Elutasították? A csomafalvi önkormányzat október 31-i ülésén tárgyalták a rovás-reklámtábla állítás ügyét

Határidőben válaszolt a csomafalvi önkormányzat arra a közérdekű bejelentésemre, amelyben azt kértem, hogy fontolják meg olyan reklámtáblák felállítását a település határaiban, amelyek rovásírással is tartalmazzák a település nevét, és tegyék mindezt úgy, hogy azokról a táblákról szülessen egy önkormányzati határozat, és rendelkezzenek építkezési engedéllyel, műszaki tervvel és az összes, reklámtábla állításához a törvény szerint szükséges hatósági láttamozással is. 

A csomafalvi polgármester, Márton László Szilárd által aláírt válasz arról tájékoztat, hogy az ügy, az ő előterjesztésében, az október 31-i önkormányzati ülésen tárgyalásra került.

A híres, Colombo felesége-szerű székely "autonómia" jegyében kelt válaszban a polgármester közli, hogy a 62%-ban székelyek lakta település vezetősége fenntartja magának a jogot, hogy a község ügyeinek intézését az általuk választott időben és módon valósítsák meg. 

Az, hogy hogyan döntöttek a rovásírásos helységnevet tartalmazó reklámtábla felállításáról, nem jelenik meg a válaszban, a község honlapján pedig még nem elérhető az ülés jegyzőkönyve, viszont abból, amit válaszoltak, sejteni lehet, hogy elutasításra került a rovástábla felállításáról szóló határozat.

Szerk. megj.: a csomafalvi rovástábla, de az összes többi olyan székelyföldi rovástábla is, legyen az hivatalos helységnévtábla, vagy rovásírásos helységnevet tartalmazó reklámtábla, amely már létezik, vagy akár amelyik megvalósításáról létezik politikai akaratnyilvánítás, túlmutat önmagán.

Pontosan úgy, ahogyan a magyar nemzetiségi jogok tiszteletbentartása sem pusztán helyi ügye a helyi magyarságnak, hanem össznemzeti ügy, a székelység jogainak tiszteletben tartása is túlmutat a helyi jellegen, és össznemzeti jelleget ölt. Az, hogy rovástáblák legyenek a településeink ki- és bejáratainál, nem csak a helyi közösség, hanem az egész székelység érdeke, és stratégiai célja, a Budapesti Székely Nemzetgyűlés határozatával összhangban. 

Kapcsolódó:

A szájhős székely, azaz én, elmagyaráztam a dicső székelynek, azaz a csomafalvi polgármesternek, hogyan kell rovásírásos reklámtáblát állítani úgy, hogy azt ne tudja levenni se Dan Tănasă, se Csibi Barna (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Korond a következő önkormányzati ülésén tárgyalni fogja a rovásírásos helységnévtáblák kihelyezését (ruszinkarpatalja.blogspot.com) 

“Hivatalos rovásírásos helységnévtáblák a Kárpát medencében” névvel hirdetett mozgalmat a Székely Köztársaság Kormánya a Budapesti Székely Nemzetgyűlésen (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Nem hagyom futni Szijjártót, megkérdeztem, hogy mi történt azzal a több millió maszkkal, amit vettek a kovid-terror alatt

Közérdekű adatigénylésben fordultam Szijjártó Péterhez, a "magyar" külgazdasági és külügyminiszterhez. Az iránt érdeklődöm, hogy most már, hogy megvannak a szerződések, amelyek alapján a magyar állam több, mint 13 millió maszkot, gumikesztyűket, védőruhákat, izolációs köpenyeket, teszteket, lélegeztetőgépeket vásárolt, mi is történt ezekkel a termékekkel?

Kapcsolódó:

Megvannak a maszkvásárlási szerződések talán pont azokról a maszkokról, amiket Toroczkai talált Csabdiban (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Közérdekű adatigénylésben kértem ki az elmúlt 30 évre az ALS betegek számának alakulását

Müller Cecíliához fordultam közérdekű adatigénylésben, az ALS betegek számát kértem ki az elmúlt 30 évre, miután Karsai Dániel ügyvéd (több COVID injekció után bekövetkezett) halálával az ügyvéd betegsége, az ALS, azaz az amitrófiális laterálszklerózis igen nagy médiavisszhangot kapott. 

Kapcsolódó:

Amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) (neurologiaikozpont.hu)

Meghalt Karsai Dániel ALS-beteg, aki élete végéig küzdött az eutanázia engedélyezéséért (telex.hu)

Fehérgyarmatot is, Kisvárdát is megkerestem, hogy tegyenek ki rovástáblákat a városbejáratokhoz

Vármegyei képviselői minőségemben két további Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei várost is megkerestem, hogy szolidaritásul Gyergyócsomafalvával, helyezzék ki a városok ki és bejáratainál a Rovás Alapítvány rovásírásos helységnév reklámtáblát, amit a Magyar Közút is ajánl mindazoknak, akik rovásírásos helységnévtáblát akarnak kihelyeztetni településük határában. 

Vásárosnamény után ezúttal Kisvárdát és Fehérgyarmatot céloztam meg az "Egy Székelyföldön levett rovásírásos helységnévtábla helyett ezer rovástábla a Kárpát medencében" rovástábla állítási mozgalom keretében. 

Ismételten felhívtam a figyelmét mindkét város fideszes vezetésének, hogy ez az ügy pártállástól független és a székelységgel való szolidaritási, azaz össznemzeti ügy, amit muszáj támogatni. 

Kapcsolódó:

Átiratban kértem Vásárosnaményt, hogy tegyen ki rovásírásos helységnévtáblákat (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Korond a következő önkormányzati ülésén tárgyalni fogja a rovásírásos helységnévtáblák kihelyezését

Tájékoztatott Korond Önkormányzata, hogy a következő ülésükön napirendi pontként szerepel a korondi, rovásírással is feliratozott helységnévtáblák kihelyezésének ügye, amelyet én vetettem fel a korondi önkormányzathoz címzett közérdekű bejelentésben. 

A válasz késve érkezett, miután a Hargita Megyei Kormányképviselőhöz fordultam panasszal, és a prefektus, valószínűleg, értesítette a korondi önkormányzatot, hogy fegyelmi eljárást helyeztem kilátásba, amennyiben továbbra is halogatják a válaszadást. 

További üröm az örömben, hogy válaszukat kizárólag román nyelven küldték meg, holott egyértelműsítettem a közérdekű bejelentésemben, hogy magyar nyelven kiállított választ is igénylek. 

Kapcsolódó:

Korondot is felszólította a székely kormány, hogy helyezze vissza a hivatalos rovásírásos helységnévtábláit, ha akarja (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Nem akar rovást használni a megyehatárjelző táblákon Hargita Megye Önkormányzata

Igen részletesen, magyarul és románul is tájékoztatott a Hargita Megyei Önkormányzat arról, hogy nem kívánják rovásírással is feliratoztatni a megyehatár jelző táblákat.

A válasz arra a közérdekű bejelentésre érkezett, amit már, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei képviselő nyújtottam be a "székely" megye vezetőségéhez és amelyben azt kértem, hogy a megyehatár jelző táblákat rovásírással is feliratoztassák, tekintve az új közigazgatási kódex a korábbinál jóval megengedőbb előírásait. 

Válaszában a Hargita Megyei Önkormányzat közli, hogy álláspontjuk szerint ugyan valóban 12,5%-nyi, magát székelynek valló lakosa van a megyének, és valóban, a közigazgatási kódex lehetőséget teremt arra, hogy egy megyei önkormányzati határozat keretében arról döntsenek, hogy a megyehatár jelző táblák rovásírásos feliratot is kapjanak, ám a feliratozás módját szabályozó jogi norma, a 2001. évi 1206 sz. sürgősségi kormányrendelet, szerintük, azt rögzíti, hogy a feliratozás csakis latin karakterekkel történhet, következésképpen nem szabad a rovásírást használni.

A megyei tanács azt is megemlíti, hogy Csíkszereda korábban már hozott egy határozatot arról, hogy a város nevét hivatalosan rovásírással is kiírják a helységnévtáblákra, ám azt a kormányképviselő megtámadta bíróságon és meg is nyerte a pert. 

Szerk. megj.: Ha megnézzük például a Máramaros megyei Nagybocskó települést, ahol többségében ukrán nemzetiségűek élnek, azt láthatjuk, hogy a helységnévtábláik románul, magyarul illetve ukránul is feliratozva vannak, az ukrán felirat pedig cirill betűkkel, és nem latin betűkkel történik. Hargita Megye Tanácsának érvelése tehát, miszerint a román jogrend csak a latin ábécé használatát engedélyezné a hivatalos helységnévtábla feliratozásánál, egyértelműen hamis. 

Továbbá a kormányképviselő azért támadta meg a bíróságon Csíkszereda határozatát a rovásírásos helységnévtáblákról, mert a prefektus érvelése szerint nem volt meg Csíkszeredában a 20% székely. Ez a feltétel Hargita megye esetében sem teljesül, jelenleg sem, viszont mára az új közigazgatási kódex módosult, sokkal megengedőbb lett, és explicit módon kiemeli, hogy azokban a közigazgatási egységekben, ahol egy bizonyos kisebbség számaránya nem éri el a 20%-ot, az illető önkormányzat dönthet úgy, hogy használja az illető kisebbség nyelvét a hivatalos kommunikációban. 

A jelenlegi jogi környezetben tehát Csíkszereda is határozhatna úgy, ismét, hogy a hivatalos helységnévtáblákat is feliratozzák rovással és ezúttal azt a prefektus nem támadhatná meg, legalábbis azzal az érvvel nem, hogy nincs elegendő székely Csíkszeredában.

Következésképpen több sebből vérzik Hargita Megye Önkormányzatának elutasító válasza, és valószínűsíthető, hogy közigazgatási bíróságon és/vagy a Diszkriminációellenes Tanácsnál keresem majd a székelyek igazát ebben az ügyben is. 

Kapcsolódó:

Feliratozzák rovásírással is Hargita megye összes megyehatár-jelző tábláját! (ruszinkarpatalja.blogspot.com)

Jóvanazúgy - román megszállási emlékmű éktelenkedik Nyíregyháza egyik legforgalmasabb útkereszteződésében

Ennyit a fideszes gyásznacionalizmusról - a fideszes többségű városvezetéssel rendelkező Nyíregyházán a Pazonyi téren, a Korányi út, Dózsa György út és a Ferenc körút találkozásánál a mai napig ott áll egy román katonai emlékmű, amely a város II. világháborús román megszállásának állít emléket, mégpedig úgy, hogy pofátlanul azt hazudja a szobor talapzatán levő felirat, hogy az illető 308, nem annyira sajnálatos módon, 1944 őszén elhalálozott román nem a város megszállása, hanem úgymond "felszabadítása" során pusztult el.

Mint ismert, a köpönyegforgató románok gyakorlatilag hátbatámadták korábbi szövetségeseiket, a német és magyar hadsereget a II. világháború végén. Eképpen a szovjet csapatok oldalán románok is résztvehettek Nyíregyháza elfoglalásában 1944 őszén, amely katonai megszállás során a magyar civil lakosság elleni tömeges atrocitások, nők megerőszakolása és civilek meggyilkolása teljesen hétköznapi volt, amint a javak eltulajdonítása is, azaz a szovjet és román csapatok gyakorlatilag lerabolták a várost. További rémtettként sor került a férfi lakosság munkatáborokba történő elszállítására is. 

Szerk. megj.: álláspontom szerint tűrhetetlen egy ilyen szobor megléte Nyíregyházán, amellyel nap mint nap a nyíregyháziak képébe van dörgölve egy máig be nem gyógyult történelmi seb, a város II. világháborús megszállásának, megaláztatásának és szenvedésének gyászos mementója. A szobor megléte a fideszes városvezetés és akár a fidesz dominálta Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Közgyűlésének is külön szégyene. 

Külön kiemelendő, hogy a talapzaton egy vörös csillag szimbólum is található, ami a magyar jog szerint önkényuralmi jelkép és közterületen való kiállítása bűncselekmény. 

A Mi Hazánk Mozgalom Párt vármegyei szervezete tiltakozásképpen december 1-én tüntetést szervez a szobor köztéri jelenléte ellen, részletek a tüntetés Facebook esemény oldalán.

Kapcsolódó:

Nyíregyháza tragikus ősze – 1944 (nyiregyhaza.hu)