás bármely, a román alkotmány 1. cikkével való összeférhetetlenség esetén is törvényes és alkotmányos még a román jog szerint is.
Másfelől nem a világon az összes társadalom alapelve egy kegyetlen mészárost és népirtót, mint Avram Iancu, nemzeti hősnek tartani. Ez csak Romániában alapelv.
A kormány, azáltal, hogy Avram Iancut, a megállapításai során két alkalommal is “az 1848-as erdélyi forradalom fontos személyiségének” nevezik, tulajdonképpen a háborús bűnöket és népirtást igazolja, ami bűncselekmény.
A 48. pont állításaira vonatkozóan, a kormány azt bizonyítja be, hogy nem ismeri a jelen eset nemzeti jogi alapjait, mikor azt állítja, hogy a 200 évi 31. sz., a rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszmék tiltására vonatkozó kormányhatározat a jelen eset jogi alapja. Tény szerint jelen eset jogi alapja az 1998 évi 84. sz., a védjegyekre és földrajzi mutatókra vonatkozó törvény. Ugyanakkor a hivatkozott kormányhatározat is egyértelműen meghatározza a rasszista, fasiszta és idegengyűlölő eszméket, amely meghatározásban nem szerepel a revizionista politikai eszmerendszer, sem más politikai eszmék, amelyek államformára, területekre vagy hasonlókra vonatkoznak. A törvény tehát törvényes, alkotmányos, de a kormány által felállított értelmezés visszaélő jellegű.
A következő pontokban a kormány folyamatosan ismételgeti, hogy a nyilvános megmozdulásaim erőszakosak voltak és hátrányosan megkülönböztetőek, bizonyára abban a hitben, hogy amit sokszor állítunk, mégha nincs is bizonyítva, valósággá válik.
Ami a revizionista eszmerendszert illeti, a Magyarország és a Szövetséges Hatalmak között párizsi szerződés újratárgyalásának értelmében, még egyszer le kell szögeznünk, hogy a nemzetközi szerződések tárgyalása, azok megkötése, módosítása vagy megszüntetése minden állam alapvető nemzetközi joga, az 1969, 1986-os, a nemzetközi szerződésekre vonatkozó bécsi konvenció előírásainak értelmében.
Ami az elszakadáspárti politikai irányzatot illeti, Európában számos példa van elszakadáspárti politikai irányultságú, hivatalosan bejegyzett politikai pártra, tömörülésre és civil szerveződésre. A Dél-Tiroli Szabadság - Szabad Szövetség Tirolért egy olasz politikai párt, amelynek vállalt politikai eszmeisége a dél tiroli nép önrendelkezési joga és Dél-Tirolnak Ausztriával való egyesülése. A párt egy bejegyzett márkanevet használ kereskedelmi és propaganda célokra, egy grafikus ábrázolás a “Dél-Tirol nem Olaszország” szöveggel valamint a párt hivatalos logójával. A védjegyet matricákon használják, amelyet a párt webboltjában forgalmaznak. (8. csatolmány)
http://www.suedtiroler-freiheit.com/shop/sud-tirol-ist-nicht-italien-aufkleber/
A Katalóniai Republikánus Baloldal egy katalán elszakadáspárti politikai párt, Spanyolországban, Katalóniában hivatalosan bejegyezve. A vezető katalán párt, a Konvergencia és Egyesülés, a politikai doktrínájában bekövetkezett változás alapján maga is elszakadáspárti tendenciát követ. A Deviant Art elnevezésű webbolt képzőművészeti alkotásokat mutat be, amelyek szövege “Katalónia nem Spanyolország”. A www.printest.com weboldal 4 különböző logót mutat be ugyanezzel a szöveggel. Steve Harris “Katalónia nem Spanyolország” című könyve kereskedelmi forgalomban van.(9. csatolmány)
https://www.pinterest.com/catisnotspain/logos-catalonia-is-not-spain/
Skóciában, 2014 szeptember 18-án hivatalos népszavazást szerveztek a Nagy Britanniától való elszakadás kérdésében, a Skót Nemzeti Párt erőfeszítéseinek köszönhetően, amely párt célkitűzése a Nagy Britanniától való függetlenség.
Belgiumban az Új Flamand Összefogás nevű tömörülés egy elszakadáspárti, hivatalosan bejegyzett belga párt, a flamandok önrendelkezéséért és a Belgiumtól való függetlenségért tevékenykednek.
Az Inuit Ataqatigit egy baloldali elszakadáspárti dán politikai párt, a dániai, grönlandi 2009-es választásokon 43%-ot ért el.
A 2012 Akció Egyesüléspárti Platform egy Moldva Köztársasági civil szervezeteket tömörítő politikai csoportosulás, amely nyíltan a Romániával való egyesülést hirdeti. A Moldáv Ifjú Mozgalom szintén egyesüléspárti civil szerveződés.
Románia, ahogy a 19. pontban ki lett mutatva, legalább három hivatalosan bejegyzett politikai párttal rendelkezik, amelyek nyíltan és hivatalosan revizionisták és expanzionisták abban az értelemben, hogy felül kívánják vizsgálni a Moldva Köztársaság függetlenségét biztosító nemzetközi szerződéseket, a moldáv állam területének elcsatolásával. Ahogy Traian Basescu, volt román államfő és a Népi Mozgalmi Párt elnöke kifejezte, hiba azt gondolni, hogy a határok nem megváltoztathatóak. Az 1975-ös Helsinki Nyilatkozat 1. cikke kimondja, hogy erőszakmentesen, közös megegyezéssel megváltoztathatóak a határok. Felhívja a figyelmet Németország újraegyesülésére, mint a II. világháborús határok kiigazításának példájára.(10. csatolmány)
http://www.antena3.ro/actualitate/basescu-unirea-romaniei-cu-r-moldova-obiectiv-de-tara-348351.html
Ami a közéleti nézeteimet és nyilvános akcióimat illeti, mivel a roman kormány nem bizonyította, és nem is tudja, ezek erőszakos jellegét, kifejezetten képmutató a roman kormány részéről területi elszakadási közéleti elképzelések miatt panaszkodni, tekintetbe véve, hogy a hivatalos román nemzeti ünnep december 1-e (Román Alkotmány, 12. cikk 2. pont), amikor a román etnikumúak az 1918 dec. 1-i gyulafehérvéri nemzetgyűlés évfordulóját ünneplik, ahol az erdélyi románok, önrendelkezési jogukra hivatkozva kikiáltották a Magyarországtól való területi elszakadást és a Romániával való egyesülést. amely jogi aktust a román nemzeti jogrend azonnal jóváírt, Ferdinánd király1918.12.24-i királyi rendeletével. Ammellett, hogyképmutató, a konvenció 14. cikkében előírt etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseket is sérti. Ünnep a román etnikumúaknak, de panasz tárgya, idegengyűlölő erőszak és gyűlöletbeszéd, ha a székelyek fejezik ki azt.
A fentieket figyelembe véve kérem a Bíróságot, állapítsa meg, hogy a nemzeti bíróságok által hozott döntések törvénytelen módon szembenállnak a politikai és kereskedelmi kifejezési szabadságommal, ezáltal anyagi és erkölcsi kárt okozva nekem.
Tisztelettel
Csibi Barna"
Kapcsolódó:
Csibi Románia ellen - Magas labdát adott fel a román külügyminisztérium, az európai bíróság előtt Trianon, Avram Iancu, a székely kormány, Új-oroszország kombinált kérdésköre (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése