A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordultam a népszámlálás kapcsán, mert álláspontom szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által lebonyolított adatgyűjtés és adatkezelés, amelyet népszámlálásnak nevez a KSH, nem teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. cikk 1) pont követelményeit, az adatgyűjtés célja nem egyértelmű és nem is jogszerű.
Akcióm alapját egy korábbi közérdekű adatigénylésre nyújtott válasz képezi, amelyben a KSH az általa népszámlálásnak nevezett adatgyűjtés céljával kapcsolatosan arról tájékoztatott, hogy a népszámlálás célja a következő:
"A társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi, hogy a magyarországi és az európai uniós döntéshozók számára döntéseik előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű és területileg részletes adatok álljanak rendelkezésre. A tízévenként végrehajtott népszámlálás ehhez egyedülálló adatforrást biztosít, mivel részletes képet ad a népesség nagyságáról, demográfiai viszonyairól, nemzetiségi, vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási, családi viszonyairól és életkörülményeiről. A népszámlálás nemcsak minden egyes, Magyarországon életvitelszerűen élő személyre terjed ki, hanem az ország lakásállományának teljes körű összeírása is, így a lakások jellemzőiről is részletes tájékoztatást ad. "
Megállapítom, hogy ez a cél, azaz a magyar és európai uniós döntéshozók jövőbeli döntéseinek megalapozása se nem egyértelmű, se nem jogszerű cél személyes adat gyűjtéséhez.
Nem egyértelmű, mivel nem tudjuk, milyek jogszabályok előkészítéséhez kellenek ezek a személyes adatok. Lelökhetik a betegeket a Tajgetoszról, lágerekbe zárhatnak bizonyos etnikumokat, bevezethetnek horribilis karbonadót, vagy akár bekamerázhatják az ingatlanjaink összes szobáját, a KSH tehát nem közölte egyértelműen azokat a jogszabálytervezeteket, amelyekhez a mi személyes adatainkat fel kívánják használni.
A jogszerűséget azért nem teljesíti az adatgyűjtés célja, mert az alaptörvény szerint a nép a hatalmát közvetve, a képviselőin keresztül gyakorolja, ebből az következik, hogy a döntéshozók, azaz a parlamenti képviselők döntéseit nem a választók, azaz a nép személyes adatai, hanem a választók akarata kell megalapozza. Nincs egyetlen olyan jogszabály sem, amely a jogszabályalkotás folyamatában a parlamenti döntést a választók személyes adataihoz kötné.
Az meg pláne felháborító, hogy a magyarok által nem választott, idegen EP képviselőknek legyenek a személyes adataink kiszolgálva. A KSH az infotv. előírásai helyett az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét veszi figyelembe, ezt is vitatom, a magyar jogszabályi hierarchiában az alaptörvényt követik a magyar törvények, uniós rendeletek nem is szerepelnek a jogszabályi hierarchiában, miért kellene őket egyáltalán betartani?
Mindezek alapján tehát kértem a népszámlálásnak nevezett adatkezelés azonnali leállíttatását a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal.
Kapcsolódó:
Jól összeszedett anyag, várom a választ, bár az eddigiek után nem lesz nagy meglepetés, ha mellébeszéléssel elintézik.
VálaszTörlésVéleményem szerint itt a GDPR megkerüléséről van szó. Ugyanis a lakásaink adatai, jellemzői mind nyilvántartott adatok, (foldhivatalban, népességnyilvántartóban, stb) de onnan adatokat kiadni, a hozzájárulásunk nélkül nem szabad. Elvileg biztos, de talán gyakorlatilag is jelent némi korlátot.
Így jött a nagy ötlet: népszámlálás útján a (balek) nép, saját aláírásával szentesíti (elvileg )ugyanazt, amit aztán a KSH és az EUstat kikürtölhet a világba. Így már teljesen szabályos, és csak egy picit csalnak majd: a neveket elfelejtik a beérkezés után eltörölni. Mi ez egy GDPR-es törvényszegéshez képest?? Hiszen semmi sem kötelezi őket a nevek törléséhez, tehát jogilag nem is csalnak.