A rendezvényen egy Trianon kereszt is felállításra került.
Beszédemben történelmi adatközlésre, valamint tények bemutatására szorítkoztam, mert a rendőrséggel folytatott előzetes egyeztetés során felhívták a figyelmet, hogy az érvényben lévő kormányrendelet kifejezetten tiltja a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények, így tüntetés szervezését, viszont kulturális, megemlékezés jellegű rendezvényt engedélyez a június 3- június 7 közötti időszakra. A rendőrségi tájékoztatón írásban vállaltam, hogy véleményt nem, csak történelmi adatot és kifejezett tényeket közlök a rendezvényen a beszédemben.
A magyar himnusz után egy perc néma csenddel emlékeztem a budapesti Deák téren meggyilkolt nemzeti érzelmű fiatalokról, és felhívtam a figyelmet, hogy konkrétan az ő véráldozatuk tette lehetővé, hogy az ország népe június 4-én megemlékezéseket tarthasson a vírusválság szigorú rendeleti viszonyai között. Ugyanis az ő meggyilkolásukon fedühödött nemzeti radikális tömeg mindenáron megemlékezést tartott volna, és ennek a civil nyomásnak a hatására született meg a rendezvénykorlátokat feloldó kormányrendelet, a nemkívánatos konfliktust megelőzendő.
Ezek után ismertettem a trianoni diktátum függelékét, az ú.n. Millerand levelet, amely a diktátumot becikkelyező törvény szerves része, és amelyet a trianoni békeszerződés achilleus sarkának szoktam nevezni, ugyanis a jó Millerand tisztán leírja, hogy nem szerveztek népszavazásokat az elcsatolt területeken, és meg is magyarázza, hogy szerinte ez miért helyes. Viszont ez már írásbeli bizonyíték arra, hogy meg lett sértve a magyar, székely, ruszin és egyéb népek önrendelkezési joga, mivel nem lettek megkérdezve a határmódosításról.
(A képen a francia "idiot" szó le van takarva a véleménynyilvánítási víruscenzúra miatt)
Majd Grespik Lászlónak a 2016 október 6-án Budakalászon tartott előadása során kifejtett gondolatait idéztem, történelmi tényként.
Végül pedig hivatkozásokat olvastam fel a Nemzeti Választási Bizottság 91/2017-i határozatából, amely elutasította a következő kérdés népszavazásra bocsátását: “Akarja-e Ön, hogy Magyarország a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon kérje az 1947. évi XVIII törvény által becikkelyezett párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin népnek az 1976 évi. 8 törvényerejű rendelettel becikkezett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikk 1. pontjában leszögezett önrendelkezési jogát?”
Az elutasítás okaként azt jelölte meg a Bizottság, hogy egy ilyen kereset nyerhető, és a győztes per utáni lehetséges jogkövetkezmények, köztük a fegyverszüneti hadiállapot a szerződést aláíró felekkel, olyan kérdéskör, amely nem bocsátható népszavazásra.
A rendezvény zárómozzanataként szóban megerősítettem, hogy a rendőrséggel való egyeztetés miatt, azért, hogy a rendezvény ne veszítse el megemlékezés jellegét, nem kívánom ott, a rendezvény helyszínén, közterületen felszólítani a magyar államot, hogy a párizsi békediktátumot a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon támadja meg arra hivatkozva, hogy sérti a magyar, székely és ruszin nép önrendelkezési jogát.
A rendezvény a székely himnusz eléneklésével zárult.
Kapcsolódó:
A Millerand-levél - a trianoni és így a párizsi békediktátum achilleus sarka (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Dr. GRESPIK LÁSZLÓ TRIANONRÓL SZOLÓ BESZÉDE (youtube.com)
Hágába a párizsi diktátummal! - tüntetést jelentettem be Lónyára, június 4.-re (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
A párizsi békediktátum semmissé nyilvánítása akár a hadiállapot visszaállításához is vezethet - elutasította a népszavazási kezdeményezésemet a Nemzeti Választási Bizottság (ruszinkarpatalja.blogspot.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése