Román nemzetépítés - európai nacionalizmusok. Székely nemzetépítés, székely nacionalizmus?

A Székely leszek 2021 Mozgalom Csíkszeredai Alapszervezetének aktivistája, Bajna a Veress Dávid által szervezett, időközben már nemzeti egyetem jelleget öltő, "A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig" című előadássorozat immár 252. előadásán vett részt pénteken délután a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal dísztermében.

Az előadó ezúttal Bakk Miklós politológus volt és az előadás "A román nemzetépítés az európai nacionalizmusok tükrében" címet viselte.

Néhány gondolat az előadáson elhangzottakról:

Bakk Miklós szerint a román nemzetépítés eltérő volt Erdélyben és a román fejedelemségekben. Az erdélyi nemzetépítő modell a klasszikus kulturális közép- európai modell volt, itt három politikai nemzet élt együtt, székely, szász és magyar.

Ez a három politikai nemzet egységes törvényhozó mechanizmust működtetett, mindhárman beleszólhattak a törvényhozásba.

Szó volt az 1859-es kis egyesülésről is,  de még akkor sem beszélünk a klasszikus értelemben Romániáról, hanem egyesült fejedelemségekről.

Elhangzott az is, hogy ugyan jelenleg az oláh gúnynévként van aposztrofálva, viszont régebb ezt a kifejezést használták népnévként, a román, mint népnév nem létezett.
A románok, mikor felvették a görögkatolikus vallást Erdélyben, cserébe ők is beleszólhattak a törvényhozásba.
Az előadó a dákó- római folytonossági elméletről is értekezett, állítása szerint, mivel a magyarok markáns erdélyi őstörténettel rendelkeznek, a románok is valami nagyon régi származást kellett kitaláljanak saját nemzetépítő tevékenységük alapjaként. Ezt a dák ősiségben és a római antik civilizációban tudták megragadni. Bakk Miklós azonban megjegyzi, hogy több román történész álláspontja szerint is a románok nem voltak Erdélyben és biztosan nem Erdély területén alakultak ki etnikumként.

A Székely leszek 2021 Mozgalom aktivistájának megjegyzése szerint az előadáson többször elhangzott, hogy a középkori és újkori erdélyi nemzetek a magyar, a székely és a szász. Azaz egyértelműen a magyartól is és a szásztól is különálló nemzetként határozták meg magukat a székely őseink. Ez a gondolat pedig a székely nemzetépítési folyamat igen fontos gondolata is lehet, őseink tehát gyakorlatilag nem Árpáddal együtt Ázsiából bevándorolt magyarnak, hanem a magyarokkal azonos nyelvű, de más, európai kulturális és etnikai közegből származó, szkíta-hun eredetű székelynek tartották magukat.

Kapcsolódó:
A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig - az előadássorozat 251. állomása (ruszinkarpatalja.blogspot.com)