Saját álláspontom a magyaros pólós ügyben - 1. rész

"Megállapításaim a vádirattal kapcsolatosan:

        Az 1130/P/2014 sz.  iratcsomóban kiállított vádiratban megállapításra kerül, hogy büntetőeljárás folyik ellenem fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek birtoklásáért és forgalomba helyezéséért, amit a 2002 évi 31 sz. sürgősségi kormányrendelet 4 cikk 1 pontja ír elő és büntet. 

    A rendelet 2 cikk b) pontja értelmében a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek a következőképpen vannak meghatározva: zászlók, kitűzők, jelvények, egyenruhák, jelmondatok, köszönési módok, és bármely más hasonló jelkép, amely az a) pontban előírt eszméket, felfogásokat és eszmerendszereket népszerűsíti.  
       A 2002 évi 31 sz. sürgősségi kormányrendelet 2 cikk a) pontja egy teljeskörű meghatározást ad a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő eszmék, felfogások és eszmerendszerek fogalmának, ezeket a következőképpen példázza: etnikai, faju vagy vallási alapú gyűlölet és erőszak, egyik faj felsőbb- és a másik faj alacsonyabbrendűsége, az antiszemitizmus, idegengyűlöletre való uszítás, az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények megváltoztatására irányuló erőszak, szélsőséges nacionalizmus, 
      A vádirat szövegéből kiderül, hogy az eszmék, amelyek a vádirat tárgyát képezik, etnikai alapú gyűlölet és erőszak, gyűlöletre való uszítás,  szélsőséges nacionalizmus.
     Az álláspontja alátámasztására az ügyész egy, az Országos Diszkriminációellenes Tanács által kiállított nézőpontot használ. Azonban ez a nézőpont az összes szövegre vonatkozik. Ennek ellenére az ügyész két szöveget nem tart idegengyűlölőnek, noha az ODT ezeket is a szabad véleménnyilvánítást túllépő eszméknek minősítette, Milyen alapon jutott erre a következtetésre, ez nincs a vádiratban pontosítva.
      A Román Értelmező Szótár szerint:

gyűlölet: Erős ellenségességérzés, ellenséges hozzáállás valaki vagy valami iránt

erőszak: nyers erő alkalmazása, kényszerítés, megszorítás

uszítás: szándékosan feszült idegállapotba hozás, ellenséges tevékenységre való felhívás, provokálás, feszültségkeltés

idegengyűlölet: Félelem, visszautasítás és gyűlölet olyan személyekkel szemben, akik más etnikai csoporthoz tartoznak, mint az alany

nacionalizmus: a nemzet fogalomból származtatott politikai ideológia, a 19-20 században a nemzeti önismeret és a nemzetek valamint a nemzetállamok kialakulásában játszott szerepet.

szélsőségesség: egy olyan divat, mozgalom, politikai szereplő, amely valamilyen vélemény, eltúlzott, egyoldalú, szélsőséges nézőpont alapőján erőszakos vagy szélsőséges módon kívánja a programját érvényesíteni

A vádirat nagy részét az tölti ki, hogy az ügyész bizonygatja az állam közbelépésének szükségességét a szabad véleménynyilvánítás korlátozására. A szóban forgó eszmék fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jellegét az ügyész a 9. oldalon egy mondattal bizonyítja, éspedig:
"...a gyanusított olyan véleményeket óhajtott terjeszteni, amelyek nemzeti gyűlöletre és hátrányos megkülönböztetésre buzdítanak, Románia egyik régiójának alkotmányos státusának megkérdőjelezése által, és arra biztatnak egy közösséget, hogy a jogállást alkotmányellenes módon változtassák meg."

A vádiratban azonban ez nincs bizonyítva semmilyen formában. Melyik régiónak az alkotmányos státusa lett megkérdőjelezve? Honnan állapítható meg egyértelműen, hogy melyik régióról van szó ezekben az eszmékben? Honnan jelenik meg az uszítás fogalma?

Az idegengyűlöletre vonatkozóan, az értelmező szótár szerint kell lennie az alany etnikumától eltérő etnikumú személyeknek, akikkel szemben félelem, gyűlölet és visszautasítás fejeződik ki. A szóban forgó üzenetekben milyen etnikum van megemlítve? Semmi más etnikum, csak a magyar.  

A szóban forgó üzenetekből teljességgel hiányzik bármilyen felszólítás bármely tevékenységre, nyelvtani értelemben még igéket sem tartalmaznak a mondatok. ebben az értelemben, figyelembe véve az értelmező szótár meghatározását, levonható a következtetés, hogy a szóban forgó üzenetekben semmiféle uszítás nincs."

"Observațiile mele referitoare la rechizitoriu, în fond:

            În rechizitoriul din dosarul 1130/P/2014 se precizează că sunt cercetat penal sub aspectul săvârșirii de deținere în vederea punerii în circulație de simboluri fasciste, rasiste ori xenofobe. prev. și ped. de art. 4 alin. 1 din O.U.G. nr 31/2002.

Potrivit art. 2 lit. b din Ordonanță, simbolurile fasciste, rasiste sau xenofobe sunt definite ca: drapelele, emblemele, insignele, uniformele, sloganurile, formulele de salut, precum şi orice alte asemenea însemne, care promovează ideile, concepţiile sau doctrinele prevăzute la lit. a.

Art. 2 lit. a din O.U.G. nr. 31/2002 ne oferă cea mai amplă definiție a noțiunilor de idei, concepţii sau doctrine fasciste, rasiste sau xenofobe, acestea fiind exemplificate ca ura şi violenţa pe motive etnice, rasiale sau religioase, superioritatea unor rase şi inferioritatea altora, antisemitismul, incitarea la xenofobie, recurgerea la violenţă pentru schimbarea ordinii constituţionale sau a instituţiilor democratice, naţionalismul extremist.

Din textul rechizitoriului reiese că ideile care constituie obiectul rechizitoriului sunt considerate drept: ură și violență pe motive etnice, incitarea la xenofobie și naționalism extremist.

Pentru a-și dovedi punctul de vedere, procurorul apelează la un punct de vedere al CNCD-lui. Or punctul de vedere se referă la TOATE ideile prezentate. Totuși, procurorul consideră că două texte, deși CNCD le consideră și pe acestea peste limita de liberă exprimare a opiniei, nu sunt xenofobe. Pe ce considerație a ajuns la acest rezultat? Asta nu este precizat în rechizitoriu.

În conformitate cu DEX,

 ură: Sentiment puternic de ostilitate, atitudine dușmănoasă față de cineva sau de ceva.

violență: Faptul de a întrebuința forța brutală; constrângere, violentare; siluire;

incitare: A aduce în mod intenționat la o stare de agitație, îndemnând la acțiuni dușmănoase; a instiga; a ațâța; a stârni; a provoca; a porni.

xenofobie: Atitudine de teamă, respingere și ură față de persoanele străine de grupul etnic din care face parte subiectul.

naționalism: Ideologie și politică derivate din conceptul de națiune, care a contribuit în sec. XVIII-XX la cristalizarea conștiinței naționale și la formarea națiunilor și statelor naționale. 

Extremism: Atitudine, a unor curente, mișcări, persoane politice care, pe baza unor opinii, idei, păreri exagerate, unilaterale, extreme, urmăresc prin măsuri violente sau radicale să impună programul lor.

Rechizitoriul este umplută cu încercarea de a dovedi necesitatea ingerinței statului în libera exprimare a opiniei. Pentru a dovedi caracterul de idei rasiste, fasciste sau xenofobe a ideilor în cauză, în rechizitoriu apare o propoziție pe pag. 9 și anume:

„...suspectul a dorit să disemineze opinii care incită la ură națională și discriminare, prin punerea sub semnul întrebării a statutului constituțional al unei regiuni din România și incitarea unei comunități de a schimba pe căi neconstituționale starea de drept.”

Or în rechizitoriu nu este probat această afirmație sub nici o formă. Statutul constituțional al cărei regiuni a fost pus sub întrebare? De unde reiese cu exactitate că într-adevăr despre regiunea în cauză este vorba în ideile în cauză?  De unde apare noțiunea de incitare?

Referitor la noțiunea de xenofobie, conform DEX, trebuie să existe persoane străine de grupul etnic din care face parte subiectul, față de care se exprimă teamă, ură și respingere. Or prin mesajele incriminate care etnie străină este menționată? În mesajele în cauză doar etnia maghiară este menționat, fără a face absolut nici o referire la vreo altă etnie.

Din mesajele incriminate lipsește cu desăvârșire orice fel de îndemn la orice fel de acțiune, în sens gramatical nici măcar verbe nu conțin propozițiile; în acest sens, luând definiția DEX al noțiunii de “incitare” se poate trage concluzia că în ideile în cauză nu există nici un fel de incitare."

Nagy Magyarország-e? Megy a levesbe - megjött a vádirat a pólós ügyben is (ruszinkarpatalja.blogspot.com)