Közérdekű adatigénylésben fordultam a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH), amelyben az iránt érdeklődtem, hogy mi az az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv (infotv.) 4. cikk 1) pont szerinti egyértelműen meghatározott, jogszerű cél, amelynek elérése érdekében az idei népszámláláson adatokat gyűjtenek tőlünk, a magyar lakosságtól.
Közérdekű adatigénylésemben kifejezetten arra voltam kíváncsi, hogy miért kötelező az ingatlanokra vonatkozó adatokat kiszolgáltatni, viszont nem kötelező a személyre vonatkozó adatokat kiszolgáltatni, a kétféle adatgyűjtési eljárás két különböző célt sejtet, jeleztem levelemben.
A KSH válaszában arról tájékoztatott, hogy a népszámlálás vonatkozásában nem az infotv.-t kell figyelembe venni, hanem az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét. Azt, hogy miért kellene egy magyar törvény helyett egy európai uniós rendeletet figyelembe venni, mióta léptek az európai uniós rendeletek a jogszabályi hierarchiában a magyar törvények helyébe, a KSH nem tájékoztatott.
A KSH tájékoztat továbbá, hogy a népszámlálás során gyűjtött adatokat az intézmény nem használja fel konkrét személyre vonatkozó intézkedés vagy döntés alátámasztására, és az adatokat nem továbbítja más szervezet részére sem ebből a célból (ezt nehezen hisszük el neki, mert láttunk mi már kamukovid PCR teszt alapján elfogott bűnözőt, elvileg azt a genetikai adatot sem tudhatta volna meg senki más, mégis megtudták, és fel is használták intézkedéshez).
Az adatszolgáltatás kötelező jellegére vonatkozóan a KSH kifejtette, hogy az adatkezelés (népszámlálás) jogalapja a népszámlálási törvénybe foglalt közérdekű feladat végrehajtása. Általánosságban közölte, hogy népszámlálás célja, hogy "a magyarországi és az európai uniós döntéshozók számára döntéseik előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű és területileg részletes adatok álljanak rendelkezésre".
Megállapítható, hogy az infotv. szerinti, egyértelműen meghatározott és jogszerű célt nem közölte a KSH. Az intézmény nem közölte, hogy konkrétan mihez kell majd az ingatlanjainkra vonatkozó, kötelezően kiszolgálandó személyes adat, ugyanis álláspontom szerint a majdani "döntés" előkészítése se nem egyértelműen meghatározott, se nem jogszerű cél, ugyanis a parlamenti képviselőink jövőbeli döntéseit nem a választópolgárok személyes adatai, hanem a politikai akaratuk kéne megalapozza, az alaptörvény szerint.
Kapcsolódó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése