Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság azt a népszavazási kezdeményezésemet is, amelynek kérdése úgy hangzott, hogy „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az Egészségügyi Világszervezet által 2020 március 11-én világjárványnak nyilvánított új koronavírus okozta járvány nem minősül a Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) szerinti élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapásnak, ezért rá hivatkozva a Kormány nem hirdethet veszélyhelyzetet?”.
Indoklásában a Bizottság arra hivatkozott, hogy a kérdés Alaptörvény értelmezést kíván végrehajtani, ez pedig kívül esik az Országgyűlés hatáskörén, tehát népszavazás sem kezdeményezhető róla.
Megállapítja, hogy az Alaptörvény 53. cikke a veszélyhelyzet kihirdetéséről, valamint a katasztrófavédelmi törvény hatalmazzák fel a kormányt arra, hogy humánjárvány esetében is veszélyhelyzetet hirdethessen.
Szerk. megj.: az Alaptörvény 53. cikke szerint kizárólag élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén hirdethet veszélyhelyzetet a kormány. A katasztrófavédelmi törvény a 44. cikkben ad egy felsorolásszerű meghatározást azoknak az eseményeknek, amelyek veszélyhelyzethez vezethetnek, és ebben, nem elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, hanem egyéb veszély kategóriában ott szerepel a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány is.
A baj csak az, hogy az Alaptörvény 53. cikkének szövegében ilyen, hogy egyéb veszély, vagy kifejezetten a humájárvány fogalom nem szerepel. Arra, hogy a kormány márciusban humánjárványra hivatkozva hirdetett veszélyhelyzetet, csak a katasztrófavédelmi törvény adott neki felhatalmazást, és nem az Alaptörvény. Ugyanakkor az is kérdéses, hogy alaptörvényi előírást hogy módosíthatott, hogyan terjeszthetett ki az Országgyűlés törvénnyel, mikor az nem a hatásköre (pontosan erre hivatkozva utasították el a népszavazási kezdeményezést). Azaz a katasztrófavédelmi törvény alaptörvénymódosítást hajtott végre, jogszerűtlenül.
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése