Sétáltam egyet, mert ugye, nincs kijárási tilalom, tehát szabad. És nem haltam bele.

A szezonális influenza járványt világméretű apokaliptikus, mindenkit kipusztító világjárványként eladó tömegőrület  ostoba, és a bamba milliós tömegek által szervezett, önmagunkat önkéntes háziőrizetre ítélő, a kormányoknak diktatúrák bevezetésére és Kína esetében annak megerősítésére nagyon kapóra jövő, "Maradj otthon" kampányára válaszul ma sétáltam egyet. Szájmaszk és kesztyű nélkül.

Felnéztem az utcáról a felhős égre, belepillantottam a napba is. Nem volt rossz. Olyan volt pont, mint ezelőtt két hete, mikor még nem volt az egész világ megőrülve.

Az utcák sajnos kihaltak voltak, csak rendőrök voltak rajta, de azok is járgányban. Pedig szívesen kezetfogtam volna (csupasz kézzel) egy-két kedves ismerőssel, és elbeszélgettem volna velük. Ahogy ezelőtt két héttel még normálisan tettük.

És egyébként nem hiszem el, hogy ez is bátorságpróba lett. Ide jutott az emberiség. Nem mer kimenni az utcára.

Nemsokára, ha így folytatjuk, a normális, szabad életünk csak egy emlék lesz csupán. Ha látják, hogy megy, és beeszed, hidd el, évente fognak neked ilyen influenza bulit szervezni.

Kapcsolódó:
Petíció az 5. generációs vezeték nélküli hálózat, azaz az 5G teljes felszámolásáért Magyarországon (ruszinkarpatalja.blogspot.com)