Közleményben fejezte ki véleményét a Zöld cicák nevű, közéleti vénával megáldott tinédzser csoport az ukrán válság kapcsán.
A közleményben a konfliktusnak a kárpátaljai magyarokat érintő részét az 1991-es kárpátaljai népszavazás érvényességének elismerésétől remélik felszámolni.
Leszögezik, hogy a háborús konfliktus nem a kárpátaljai magyarok háborúja.
Íme a teljes közlemény:
"Tisztelt ...!
2022. február 24-én háború tört ki Ukrajna és Oroszország közt. Nem egyszerű határvillongások, hanem hatalmas háború.
A háború nem kizárólag a katonákról, a katonai infrastruktúráról és a politikusokról szól, hnem leginkább a hátországról. Azokról a szülőkről, akiknek a gyermekei a fronton harcolnak; azokról a gyermekekről, akik szülei a fronton harcolnak.
A katonák, legyenek regulárisak vagy irregulárisak, jelentős stressznek vannak kitéve. Fagyoskodnak a jéghideg lövészárokban. Attól kell tartaniuk, hogy nem mennek haza a szeretteikhez. Amikor egy csatajelentést megírnak és amikor beszámolnak a nagy győzelmekről, akkor a hősies közleményekből mindig kimaradnak a könnycseppek. Nem azért szül egy édesanya gyermeket, nem azért neveli, óvja, nem azért mesél neki esténként mesét, hogy mások miatt eltemesse.
Ha kitör a háború, évek múlva majd koszorúzhatjuk a hősi emlékműveket, fejet hajthatunk az ártatlan áldozatok emléke előtt. Özvegyek és árvák, apák és anyák vehetik majd át a szerettük nevére kiállított poszthumusz-emlékérmeket. Mindezt pár évvel azután, hogy a halottak koporsóit nemzetiszín zászlóval takarják le, s a himnuszok hangjai mellett eresztik a föld mélyére.
A háború hatására sérül a polgári infrastruktúra is, ez gyakran érinti a kritikus infrastruktúrákat, mint például a vízellátást, áramellátás vagy az élelmiszer-ellátást. Bármennyire is el akarják kerülni a polgári veszteségeket, nem lehet elkerülni őket. Hiába tiltják a polgári létesítmények és a polgári lakosság károsítását nemzetközi egyezmények, a törvénykönyvek lapjai nem védenek meg senkit és semmit a töltényektől, bombáktól és rakétáktól.
Ukrajna területén számos kritikus infrastruktúra található. Dnyeperen számos gát található, melyek megrongálása hatalmas áradásokat okozna, melyek rengeteg életet és értéket követelnének és ott van a csernobili atomerőmű is.
A Szovjetunió 70 éves fennállása alatt a lakosság keveredett, ezért sokszor egyik vagy másik katonát csupán a zászló különbözteti meg egymástól. Ukrajnai oroszok és oroszországi ukránok is harcolnak egymás ellen. Oroszként Oroszország ellen és ukránként Ukrajna ellen kell harcolniuk; csak azért, mert más zászló alatt harcolnak. El lehet képzelni, hogy milyen érzés lehet a nemzettestvéreik ellen harcolniuk. Nem szeretnénk egyik oldal mellé sem állni, hisz egyik oldal sem tiszta. Ukrajna korlátozza a nemzetiségek jogait. Ennek a legfontosabb eszköze a nyelvtörvény, mely a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások kivételével minden esetben kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát; úgy, hogy Kelet-Ukrajna lakossága orosz anyanyelvű és Kárpátalján jelentős számú magyar, lengyel, orosz, szlovák, ruszin és román kisebbség él. Az oroszok pedig a hadműveletek során nem csupán a katonai infrastruktúrában okoztak károkat, hanem a polgári infrastruktúrában is. Ebből látható, hogy nincs itt jó vagy rossz oldal.
A népek önrendelkezési joga alapján nem ellenezzük, hogy egy nép fegyverrel vívja ki a szabadságát, de vegyes lakosságú területen, ahol a két katonát sokszor csupán a zászló különbözteti meg egymástól és ahol olyan területek lakosai is harcolnak, amely területnek semmi köze a háborúhoz, ott csak békés eszközök jöhetnek szóba.
Van egy nagyon fontos csoport Ukrajnán belül, akikről muszáj szólnunk. Ezek a kárpátaljai magyarok, lengyelek, oroszok, szlovákok, ruszinok és románok. Nekik semmi közük a háborúhoz. Nagy részük nem szívből vagy nacionalizmusból harcol Ukrajnáért, hanem kényszerből. Sőt feltételezzük, hogy a kárpátaljai ukránok közül sem mindenki szívből harcol Ukrajnáért.
1991-ben volt egy népszavazás Kárpátalján, mely során a lakosság nagy része autonómiára szavazott. Magyarok, lengyelek, románok, oroszok, szlovákok, ruszinok, és ukránok egyaránt autonómiát kívántak. Sőt a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-49-es magyar szabadságharc során a ruszinok jelentős része a magyarok oldalán harcolt, sőt 1920-ban sem kívántak elszakadni Magyarországtól. Ebből látható, hogy Kárpátalja soha nem akart Ukrajna szerves része lenni. Változott volna ez a hozzáállás? Aligha hisszük. A háború nem a kárpátaljaiak háborúja, ők nem tehetnek arról, hogy mi történik keleten. A szívük sem Ukrajna, hanem a függetlenség vagy Magyarország felé húz, amit 1000 év, a népszavazás és a jelentős számú kárpátaljai menekült bizonyít.
1. "Ez alapján kérjük, hogy a fegyveres megoldások helyett törekedjenek a békére. Emellett kérjük, hogy az 1991-es kárpátaljai népszavazás eredményét figyelembe véve a kárpátaljai lakosságot kíméljék meg a háború közvetlen hatásától és adjanak meg számukra minden lehetséges segítséget"
2. "Ez alapján kérjük -bár tudjuk, hogy honvédő háborúról van szó- hogy a fegyveres megoldások helyett törekedjenek a békére. Emellett kérjük, hogy az 1991-es kárpátaljai népszavazás eredményét figyelembe véve a kárpátaljai lakosságot kíméljék meg a háború közvetlen hatásától és adjanak meg számukra minden lehetséges segítséget"
3. "Ez alapján kérjük, tegyen meg minden lehetséges lépést az orosz és ukrán fél közti béke megteremtése érdekében, emellett tegyen meg minden lehetséges lépést az 1991-es kárpátaljai népszavazás eredményre juttatása és a kárpátaljai lakosság háború közvetlen hatásától való megkímélése érdekében és a számukra nyújtson segítséget"
4. "Ez alapján kérjük -bár tudom, hogy ön/önök ....ként nem sokat tud/tudnak tenni- tegyen meg minden lehetséges lépést az ügyben. Itt elsősorban a kárpátaljai lakosság számára nyújott segítséget értjük, de ha egyéb lépéseket is meg tud tenni, akkor azokat is tegye meg"
Tisztelettel: Fehér Kira, Fehér Nikoletta, Fehér Lili "
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése